Nagy József szerk.: Athenaeum 1920. Új folyam 6. kötet (Budapest, 1920)
3-6. szám - Pauler Ákos: Új kultúrfilozófia [O. Spengler: A Nyugat alkonya]
/C Új leultúrfilozófia. 83. nak haldoklását most éljük. Nem az időbeli egymásután jellemzi tehát legalapvetőbben a különböző kultúrákat — az «ókor», «középkor» és «újkor» szerinti felosztás csak felületes átnézet, — hanem a kultúrák sajátos «lelke», mely a művelődés minden alkotásában tudományban, művészetben, erkölcsben, államéletben stb. kifejezést nyer. Minden kultúra egységes és élő organismus, mely születik, kibontakozik, elaggal s végre meghal. A haldoklást különösen az jellemzi, hogy a mélységes, hagyományhoz ragaszkodó bensőséges vallási kultúra a merőben külsőleges technikai civilisatióvá válik. Ennek symptomái: a nagyvárosi élet kifejlődése szemben a vidékivel semek eredményeképen egy új embertypus felmerülése, mely rationalistikus, materialista, nemzetközi, hagyomány- és vallásellenes. A vidéket lassanként felemészti a város: a belső helyett a külső kezd uralkodni, az elmélyülés helyett az expansió. Ennek természetes és szükségképi folyománya az imperialismus, mely az elveszett lelki tartalmat hatalmi terjeszkedéssel akarja pótolni. «Imperialismus ist Zivilisation». Az ennek»szolgálatában álló nagyvárosi tömeg nem egyéb mint «verbrauchter Stoff einer grossen Geschichte». Minden kultúra így végződött: a miénk most éli a haladás e nagyvárosi-expansiv, merőben civilisatorius állapotát. Az egyes kultúrák fejlődése és elenyészése között tehát mélységes hasonlóság áll fenn. A valóban «egyidejű » események azok, amelyek e párhuzamosság közben egyazop fejlődési, illetőleg visszafejlődési stádiumot képviselik. Szerző rendkívül szellemesen összeállított tabellában szemlélteti a különböző kultúrák időmentes parallelismusát. Egyidejű epochák például az Upanishadok, a hagy prsesokratikusok, valamint Galilei, Descartes, Bacon, Bruno és Leibniz kora, mert mindegyikben fellép a «Beginn einer rein philosophischen Fassung des Weltgefühls». A következő korszakot az előbbi folyamányaképen egy új mathematika fellépte jellemzi: a görögöknél a pythagoreusok alkotják meg ezt, kik a számot mint mértéket (mennyiséget) fedezik fel az araboknál az algebra bontakozik ki e kor-