Atomerőmű, 1989 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1989-01-01 / 1. szám
XII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM li. GRÓSZ KÁROLYNAK, az MSZMP főtitkárának levele, melyet a „Paksi önkormányzati modell” c. vitaanyaggal kapcsolatban küldött a Paksi Városi Tanács részére. Paksi önkormányzati modell nyilvános vitaanyaga Véleményünk szerint az elmúlt hónapok történéseit és az országban végbement nagyfokú bizalomvesztés eddigi gondolkodásunk átértékelését igényeiről van itt szó konkrétan. Az MSZMP meghirdette, hogy a politikai munka színtere a munkahelyekről áttolódik a településre. A konkrét helyi elképzelések azonban még korántsem körvonalazódtak. Megjelentek az alternatív szervezetek, melyek egyelőre párbeszédet kezdeményeznek a „helyi hatalom” képviselőivel. Majd várhatóan a jövőben részt kívánnak venni a helyi irányításban is. - Miután a szakszervezeteknél és a KISZ-nél is nagyfokú a bizalomvesztés, felerősödőben van sőt, némi túlzással mondhatjuk radikalizálódik az érdekérvényesítés igénye. - A nyilvánosság ma valóság, amely szintén kihívás a vezetés számára. - Nem utolsósorban az eddigi gyakorlatunkkal való őszinte szembenézést kívánják a tanácstestületek, az apparátus tagjai és a lakosság is. A bizalom megtartása vagy visszaszerzése azon múlik, hogy a tanács helyi társadalomszervező képességét elégségesnek ítéli-e meg a lakosság az adott körülmények között. Ahhoz, hogy politikai céljaink megvalósuljanak, hogy magunkénak érezzük azt a környezetet, ahol élünk, görcsök és régi beidegződések nélkül segítenünk kell a helyi önkormányzat kiteljesedését. Miért? Azért, mert az állampolgár itt találkozik közvetlenül az államhatalommal, s ha ügyeit itt nem intézik körültekintően, ha javaslataira, kezdeményezésére mindig „nem” a válasz, akkor nemcsak az ügyeit intéző tanácsról van rossz véleménye, hanem egész társadalmi berendezkedésünkről. Az 1971-es tanácstörvény a népképviseleti jelleghez kötőjellel kapcsolta, hogy a tanácsoknak önkormányzati jellege is van, így a valós tanácsi önállóság kibontását eleve távlatosított célként kezelték, a távlatok azonban alig lehettek realitások, mivel azokban nem építették ki a megfelelő hatásköri - szervezeti - anyagi előfeltételeket. Az önkormányzat feltételrendszere ma is hiányos, éppen ezért kiépítésének megkezdése a jelenlegi korlátok között felemás módon kell, hogy megtörténjen. Számtalan példa bizonyítja, hogy a közösségek meg tudják szervezni saját életüket, legfeljebb nem lesznek uniformizáltak. Tehát a városi tanács helyben, a helyi viszonyok, igények figyelembevételével alakítja ki szervezetét. A tanács munkájának középpontjában csak egy érdek lehet, ez pedig a település érdeke. Véleményünk szerint egy településen nagyon sok probléma, megoldandó feladat van, mondhatni azt is, hogy ezek száma végtelen. Egyesek megoldódnak aztán újra keletkeznek, vagyis fogynak, szaporodnak. Vannak ezek közül olyanok, amelyek kisebb vagy nagyobb sokaságot érintenek, van ami eljut ezekből a tanácshoz, van ami nem. Azt hisszük, hogy egy tanács helyi társadalomszervező ereje azon múlik, hogy időben hogyan tudja feltárni ezeket a folyamatokat, meglévő eszközeit hogyan tudja azokra a területekre csoportosítani, ahol a leghatékonyabban hasznosul és legtöbb érdeket kielégít. Kiválasztottuk azokat a területeket, amelyek leginkább kötődnek a lakosság mindennapjaihoz. Pakson 26 ilyen területet jelölünk ki. Természetesen ennél több fontos terület is van, de mi ma ennyit érzünk átfoghatónak. Mi úgy ítéljük meg, érdemes ezeket a munkaterületeket „társadalmi nyomás alá helyezni”. Mi azt ajánljuk a különböző szervezeteknek (párt, KISZ, HNF, szakszervezetek, alternatív szervezetek stb.), hogy a különböző munkacsapatokba