Autó-Motor, 1972. június-december (25. évfolyam, 13-24. szám)
1972-07-06 / 13. szám
Autópályán Zantárditól Budapestig A hazánkban végbemenő motorizációs fejlődés folytán a közúti forgalom mindinkább kinövi szűkreszabott ruháját. A hazai gépjárműpark is, az évenként hazánkba érkező külföldi tranzit- és turista-gépjárművek száma is elérte, sőt meghaladta a milliós nagyságot. Ez az objektív oka a forgalomsűrűség nagyarányú növekedésének, ami különösen a fővárosban, nagyobb városainkban és a főútvonalakon szembetűnő. Vannak csomópontok, ahol a forgalomsűrűség már az átbocsátó képesség határát feszíti, és kézenfekvővé vált a forgalmi trombózis, a torlódások, dugók veszélye. A gyorsaság, a forgalmi rend és a biztonság egységes követelményeinek érvényre juttatása egyre bonyolultabbá és nehezebbé válik. Közúthálózatunkban mind több és több lesz az olyan szűk keresztmetszetek száma, ahol hathatós építészeti vagy legalábbis rendészeti beavatkozásra van szükség. Egyik ilyen szűk keresztmetszete közúti közlekedésünknek a Balaton,Budapest és viszont forgalmat lebonyolító úthálózat. Ezeknek az útvonalaknak a forgalma a nyári főszezonban meghatványozódik, és hét közben közepessé, hét végén pedig telítetté válik. Az elmúlt évben az M7 számú autóúton már veszélyes torlódások keletkeztek a vasárnap délutáni, illetve esti órákban a Budapest felé irányuló forgalomban. Ez komoly figyelmeztetés volt az idei szezonra vonatkozóan, amelyre nagyon alaposan fel kellett készülnie mind az útügyi, mind pedig a rendőri szerveknek. Ez a felkészülés, azsűint azt az eddigi tapasztalatok bizonyítják, jó volt. Tizenháromszor nyolc óra... A nyár folyamán összesen tizenhárom alkalommal változik át az M 1 7 számú autóút autópályává. Ez az átváltozás egy-egy alkalommal nyolc órán keresztül tart, hogy lehetővé tegye a gyors és biztonságos hazatérést a Balatonról Budapestre. A tizenháromból eddig megtörtént átváltozások tapasztalata az, hogy a Balaton irányából Budapestre irányuló igen nagy forgalom lefutása gyors és biztonságos. Az itt közlekedő gépjárművek átlagsebessége lényegesen nagyobb az elmúlt évinél, és jelentősen nőtt a forgalombiztonság is. Bizonyítja ezt az a körülmény, hogy eddig csak viszonylag kevés — és többségében személyi sérülés nélküli — baleset fordult elő az autópályává alakított autóúton. Az autóút átállítása és az autópályára érvényes forgalmi rend fenntartása — főként a szemben való haladás megakadályozása — jelentős anyagi és pénzügyi kihatásokkal jár, s mind az útügyi, mind a rendőri szervek részéről számottevő munkaerő-igénybevételt jelent a felhajtó ágak bezárása és biztosítása, a forgalom zavartalanságának segítése és ellenőrzése tekintetében. A tapasztalatok alapján azonban joggal elmondhatjuk, hogy az elért eredmény megéri a „ráfordítást”, kifizetődik. Úgy vélem, azok az autósok és motorosok, akik már közlekedtek ezen a vasárnapi autópályán, igazolják ezt a megállapítást. Több megértést és fegyelmet! A lehetőség adott. Éljenek vele az autósok és motorosok. De semmi esetre sem szabad a lehetőségekkel visszaélni. A nagyobb sebesség lehetősége nem jelenthet kockázatos száguldozást, oktalan versengést. Sajnos, ilyen is elfordult. Ugyanakkor viszont az is visszaélés a lehetőségekkel és mások idegeivel, amikor egyes járművezetők sétatempóban az előzésre szolgáló forgalmi sávban haladnak folyamatosan, nem térnek vissza a folyamatos haladásra szolgáló forgalmi sávba, bár erre meglenne a lehetőségük. Sokan elfelejtik, hogy az autópályára is érvényes a biztonságos közlekedésre vonatkozó szabály, amely szerint járművel mindenkor csak olyan sebességgel szabad haladni, hogy a vezető járművének ura maradjon. Láttunk már az eddigiek során néhány olyan esetet, amikor a nagy sebességgel haladó jármű felett vezetője elvesztette uralmát, és csak az útmenti árokban vetett bukfenc után volt képes járművét megállítani. A járművek „zavarása” más szempontból is gondot okoz. Igen nagy számban vannak olyan gépkocsik, amelyek „kidőlnek” a sorból. Az egyik vasárnap alig tízkilométeres szakaszon tizennyolc műszaki hibás gépkocsit számoltam össze a leállósávon. Fontos lenne, hogy egyrészt a járművek műszaki állapotát gondosabban vizsgálják meg indulás előtt, másrészt a sebességet a gépkocsi műszaki „erőnlétének” megfelelően válasszák meg. A sok műszaki hibás jármű akadályt jelent a forgalomban, és veszélyezteti az egyébként jól kialakított forgalmi rendet. Rugalmas intézkedések Különösen nagy szükség van a fegyelmezettségre és óvatosságra az M—7 és M—1 számú utak találkozásánál, ahol a forgalom mintegy másfél-két órán keresztül meglehetősen sűrű, a két forgalom összefonódása miatt. Forgalomirányító rendőreink mindent megtesznek azért, hogy a forgalom ezen a szakaszon is gyors és biztonságos legyen. Ez azonban nemcsak rajtuk múlik. A tolakodás, a sebesség megfelelő mértékű csökkentésének elmulasztása rendkívüli veszélyeket idézhet fel, és az egész autópálya forgalmát visszavetheti. Amikor a forgalom sűrűsége ezt indokolja, a „becsatlakozásnál” megszüntetjük az előzési tilalmat, és a forgalom két forgalmi sávon „áradhat be” az állandó autópályaszakaszra. Ilyenkor azonban még inkább szükség van a megfontolt, körültekintő vezetésre. Súlyos fegyelmezetlenség és rendkívül veszélyes a harmadiknak előzés, a motorkerékpárosok merész bujkálása a gépkocsik között, és a leállósávon jobbról történő előzés. Az ilyen magatartást tanúsító gépjárművezetők számítsanak a szigorú felelősségrevonásra, összegezve a tapasztalatokat, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az intézkedés helyes volt, bevált, s mint ideiglenes jellegű rendészeti intézkedés áthidalja azt az időszakot, amíg a másik pálya is megépül, amikor ez az útvonal nem időleges, hanem állandó autópálya lesz. Dr. Pelbárt Jenő r. alezredes 3