Az Est, 1922. július (13. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-04 / 148. szám

Előfizetési árak: egy hónapra 1OO.­~ korona Negyedévre M 250.— korona Félévre ....... 5ffO.- korona Ngéaz évre..... k­oo.— korona Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 5 korona Ausztriában 200 osztrá K Politikai napilap Felelős szerkesztő: Miklós Andor Szerkesztőségi Ok­. kerület, Erzsébetekörút ft Kiadóhivatalt Vll., Erzsébetekörut IS—20,MO* Fiókekiadó hivatalok I­V., Vilmos császáreut /4. ez Am és IV., Vácie utca 92. Wien* I., Kohlmarkt 7. A bíró előtt állnak ma azok, a­kiket Orgo­­vány és Izsák rémségeivel vá­dolnak. Orgovány és Izsák, — nem is olyan nagyon régen ki sem merték ejteni a hírhedt dunatiszaközi falvak nevét — a melyeknek csengésébe lemé­szárolt emberek utolsó sóhaja vegyült, ma pedig a hadosztály­­tálybiróság előtt tárul föl min­den titka a szörnyű bűncselek­ménynek. Még alig mosódtak el a bol­sevik­ terroristák bűnpörének, a Tisza-gyilkosság főtárgyalá­sának körvonalai , és ismét a főtárgyalási terem felé fordul a figyelem, a­hol a birói emel­vény előtt az utolsó esztendők egyik legrettenetesebb drámája elevenedik meg. Van valami felemelő e jelenségben, valami, a­mi visszaadja az emberek hi­tét az igazságban, a jog diada­lában, a jövőben: az, hogy vé­gül minden bűncselekmény az igazságszolgáltatás elé jut és minde­n igaz bűnös oda kerül, a­hova való, a vádlottak padjára. Ha összevetjük ezt az idézett három főtárgyalást, azt látjuk, hogy a bűncselekmények a leg­különbözőbb politikai légkör­ben, a legkülönbözőbb jelszavak rivalgása közt követtettek el,­­ de bármilyen expozíció után és bármilyen bonyodalmak után a vég mindig ugyanaz, az első és második felvonás lejátszódhatik itt vagy ott, a harmadik felvo­nás, az utolsó mindig a bíró előtt, a főtárgyalási teremben játszódik le. Ítélni csak a bíró­nak van joga és csak a bíró fog­ja megmondani, hogy ki bűnös azok közül, a­kik ma a vádlot­tak padján ülnek. Gyilkolni nem szabad — ez örök törvény, a­melynek hatalma a politikának minden váltakozó rendszere fö­lött él. Láttuk, mint száguldott le a törvényhozás csarnokában az utolsó esztendők bűnügyi története — vádlottak, tanuk, vallomások zuhatagában nem egyszer keveredett össze a kö­zönséges bűncselekmény a poli­tika jelszavaival. Ezt a bűn­ügyet már a tárgyalóterem aj­tajáig sem kisérheti a politika, a gonosz jelszavak, a­melyek sokáig a borzalmas bűntények fölött vijjogtak, tovarepültek és talán már visszhangjuk sem remeg, mikor Orgovány és Izsák vádlottjai a bíró e­lé áll­nak. Ha kezdődött az orgoványi vádlottak bűnügy­ének főtárgyalása a katonai törvényszéken A feltésép Hifiii tárgyalást­ól. »Nincs mit ©Sftussolni!*" — HaungsuSsfortsi az ezredes-ügyész —­­Az Est tudósítójától — Közismertek azok a gyilkossá­gok, rablások és egyéb bűncselek­mények, a­melyeket a kommuniz­mus bukása után a Duna-Tisza­­közti területen elkövettek. Megtor­lásról hosszú ideig szó sem volt és csak a­mikor tavaly nyáron Re­­viczky Ödön a nemzetgyűlésen egyik interredlációjában felszólalt e véres bűnök megtorlása érdeké­ben, akkor fogtak hozzá a nyomo­záshoz. A bűncselekmények legna­gyobb részére amnesztiát hirdet­tek és most csak azok kerülhetnek a bíróság elé, a­kik a bűncselek­ményeket önző haszonleséséből kö­vették el. Dr. Váry Albert koronaügyész­­helyettes irányította a nyomozást és rövidesen több személy letar­tóztatását rendelte el, később, mint megírtuk, dr. Váry Albert lemon­dott a nyomozásról. A királyi ügyészsé ezután a letartóztatott vádlottakat­­ kettő hijján sza­badlábra helyezte és már-már úgy­­látszott, hogy elposványosodik az egész ügy. Váry Albert korona­­ügyészhelyettessel párhuzamosan dolgozott Schmitz Artur hadbíró-­­ezredes, a csendőrség ügyésze, a­ki a katonai hatáskör alá tartozó gyanúsítottak ügyét intézte. A­mi­kor a polgári ügyészség kienged­te az orgoványi gyilkosok egy ré­szét, Schmitz ezredes megállapí­totta, hogy ezek is a katonai ügyész illetékessége alá tartoznak és elrendelte újból való letartózta­tásukat. Azután elkészítette az or­goványi rablógyilkosok bűnperé­­ben vádiratát, a­melyben rablás és gyilkosság bűntette címén emel vádat a következő fogva lévő terheltek ellen . Zbona János, 39 éves görög kato­likus vallású kantinos, nyugállo­mányú csendőrtörzsőrmester, Danics Mihály 29 éves, római ka­tolikus vallású vendéglős, csendőr­­tartalékállományba tartozó tiszthe-­­­lyettes, Juhász István 32 éves, római ka­tolikus vallású pótcsendőr, Cs. Tóth Gyula 22 éves, római ka­tolikus vallású pótcsendőr, Tóth Ambrus 29 éves, református vallású pótcsendőr és Tóth Imre 26 éves református val­lású pótcsendőr ellen. A vádirat részletesen elmondja, hogy a tettesek 1919 november 17.