küldjék el megbízottaikat. Ezek a munkacsapatok tárják fel a valós megoldásra váró problémákat, vegyenek részt döntések előkészítésében, és a tanácstestület mint „helyi parlament” a munkacsapatok közvetítette problémákat tárgyalja meg, így az érdekegyeztető szerepe erősödik. A munkacsapatok (team) tagjai a küldő szervezetüknek tartoznak beszámolni az itt végzett munkájukról, érdekérvényesítő tevékenységükről. A munkacsapatba való bekerülés kétféleképpen történik: 1. Delegálással (melyhez minden szervezetnek joga van). Pártalapszervezetek, HNF, szakszervezetek, KISZ, városvédő egyesület, sportegyesületek, horgászegyesületek, gazdálkodó szervezetek, intézmények, alternatív szervezetek, stb. 2. Egyéni jelentkezés alapján (Tanács titkársági osztályán): Csordásné dr. Kohlman Erzsébet osztályvezetőnél. Tel.: 11-277,11-464 A titkár javasolt személy, melyet a tanácstestület bíz meg egy évre a feladat ellátásával. Visszahívás joga is a tanácstestületé. A munkacsapatnak javaslattételi joga van. A munkacsapat vezetőjét és helyettes vezetőjét a szervezés időtartamára a tanácselnök bízza meg, majd a munkacsapat saját sorai közül demokratikusan megválasztja a tisztségviselőit, elosztja a funkciókat, véglegesíti a vállalható feladatkört, legkésőbb 1989. június 30-ig. A munkacsapatoknak a tanácstestület felé van véleményező javaslattevő, kezdeményező joga azokban a kérdésekben, amelyek szakigazgatási hatáskörben nem elintézhetők és testületi döntés szükséges. A tanácselnök a javaslatokat köteles folyamatosan napirendre tűzni és nyílt tanácsülésen tárgyalni. A „PAKSI ÖNKORMÁNYZATI MODELL” alapelveinek véglegesítésére - a beérkezett javaslatok figyelembevételével - nyilvános tanácsülésen kerül sor 1989. március 31-ig. Testületek és az apparátus megváltozott szerepkörben: Nyilvánosság: Két ponton érzékelhető a változás: A tanácsi adminisztrációba - amit a jogszabály nem tilt - betekinthet a közvélemény, így a sok torz információ egy része kiküszöbölődik. A döntések egyre több része a tanácsülésen a nyilvánosság előtt születik meg. Tapasztalataink szerint, amikor a nyilvánosság nyomása erős a jelenlévő „közönség” 8-10-szerese a szavazó tanácstagoknak - a döntések megfelelnek a lakossági akaratnak. Apparátus: Nőhet az apparátus helyi társadalom általi elismerése, hiszen már nem zömmel tőle idegen munkát végez (adóbeszedés, szabálysértési eljárás, stb.). Túlsúlyba kerülnek azok az intézkedések, közreműködések, melyek alapján az állampolgár mint saját céljainak segítőjét, támogatóját érzékeli a tanácsi apparátus dolgozójában. Nagyobb önbizalommal dolgozhat, hiszen egy ilyen viszonyrendszerben már nem a központi akaratot végrehajtó nép által eltartott inproduktív dolgozó, hanem fontos személyisége a helyi önkormányzatiság kialakításának. Tanács pártirányítása: Az MSZMP KB. határozatai értelmében a pártapparátus konkrét beleszólása egyedi ügyekbe megszűnik, munkájának nagyobb részét a testületek kiszolgálása tölti ki. A párt ügyintézői szerepét fokozatosan feladja, politizáló párttá szerveződik. A politikai munka színtere elsősorban a település lesz, a helyi pártbizottság kialakítja a megváltozott szerepkörnek megfelelő mozgásformákat. A pártbizottság elsősorban stratégiai kérdésekkel foglalkozik, ajánlásokat tesz a tanácstestület felé, véleményezi az önkormányzati rendszer működését, gondoskodik a párttagok pártmegbízatások alapján történő kipróbálásáról. A munkacsapatok kivételezettség nélküli részvételt jelentenek minden közreműködő számára, a településpolitika formálására. A nyilvánosság pedig segíti a közéleti szerepet vállaló egyének politikai arculatának, tehetségének megismerését, a szereplők kölcsönös tudatformálását. Társadalmasításra jelölt feladatok 1. Nemzetiségi politika. Titkár: Jákli Péter tanácselnök T: 10-287 2. Valláspolitika Titkár: Jákli Péter tanácselnök T: 10-287 3. Polgárvédelmi feladatok ellátásának irányítása, szervezése Titkár: Beregnyei Miklós pv. tpk. T: 10-018 4. Honvédelmi feladatok ellátásának irányítása, szervezése Titkár: dr. Bencsik Lajos oszt. vez. T: 11-277/1725. Koordináció a nem tanácsi szervekkel Titkár: Herczeg József elnökhelyett^T: 10-287 6. Városkörnyéki koordinációt végző munkacsapat A városkörnyéki feladatok végzésének irányítása, szervezése. Kapcsolatok építése és továbbfejlesztése a vonzáskörzet érdekeinek figyelembevételével, ilyenek a közös pénzalap működtetése, a lakás és telekgazdálkodás kiterjesztése a városkörnyék községeire, együttműködés a közoktatás, a közművelődés, az egészségügy, a sport, a kereskedelem, a szolgáltatás és a közös érdekek minden más kölcsönös előnyökkel járó területein. Titkár: dr. Tóth Lajos vb. titkár T: 11-4647. Idegenforgalom A városi idegenforgalom tanácsi koordinálása, kapcsolattartás az idegenforgalom lebonyolításában, fejlesztésében közreműködő szervekkel. Titkár: Kiss János oszt. vez. főmérnök T: 11-277/1708. Lakásépítési, lakáspolitikai munkacsapat Lakáskiutalások előtt névjegyzéktervezet összeállítása, tanácsi szocialista(Folytatás a 2. oldalon.) 1989. JANUÁR Négyszemközt a kapitánnyal Lépteim ritmusára próbálom szótagolni és fogalmakkal asszociálni a szót: rendőrség, baleset, gyilkosság, útlevélszolgálat, helyszínelés, lopás, személyi igazolvány, nyomozókutya, egyenruha és ember. Zilált gondolataim megnyugszanak a kellemes színharmóniájú, finom eleganciával berendezett irodában, ahol OLÁH LÁSZLÓ rendőr őrnagy, a Paksi Városi Rendőrkapitányság újonnan kinevezett vezetője fogad. - Bizony nem tegnap volt - mosolyodik el. - Első ízben 1971. december 1-jén kerültem Paksra, egyébként tősgyökeres szekszárdi vagyok. Bűnügyesként kezdtem a pályát, alosztályvezető, majd osztályvezető-helyettesként dolgoztam Pakson 1985. március 1-jéig. Ezt követően az MSZMP megyei pártbizottságának közigazgatási és adminisztratív osztályán dolgoztam mint politikai munkatárs, természetesen ez időszakban sem szakadtam el eredeti tevékenységi területemtől. Hivatalos kinevezésem előtt két hónapot töltöttem az időközben nyugállományba vonult elődöm mellett. Ez az instrukciók adás-vételének a periódusa, a módszerek megismerése és adaptálása az adott körülményekhez. A rendőrtiszti főiskola szakmailag a legmagasabb képzettséget nyújtja számunkra. Az elmélet és a gyakorlat oda-vissza érvényes összhangjának még tökéletesebb megértéséért végzem utolsó évem a jogon. A felkészült, jól képzett állomány iránti igény minket sem kerül el, egyre több munkatársunk igyekszik a működési területének megfelelő felsőfokú képzettséget megszerezni. - Történt-e szerkezeti változás a szervezeti felépítésben az Ön kinevezésével? - Az országunkban létező kapitányságokat négy kategóriában jelöljük meg. A Paksi Városi Rendőrkapitányság három szakszolgálati ág, így a bűnügyi, a közbiztonsági és közlekedési, valamint az igazgatásrendészeti osztályok működéséhez biztosít megfelelő feltételt. Ezen belül alosztályok alakulnak ki, a munkaerőlétszám ezek függvénye. Az én helyettesem a bűnügy osztály vezetője, aki már idejövetelemkor ki volt nevezve. Összegezve tehát szerkezeti változás nem történt. A munkásőrséggel együtt Önök több közös akciót bonyolítottak le, gondolok itt a razziákra, körözésekre. Kik segítik még az Önök munkáját? - A figyelés és az akciók során bevonják még a honvédséget, valamint az önkéntes rendőröket, mindez együttesen hatalmi bázist jelent a bűn megelőzésében. - Manapság divatosak az önvédelmi sportok, tudomásom szerint városunkban is közkedvelt a karate és a dzsúdó. Meghatározója lehet-e a