Az Est, 1922. július (13. évfolyam, 146-171. szám)
1922-07-04 / 148. szám
Előfizetési árak: egy hónapra 1OO.~ korona Negyedévre M 250.— korona Félévre ....... 5ffO.- korona Ngéaz évre..... koo.— korona Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 5 korona Ausztriában 200 osztrá K Politikai napilap Felelős szerkesztő: Miklós Andor Szerkesztőségi Ok. kerület, Erzsébetekörút ft Kiadóhivatalt Vll., Erzsébetekörut IS—20,MO* Fiókekiadó hivatalok IV., Vilmos császáreut /4. ez Am és IV., Vácie utca 92. Wien* I., Kohlmarkt 7. A bíró előtt állnak ma azok, akiket Orgovány és Izsák rémségeivel vádolnak. Orgovány és Izsák, — nem is olyan nagyon régen ki sem merték ejteni a hírhedt dunatiszaközi falvak nevét — a melyeknek csengésébe lemészárolt emberek utolsó sóhaja vegyült, ma pedig a hadosztálytálybiróság előtt tárul föl minden titka a szörnyű bűncselekménynek. Még alig mosódtak el a bolsevik terroristák bűnpörének, a Tisza-gyilkosság főtárgyalásának körvonalai , és ismét a főtárgyalási terem felé fordul a figyelem, ahol a birói emelvény előtt az utolsó esztendők egyik legrettenetesebb drámája elevenedik meg. Van valami felemelő e jelenségben, valami, ami visszaadja az emberek hitét az igazságban, a jog diadalában, a jövőben: az, hogy végül minden bűncselekmény az igazságszolgáltatás elé jut és minden igaz bűnös oda kerül, ahova való, a vádlottak padjára. Ha összevetjük ezt az idézett három főtárgyalást, azt látjuk, hogy a bűncselekmények a legkülönbözőbb politikai légkörben, a legkülönbözőbb jelszavak rivalgása közt követtettek el, de bármilyen expozíció után és bármilyen bonyodalmak után a vég mindig ugyanaz, az első és második felvonás lejátszódhatik itt vagy ott, a harmadik felvonás, az utolsó mindig a bíró előtt, a főtárgyalási teremben játszódik le. Ítélni csak a bírónak van joga és csak a bíró fogja megmondani, hogy ki bűnös azok közül, akik ma a vádlottak padján ülnek. Gyilkolni nem szabad — ez örök törvény, amelynek hatalma a politikának minden váltakozó rendszere fölött él. Láttuk, mint száguldott le a törvényhozás csarnokában az utolsó esztendők bűnügyi története — vádlottak, tanuk, vallomások zuhatagában nem egyszer keveredett össze a közönséges bűncselekmény a politika jelszavaival. Ezt a bűnügyet már a tárgyalóterem ajtajáig sem kisérheti a politika, a gonosz jelszavak, amelyek sokáig a borzalmas bűntények fölött vijjogtak, tovarepültek és talán már visszhangjuk sem remeg, mikor Orgovány és Izsák vádlottjai a bíró elé állnak. Ha kezdődött az orgoványi vádlottak bűnügyének főtárgyalása a katonai törvényszéken A feltésép Hifiii tárgyalástól. »Nincs mit ©Sftussolni!*" — HaungsuSsfortsi az ezredes-ügyész —Az Est tudósítójától — Közismertek azok a gyilkosságok, rablások és egyéb bűncselekmények, amelyeket a kommunizmus bukása után a Duna-Tiszaközti területen elkövettek. Megtorlásról hosszú ideig szó sem volt és csak amikor tavaly nyáron Reviczky Ödön a nemzetgyűlésen egyik interredlációjában felszólalt e véres bűnök megtorlása érdekében, akkor fogtak hozzá a nyomozáshoz. A bűncselekmények legnagyobb részére amnesztiát hirdettek és most csak azok kerülhetnek a bíróság elé, akik a bűncselekményeket önző haszonleséséből követték el. Dr. Váry Albert koronaügyészhelyettes irányította a nyomozást és rövidesen több személy letartóztatását rendelte el, később, mint megírtuk, dr. Váry Albert lemondott a nyomozásról. A királyi ügyészsé ezután a letartóztatott vádlottakat kettő hijján szabadlábra helyezte és már-már úgylátszott, hogy elposványosodik az egész ügy. Váry Albert koronaügyészhelyettessel párhuzamosan dolgozott Schmitz Artur hadbíró-ezredes, a csendőrség ügyésze, aki a katonai hatáskör alá tartozó gyanúsítottak ügyét intézte. Amikor a polgári ügyészség kiengedte az orgoványi gyilkosok egy részét, Schmitz ezredes megállapította, hogy ezek is a katonai ügyész illetékessége alá tartoznak és elrendelte újból való letartóztatásukat. Azután elkészítette az orgoványi rablógyilkosok bűnperében vádiratát, amelyben rablás és gyilkosság bűntette címén emel vádat a következő fogva lévő terheltek ellen . Zbona János, 39 éves görög katolikus vallású kantinos, nyugállományú csendőrtörzsőrmester, Danics Mihály 29 éves, római katolikus vallású vendéglős, csendőrtartalékállományba tartozó tiszthe-lyettes, Juhász István 32 éves, római katolikus