Az Est, 1923. március (14. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-21 / 65. szám
Al Budapest, 1923 * Sze március Sh Előfizetési árak s PSV hónapra ... COO.— K Három hónapra . 1700__J£ r.ii IfS Idén a fenti árait kétszerese Egyes szám ára 30 korona Ausztriában IOOO o. K M mit Politikai napilap t«* * Főszerkesztő: Miklós Sándor S ing 30 korona XII. évfolyam 65. szám. Szerkesztőség: OH. kerület, Erzsébet korátó1 • Kiadóhivatal: DÍJ., Erzsébet körúti&~2Q,sx9 Fiókskiadóhivatalose: V., Vilmos császár út 14. szálff, és IV., Váci ucca 12. Szerkesztőség Bécsbett 9 Is, Kohlmarkt 7. Kettőszáz korona egy kilogram kenyér ára, 1509 korona egy kilogram zsír ára; a Pénzügyi Tanács — ez a töményített józanság és előrelátás — azt állította, ha gazdasági életünk ráncba szedéséhez tüstént energikusan hozzá nem látunk, a szerencsétlenség felhője ránk szakad . Zürich, amikor ma reggel kinyitotta kapuját, Budapest mellé a 0.1-1-es számot írta... Nem lehet kétség afelől, hogy a nemzet túlnyomó többsége aggodalmas szívvel várja a parancsok hová álljon be a fiunkéhoz, mégsem indul a fcaunka, a 200 koronás kenyér sunyin várja, mikor ugorhatik még magasabbra, a zsír szintén nem mondotta ki az utolsó szótés... ugyanekkor pokoli förgeteget látunk kavarodni egy rendőri akció körül, amelynek pedig oly tisztán kellene ragyognia, mint a kéthónapos kisbaba szemének. Kondorok ügyeltek a rendre, kell-e ennél egyszerűbb és világosabb valami ! Hát még ezt is lehet kavarni, csavarni, felfújni, elmérgesíteni úgyanynyira, hogy végül az egész ország közvéleményét elkapja a láz és rázza az indulatEnnek a bonyolult és sok ismeretlennel bíró egyenletnek a megfejtése nagyon egyszerű. Két érdek ütközik benne össze egymással. A többségé és a törpésebbségé. A többség érdeke az, hogy a Pénzügyi Tanács szavát fogadjuk meg, lépjünk határozottan -.rra a bizonyos arany középujra s ebben az esetben az egészségesedés érája köszönt ránk. Nem ilyen a kisebbség érdeke. Ez fitymálva ugja ki maga alól a középutat. Gömbös Gyula megmondotta annak, aki kíváncsi rá, hogy csak a szélsőséges irányzat felülkerekedésében látja a megváltást, ezért kell az izgalmakat korbáccsal magasra k veríni, ezért van szükség az istentelen lármára, amelyben a Pénzügyi Tanács bölcsintése úgy merül el, mint a sajka, a megvadult hullámok között s ezért fakad egy egyszerű rendőri gesztusból égszakadás és földindulás. A nemzeten a sor, megmutatni, a középút beton talaján akar-e állani, vagy pedig beleveti magát a szélsőségek zavaros árjába. ■vii Sirgas IntergiellácMHcban UmmMÁszoba az ucsai tüigstetisek Kaff 57 irdskigdisseL vágják az interpellcióksS és a választ Mem síkéről! isssefssiissl a kosutoeksSát — Az Est tudósítójától — Már a külső jelek is arra vallanak, hogyha nemzetgyűlés érdekes és eseményteljes ülésre készül ma. ■i - ' y A parlament környékét már tizenegy óra előtt óriási '. . , lepte el s ebben a tömegben rendkívül sok' volt az egyetemi hallgató. A parlamentbe belépni akarókat detektívek igazoltatták. A képviselőket a tömeg valósággal megrohanta parlamenti belépőjegyekért és nagy voltazoknak a csoportoknak az elkeseredése, amelyek végül "is kint rekedtek azóceán. A képviselőház folyosója élénk és mozijaim is képes műtété még volt ülése a nemzetgyűlésnek, melyre az összes pártok ily nagy számmal vonultak volna fel és olyan képviselőket is látunk ma itt, akik a legritkább esetben szoktak megjelenni. A baloldalon hoszszas tanácskozásba vay elmerülve gróf Andrássy Gyula gróf Apponyi Alberttel és gróf Károlyi Józseffel. Külön csoportba verődve tanácskoznak a pártonkívüliek éspedig gróf Zichy János, Paupera Ferenc, Szilágyi Lajos, Ugrón Gábor és mások. Rassay Károly Origer Miklóssal tárgyal a komáromi interpellációról. . Teljes számban vonultak fel a szocialisták és az ülésterembe is együttesen vonultak be. Igen népes a jobboldali folyosó is, ahol különösen azt a hírt cáfolgatják, hogy a korona esése következtében Kállay Tibor pénzügyminiszter távozni készülne a helyéről és azt mondják, hogy ezen a ponton semmiféle változás nem készül. Az eredeti, terv tudvalevőleg az volt, hogy az egyetemi ifjúság uccai mozgalmával, kapcsolatoskérdéseket napirend előtt intézi el a Ház. Ehhez kapcsolódott Szilágyi Lajosnak az a gondolata, hogy