félelemérzet egy ilyenfajta sportág űzésének? - A kérdést érdekesnek tartom, bár ilyen megvilágításban még nem közelítettem meg. Általában sportot el lehet kezdeni pl. orvosi tanácsra, vagy a sporttanár ajánlására. A félénkebb gyerekek talán ösztönös önvédelemből keresik a kapcsolatot e sportággal. Elképzelek viszont egy kérdőíves felmérést a gyerekek körében a kérdéssel kapcsolatban. - Ön szerint a „punk” fiatalok vagy a „skin-head” bőrfejűek ártalmatlan divatőrültek, vagy olyanok, akiktől joggal lehet félni? - Válaszom ts, hogy városunkban ez a fajta „divat” nem a veszély hordozója, csupán arról van szó, hogy néhány fiatal, aki egyébként képtelen kitűnni tanulásban vagy akár sportban, hát ezekkel a külső jegyekkel is óhajtja magára hívni a figyelmet. - Több városban megalakult a „Bűnözésmegelőzési Tanácsadó Szolgálat”. Mi a lényege? A megyében 1987-ben alakult meg a „Bűnmegelőzési Társadalmi Tanács”, amely együttműködik a rendőrséget segítő szervekkel, munkájába bevonja még a gyámügyeseket, az iskolai munkával megbízottakat is. Lényege: a tanácsadás, az operatív döntés, az odafigyelés a természetestől eltérőre, mint esetleges bűnforrásra, a segítségkérés a bűnmegelőzés érdekében. A „Főkapitányok Fórumán” hangzott el egy néző részéről, hogy, idézem: „nagyobb szabad kezet a rendőröknek”. Mi az Ön véleménye erről a középfokú jelzőről? - Úgy érzem, hogy a jelző nem indokolt. A rendőrnek tudnia kell „gazdálkodni” az adott törvényes eszközökkel, nincs szükség a brutalitásra, ha a néző esetleg erre gondolt. - Bizonyára többünkben megfogalmazódik a kérdés: a rendőri munka felett ki gyakorol ellenőrzést? Mielőtt felsorolásba kezdenék, elmondom, hogy szabad kezű terület a rendőrség kötelékében nincs, minden terület ellenőrzött, így a nyomozást felügyelő törvényességet az ügyészség ellenőrzi, ha a rendőri intézkedés törvénysértő, jogorvoslásért a katonai ügyészséghez lehet fordulni, a közlekedés a közlekedési ügyészséghez tartozik, a gyermekek és fiatalok ügyével felső fórumon a fiatalkorúak ügyészsége foglalkozik, az igazgatásrendészeti témákat az ügyészség polgári ügyésze bírálhatja felül. Néhány gondolat Paks város közbiztonságáról, így statisztikai mutatókról, a bűnözés gyakoriságáról, milyenségéről, kik az elkövetői, az „utazó bűnözés” hulláma érződik-e itt is? Országos átlagban a megyeeredményesség szempontjából első, megyén belül a város középhelyet foglal el. A besorolás két eredmény összetevőjétől függ: a nyomozás eredményességétől, valamint a felderítettségi mutatóktól. Ez azt jelenti, hogy pl. száz ismeretlen tettesnél városunkban 60- 70%-os a felderítettségi mutató, míg pl. Budapest egyes kerületeiben ez csak 12-20%-os, Összegezve, városunk közbiztonsága jobb, mint az országos átlag, csoportos bűnözésről, vagy bűnszövetségről nem beszélhetünk, a garázda jellegű bűncselekmények száma sem sok. A legjellemzőbb bűncselekmény a személyi tulajdon sérelmére elkövetett lopás, gépkocsifeltörés és közlekedési kihágás. Az utazó bűnözés hulláma városunkat sem kíméli, a 6-os út egyenesen kedvező feltételnek bizonyul erre. A Paksi Atomerőmű Vállalat az elkövetkezendő években tervezi meg az V. és VI. blokk építését. Elkészült a létszámfelfutási terv, a kivitelező és az üzemeltető részéről, mely szerint ez majdan 8-10 ezer plussz főt jelent a lakosság jelenlegi számához képest. A rendőrség gondol-e a felkészülésre? - Mint bűnügyes végigéltem a jelenséggel járó negatívumokat az I-IV. blokk építésénél, ezeket igyekszünk majd csírájában elfojtani, úgy érzem a jelenlegi állomány képes lesz a feladatok megoldására. - Paks közlekedésbiztonsága bizonyos szigorításra szorul, pl. a lakótelepi kötelező 40 km-es sebességkorlátozás, Új KRESZ-táblák elhelyezése. - A kérdéssel kapcsolatban