Autó-Motor, 1954. július-december (7. évfolyam 13-24. szám)

1954-09-01 / 17. szám

Javaslat a budapesti Duna-hidak közlekedésének szabályozására A KRESZ szabályait nagyobb városainkban általában helyi rendele­tekkel szokták végrehajtani. A rendőrség Budapesti Főosztálya a KRESZ budapesti végrehajtását a közeljövőben utasításban fogja szabályozni. A Közlekedéstudományi Egyesület közlekedési szakemberekből, mér­nökökből, kiváló gépkocsivezetőkből munkabizottságot alakított, hogy tárgyalják meg a KRESZ gyakorlati alkalmazásának problémáit. A munka­­bizottság többek között­­kidolgozta a budapesti Duna-hidak közlekedésére vonatkozó javaslatát is. A Budapesti Duna-hidak közlekedésének jelenleg érvényben lévő sza­bályai meglehetősen bonyolultak, mert ezek még az új KRESZ hatályba­lépése előtt készültek s az egyes hidakra vonatkozó rendelet kiadásakor még nem számolhattak a későbben felépített hídjaink forgalmával, teher­mentesítésével stb. A bonyolultság illusztrálására példaképpen csak az előzés kérdését hozzuk fel. Ma például siincs olyan érvényes szabály, amely tiltaná,­­hogy a Margit­­hídon személyautó személyautót előzzön, ugyanakkor amikor a hasonlóan kedvező (vagy még kedvezőbb) adottságokkal rendelkező Petőfi-hídon azonos járművek egymást nem előzhetik. A Szabadság-hídon nap­pal tilos előzni, nincs azonban szabályozva, hogy éjjel, amikor a teherforgalom szünetel, milyen jármű, milyen járművet előzhet. A munkabizottság egyik célja volt a Duna-hidak közlekedésének lehe­­e­tőség szerint egyöntetűvé tétele,­­a másik, hogy azokat a szabályokat, ame­lyeket jelzőtáblák, jelzőberendezések útján nem lehet a helyszínen a köz­lekedők tudomására hozni, minél egyszerűbben, s könnyebben tegye meg­­tanulhatóvá. Célul tűzte­­ki továbbá, hogy azokat a szabályokat, amelyek minden hídra egyformán érvényesek, ne kelljen minden hídnál külön el­ismételni, végül a hidakkal kapcsolatban olyan helyi kérdéseket szándé­kozott szabályozni, amelyeket sem a régi rendeletek, sem az új KRESZ általánosságban még nem szabályozott. A javaslat lényegét hozzászólás céljából az alábbiakban közöljük: A zárójelben foglalt intézkedések nem kerülnének a rendeletbe, hanem azokat a helyszínen kell végrehajtani. (Pl.­­ megálló áthelyezése, stb.)­ ­ VALAMENNYI HÍDRA ÉRVÉNYES KÖZÖS SZABÁLYOK: 1. A gyalogjáróknak — a kijelölt gyalogátkelőhelyeket és aluljárókat kivéve — a hidakon az egyik oldalról a másikra átmenni tilos 2. A hídon haladó járműveknek minden esetben előnyük van azokkal a járművekkel szemben, amelyek a hídfeljárókról jönnek fel a hídra. 3. Az összes Duna-híd hídfőinél — bármely Irányból érkezés esetén is — csak jobbra kis ívben szabad kanyarodni. Kivétel a Kossuth-híd fiesti hídfője, valamint a Szabadság-híd budai hídfője, ahol a rendőr vagy árpa engedélyére a nagyfvrű kanyarodás is megengedett. 4. Előzés szempontjából a budapesti hidakon négyféle jármű­csoport különböztetendő meg: a) személyszállító gépjárművek, b) teherszállító gépjárművek, c) kerékpárok, d)­­állati erővel vont járművek és kézikocsik. Amely hídnál az előzést tábla nem tiltja, ott a magasabb csoportba tartozó járművek csak az alacsonyabb csoportba tartozó járműveket előzhetik meg. 5. A budapesti Duna-hidakon tolatni és megfordulni tilos. MARGIT-HÍD. A hídon a kétsoros közlekedés megengedett. A járda melletti lassú járatú járművek sávjában kötelesek haladni — előzés esetét kivéve — a kézikocsik, az állati erővel vont járművek, a kerékpárok és a teherszállító gépjárművek. (Pest felől Buda felé haladva a szigeti leágazás elé 50 m-es 30 km-es sebességkorlátozási táblát kell elhelyezni, amelyet a szigeti lejáró old fel. A szigeti lejárónál — a kedvező kilátás miatt — a villamos­­megállót egy kocsihosszal hátrább kell helyezni. Buda felől jövet Pest felé a forgalmi jelzőlámpát előbbre kell helyezni a szigeti leágazáshoz, az autóbuszmegállót pedig túl a szigeti leágazáson. A sziget felől a feljárón a híd felé haladva, kötelező megállást jelző tábla kell. A kétsoros közlekedés megkönnyítésére fel kell festeni a lass­újáratú járművek sávját.