Athenaeum, 1841/2. félév

1841-10-14 / 46. szám

723 legjobb tanítványt áll a’ hazának, a’ tanulót be­csüljük. Ellenben a’ nem-sikert szobrász ’s taní­tó egyiránt vallja. — Mi nagyban igaz , áll min­den viszonyban. — Mihálik hatott, mint oktató nem ágyu-dörgéssel, melly a’ vidéket felriaszt­ja, ’s a’ remegő szemet jósló égre fordítja; de sokat hatott, majdnem 40 évig tanítván főisko­lában , mellyé az ev. iskolák között nem ritkán volt az elsőség. Évenként a’ rhetoricában és prímában (mert mind a’ két osztályban munkált) többet 155-nél oktata — tehát valóban nagy ha­tást, bármineműt, gyakorolható. Mihálik Dániel Hibbén született 1767­. nem gazdag, de jámbor szülőktől, mint önélet­­irási tervében maga mondja. Születése’ helyé­ről megjegyzi , hogy Hibbe’—németül Geib— első lakosai szászok voltak, kik (talán II.) Geiza király alatt Magyarországra jővén, hol N­é­­met-Lipcsén aranymosás, hol Geiben bá­­nyam­ivelés végett, letelepedének ’s megmarad­tak , bár nagyobb része majdan Szepesbe vo­nult. Geib azután a’ tatárjárás’ emlékezetére Hiebe (csapás) névre változott. A’ fiú gyenge alkotásit lévén, hogy 1777­. atyja’ házát tűz hamvasztotta el, a’ szabad ég’ mostoha levegője majd sírba döntötte. Azonban a’ serdülő ifjú megerősödött, ’s a’ férfi öregko­rában is ép erővel bírt. Hibben a’ grammaticat és syntaxist elvégezvén llobsinára ment 1685­, hol a’ felsői­!) tudományokat is taniták. Mivel a’ község’ adakozása szegény ifjakat táplála, Mi­hálik már inkább ellehetett atyja’ segítsége nél­kül. Tudományokban, önvallomása szerint, nem sokra ment, m­ig Ruffinyi János Gott­­frid 1786. visszatérvén Jenából, ’s Dobsinán atyja Ruffinyi János mellé, ki superinten­dens vala, segédül adatván, nem vette át az is­kolai kormányt. Végre feltűnt az óhajtott csil­lag, melly alatt 1787. Rísz Pál jőve Dobsiná­­ra, ki, mit addig nem tettek vala, Mihálik’ te­hetségeit különös ügyességgel napvilágra szó­lította. *­ Innen 1789. Késmárkra ment, hol a’majd­nem országos k­ir­i Podkoniczky Ádám vi­­vé a’főiskola’ kormányát, vele tudós férfiak, Gener­sich János és Kralovánszky András viselvén a’ felsőbb osztályokbeli mun­kát. Mihálik’ szomjazó lelke bő kielégítést ta­lált itt, ’s szorgalmával nemcsak oktatóinak ha­nem azoknak is, kik részt vevének az iskolai ügyben, megnyerte szeretetét.­­ Miután a’deb­­reczeni collegiumban, hova növendékivel a’ ma­gyar nyelv’ megtanulása végett 1793. ment va­la, egy évet eltöltött volna, Szilágyi Mi­hály alatt a’ hittudományt és egyházi történe­teket hallgatván, Késmárkon folytatta megint tanulásit, mígnem Kralovánszky Eperjesre re­­ctornak hivatván 1795 . a’ késni, főiskola’ fel­ügyelősége őt, ki már Németországra volt me­nendő, bízta meg ideiglen a’philosophia és ma­thesis’ tanításával, neki, ha majdan a’ német e­­gyetemekböl visszajövend, az első megürült tanítószéket ígérvén. A’ mi után régen, mint mivel ő befejezés u­­tán vágyott, végre 1796. septemberben kiment a’ jénai egyetembe, önszorgalmával szerzett 572 forinttal. Jénát akkor sok hires tanár tévé keresette. Mihálik két évben Griesbach és Paulus alatt a’ hittudományban, Fichte a­­latt, ki Kant’ új philosophiáját tanítá, ’s kivel szorosabb összeköttetésben vala, a’ philoso­­phiában ; V­o­i­g­t, N­­u­f­e­l­a­n­d és Lenz alatt a’ természettudományokban tökéletesítette ma­gát. Szélességre törekvő elméje nem mulaszta semmit. Mintha teste nem bírta volna a’ nagy munkát, megbetegedék, de Hufeland’ gondjai megápolták, ’s vidám egészséggel folytathatta sikeres ügyekezetét. Hogy ezt ott elismerék, tanúságai a’ tisztelő oklevelek. Rendes tagjává lett a’ mineralogiai társaságnak, melly Lenz’ gondviselése alatt álla. Érdekes megemlítenem, hogy Széki gróf Teleky Domokos valt elnöke­ Hasonlón a’ latin nyelvet mivelő társaság tévé rendes tagjává, ’s a’ westphaliai természet­vizsgáló társaság 1798. januarius’ 12. válasz­totta meg, valamint a’ waltershauseni erdészet­­társaság is. Amaz elismerés hazájába is követ­te, midőn a’ mineralogiai társaság öt 1801. tisz­teletbeli tagjává tette. Elfogyván pénze (exhausta bursa) vissza­jött. Szirmay István’ fiait Márkot és Ferenczet nevelvén Eperjesen, bő alkalmat­­ele megszer­zett kincseit használni, ’s használás által öreg­bíteni. Mert a’ tudomány nem arany, melly for­gásban megkopik. 1800. két növendékivel a’ pataki főiskolába utazik, midőn Vay József­­töl a’ collegium’ fő gondviselőjétől megtudta, hogy abban a’ latin és német irodalom’ tanárá­vá tétetett. Jónak látszék t. i. nagy férfiak előtt, hogy tanító által, ki német nyelvre oktatna, sí­ *) IUux.it tandem optatum sidus, sub quo anno 1787 vir clarissimus Paulus Hisz , Dobsinam evocatus, omnia assidua diligentia pensavit, quae bucdutn neglecta erant.“ Mihálik’ szavai.

Next