a városi tanács vb fejlesztési osztálya teljes körű felmérést készít. - Kedveli-e a krimiirodalmat? - Nem. - Van-e felügyelő ideálja? - Soknak az ötvözetéből egy ideált ki lehet alakítani. - Ha zsarunak szólítják? - Nem érzem a szót pejoratív jellegűnek. - Halálbüntetést milyen bűncselekményre szabna ki elengedhetetlenül? - A gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményre. - Mit tart az évszázad bűnének? - Remélem a válasz még sokáig várat magára. - Az új gazdasági helyzet hat-e a fegyveres testületek költségvetésére? - A költségvetés semmiképp nem mutathat csökkenő tendenciát, a feladatok növekedése ezt lehetetlenné teszi. - Magyarországon tervezett a politikai intézményrendszer megújítása. Gondolhatunk-e a rendőrmunka korszerűsítésére? - Az anyagi javak biztosítása nélkül nehezen képzelhető el a közrendet, köznyugalmat biztosító munkánk. A kiadások nagyságát az ország közbiztonságából adódó feladatok határozzák meg. A megelőzést, a felderítést és a bizonyítást segítő technikai eszközök léte területünkön elengedhetetlen követelmény. A mechanikai munkát nagyszerűen pótolja a technika, de az emberekkel való személyes kontaktus, a velük való foglalkozás és törődés munkánk egyik legfontosabb, talán a legszebb mozzanata. Kevés szó esett eddig a szakszolgálati ágak közül az igazgatásrendészetről, pedig a napi ügyes-bajos dolgainkkal sokszor vagyunk az Önök ügyfelei. - Valójában ez az osztály igen komoly szolgáltató feladatot lát el, ami nem kevés munkaerőt köt le, gondolok itt a személyi igazolványok, útlevelek kiadására, gépjárművek átírására. A világútlevelek kiadása többletmunkaként jelentkezett, Pakson ugyanazzal az állománnyal a lakosság legnagyobb megelégedésére megoldottuk feladatunkat, a visszajelzések legalábbis ezt igazolták. - Mit vár a lakosságtól? - A lakosságtól kérem és várom a segítséget. Mint ahogy eddig is tették, jelezzék mindazt, ami környezetükben természetellenes, ne menjenek el közömbösen semmi mellett, s ami talán a legfontosabb, értsék meg, hogy minden intézkedés az ő érdekükben történik. Mindannyiunk feladata növelni felelősségérzetünket saját vagyonunk megőrzése érdekében. Minden oda nem figyelés irritálhatja az elkövetőt, ígérem azt, hogy minden jelzésre időben megtörténik a visszajelzés. - Kérem, engedjen meg néhány személyes jellegű kérdést: gondolt-e már arra, hogy idős korában szociológiai tanulmányt ír a bűnözők pszichológiájáról? - A szűkre szabott idő még nem engedett elmélkedni a kérdésen, de nem tartom kizártnak. - Mennyiben tud Ön magánember lenni? - Mezsgyéket és határvonalakat húzni reménytelen. Gondfeledten horgászok, de ha elsuhan mellettem egy gépkocsi, megjegyzem a rendszámát, persze mindezt nem feltétlenül negatív indíttatásból teszem. - Mint magánember mit vár az új évtől? - Sikeres vizsgákat jogi tanulmányaim befejezésére, és még néhány évtizedes folytatását annak a megértő, kiegyensúlyozott családi légkörnek, melyet - hétéves fiammal és tizenhat éves leányommal együtt - feleségemnek köszönhetek. - Karriernek tekinti-e állását, ha igen, milyen lépcsőfoknak minősíti? - Ha egészséges karrierizmusra gondol, akkor annak. Nem terveztem, de elértem jelenlegi beosztásom, s ha nyugállományba vonulásomig mindez változatlan marad, akkor is elégedett embernek vallom magam. A rendőri állományba ma belépő nyomozó, ha azt a kijelentést teszi, hogy ő tíz év múlva rendőrkapitány lesz, az illetőt személy szerint egészséges karrieristának tekintem, ugyanis kijelentésekor felmérte munkájának súlyát és azt a pluszt, amit majd adnia kell azért, hogy a következő lépcsőfokra feljusson. Jelenlegi beosztásomat pedig elégedettségi lépcsőfoknak nevezném. Köszönöm a beszélgetést, és sok sikert kívánok a munkájához. SZABÓ MAGDOLNA