Az Est, 1921. április (12. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-23 / 87. szám

Budapest, 1991 * Szotelbolt * április 23. Előfizetési árak: Egy hónapra w 46.— korona Xegyedévre ll0.—korona Félévre 220.— korona Égése évre^.„.„440.— korona Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 2 korona Politikai napilap *•­ Felelős szerkesztő .* Miklós Andor XII. évfolyam * 37. szám? Szerk B.mt S.4si VII. kerület,Eretibeukurat T. Klan­hb­atah 021., Zrxxébet.kurut­ta—30,.m. Plak.kladáhlomtateki V., Vilma, e.A.eAr.at 14. .xda. é. IV., Váci,utca 12. Wiem Kohlmarkt 7. Temetni jöttek Londonba, becikluffyezvén a trianoni katasztrófát is a világ leghatalmasabb­ törvénytárába, — de a funerror, Harrisworth, állam­titkár, a halálról be­szélt, hanem az életről. „Ma­gyarországnak fényes jövője van"– dl mondta Anglia külügyi államtitkárja, — kezében ama békeszerződéssel, a­melynek minden betűjén keresztül az enyészet éjszakája suhan a ma­gyar földre. Íme, e belső ellent­mondás egymagában is mily hatásosan világítja át: nem­csak a trianoni béke képtelen­ségeit, hanem azt a mély átala­kulási folyamatot is, a­mely az ellenséges külföld szellemében végbemegy. Szinte egy reform­kor zajlott le magyar szem­pontból az ellenséges hatalmak lelki világában a béke ratifiká­lása és a béke aláírása óta.­­Hisz tulajdonképp nincs is még olyan messze az az idő, a­mikor Apponyi próféta szavai végig­­iverdestek a világ hatalmasai­nak lelkiismeretét,­­ akkor úgy látszott, hogy hiába.­­ Tényekben ez még­ fájdalom, nem mutatkozik, hiszen még mindig késik az a kedvező ha­­tármegállapítás is, a­melynek a békeszerződés kísérőlevelében el kell következni , de min­denütt felvillannak már a jobb jövő fényjelei és ez nyilvánul meg a külügyi államtitkár sza­vaiban is. Magyarországra fé­nyes jövő vár, s ezt megingat­hatatlanul hiszi elsősorban maga­ az egész magyarság is. Halálához egy népnek, a­mely ezer esztendő viharaiban ren­dületlenül megállt, legalább még egy másik ezer esztendő kell. Magyarország múltja sza­vatol jövendőjéért és a múltat, nagy Magyarország méreteit nemcsak történelmi emlékeink őrzik, hanem őrzi a föld és népe, a magyar életnek minden nagy és kis jelensége, nincs szó, nincs betű­, nincs gondolat, a­mely nem nagy Magyarország perspektívájába tágul. Magyar­­ország fényes jövőjének­­ígérete el mindenütt s ez az ígéret ér­ték az egész civilizált világ szá­mára is, mert a mai Magyar­­országgal nemcsak Magyaror­szág élete csonka, de egész Európáé is. 19. 1 APR •** Megengedték a kifli és a császárzsemlye készítését Szabja lett a zsemlye ára - Az Est tudós­át­ól -A zsemlye árának és súlyának hivatali­ megállapítása egyik ten­gelye vélt dr. Vass József közélel­mezési­­miniszer lisztellátási poli­­tikájának,mert az olcsó kenyér­liszttel szemben 42 koronás fehér­­lisztárat állapított meg és kötelez­te a pékeket, hogy­ ebből készítsék a zsemlyét. Tegnap a miniszter, ezt a rendelkezését egy tollvonás­sal érvénytelenítette és újabb ren­deletet írt alá. Az új rendelkezés egyik legfontosabb pontja az, hogy megengedi a kiflinek, császár­zsemlyének és általában minden­féle­­péksüteménynek a készítését és forgalombahozatalát. A rendelet sem a zsemlye súlya, sem az ára tekintetében semmiféle kötelező rendelkezéseket nem írt elő a pékek számára, holott tudva­lévően eddig a zsemlye eladási árát 2,70 koronában, súlyát pedig 5.5—6 dekában állapították meg. Gondoskodás történt a rendelet­ben, hogy a fogyasztókat minden visszaéléstől megvédjék, amennyi­ben kötelezik az elárusítót, hogy plakátokon tüntesse fel az üzlet­ben, mennyi az árusított fehérsü­teménynek a súlya, milyen liszt­ből készült, mennyi az ára és me­lyik pék sütötte. Ilyenformán te­hát a sütők tetszésére­­van bízva, hogy milyen minőségű lisztből ké­szítik a fehérsüteményt és meny­nyiért adják. Hogy azonban az árra nézve túlzások ne fordulja­nak elő, a rendelet megállapítja. Hogy a­ki beleütközik az 1920. évi XV. t.