­­ és 18. közötti éjszakán hogyan ra­bolták ki Pánczél Zoltán kereske­dőt, Beck Sándor kereskedőt és Nick Árpád szabó izsáki lakosokat, majd mindhármat elhurcolták Or­­goványra, a­hol felakasztották őket, a holttesteket elásták, a rablótt hol­min pedig megosztoztak. A csend­őrügyészség a katonai büntetőtör­vénykönyv 45. §-ának figyelembe­vételével a 415 § alkalmazását in­dítványozza, a­mely szerint a ter­heltek kötél általi halálbüntetéssel büntetendők. A katonai törvényszék ma reggel 9 órakor kezdte meg a bűnper fő­tárgyalását. A tárgyalást dr. Györffy László őrnagy-hadbíró ve­zeti, a vádhatóságot dr. Schmitt Artur hadbíró-ezredes ügyész kép­viseli, a meggyilkolt sértettek hoz­zátartozóinak képviseletét Dombo­­váry Géza ügyvéd látja el. Zbona János terhelt védője Cziáky Ferenc, Danics Mihályé Gróman Zsigmond, Juhász István, Tóth Ambrus és Tóth Imre védője Uhlman Lajos, Cs. Tóth Gyuláé pedig Szakáll An­tal. A tárgyalás több napon át fog tartani, mert az ügyészség, vala­mint a sértettek képviselője és a védők is számos tanú kihallgatá­sát kérték és a bíróság mintegy ötven tanú kihallgatását már el is rendelte. A tanúk között elsősor­ban az elhalt kivégzett sértettek özvegyei szerepelnek, de, kihall­gatja a bíróság Héjjas Aurél tart. főhadnagyot és igen érdekes val­lomást, várnak Thoma Márton csendőrtiszthelyettestől, Makay Imre századostól és Deutschler József bankigazgatótól is. Bavaris, a fontoság Pontban negyed tizeregy órakor éles csengetyűszó hatja át a katonai büntetőtörvényszék földszinti fo­lyosóját és a tárgyalótermet. Nyí­­lik a terem ajtaja. Györffy László őrnagy-hadbíró tárgyalásvezetővel az ésén bevonulnak a katonai törvényszék tagjai: Siegler Emil csendőrezredes elnök, Lukovich Gyula és Cseresnyés Emil csendőr­­alezredes, Zsigmond János csendőr­százados, Dóczy Károly jegyzőkönyv­vezető, a vádat képviselő dr. Schmitt Rezső ezredes-hadbíró. Az első padsorokban és a sajtó részére külön behelyezett asztalok­nál körülbelül 25—30 fővárosi» bi­­­­lapk­ó áll készen. Az első padsorokban foglalnak helyet az izsáki áldozatok hozzátartozói, feketeruhás, feketekalapos asszo­nyok és lányok és feketenyakkendős férfiak. A tárgyalásvezető intézkedésére szuronyos csendőrök vezetik be a vádlottakat. Zbona János nyugodtan, szinte mosolyogva lép a terembe a csendőr oldalán. Kövér­kés, iparos külsejű ember. — Megsebesült-e a fronton ! — kérdezi tőle a tárgyalásvezető az általános kérdések során. — Igenis, a szerb harctéren — fe­­leli Zbona. — Akkor hol van a sebesülési érme ! kérdi a tárgyalásvezető, Zbona. Nincs.­­ — Bizonyos az a sebesülés ! kérdi a hadbíró ! — Bizonyos, Danics Mihály hetyke bajusza, fiatalember. Tiszt­helyettes volt, most vakkeres. Nem­régiben szerzett egy házat is Kecske­­méten. Juhász István vörösbaj­uszu, csontosarcu paraszt­­ember. Csendőr volt az első tartalék­­zászlóaljban. Csabai Tóth Gyula feketehajú, feketebajszú, cigány­­formájú ember. A két Tóth fivér, Tóth Ambrus és Tóth Imre, ala­csony, zömök fiatalember. Mind­ketten földművesek. Györffy László tárgyalásvezető a katonai büntető perrendtartás értel­mében kihallgatja mindegyiket az általános kérdésekre, majd megkér­dezi tőlük, mikor szereltek le. Vala­mennyien azt mondják, hogy nem tudják. — Azt hiszik, mondja a tárgya­­lástvezető, hogy ezzel segíthetnek magukon, hogy ha nem mondják meg még ezt az igazat sem ? Ezt senki nem hiszi el, hogy annyit se tudnak, mikor szereltek le. Miért nem merik megmondani ! A vádlottaknak általános kérdé­sekre­ történt kihallgatása után a bíróság tagjai leteszik a hivata­los esküt, majd Györffy őrnagy­­hadbíró a m­ai napra beidézett öz­vegy Pánczél Zoltánnét, özvegy Beck Sándornét és Beck Ilonát szivítja a terembe és figyelmezteti őket, hogy a mai napon tanúként fogják őket kihallgatni. S a védők sári tárgyalást kérnek Dr. Szakáll Antal, az egyik védő áll fel ezután és a következőket mondja: Több felelős államférfi részé­ről kijelentések hangzottak el a napokban arról, hogy belső nyu­galomra van szüksége ennek az or­szágnak. Egy interpellációra felel­ve: az igazságügym­iniszter úr is kijelentette, hogy a kivételes hatal­mat még fenn kell tartani, mivel

Next