Athenaeum, 1842/2. félév

1842-09-15 / 33. szám

Második félév. ATHENAEUM.­ ATODIK ÉV. Pest* csötörtttk9 September’ 15. PEI» szám Az Athenaeumból hetenként háromszor, úgymint kedden csötörtökön és vasárnap, jelenik meg fél fél­év. Ara helyben kihor­dással félévre 3 ft, postán boríték alatt 3 ft 48 kr. ép. Évnegyedenként is válthatni példányt 1 ft. 40 kr. helyben , és 2 ft. pos­tán. — A’ szerkesztőség ismeretlen kéztől csak bérmentes leveleket fogad el. — Kiadó hivatal Pesten , Borz-utczában »Neumayer­ház 222. szám* az apácza-templom’ közelében, földszint jobbra. Any­ai áldás. (Vége.) Egyedül maradván Mah­id , újabb álmodozá­sokba merült; h­atárzata erős alapokon nyugvék; de milly áldozatába került annak végrehajtása! Milly lélekszilárdságot, milly önmegtagadást kí­vánt e’ határozat! Szive majd megrepedt, ha ál­dozatára gondolt. Szilárdsága’ daczára forró kö­nyökkel teltek meg szemei, ’s a’ nevelőné, ki- ’s bejárása közben bánatát észrevevén, e’ szókat mon­da magában :,Előre tudtam, hogy ez lesz ezen is­meretség’ vége!­ Nem, a’jó öreg asszony mitsem tudott. Este felé örömtől sugárzó tekintettel jelent meg ismét az idegen , két férfi’ társaságában , kik­nek komoly ’s kissé ünnepélyes külseje igen föld izgatá a’ hölgyek’ kíváncsiságát. Marialva bemu­tatá őket Lám... kisasszonynak. Az egyik spa­nyol király’ ő felségének consula volt, a’ másik pedig jegyző egy közel városból. Ez utóbbi, tisz­teletteljes meghajtással, iratot nyujta a’ fiatal szí­nésznőnek, ki zavarodva ’s remegő kezekkel fo­gadta azt el; de alig pillanta tartalmára, ’s vi­rító arcza el halványodott és egész testét hatal­mas rázkódás futá végig; az irat kisiklott újai kö­zöl, kezei imádságra kulcsolódtak, ’s éghez e­­melt kényterhes szemekkel e’ szókat rebegé­ ,Óh, anyám!" Az áhitat’ e’ kiömlése ahhoz, kinek jámbor emlékezete Lám... kisasszony’ egész élettitkát ké­­pezé, illy pillanatban, annyira meginditá Marial­­vát, hogy kezét legnagyobb tisztelettel ragadá meg, ’s útjára egyszerű gyűrűt vont. A’ nevelőné, ki eddig nem tudó , mit gondoljon, most rögtön meg­érté az egész történet’ összefüggését, ’s minden tartózkodás nélkül átengedé magát a’ megindulás­sal párosult örömnek, ’s ugyanazon pillanatban kaczagott és könyezett; maga a’ consul, castiliai komolysága’ daczára is megindulást érzett, ’s a’ jegyző , ámbár az illy családi jeleneteket már meg­szokta, szinte a’ többihez illő érzést fejeze ki, m­ig mindent elkészített egyszersmind a’ legdúsabb nászszerződés’aláírására, melly eddig gyakorlatá­ban előfordult. Spanyolországi grand, S. P. gróf volt az, kinek neve, mint a’ szép színésznő’jö­vendő férjéé a’ szerződésben állott. Az esketés másnap reggel ment véghez a’ consul’ lakásán, ’s minden készület megtéteték a’ fiatal házaspár’ elutazására , melly másnapra ha­tároztatok , mert Marsalva siete azon várost el­hagyni, hol minden pillanatban attól kelle tarta­nia , hogy párviadala’ következményének kitudása által most már kétszeresen kellemetlen helyzetbe jutandott. A’ szertartásnál szü­kségkép jelen lenni kellett néhány egyén hallgatásra kéretett. Este fe­lé ismét a’ szokott társas körbe ment Marsalra. Belépése észrevehető fölindulást okozott a’ nagy­számú gyülekezetben, mellynek kíváncsisága ma­gasra vala feszülve. Miután leülésre szólita föl a’ társaságot, mély csönd közepett, következőleg nyilatkozott. ,Uraim, felvilágosítást tartozom adni, a’leg­közelebbi két eseménynél mutatott magam viselete iránt, mit ezennel teljesítek. Francziaországban rövid ideig tartózkodván, tanulmányaim’ befeje­zése végett, ismét visszatértem hazámba , Mexi­kóba , ’s több évet az uj világ’, jelesül az egye­sült statusok’ beutazásával tölték el, mellyek’csak nem rég bevégzett forradalmát az egész vi­lággal együtt magam is bám­ulám. — A’ nép’ né­zetei akkor még forrongásban valának, pártok tá­madtak , Jefferson és John Adams, a’ szövetke­zés és központosítás, elválaszták egymástól az em­bereket , ’s keserű és éles vitatásokra szolgáltak anyagail, mikből, a’ fiatal emberek közt, nyilvá­nos téreken, gyakran heves szóváltás támadott, mellynek többnyire párbaj lett vége. Egy nap sem múlt el a’ nélkül; valódi mészárlás jött napi­rendre­. .Ez volt az emberek’ szellemének hangulata, midőn K...ba érkezém­, ott is több gyászos ese­mény fordult elő a’ vélemény-különbség miatt; de egy idegen bölcsész ’s barátja az emberiségnek, rövid idővel oda érkezésem előtt, szerencsés volt e’ bajnak gátat emelhetni. Hosszasan gondolkoz­ván a’ párviadalról, ’s mély búvárkodás után az eddig ellene használni szokott eszközök ’s törvé­nyek’ tömkelegében , meggyőződök , hogy az ed­dig e’ tekintetben követett irány nemcsak nem sem­­mitheti meg e’balga előítéletet, hanem inkább még nagyobb elterjesztésére szolgál; mert, m­ig az er­­kölcsbiró és törvényhozó nyíltan orgyilkosságnak bélyegzé a’ párviadalt, az emberek nem láttak ab­ban egyebet, mint egészen rendes elégtételt a’ szenvedett bántalmakér­t; mind az erkölcsnek, mind a’ törvényhozásnak hátrálni kelle tehát a’ szoká­sok’ uralkodó befolyása előtt. A’ bölcsész ez esz­mére tért : ha sikert akarunk, úgy meg kell ez előítéletet kerülnünk, ’s nem egyenes támadást intézni ellene. E’ czélra alapszabályokat gondolt ki, titkos társulat’ számára, mellynek tagjai be­csületökre, vallásukra, szóval mindenre, a’ mi legszentebb e’ világon, esküvel kötelezzék m­aga- 33

Next