­ PETŐFI-HÍD: A hídon a kétsoros közlekedés megengedett. A járda melletti lassújáratú járművek sávjában kötelesek haladni — előzés esetét kivéve — a kézikocsik — az állati erővel vont járművek és a teherszállító gépjárművek.­­A pesti hídfőnél­­lévő autóbuszmegállót előre kell helyezni a­­lépcsős gyalogfeljáróig. Fel kell festeni a lassújáratú járművek sávját. A budai hídfőnél a villogó jelzőlámpát a keresztező villamossínektől távolabbra kell tenni.) SZABADSÁG-HÍD. (A súlykorlátozó tábla helyett 2,10 m­-es szélesség­korlátozást kell elrendelni — ez alól az autóbusz kivétel. ) Reggel 6 órá­tól este 22 óráig meg­ kell tiltani az előzést, továbbá a lovaskocsik, kézi­kocsik és kerékpárok forgalmát. A budai hídfőn működő jelzőlámpáknál a lencséből távolítsák el a nyilakat, — amelyek a villamosnak jeleznek — állítsák vissza a 3 színű jelzőlámpát. Ezen a helyen a villamosok a Gellért­hegy felől érkezve a forgalmi rendőr beintésére sárga lámpánál közleked­hetnek. A rakpart felől érkező közúti járművek részére azonos helyen kell egy áthaladási elsőbbségi jelzőtáblát és egy féltiszta keresztezést jelző táblát elhelyezni.1) KOSSUTH-HÍD. 1. A hídon a járművek legfeljebb 10 km-es sebességgel közlekedhetnek. 2. A járművek 20 m-es követési távolságot kötelesek megtartani.­­Továbbra is maradjon érvényben a 8 tonnánál nehezebb összsúlyú járművek közlekedésének tilalma. Meg kell tiltani a kézikocsik, lovas­­ocsik, kerékpárok és tehergépjárművek közlekedését. Az előzést éjjel nappalra meg kell tiltani.) LÁNC-HÍD. A hídon a járművek 40 km-esnél alacsonyabb sebességgel nem közlekedhetnek. (A hídon kizárólag személyszállító gépjárművek köz­lekedhetnek. Az előzés mindenkor tilos.) SZTALIN-HÍD. (A hídra csupán a valamennyi hídra érvényes közös szabályok érvényesek, ettől eltérő rendelkezésre szükség nincs. Ennek értelmében tehát még a szélesebb szakaszokon is tilos a párhuzamos köz­lekedés.) A GUBACSI ÉS CSEPELI ÖSSZEKÖTŐHÍD. 1. A hidakon — az alul­járókéhoz hasonlóan — gépjárművek egymást nem előzhetik (tehát csak lovaskocsit, kézikocsit és kerékpárt szabad előzni). „„ . i _ Markos Jenő Kérjük olvasóinkat,a Javaslatra levélben írják meg véleményüket. /V •• 1 •• //I *1 1 M GodorroL-godorre A Sztálin-­híd pesti hídfőjének aluljárójánál készítettük a fényképeket ezekről a nemcsak a hordrúgókat, hanem még a tengelyt is törő lyukakról. Az 1. képen látható ásító gödröket csak akkor tudja a Pest felé haladó kocsi vezetője kikerülni, ha áthúzódik az utat felező vonalon túl. (Ezt pedig tiltja a KRESZ.) Ugyanitt készült a 2. sz. kép. Az Újpest irányába haladók, akarva­­akaratlanul itt hajtanak át. Egy Mercedes vezetője — aki először járt erre és így nem ismerte ezt az útszakaszt — későn fékezett e helyen. Kocsijá­nak tengelye tört. Igaz, a Fővárosi Tanács illetékes ügyosztálya „javít­tatta“ már ezt az útszakaszt. Mint a képen is látható, ennyit ér az a né­hány talicska só­der, amit javítás címén ide kitöl­töttek. A 3. kép jól érzékeli a­­ko­csi igénybevételét a lassú áthaladás­nál.

Next