Az Én Ujságom, 1890. június-december (1. évfolyam, 27-52. szám)
1890-06-29 / 27. szám
iiiiilllliiliiitiliilitlilliiiiiitllilliiliiliiliililllilllliiliiliiliililliilllliiiiiiitiiililliili[|iiliiliiliiltiiiiiiiliiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiaiiiiiliiiiiliiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiliiliiliiliiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiii,iingi,li 27. szám. — K3 AZ ÉN ÚJSÁGOM. S*---------- 3 | kell a makranczos tulokkal tenni és se irgalom, se kegyelem többé a számára, ha ismét nem tűrné meg a nyerget magán. A kis leányok kimentek a nyergelést megnézni. Erzsike odaállt a «Csillag» elé, apró kacsáival szirógatta a homlokát, mialatt nyergelték, azután maga erősíté a kantárszíjakat az orrába húzott vaskarikába. A Csillag nyugodtan viselte magát, mintha csak érezte volna, hogy élete függ a jelen pereztől, körülszaglálta Erzsikét s hízelkedve nyaldosta kezeit. Mikor készen lett az indulásra, Erzsiké ült föl reá. A «Csillag» hátraszegte egy perezre a fejét, megnézte még egyszer kis gazdasszonyát, azután megindult, a kantárszíj mozdulatait követve, szép lassan, majd ügetve a tágas udvaron, hogy szinte öröm volt nézni. Erzsike fölvette később maga mellé a nyeregbe Trézsikét és Feridát, a pasa leg- kisebb leányát, ki egyidős volt Erzsikével. Csakhamar melléje ugrott Mungó is ne-gyediknek. A pasa kijött a kastélyból és 7 együtt örvendett a gyermekekkel. A Csillag tulok kegyelmet kapott sál tulkok felügyelőjének kiadták a parancsolatot, hogy ezentúl Erzsike rendelkezik vele és a három kis leányt és podgyászukat fogja czipelni. A három kis leánynak fontos szerep jutott a nagy kirándulásban. Ők hordták magukon a mozgó készletet. Mozgó készletnek csakis a forró égöv alatt van értelme s a járatlan vadonok átkutatásánál, midőn a podgyászokat ki- és becsomagolni rendkívül bajos. Néhol alkalmas hely nincs reá, máshol nem lehet időzni, csata foly állatokkal, ellenséges indulatú benszülöttekkel és gyorsan kell valamely nélkülözhetetlen tárgyat előrántani : orvosságot, enni-inni valót, dohányt, gyújtót, tükröt, kést, edényt, tűt, eternát, zsineget és százféle más egyéb apró tárgyat. De csakis oly mennyiségben, hogy a legégetőbb szükségest lehessen velük minden időveszteség nélkül pótolni. Trézsike czipelte az evő- és ivóeszközöket, kanalakkal, késekkel volt körülszurkálva, papírtálacskák lógtak a hátáról, nagy karimájú szalmakalapja strucztojás-poharakkal volt felczifrázva, a bőrtömlőben pálmabor és enyves víz állott. Az enyves vizet sokáig meg lehet óvni az elromlástól. I Erzsike a tisztálkodás tár-gyait hurczolta magán. A hág tára tükör volt erősítve. A ki a saját arczára pillantást akart ! ...1 !.V iiiiiiiiii!iiiili!iiiiiiliiliiliiiiiiiiiiiliiiiiliiiiiliiiiiiiiiiiliiiiiliiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!ii