Athenaeum, 1842/2. félév
1842-10-18 / 47. szám
KI HATODIK ÉV. Pest. kedd. October’ 18. 1812. 40. szám. Második félév. ATHENAEUM. Az Athenaeumból hetenként háromszor, úgymint kedden,csütörtökön és vasárnap, jelenik meg fél fél ív Ára helyben kihordással félévre 3 ft, postán boríték alatt 3 ft 48 kr. ép. Évnegyedenként is válthatni példányt 1 ft. 40 kr. helyben, és 2 ft. postán. — A szerkesztőség ismeretlen kéztől csak bérmentes leveleket fogad el. — Kiadó hivatal Pesten, Borz-utczában (Neumayerház 222. szám) az apácza-templom’ közelében, földszint jobbra. Irodalom: Compendium históriáé Philosophise Leandri Jos. Stanke Benedictini Pannonii AA. LL. et Philosophise Doctoris ... in r. seientiarum Academia Jaurinensi Philosophise theoreticae et practicae professoris. Viennae typis congregations Mechitaristicae l841 n8r. 230 I. Mint szoktuk, jelen bírálatunkban is elvekből indulunk ki, mit egy részről az eszmetan (philosophia) méltányos, másról ingó fogalma kivan, de igényelhet az olvasó is ; mert az elvek állván vagy összerogyván, állni és bomlani fognak az azokra vitt nézetek, igy a’ bírálat is. Ezen tekintetből, mielőtt a’ bírálatra mennénk át, rövid nézetünket adjuk 1) az eszmetan’ történet fogalmáról, 2) az eszmetannak más tanokhozi viszonyáról, ’s 3) az eszmetan-történet’ felosztásáról. 1) Némellyek az eszmetan’ történetén vélemények’ tárát értik, holott a’vélemény egyedi képzelmű, alanyi érdekű ’s kedvencz eszmén gondolatok’ öszvege, nem pedig egyetemes magábani magáérti és magából fejlési gondolat; következőleg alanyi nézetekkel az eszmetan történetét elönteni nem szabad. Ez első elvünk. A’ pusztán alanyi érdekű nézeteknek egyetemes helyett vétele szüli az eszmetan’ történetében az egymással annyira ellenkező rendszereket, holott az egyetemes fogalmu nézetek’ részletesekrei ’s ezeknek azokrai különböző hatásuk miatt az egyetemesek a’ részleteseket háttérbe szorítják vagy alapitnak szilárd egyedi nézeteket. És épen a’ gondolkozásnak illyen magábani, magáérti, és magábóli még pedig összetes vagy tartalmas, tehát sem alanyi sem tárgyi külön fejtése az, mi második elvünkre vezet, mi szerint: az eszmetan története az egyetemes , de tartalmas gondolkozás-fejtés tana. Ebből önkényt foly a’ harmadik, mi szerint: az eszmetan történetben a különböző eszmetanok’ időszaki benső kifejtését 's azoknak egy bizonyos elvre vitelét kell tekinteni. Mert ha a’ világtörténet sem pusztán gépileg egymás mellé rakott esemény-halmaz, hanem az események’ egymást létesítő mozgásra fejlése: menynyivel inkább szükségképein és benső fejlésű az egyetemes eszmék’ története mint tisztán szellemi mozgás ? 2) Miután a’ nép’anyagi szükségei kielégítve voltak, kezdett az bölcselkedni; tehát az eszmetan olly korszakban lép föl, mellyben valamelly nép’ szelleme első természeti anyagiságából fölemelkedett , ’s a’ szellem magának eszmék’ országot alkot. Ezek szerint az eszmetan történetében minden kornak saját eszmetanát kell keresni, és pedig olly népnél csak, melly az anyagi életből a' magasabb szellemibe emelkedett. Ez negyedik elvünk. Az eszmetan’ koronkénti fejlésében nehezen fejlett ki valódi fogalmára. Mi a’ részletes, tudományok általi kiképeztetést illeti, azoknak is valamint az eszmetannak is eleme a’ gondolkodás, de azok tartalmai véges tárgyak és jelenetek, az eszmetané pedig végetlenek. A’részletes tudományokba az eszmetan csak alakilag, rendszeritőleg foly be ’s egységet ad ezeknek. Miután a’ részletes fogalmak kifejtettek, az eszmék először mint az öneszmélet’ közvetlen tartalmai tűnnek föl — párhuzamban az anyagi közvetlen jelenetekkel — a’ részletes eszmék’ fejtegetése mint alak által emelkednek azok valódi és tartalmas gondolkodási állapotra. Tehért az eszmetan’ történetét fejlésében az eszmetan és más részletes tudományok' viszonyánál figyelmezni kell arra , hol merült az ész, az egyetemes törvény' fejtésénél a' részleges fogalmak’ hiánya miatt a véges tárgyak vagy jelenetek közé, mert az illy egyetemes törvényekre törekvés közelítés ugyan az eszmetanhoz, de még nem eszmetan. Ez ötödik elvünk. Közel jár az eszmetanhoz a’ vallás fölötti vizsgálódás, mert tartalma mindkettőnek egy, úgymint: a’gondolkodás, de az alak különbözik. Az eszmetanban tartalom és alak egy az eszme ’s ennek fejlése, a’ vallásban is a’ tartalom az eszme, de az alak külső ’s különböző művészeti jelenet, melly őskezdetét regében kezdi ’s a’ képes jelenetek mint tárgyak a’tiszta eszmékkel nem olvadhatnak egygyé, az illy vallás rege-vallás. A’vallásos regékkel foglalatos gondolkodókról már régen kimondta Aristoteles ítéletét. JUiqi yiv jmv yv- Oixmng ootpi to ye vmp ex uiov ystu omot]; oxonei. Tehát az eszmetan' történetében vigyázni kell a határra, melly van a' vallás és eszmetan ’s ezek történetei fejlése közt. Ez hatodik elvünk. A’ gondolkodásnak mint alanynak a’ véges jelenetek közé sülyedése a’képes és csak értelemelvonásos jeleneteknek gondolkozó ész helyetti feltűnése, az úgynevezett népszerű bölcsészeteket közvetíti. Ezt a’ tulajdonképeni eszmetantól az eszmetan' történetében szinte el kell választani, 's határait kijelölni. Az értelmesség még nem eszmetan. Ez hetedik elvünk. A’ valódi eszmetan ott kezdődik, hol a’ gondolkodás minden egyedes és részletes fogalmakon fölül emelkedve, mint egyetemes levő fogatik fel, 47