Athenaeum, 1841/2. félév

1841-10-14 / 46. szám

723 legjobb tanítványt áll a’ hazának, a’ tanulót becsüljük. Ellenben a’ nem-sikert szobrász ’s tanító egyiránt vallja. — Mi nagyban igaz , áll minden viszonyban. — Mihálik hatott, mint oktató nem ágyu-dörgéssel, melly a’ vidéket felriasztja, ’s a’ remegő szemet jósló égre fordítja; de sokat hatott, majdnem 40 évig tanítván főiskolában , mellyé az ev. iskolák között nem ritkán volt az elsőség. Évenként a’ rhetoricában és prímában (mert mind a’ két osztályban munkált) többet 155-nél oktata — tehát valóban nagy hatást, bármineműt, gyakorolható. Mihálik Dániel Hibbén született 1767. nem gazdag, de jámbor szülőktől, mint önéletirási tervében maga mondja. Születése’ helyéről megjegyzi , hogy Hibbe’—németül Geib— első lakosai szászok voltak, kik (talán II.) Geiza király alatt Magyarországra jővén, hol Német-Lipcsén aranymosás, hol Geiben bányamivelés végett, letelepedének ’s megmaradtak , bár nagyobb része majdan Szepesbe vonult. Geib azután a’ tatárjárás’ emlékezetére Hiebe (csapás) névre változott. A’ fiú gyenge alkotásit lévén, hogy 1777. atyja’ házát tűz hamvasztotta el, a’ szabad ég’ mostoha levegője majd sírba döntötte. Azonban a’ serdülő ifjú megerősödött, ’s a’ férfi öregkorában is ép erővel bírt. Hibben a’ grammaticat és syntaxist elvégezvén llobsinára ment 1685, hol a’ felsői!) tudományokat is taniták. Mivel a’ község’ adakozása szegény ifjakat táplála, Mihálik már inkább ellehetett atyja’ segítsége nélkül. Tudományokban, önvallomása szerint, nem sokra ment, mig Ruffinyi János Gottfrid 1786. visszatérvén Jenából, ’s Dobsinán atyja Ruffinyi János mellé, ki superintendens vala, segédül adatván, nem vette át az iskolai kormányt. Végre feltűnt az óhajtott csillag, melly alatt 1787. Rísz Pál jőve Dobsinára, ki, mit addig nem tettek vala, Mihálik’ tehetségeit különös ügyességgel napvilágra szólította. * Innen 1789. Késmárkra ment, hol a’majdnem országos kiri Podkoniczky Ádám vivé a’főiskola’ kormányát, vele tudós férfiak, Genersich János és Kralovánszky András viselvén a’ felsőbb osztályokbeli munkát. Mihálik’ szomjazó lelke bő kielégítést talált itt, ’s szorgalmával nemcsak oktatóinak hanem azoknak is, kik részt vevének az iskolai ügyben, megnyerte szeretetét. Miután a’debreczeni collegiumban, hova növendékivel a’ magyar nyelv’ megtanulása végett 1793. ment vala, egy évet eltöltött volna, Szilágyi Mihály alatt a’ hittudományt és egyházi történeteket hallgatván, Késmárkon folytatta megint tanulásit, mígnem Kralovánszky Eperjesre rectornak hivatván 1795 . a’ késni, főiskola’ felügyelősége őt, ki már Németországra volt menendő, bízta meg ideiglen a’philosophia és mathesis’ tanításával, neki, ha majdan a’ német egyetemekböl visszajövend, az első megürült tanítószéket ígérvén. A’ mi után régen, mint mivel ő befejezés után vágyott, végre 1796. septemberben kiment a’ jénai egyetembe, önszorgalmával szerzett 572 forinttal. Jénát akkor sok hires tanár tévé keresette. Mihálik két évben Griesbach és Paulus alatt a’ hittudományban, Fichte alatt, ki Kant’ új philosophiáját tanítá, ’s kivel szorosabb összeköttetésben vala, a’ philosophiában ; Voigt, Nufeland és Lenz alatt a’ természettudományokban tökéletesítette magát. Szélességre törekvő elméje nem mulaszta semmit. Mintha teste nem bírta volna a’ nagy munkát, megbetegedék, de Hufeland’ gondjai megápolták, ’s vidám egészséggel folytathatta sikeres ügyekezetét. Hogy ezt ott elismerék, tanúságai a’ tisztelő oklevelek. Rendes tagjává lett a’ mineralogiai társaságnak, melly Lenz’ gondviselése alatt álla. Érdekes megemlítenem, hogy Széki gróf Teleky Domokos valt elnöke Hasonlón a’ latin nyelvet mivelő társaság tévé rendes tagjává, ’s a’ westphaliai természetvizsgáló társaság 1798. januarius’ 12. választotta meg, valamint a’ waltershauseni erdészettársaság is. Amaz elismerés hazájába is követte, midőn a’ mineralogiai társaság öt 1801. tiszteletbeli tagjává tette. Elfogyván pénze (exhausta bursa) visszajött. Szirmay István’ fiait Márkot és Ferenczet nevelvén Eperjesen, bő alkalmatele megszerzett kincseit használni, ’s használás által öregbíteni. Mert a’ tudomány nem arany, melly forgásban megkopik. 1800. két növendékivel a’ pataki főiskolába utazik, midőn Vay Józseftöl a’ collegium’ fő gondviselőjétől megtudta, hogy abban a’ latin és német irodalom’ tanárává tétetett. Jónak látszék t. i. nagy férfiak előtt, hogy tanító által, ki német nyelvre oktatna, sí *) IUux.it tandem optatum sidus, sub quo anno 1787 vir clarissimus Paulus Hisz , Dobsinam evocatus, omnia assidua diligentia pensavit, quae bucdutn neglecta erant.“ Mihálik’ szavai.