Athenaeum, 1840/1. félév

1840-01-16 / 5. szám

hogy a’ lovas ezredek nagy részben magyar neveléssel láttathattak el, a’ kivitt nyers gyapjú’ ára pedig 1786ban m­ár 1,652,295 fo­rintra emelkedett. Aránylag még nagyobb e­­lőhaladást mutathatnánk ki a’ selyemtenyész­tésben , ha itt részletességekbe bocsátkozhat­nánk; de ezeket mellőzve, csak a’Budán föl­állított, 3240 orsóra fonó filatoriumot, a’ bel­­lovári h­armincznyolcz széken fonó gyárat ’s a’ selyemtenyésztésben jeles érdemű Agostino Mazzucatonak, ki a’ statusgazdaság’ ezen á­­gának az országban előmozdítására nagy ju­talmakkal ösztönözteték, nevezetes gombo­lyító gépét említem, melly nemében addig leg­­jelesb volt Európában.— A’ műipar’ egyéb ágaiban nevezetes fordulatot okozott a’ czé­­hek’ eltürlesztése ’s egyebek közt azon ren­delet, minél fogva a’nélkülözhető, vagy benn­­készülh­ető árúk’ idegen országbeli behozata vagy egyenesen eltiltatott, vagy a’ tilalom­mal felérő, magas harminczaddal terheltetett. Csis Andor’ új találmányoi szövetei, a’ sassi­­ni, évenként ötven ezer darabnál már többet készítő kartongyár, a’ Bathyáni Tivadar ál­tal Vas megyében, a’ Krisztina főherczegnő által Mosonyban, gr. Schönborn által Mun­kácson, Koppi által Kassán, Hunold által Po­zsonyban, továbbá a’ Nagyváradon és Pad­­borjén emelt posztó ’s egyéb gyapjúszövet gyárak — mik azonban nagy részben rövid életűek voltak — stb. eléggé bizonyítják az e’ részbeni törekvéseket. Legnagyobb aka­dályai a’ gyár- ’s manufacturaügy’ gyarapo­dásának az volt, hogy a’ német tartományi gyám­okoknak , kik a’ nélkül is kedvezőbb kö­rülményekkel dicsekedhettek, vetélkedése nyil­vános auctoritas, p. o. a’ harm­inczad által is gyámolíttatott.— Mi végre a’ kereskedést illeti, kik József terveinek velejébe nem te­­kintenek, azt állították , hogy ő Magyaror­szág’ kereskedését a’ harminczadrendszer ’s egyéb összeszorító szabályok által végkép el­nyomni akarta. Nem, Józsefnek tiszta szán­déka volt honunkat e’ tekintetben is emelni, boldogítani, sőt minden sorompókat felnyitni, minden lehető kedvezményt megadni szándék­olt, de mivel ő tudta, hogy ezen engedmé­nyekért más részről a’ nemzet is hajlandó le­érni valamit áldozni, ’s azért a’ kereskedés’ fölszabadítását olly föltételhez köté, melly nélkül nem gondola a’ harminczadok’ leszál­lításából származandó kincstári veszteséget e­gyéb úton kipótolhatni, — értem a’ már em­lített physiocratiai adórendszert; sajnos, hogy e’ föltétel más részről ismét olly nemű volt, hogy azt a’ nemzet, jól-e vagy roszúl ítélve, vizsgálni nem akarom, hallani sem akarta. József szándékának e’ tárgybani tisztaságát eléggé tanúsítja a’ költséges, szép Josephína út, melly által Károlvárost Zenggel összekö­­té, a’ törökkel 1784 ben kötött ’s honunkra is kiterjesztett Síned, vagy is kereskedési szer­ződés és az épen kereskedési érdekek, ’s ked­­vencz eszméjének, az aldunai ’s fekete ten­geri hajózásnak létesítése miatt folytatott há­ború, a’ soknemű ösztönzés és kedvezések, mellyekkel a’ dunai hajózást és tengeri ke­reskedést pártolta, a’ több rendbeli intézke­dések, mellyek által a’, közlekedés’ könnyeb­­bitését és élénkítését czélozta — elég tanú­ságai. Miért szórttá meg ö a’ német örökös tartományokkal­ kereskedésünket annyira, ar­ra olly okai valának, miket, ha az adórend­szerről Pálffy cancellárhoz utasított kéziratát figyelmesen taglaljuk, ’s magunkat az ő állá­sába emeljük, alaptalanoknak nem könnyen fogunk állíthatni. Hogy pedig alatta egyéb vonalaiban sem emelkedett kereskedésünk né­mi jelentékenységre, nem fogják neki tulaj­­lajdoníthatni, ha meggondoljuk, milly meleg részvéttel pártolta­k a’ mindjárt kezdetükben különféle bal­esetek által minden további si­kerüktől megfoszlatott Willesh­offen, K. Tauffe­­rer és Gollner-féle nagyszerű kereskedési vál­lalatokat ’s a’nem kedvezőbb szerencséjű De­­lazia és Brigenty nagy kereskedési társasá­gokat. Annyi volt még honunkban a’ physi­cal akadály, annyi a’ világkereskedésre még éretlen nemzetben az előítélet, hogy épen nem csodálkozhatunk, miért maradt olly hátra ke­reskedésünk, miért mentek ki olly balul a’ járatlan pályán tett első kísérletek. Csak az kár, hogy ezen próbáknak többnyire véletlen, nem is egészen a’ fennálló akadályok miatt történt sikeretlenülése a’ nemzetben egy bizo­nyos, minden vállalkozó szellemet elölő, fé­lelmet ’s kicsinyszivűséget kelte föl, ’s azt a’ próbák’ ismétlésétől sok időre visszarettenté. Egyébiránt az 1783-i kereskedési táblák sze­rint, mellyek mintegy közép számokat adnak, négy millió forinttal hajlék részünkre a’ ke­reskedés’ mérlege. De miért nem okozott e­­zen nevezetes öszveg szembetűnőbb jóllétet, vagy inkább milly­erek ’s utak által közö­

Next