Athenaeum, 1842/1. félév
1842-03-22 / 35. szám
Első félév. Pesten, martius* 22. 1842. ;*5. nom. Tartalom: Előkészületek és segédforrások az új magyar korszak’ történetének írásához (Vachott Imre). — Irodalom. Természet-történet. Kérdések és feleletekben. Irta Ocskovszky János ( Tarczy Lajos). — Laura. Vége (todor). — Tárcz a: János’ ünnepe Esthlandban (—yz—). — Magyar játékszini krónika (***és Sz.)—Mulattató (—yx— )• — Egyveleg (—b—). — Hálaszózat. Előkészületele és segédforrások az új magyar korszak történetének írásához. Alig van nálunk egy pár ember, ki az angolok’ száz meg száz kötetre menő, eredeti, vagy más nyelvre fordított egyetemi világtörténeteit végig olvasta volna, vagy csak e’ nemben, Miller, Müller, Bekker, Gatterer, Luden, Pölicz, ’s többek’ nagy és jeles munkáit összehasonlítva, agyában egy kis önállású világtörténetet alkotna. Kiknek olly lényeges segédtudomány a’história,politicai pályánk’ törvényhozó férfiainak könyves almáriumában vagy egy két imitt amott heverő latin könyve közt, újabb időnkben ugyan többnyire feltalálható Rotteck’ ,Álalános Világ‘története , de mellette e’ szakban alig egyéb. Igaz, hogy e’ szabadéinál, tiszta gondolkozásé ’s röviden is sokat mondó német historiograph. pályatársait sok, de nem minden tekintetben haladja felül; azonban nem ártana, sőt szükséges volna a’ nevezett művek’ jobbjain kívül, még Herder és Heeren’ történetphilosophiai remekeit, Dresch’ átalános politicai történetét, ’s ama’ legújabb könyveket is megszerezniük, mellyek a’ világ’ legújabb eseményeit ’s jelen állását, viszonyait tárgyazzák, mert nem roszul mondja egy németlatin iró: ,Reipublicae administrate ac populorum gubernatio, non ab alia magistra discitur, quam ab historia*. — Különben mi magyarok jobban ismerjük az egész nagy világ, mint saját kis hazánk’ történetét, sőt az idegen hajdankor’ legősiebb eseményeiről — ide értve mythoszait is — jóval többet tudunk, mint tulajdon létünk’ kezdetszakáról. Tősgyökeres származásunkat , ázsiai tetteinket, gyermekkori harezjátékainkat, ’s nomád vándorlásaink’ viharos korszakait, csak úgy mint a’ világ’ elejét, bizonytalan, mély homály födi, ’s később még Európában megalapított alkotmányos életünk’ történetét is aegyptusi sötétség borítja el, melly vastag éjjeli felhőivel felhat egész a’jelen vagy az új magyarkor’ hajnaláig. Az ázsiai magyar világról tehát mit sem tudunk, ’s a’ mi itt Európában történt velünk, mindarról nagyrészint álnokúl, hamisan vagyunk értesítve. Valamennyi latin historicusunk, a’ cellák’ szűk körét képviselő középkori szellemben dolgozók, ’s idegenszerű biünk’ évlapjain mit látunk egyéb jót, mint egy erőteljes keleti néptörzs’ balsorsának, hibás lépteinek vérengző viszályait,örökös zavarát és szorultságát e’neki annyira idegen földön, 's európai elkorcsulásának sokfélekép’ elváltozott torz alakját, egy vadnépet, melly a’ műveltebb keresztény-világ’ farsangi tombolásai közé vegyülvén, a’ többi 35