-c. intézkedéseibe, a­melyek tudvalévően az árdrágításra vo­natkoznak, azokat meg fogják bün­tetni. A miniszter rendeletét ma küldte át a fővároshoz, a­mely hivatalo­san közli a pékipartestü­lettel és az államrendőrséggel. Har­ding előzetes tárgy­alás kezd London­nal és Párissal a német jegyzékről Berlin, április 12 (Az Est rendes tudósítójától) Tegnap este ment el Washing­tonba Diesell amerikai ügyivó közvetítésével a német biror­almi kormány jegyzéke, a­melyben Har­ding elnököt döntő bíróul kéri föl Németország és az entente­­speott. Megelőzőleg nemcsak az amerikai ügyvivővel, hanem amerikai gaz­dasági szakértőkkel is tárgyalás volt, a­melyen Dresell úgy nyilat­kozott, hogy a kezdeményező sze­repét nem vállalja ugyan, de mi­vel helyesli a német birodalmi kor­mány lépését, hajlandó a kérést Hardinghoz juttatni. Egyhamar nem várják Berlinben a választ Washingtonból, minthogy a dolog természeténél fogva Harding meg­előzőleg érintkezésbe fog lépni Londonnal és Parissal, így a vá­lasz csak a jövő héten lehet Ber­linben. Egy tegnap este érkezett londoni jelentés közli, hogy a lympnei konferencián Lloyd Ge­orge és Briand között a német jó­­vátételi javaslatokon él, a felső­sziléziai kérdésen kívül a Harding­­hoz intézett jegyzék is szóba fog kerülni. Simotus külügyi államtitkár hét­főre vsszehivatta a birodalmi gyű­­léstárs a birodalmi tanács külügyi bizottságait együttes ülésre, hogy nyilatkozzék a külpolitikai hely­zetről, kedden pedig a birodalmi gyűlés plenáris ülést tart és Si­mons válaszolni fog a külpolitikai interpellációkra. U. A német jegyzék megérkezett Washingtonba f W­ashing­ton, április 22 (Reuter-ügynökség) Az Egyesült­ Államok kormánya megkapta a német kormánynak Harding elnökhöz intézett jegyzé­két. Ma van a békástető tárgyalás az angol/Szénharcímn / Lói idén, április 22 .Az Est tufósítójángi telefonjelentés? ( Pájisból Berlinen át) Ma van ti naag konferencia a bánya­­tula.i­lojiOM»U«éra bányamunkások kép­viselői között. Miután a vasutasok félt,meddig cserben hagyták a sztráj­koló szénbányászokat, a szállító­munkások szövetsége némi­ képpen segítségükre jött, a­mennyiben tegnap elhatározták, hogy nem szabad többé Németor­szágból, Franciaországból vagy Amerikából jövő sze­net szállítani. A brit kormány ugyanis, hogy a széninségen enyhítsen, nagy szénimportra adott megbízást a magánszállítóknak és azok főleg amerikai szenet hoztak. Jel­lemző különben, hogy Franciaor­szágból is jött szén, a­mi azt bizonyítja, hogy a német jóvátétel a szénmennyiségben sokkal nagyobb, mint a­mennyire a francia iparnak szüksége van. A mai békéltető tárgyalásokon szóba fog kerülni, hogy mennyi idő alatt tartoznak a sztrájko­ló­k munkába állani Nehéz ez a kérdés azért, mert negyvenöt tárna teljesen víz alatt áll és azoknak kiszárítása hó­napokig fog tartani. T­. Térképekről tanulmányoz­­ték a magyar kérdést az angol akóházban ! Pérts, április 22 .(A M. T.­f. szikratávirata) Az angol sajtó nem kíséri ma­gyar­ázatkig­ azt a vitát, a­mely az angol alsóházban a trianoni szerződés ratifikálása ügyében folyt, de rámutat arra, hogy még nem volt probléma, a­melynek gyö­keres megoldása olyan nehéz lenne, mint a magyar problémáé. Harmsworth beszéde alatt a parla­mentet valósággal elárasztották térképekkel, a­melyeket a képvise­lők szorgalmasan tanulmányoztak. Több lap megemlíti, hogy a képvi­selők a térképek nyomán megle­pődve állapították meg, hogy nagy magyar tömbök vannak Erdélyben és a Felföldön, a­melyek most ide­gen fenhatóság alá kerülnek. Amerika képviselteti magát a lympnei ententes Konferencián­ ­ London, április 22 /Az Est vendégtudósi/órán/fk telefon­­jelen^'Ms Párisból(Berlinen át) A mai reggeli lajpsok washing­toni távirato­köszntek azzal a hír­rel, hogy az Egyesült­ Államok kor­mánya a lympnei tárgyalásokra képviselőt akar küldeni. Harding elnöknek az a véleménye, hogy ha az entente és első­sorban Anglia elvileg magáévá teszi Hughes kül­ügyi államtitkár jegyzékét, akkor a washingtoni kormánynak hiva­talosan kell magát képviseltetnie,­ ellenkező esetben csak nem hivata­­­los megbízott megy a tárgyalá­sokra. A londoni lapok megjegy­zik, hogy az angol külügyi kor­mányhoz ilyen értelmű jelentés Washingtonból nem jött.­­.

Next