Athenaeum, 1841/2. félév
1841-10-24 / 50. szám
ffláscikk félév« ötödik Év. Pest« October' 24« 1841« 50« szám. Tartalom :7 ember, testi, lelki és szellemi tel.e s.'goiort. V.ger Bricdl Fidél. — Hajnalkor Tompa Mihály). — A' három virágpicz. I'ranczzi novella K.n. s . — t'árcza : Nevezetes anticritica Henszlmain Imre). — Hírlapi ellenőr (Pogány . — tűrfuzár Sz. . — Mulattató i — r—J. Egyveleg (--- r - ). — böngészet [Ilosvay Rudolf. * Az ember, testi, tettei és szellemi tehetségeivel. (Vége.) Lássuk már az ember’ e’ nemes teremtmény’ jelesebb tulajdonait, lelki és szellemi tehetségeit. Három a’ kútfő, mellyből a’ lélek’ tüneményeit magyarázhatni, t. i. valamit megismerni, érezni ’s valami után vágyni; innen a’ lélek’ három fő ereje u. m. az ismerő , érző ’s vágyótehetség. ’S pedig ezek közt munkálkodási jelenkezésre, első helyen áll az ismerőtehetség. Ezáltal szerzünk átalán magunknak mind a’ kultárgyak ’s dolgokról, mind lelkünk’ különféle változást, állapot! ’s viszonyiról ismeretet. Kétfélekép nyilatkozik ez erő, mint érzékiség t. i. ’s mint értelem szorosban véve. Az érzékiség képzeteket szül, a’ kultárgyakról lelkünkre hatott benyomások által, s e’ képzetek vagy jelenlítve, tehát közvetlenül reánk hatva ’s valódilag létezve állítják elő a’ tárgyat, vagy elvonttan, lelkünkre közvetlenül nem hatva, az előbbiek érzéki, az utóbbiak költői képzeteknek mondathatnak. Az érzékiséget, a’ bölcselkedők ’s lélektanárok érzék-’s költő-erőre osztják. Az érzék kül ’s belső; azzal a’ tőlünk különböző tárgyakról, ezzel lelkünk’ belső állapokról szerzünk képzeteket; továbbá az érzékektől eredeti é s a’ lélekre ható képzeteket a’ tárgy’ távollétében is feléleszthetjük, valamint az érzéki képzetek’ elválasztása, vagy egybekapcsolása által új, soha nem létezett képeket teremthetünk, ’s e’ kettős lelki működés a’ költöerönek segedelmével történik, mellyet szoros értelemben költöerönek kellene mondanunk, ha az egykoron volt képzeteket feléleszti ’s visszaidézi; képzelőnek pedig, ha új, sehol nem létezett képeket teremt. A’ tágasabb értelmű költőerőnek, mintegy részei vagy legalább szüleményei :az egybecsatló vagyis szövetkező, visszaemlékező’s emlékeztető erő ’s az emlékezet, melly az ember’ nemesebb sajátságai közé tartozik, mert e’tehetség’erejével éleszti föl az egykoron volt képzeteket’s teljes öntudattal ismeri el azoknak volt lételét; e’ szép tehetség nélkül hasonlók volnánk az állatokhoz s ismereteink szerfölött szűk körre szólaltatnának, mert bizonyára mindnyájan annyit tudunk csak, mennyit emlékezetünkkel fölfogunk ’s megtartunk, és boldog az, ki az emlékezet’ mind a’ két tulajdonával, a’ könnyűséggel és hívséggel bír ; az illyen könnyen sokat tud vagy legalább tudhat, ha kivált nemesebb lelki tehetségei, az értelem, élet és ész az emlékezettel egyensúlyban áll. A’ fönebbi ismerőtehetség’ nemesebb erői közé a’ legszorosabban vett értelem tartozik, melly által az ember a’tárgyak ’s lények’ belső kapcsolatát, okait és czéljait fürkészi ’s kutatja; és vagy mint gondolkodóerő, midőn a’tár 50