Nagy József szerk.: Athenaeum 1920. Új folyam 6. kötet (Budapest, 1920)
3-6. szám - Pauler Ákos: Új kultúrfilozófia [O. Spengler: A Nyugat alkonya]
ÚJ KULTÚRFILOZÓFIA. Irta: PAULER ÁKOS. Hegel óta a történetbölcselet nem vetett fel lényegesen új gondolatot. A nagy német idealista szerint a történelem szervesen egységes folyamat, melynek lényege, hogy a szellem mindjobban öntudatra s evvel kapcsolatban szabadságának tudatára ébred. E folyamatban a különböző kultúrák csak átmeneti állomások, mintegy eszközök a kibontakozó Absolutum kezében. Az ókori keleti népeknél csak egy ember szabad, a görög-római világban némelyek, a keresztény-germán kultúrában pedig minden ember szabadsága nyer végzetszerűen kibontakozást. . Hegele tanítása azon az előfeltevésen alapszik, hogy van absolut, objectív igazság, melyet a különböző kultúrák fokozatosan megközelítenek. Ezt az igazságot nem az emberi szellem teremti, hanem csak meglátja azáltal, hogy magáévá teszi. Spengler nagy feltűnést keltett könyvében ép ellenkező praesuppositióra épít. Szerinte az igazság teljesen viszonylagos: nincs absolut igazság, csak az igazságról való különböző nézetekről lehet szó, melyek csak az egyes kultúrákon belül érvényesek. Nincs oly mathematika, physika, történelem, lélektan stb., melynek tételei minden időre érvényesek volnának, hanem csak görög, arab, nyugati mathematika, physika, történelem, lélektan. Szerzőnk szerint ugyanis a nyugati művelődés, folyamán három kultúrrendszer merült fel eddig, a görög, az nappollói* lelkű, az arab, melyet a _«mágus» lélek éltet és a «fausti* kultúra. Az első Krisztus születéséig virágzott, a második az utána következő ezer esztendőt töltötte be, a harmadik- t Oswald Spengler: Der Untergang des Abendlandes. Umrisse einer Morpliologie der Weltgeschichte. Erster Band, Gestalt und Wirklichkeit 15—22. unveránderte Auflage. München 1920. 615 1.