vallású pótcsendőr, Cs. Tóth Gyula 22 éves, római katolikus vallású pótcsendőr, Tóth Ambrus 29 éves, református vallású pótcsendőr és Tóth Imre 26 éves református vallású pótcsendőr ellen. A vádirat részletesen elmondja, hogy a tettesek 1919 november 17. és 18. közötti éjszakán hogyan rabolták ki Pánczél Zoltán kereskedőt, Beck Sándor kereskedőt és Nick Árpád szabó izsáki lakosokat, majd mindhármat elhurcolták Orgoványra, ahol felakasztották őket, a holttesteket elásták, a rablótt holmin pedig megosztoztak. A csendőrügyészség a katonai büntetőtörvénykönyv 45. §-ának figyelembevételével a 415 § alkalmazását indítványozza, amely szerint a terheltek kötél általi halálbüntetéssel büntetendők. A katonai törvényszék ma reggel 9 órakor kezdte meg a bűnper főtárgyalását. A tárgyalást dr. Györffy László őrnagy-hadbíró vezeti, a vádhatóságot dr. Schmitt Artur hadbíró-ezredes ügyész képviseli, a meggyilkolt sértettek hozzátartozóinak képviseletét Dombováry Géza ügyvéd látja el. Zbona János terhelt védője Cziáky Ferenc, Danics Mihályé Gróman Zsigmond, Juhász István, Tóth Ambrus és Tóth Imre védője Uhlman Lajos, Cs. Tóth Gyuláé pedig Szakáll Antal. A tárgyalás több napon át fog tartani, mert az ügyészség, valamint a sértettek képviselője és a védők is számos tanú kihallgatását kérték és a bíróság mintegy ötven tanú kihallgatását már el is rendelte. A tanúk között elsősorban az elhalt kivégzett sértettek özvegyei szerepelnek, de, kihallgatja a bíróság Héjjas Aurél tart. főhadnagyot és igen érdekes vallomást, várnak Thoma Márton csendőrtiszthelyettestől, Makay Imre századostól és Deutschler József bankigazgatótól is. Bavaris, a fontoság Pontban negyed tizeregy órakor éles csengetyűszó hatja át a katonai büntetőtörvényszék földszinti folyosóját és a tárgyalótermet. Nyílik a terem ajtaja. Györffy László őrnagy-hadbíró tárgyalásvezetővel az ésén bevonulnak a katonai törvényszék tagjai: Siegler Emil csendőrezredes elnök, Lukovich Gyula és Cseresnyés Emil csendőralezredes, Zsigmond János csendőrszázados, Dóczy Károly jegyzőkönyvvezető, a vádat képviselő dr. Schmitt Rezső ezredes-hadbíró. Az első padsorokban és a sajtó részére külön behelyezett asztaloknál körülbelül 25—30 fővárosi» bilapkó áll készen. Az első padsorokban foglalnak helyet az izsáki áldozatok hozzátartozói, feketeruhás, feketekalapos asszonyok és lányok és feketenyakkendős férfiak. A tárgyalásvezető intézkedésére szuronyos csendőrök vezetik be a vádlottakat. Zbona János nyugodtan, szinte mosolyogva lép a terembe a csendőr oldalán. Kövérkés, iparos külsejű ember. — Megsebesült-e a fronton ! — kérdezi tőle a tárgyalásvezető az általános kérdések során. — Igenis, a szerb harctéren — feleli Zbona. — Akkor hol van a sebesülési érme ! kérdi a tárgyalásvezető, Zbona. Nincs. — Bizonyos az a sebesülés ! kérdi a hadbíró ! — Bizonyos, Danics Mihály hetyke bajusza, fiatalember. Tiszthelyettes volt, most vakkeres. Nemrégiben szerzett egy házat is Kecskeméten. Juhász István vörösbajuszu, csontosarcu parasztember. Csendőr volt az első tartalékzászlóaljban. Csabai Tóth Gyula feketehajú, feketebajszú, cigányformájú ember. A két Tóth fivér, Tóth Ambrus és Tóth Imre, alacsony, zömök fiatalember. Mindketten földművesek. Györffy László tárgyalásvezető a katonai büntető perrendtartás értelmében kihallgatja mindegyiket az általános kérdésekre, majd megkérdezi tőlük, mikor szereltek le. Valamennyien azt mondják, hogy nem tudják. — Azt hiszik, mondja a tárgyalástvezető, hogy ezzel segíthetnek magukon, hogy ha nem mondják meg még ezt az igazat sem ? Ezt senki nem hiszi el, hogy annyit se tudnak, mikor szereltek le. Miért nem merik megmondani ! A vádlottaknak általános kérdésekre történt kihallgatása után a bíróság tagjai leteszik a hivatalos esküt, majd Györffy őrnagyhadbíró a mai napra beidézett özvegy Pánczél Zoltánnét, özvegy Beck Sándornét és Beck Ilonát szivítja a terembe és figyelmezteti őket, hogy a mai napon tanúként fogják őket kihallgatni. S a védők sári tárgyalást kérnek Dr. Szakáll Antal, az egyik védő áll fel ezután és a következőket mondja: Több felelős államférfi részéről kijelentések hangzottak el a napokban arról, hogy belső nyugalomra van szüksége ennek az országnak. Egy interpellációra felelve: az igazságügyminiszter úr is kijelentette, hogy a kivételes hatalmat még fenn kell tartani, mivel