Athenaeum, 1842/2. félév
1842-12-04 / 67. szám
tőkepénzesek 6—7, vagy épen 10—12 procentet kívánnak pénzükért, a’ mondott földmivelő józanul illy kölcsönt nem vehet fel, és igy ipara ’s vállalkozása egészen elmarad. Így a’ kereskedő, ha a’ körülményekből kikémleli, hogy fél év múlva bizonyos áru 6—7 procenttel is könnyen fölebb rúg, és 3—4 procentre pénzt (vagy hitelt) kaphat, meg is fogja akkor azon árut szerezni, de ha 10—12 kamatlábas pénznél olcsóbbhoz nem juthat, józanul elhagyja a’ speculation így a’ mesterember. Ekkor maradnak el ezer és millió vállalatok pénzszegény országban, ’s illy szegénységen egyéb czélszerű intézetek, főkép hiteltörvények mellett, jól alapított jegybank segíthet leginkább, ’s ekképen ez nemcsak segíti a’ kereskedés és ipar’ kifejtését, hanem ipart ’s kereskedést teremt is. * **) — De teremt a’ hitel és bank pénzt is. Imhol egy példa (szinte Hoffmann után): Pálnak van fölösleges 10 juha, de egy tehénre volna szüksége, Péternek van egy fölösleges tehene, de tíz juhra volna szüksége. Felkeresi tehát egyikök a’ másikat, ’s csakhamar megegyeznek ’s a’ csere megtörténik. Ezen csere az üzérkedésnek legalsó neme ’s csak a’ miveltség’ legalsó fokán állott ’s álló népeknél divatozó. i miveltebb korban ’s korunkban és miveltebb országokban, a’ mindennapi ’s nagyobb és kisebb szükségek vagy vágyak’ kielégítésére illy cserélés vagy cserében keresgélés a’ legalkalmatlanabb, sőt lehetetlen volna. Mit tesznek tehát az emberek ? A’ kinek valamiből fölöslege van, eladja pénzért ’s a’pénzen vagy egy részén azt, mire szüksége van, megvásárolja. Ekképen a’ pénz a’ cserét könnyíti ’s eszközli. Innen nevezzük a’ pénzt csereeszköznek vagy némellyek szerint, vásár eszköznek , vásárlási tehetségnek. Azonban lehető, hogy a’ fölebbi példában Pálnak annyi fölösleges ruha , hogy érettük egy tehenet kapjon, csak idővel, például egy év múlva lesz (midőn t. i. ríj bárányokat ellenek), fölösleg pénzre sem tehet szert mostanában, tehénre pedig mindjárt volna szüksége, tehát Péterrel úgy egyez, hogy a’ tehén’ kialkudott áráról csak egy írásbeli biztosítékot — kötelezvényt — ad, mellyben annak kifizetését csak év’ múltával ígéri: látni való, hogy most ezen ígéret vagy kötelezvény, sőt valóban vásár-eszköz a’ pénzt pótolja, ha pedig azon kötelezvénynek már olly hitele is van , hogy Péter ezzel a’ neki szükségeseket, p. o. a’ tiz juhot meg is szerezheti, akkor már az a’ legtökéletesebb csereeszközzé , azaz pénzzé — papirospénzzé — vált. Tehát a’ hitel (azaz bizodalom vagy remény a’ fizethetésre) pénzt teremtett***), ’s ezért pártolják felvilágosodott országok olly annyira a’ hitelt. 52. lapon: „Félve mondom, de csaknem meggyőződtem, hogy ipari hátramaradásunknak fő okát aranybányáinkban kell keresni, ’s vigyázzunk, nehogy azok legyenek a’ netalán leendő bankunkat leginkább fenyegető szirtek.“ Igen ha nálunk az aranyat, mint a’kövecset, úton útfélen böngészni lehetne, még’s sok egyéb volna és nem volna. Legyen ez elég az eszméleti részből, melly mindössze is csak 65 lap , mellyből a’ jegybank, mit egyedül bíráltam, mintegy felét teszi. — A’ szemléleti vagy históriai részt talán általában ’s aránylag jobbnak mondhatnék amannál, ’s benne helyesek is azon egyes adatok, mik pusztán történetileg mások után írattak le, például jelesen adatik elő a’ skót rendszer, azonban nagy részt áltanak azok, mik némelly történeti adatok’ ferde egybeállításából, különösen pedig szerzőnek a’ mondott hibás elvek és individuális nézetek után saját jegyzeteiből származtak. Lássunk csak egykét példát az Angolország’ bankja’ történetének előadásából. (Vége következik.) A. ’ bujdosó. Mit nekem hab ! mit nekem vész ! Én nem félem haragát, Kebelemnek pusztaságit Száz vihar rohanja át. Rajta! gyorsan evezőhöz, Talpra, reszkető legény! Bár toronynyá nő a’ hullám, A’ túlpartra szállók én. Éj borong ott, sűrű ködnek Kétségbarna éjjele ; Lyány! temetve mindörökre Legyen emléked bele, Ki ez égő szerelemmel Enyelegre játszhatni, Ki hűséget esküvél, és Oh! ki mégis megcsalál. Messze tűnnek már a’ partok, Messze tűn a’ gyászvidék, Hol szivemnek béke, csöndé Romhalomba dönteték: Tűnjön is nagy messze tőlem, Hogy ne légyen semmi jel, Melly a’ múltat, érzeményim’ Háborítni, költse fel, paradoxonokkal! „Az ő (t, i. földműves’) tőkéje a’ négy elem — szól szerző — a’ ki ezekkel ’s iparával nem boldogul, azt két %-es (két procentes) kölcsön sem fogja soha boldogítui.“ Valóban vad emberek közt igen jó elv lehetne. „Der Uebergang von der Naturalwirtschaft zur Geldwirthschaft kann keineswegs willkührlich herbeigeführt werden, er ist eben sowohl, wie jeder andere grosse Fortschritt zu höherer Bildung eine natürliche Folge der Erziehung des Menschengeschlechtes.“ Ugyancsak Hoffmann. **) Müsste Grossbritannien den Verkehr, der jetzt mit Noten der Bank bestritten wird, mit Metallgeld betreiben, so würde die ungeheure Masse von Früchten der Arbeit seiner aentsigen Bewohner, deren cs bedarf, um 3000 Centner oder 600 tausend Mark Gold zu kaufen, haben verwendet werden müssen, um zu dem dennoch unentbehrlich gebliebenen Metallgelde noch so viel mehr in Umlauf zu bringen, als jetzt durch Banknoten ersetzt wird.“ A’ fenntebb idézett Hoffmann’ szavai. ***) Ezért mondotta Hoffmann is a’ hitelpapirosokat pénznek ’s pénzerejűnek, mint fölebb láttuk.