az elnök az ülés megkezdése előtt hozzon össze egy pártközi konferenciát, amelyen a kérdést előzetesen megvitatják és lehetőleg már izgalmamentesen viszik a Ház elé. Mind a két tervazonban meghiúsult. Szilágyi Lajosnak ugyanis az elnök, akihez féltizenegy órakorbement, azt válaszolta, hogy nem tartja szükségesnek pártközi konferencia összeillését, mert napirend előtti felszólalásra úgy sem ad engedélyt, csupán az ülés végén sürgős interpellációk elmondására, így, az ülés folyamán elég idő áll a pártok rendelkezésére , ahoz, hogy egymással érintkezésbe lépjenek. Egymásután ment be azután az elnökhöz Csilléry András, majd Bersedek János, akik mindketten napiál előtti felszólalásra kértek engedélyt, hogy az egyetemi hallgatók utcai mozgalmát szóvátegyék. Az elnök azonban egyiknek sem adta meg az engedélyt s azt mondta, hogy bejelentésüket tudomásul veszi arra, hogy az ülés végén fognak beszélni sürgős interpelláció alakjában. Ugyancsak engedélyt adott az elnök Origer Miklósnak sürgős interpellációra, amelyben Beniczky Ödön komáromiprogrambeszédének megzavarását teszi szóvá.. Egy sürgős interpellációra vonatkozó kérelmet azonban az elnök megtagadott. Ugyanis a szociáldemokrata párt megbízásából FarkasIstvánkért arra engedélyt, hogy szóvátegye a szocialisták Petőfi-ünnepélyének betiltását, az elnök azt válaszolta, hogy azért nem ad erre az inter- pellációra engedélyt, mert a mai napra már éppen elég anyag gyűlt fel és március 15-ét most szóvátenni utólag, nem annyira sürgős, hogy azzal ne lehetne várni. Az ülést az elnök háromnegyed tizenkettő előtt nyitotta meg és nyomban megkezdték a napirend tárgyalását. Csilléry interpellációja Az interpellációk sorrendje az lesz, hogy előbb Csilléry András fog interpellálni, azután pedig Benedek János. Csilléry előterjesztendő interpellációjának tartalma körülbelül a következő: Megkérdi, van-e tudomása a kormánynak arról, hogy a március feriki nemzeti ünnepség alkalmával az ifjúság összeütközésbe került a rendőrséggel és ekkor indokolatlanul magyar vér folyt az uccán. Ez a jelenség ugyancsak indokolatlanul másnap megismétlődött. Azt kérdi, hajlandó-e a kormány olyan vizsgálóbizottságot kiküldeni és pedig az ifjúsági vezetők bevonásával, amelynek megbízhatósága és tárgyilagossága kétségen kívül áll és hajlandó-e azokat, akiket ez a bizottság bűnösöknek talál, azonnal elbocsátani a rendőrség kötelékéből, hajlandó-e végül gátat vetni annak, hogy a nemzetrontó sajtót a rendőrség körében terjesszék és hajlandó-e ezt a sajtót bíróság eléállítani. Fél háromkor tér át a Ház a sürgős interpellációkra !z nemzetgyűlés mai ülése —Az Est tudósítójától — Egynegyed tizenkettő után öt perccel megszólalanak : az elnöki csengők. A képviselők csak lassan szállingóznak be a terembe.. .Scitovszky Béla elnök már régen elfoglalta az elnöki széket és még mindig csak nagyon kevés képviselő van az ülésteremben, ezért nem is nyitja meg az ülést. A képviselők egyre jönnek befelé és látható izgatottsággal tárgyalnak. Csak tíz perc múlva, fél tizenkettőkor rázza meg Scitovszky B Béla elnök ,a csengőt és megnyitja az ülést. Most már a padok mindkét oldalon megteltek, a miniszterek közül azonban csak Nagyatádi Szabó István, földművelésügyi miniszter van jelen, akinek a javaslatait tárgyalják először. Az elnök jelenti, hogy Baross János külföldi útjára szabadságot kért, A Ház ezt megadja. Jelenti az elnök, hogy az evangélikus egyetemes egyház meg.t hívta a nemzetgyűlést báró Rád- Ivánszky Albert egyetemes felügyelőnek holnapi beiktatására. A nemzetgyűlés Alatásy László alelnököt bízta meg, hogy a beiktatáson részt vegyen. Az amerikai magyarok táviratot küldöttek, amelyben közük, hogy emlékiratot nyújtottak be a washingtoni szenátushoz és Harding elnökhöz, amelyben Magyarország mai helyzetét fejtették ki, .Héjj Imre jegyző felolvassa a távirat magyar szövegét. Az elnök javasolja, hogy amerikai véreink hazafias tevékenységéért mondjon hálás köszönetet a nemzetgyűlés. A Ház a javaslathoz hozzájárult. Az elnök jelenti, hogy Csilléry András és Benedek János a márciusi tüntetések ügyében az összkormányhoz, Singer Miklós pedig a komáromi választás ügyében a belügy- és kultuszminiszterhez sürgős interpellációt akar intézni ,és eez a Ház engedélyét kéri. .