Az Én Ujságom, 1890. június-december (1. évfolyam, 27-52. szám)
1890-06-29 / 27. szám
i iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiikiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiikiiliikiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiikiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiliiiiriiiiiiiiriiiiiiiiikiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiikiiiiiiiiiiiiiiiiiliii 'kiikiikiiiiiiiiiiikiikiikiikiikiikiikiiiiiiiiiiikiikiiiiikiiiiiiiiiiikiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiinii AZ ÉN ÚJSÁGOM, e*- vetni, az odaállt a háta mögé. Kalapjának dísze fésűkből és hajkefékből állt, két válla felett, mint valami katonai vállrózsák, tarka szappanszeletek pompáztak. Övébe egy pár olló volt szúrva, nyergének eleje olyan volt, mint valami asztal, papír, plajbász, tinta és toll volt ráerősítve; a pasa naplókönyve kemény faborítékban volt az asztal teteje. Ferida csupa gyógyszerekkel volt körülrakva, hőmérő, légsúlymérő és iránytűtartó lógott a nyakáról. A nagy napernyő is gondjaira volt bízva, mely térképekkel volt teleragasztva. Nappal a Csillag hátán árnyéka alá húzódhatott a három kis leány, este és reggel pedig a pasa jegyezgetett reá s tanulmányozta rajta az utat. Az elindulás előtt való nap egész délutánját e mozgó készletek czipelésének begyakorlásával töltötték a kis leányok. Este meglehetősen elfáradva tértek nyugalomra s szemeik csakhamar mély álomra csukódtak. Szobájuk az utcza felől egy tágas erkélyre nyílt s hogy szellős legyen, ajtót, ablakot nyitva hagytak. Éjfél lehetett, midőn az erkélyre csáklya segélyével egy sötét alak kapaszkodott fel nagy erőfeszítéssel. Alig vetette magát át a korláton, kötéllétrát kapcsolt oda, azután ledobva annak végét, hármat köhintett. E jeladásra csakhamar egy másik erős alak termett az erkélyen. Két zsákot hozott, egyiket átadta társának. Azután egy lámpás villant ki kabátja alól s a nyitott erkélyajtón át behatolt a szobába. A kis leányok mélyen aludtak hintaágyaikban, nem ébredtek fel sem a lassú lépések zajára, sem a világosságra. Ha felébredtek volna , rögtön ráismerhettek volna Holuvkára, amint lámpását körülhordozva, jól megnézi őket s a zsákot odailleszti Trézsike fejéhez. Egy percz alatt beleránthatta volna őt, azonban eszébe jutott valami, hihetőleg az, hogy a kis leány könnyen fölébredhet s elsikoltja magát. Oldalzsebébe nyúlt, altató szerrel itatott szivacsot vett elő s oda tartotta Trézsike orra alá. Trézsike mélyen húzta a lélegzetet, gyorsan hatott reá a kábító gőz, erős zsibbadás fogta el tagjait. Ekkor Holuvka odalépett Erzsikéhez s azt is elaltatta mélyen. Holuvka intett az erkélyen álló czimborájának, hogy siessen hozzá s megérttette vele jelekkel, hogy az egyik kis leányt neki kell zsákba emelnie, amíg a másikkal fog gyorsan elbánni, odalépett Trézsike ágyához. Pár perc, s a két kis leányt zsákba dugták. Elvihették volna őket ölben is, annyira elkábultak s nem tudtak magukról, de a hajóra való szállítás így bajos lett volna, mert a parton vigyázó őrség a két kis leány láttára kérdést intézhetett volna hozzájuk s az őket kereső pasát útbaigazíthatta volna, így azonban azt hihette rólok minden útjukba akadt járókelő, hogy valami áruczikkel terhelt zsákodat czipelnek.. (Folytatása következik.) 27. szám. . » ------------------• Beszédgyakorlatos. •Selypeknek, sebesen mondandó egymásután többször. Czó sárga, czó szürke. • • • . Czó sárga, czó szürke ! * .' Jakab pap kapuján hatvanhat tarka vak vadgalamb ül. ■ ------A PHÓISÁU. A világ négy fő tája. A régi időkben egy tanító a világ négy fő táját a következő versecskével tanította : Előttem van észak, Hátam mögött dél, Balra a nap nyugszik, Jobbra a nap kél. Kiszólít aztán egy fiút s dél felé fordítva őt, kérdi: mi van a hátad mögött ? — A tanító úr! — volt a felelet. lllllllllllllllllllllllllllllllll■llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllUlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll