Az Ujság, 1906. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1906-01-02 / 1. szám

2 sugarak, amelyektől a korona dicsfényt nyer s a magyar nemzet eleget szenvedett és nyomorgott, hogy el ne áléljon, amikor újabb megpróbáltatások nehezednek reá. Elhiszszük hát, látjuk is, hogy a békét akarják mielőbb fent is, lent is. De szavakkal, beszédekkel és nyilatkozatokkal aligha sikerül azt megcsinálni. Elég volt a beszédből, most már cselekedjenek azok, akiktől a béke lehetősége függ. A kibontakozás útja még szabad, a béke fonala még nem szakadt el. Sőt egy esztendő súlyos próbája meggyőzhette a szemben álló küzdő feleket arról, hogy csak a tisztességes béke, a rend végleges helyreállítása az egyetlen lehetőség. A nemzet eddig elbírta a válság anyagi kárait s az erkölcsieket még könnyen kireparálhatja; a korona tekintélye sem csorbult még meg, de tovább haladni az eddigi után veszély mindkettőre. A nemzetet anyagi és kormányzati zülléstől, a koronát tekintélye csorbulásától, a véderőt a végelgyengüléstől s államhitelünket a megrendüléstől kell megóvnunk. A harcz folytatása a harczot élesebbé, elkeseredettebbé s a békét mind nehezebbé teszi. így gondolkoznak az országban sokan, s ha taktikából nem is vallják be, így gondolkoznak fent is, lent is az intéző és irányító tényezők. S e gondolat parancsolja nekik a cselekvést. Az erélyes elhatározás a békevágyat mihamar akarattá szilárdíthatja, így magyarázzuk mi az újévi nyilatkozatokat, így óhajtjuk, hogy értelmezze azokat minden politikus. A kibontakozás czélja iránt úgy sincs kétség. A koalíció kormányra jutása, ez a czél, mégpedig nem átmenettel, nem paktumos, tehát ideiglenes békekötéssel, hanem teljes rendcsinálással, kormányzati és parlamenti definitívummal. A kibontakozás eszköze sem lehet kétséges. Engedékenység a korona és a koalíció felől, addig a határig, ahol a főczél, az ország békéjének helyreállítása, a parlament munkaképessége és hosszú időre való normális működése biztosítva van. Az új esztendőbe azzal a tudattal lépünk, hogy csak így jutunk a kibontakozáshoz és azzal a reménynyel, hogy akik a czélt akarják, meg fogják találni az eszközöket is, publikálták. Aranyosmaróthon az új főispánt vasvillával várták, de nem jelent meg. Hunyadmegyénél nem fizettek, mert a kormány megvonta a megyei dotácziót. Itt említjük meg végül azt is, hogy Halmos János, Budapest polgármestere ma dementálja azt a hírt, amely szerint ő az önkéntes adók dolgában a belügyminisztériumban tárgyaláson volt. SELFÖLD. «.» A válság. Ifjabb momentum nem merült fel a válságban. Csak az a kérdés vetődött fel a békeakció kapcsán tegnap és tegnapelőtt, hogy várjon a szeptember huszonharmadiki királyi deklaráczió visszahatással van-e azokra a kijelentésekre, amelyeket a katonai kérdésekben Tisza István gróf miniszterelnök, továbbá július negyedikén Fejérváry Géza báró miniszterelnök tett; nem semmisítette-e meg a királyi szó mindazokat az ígéreteket, amelyeket a kormányelnökök a múlt év során kétségtelenül a király tudtával tettek a nemzeti szempontoknak a hadsereg magyar részében való érvényesítése és a paritás helyreállítása dolgában. Úgy tudjuk, hogy az illetékes körök felfogása szerint a szeptember huszonharmadiki királyi deklaráczió azokat a kijelentéseket, amelyeket annak idején Tisza István gróf, később Fejérváry báró tett a katonai koncesszió dolgában, egyáltalán nem desavuálja. Szápáry Pál grófnak a fiumei kormányzóságtól és Csáky László grófnak a szepesi főispánságtól saját kérelmére történt fölmentését ma a politikaiijesztendő. — Saját tudósitónktól. — Hagyományos módon, az előre megállapított programm szerint folytak le az újévi üdvözlések a kormányelnöknél és a politikai pártok vezéreinél, valamint a főváros több képviselőjénél. Az üdvözlések külsőségeiről és az elhangzott politikai beszédekről tudósításaink itt következnek. (A szabadelvűpárt.) A szabadelvűpárt vezére, Tisza István gróf, Bethlenben ischiasban betegen fekszik s e miatt az idén elmaradt a pártnak a vezérnél megszokott újévi tisztelgése. A vezérről való szives megemlékezés azonban mit se vesztett őszinte melegségéből s ma délelőtt a párt a következő telegrammot küldötte hozzá : »Tisza István gróf képviselő úrnak, Bethlen. Az évforduló alkalmával közszeretetben álló pártvezérünket legmelegebben üdvözöljük és a legjobbakat kívánva törhetetlen hűségünkről és odaadó ragaszkodásunkról biztosítjuk. Az ég áldása legyen rajtad és kisérje minden lépésedet magyar hazánk boldogságára. — Az országos szabadelvű párt.« Délelőtt tizenegy órára gyűltek össze a párttagok a pártkörben, hogy Podmaniczky Frigyes pártelnököt köszöntsék. Hieronymi Károly mondotta az üdvözlő beszédet a párttagok nevében: Nagyméltóságú pártelnök úr ! Tisztelt barátom ! Eljöttünk, hogy az újév beköszöntése alkalmából üdvözöljünk, hogy őszinte tiszteletünknek és szeretetünknek adjunk kifejezést irányodban, a ki az önzetlen kötelességteljesítésnek ragyogó példáját adod és a ki pártunkkal magadat mindenben azonosítod. (Lelkes éljenzés.) Sajnálattal veszszük, hogy pártvezérünk nincsen körünkben s hogy nem közvetlenül fejezhetjük ki neki jókivánatainkat, de megnyugszunk távolmaradásában, mert tudjuk, hogy ennek oka egészségi állapotában van. Szerettük volna biztosítani őt ez alkalomból is arról, hogy mindnyájan meghajtunk nagy tehetségei előtt, hogy tisztelettel vagyunk jelleptének szilárdsága iránt, melyet sem barátainak elismerése nem befolyásol, sem ellenfeleinek gáncsa meg nem tántorít. Pártunk minden tagja vezérünknek az évforduló alkalmából a politikai életben gazdag sikereket, családi életében pedig boldogságot kiván (Lelkes éljenzés.) s kérünk tégedet, hogy üdvözletünket neki pártunk nevében megküldeni szíveskedjél. (Élénk helyeslés.) Azt a kapcsot, mely minket vele összeköt s a mely a politikai meggyőződés azonosságán alapul, a múlt év eseményei meg nem lazították. Különös súlyt helyezünk erre abban a súlyos politikai válságban, melyben az ország szenved. Mióta az 1848-iki korszakalkotó törvényhozás a régi rendi alkotmányt eltörölte s a dikaszteriális kormányforma helyébe a független magyar felelős minisztériumot helyezte, az elmúlt évben történt először, hogy az a többség, melynek bizalmára a kormány támaszkodott, a választások során kisebbségbe jutott. A szabadelvű párt ennek folyományaként sürgette a kebeléből lakott kormány lemondásának elfogadását; óhajtotta, hogy az akkor még csak kormányválság azzal oldassék meg, hogy a többségben levő szövetkezeti pártok soraiból alkottassák meg az új kormány, mert ezzel látta biztosítva az ország ügyeinek törvényes továbbvitelét. A szabadelvű párt ezen meggyőződésének több alkalommal adott kifejezést , és noha ezt a pártot sokszor gyanúsították azzal, hogy ezen új alakulás elé akadályokat gördít, mindnyájan tudjuk, hogy e pártnak ez nem volt szándéka soha. (Igaz! Tgy van!) Az a körülmény azonban, hogy pártunk a választásoknál kisebbségben maradt, nem ok arra, hogy politikai meggyőződését, melyet megalakulása óta vallott, megmásítsa. A mi változatlan meggyőződésünk az, hogy az 1723-iki törvényekből folyó azon kötelezettség, mely Magyarország és a birodalmi kapcsolathoz tartozó többi országok közös biztosságának együttes erővel való védelmét és fentartását rendeli, úgy Magyarország, mint ő felsége többi országai és tartományai életérdekeinek felelt meg ; hogy a közös védelem és fentartás szüksége ma is fennáll; hogy a közös védelem eszközeinek az 1867: XII. törvényczikkel történt intézményes szervezése ezeket hatályosabbá és fentartásuk költségeit könnyebben elviselhetővé teszi. A történeti fejlődés, a földrajzi helyzet, az etnográfiai viszonyok egyaránt arra utalják Magyarországot és az ő felsége uralkodása alatt álló többi országokat és tartományokat, hogy nemzetközi viszonyukban erejüket együtt érvényesítsék. A kölcsönös védelemre utalt ezen két fél közül népességének számában, anyagi viszonyainak fejlettségében Ausztria az erősebb fél, viszont a mi politikai szervezetünk erősebb, előrehaladottabb, mert egységes államot képezünk. Ettől a szövetségi viszonytól az ország függetlenségét nem féltjük ; ezt a függetlenséget semmi érdekeknek vagy viszonyoknak feláldozni nem fogjuk. Az 1848-iki törvények az ország politikai szervezetét a magyar nemzeti fejlődés czéljainak megfelelően alakították , felszabadították a társadalmat a középkori intézmények bilincseiből és a nemzetet képessé tették arra, hogy számban és anyagi jólétben gyarapodjék és kulturális missziójának megfelelhessen. Politikai újjáalakulásunknak ezen gyümölcsei csak akkor fejlődhettek a maguk teljességében, midőn a király és a nemzet között 1867- ben az egyetértés létrejött. Abban a meggyőződésben vagyunk, hogy egyfelől politikai szervezetünket oly irányban kell fejlesztenünk, hogy ezzel a magyar nemzeti államot megerősítsük, másfelől anyagi erőforrásainkat kell mindinkább gyarapítanunk, mert nemzetünk anyagi ereje nyújtja a legnagyobb biztosítékot arra, hogy abban a szövetséges viszonyban, melyre helyzetünk utal, a magunk érdekeit minden körülmények között megvédjük és érvényesíthessük. A mostani válságnak ütköző pontját az egész hadsereg kiegészítő részét képező magyar hadsereg nyelvének kérdése képezi. A szövetkezeti pártok politikai törekvése — feliratuk szerint — az egész hadsereg kiegészítő részét képező magyar hadsereg nemzeti jellegének kidomborítása. A szabadelvű pártnak 1903. évi katonai programmja ugyanezt a czélt követi és elérésére a királylyal teljes egyetértésben nevezetes lépést tett. Programmjának egyes intézkedései már életbe léptek, a többinek végrehajtása egy-egy lépés ugyanazon czél felé. E programainak legjelentősebb intézkedése a magyar tiszteknek elegendő számban való nevelése és ezzel a közös hadseregben a magyar tisztekben tapasztalható nagy hiány pótlása. A magyar honvédségnek tüzérséggel való ellátása, ami a nemzetnek évtizedeken át volt hő óhajtása, nem kevésbé fontos lépés a magyar hadszervezet kiegészítésére. A magyar hadi szervezetnek magyar nemzeti irányban való kiépítése a magyar nemzetnek százados törekvése, de ezen ezél megvalósítására 1790 óta 1903-ig sem történt annyi,mint amennyit a szabadelvű párt 1903 óta egy év alatt megvalósított. A hadi szervezet helyes megállapítása az államnak legfontosabb, de egyúttal legnehezebb feladatai közé tartozik. Szellemét és intézményeit új irányba terelni rögtönös intézkedésekkel nem lehet; ez mindig csak állandó gondoskodás és kitartó munka gyümölcse. Talán túl soká is időztem azon elvi álláspont megjelölésénél, melyet pártunk elfoglal. A politikai válság már alkotmányválsággá fajult és valamennyiünket pártkülönbség nélkül arra kötelez, hogy alkotmányos életünk folytonosságát óvjuk meg. Akármilyen becses legyen valamely párt, vagy az egész nemzet szemében valamely nemzeti vívmány elérésére az alkotmányt veszélyeztetni nem szabad. Olyan kormány intézi az ország ügyeit, mely az egymás után következő elnapolásokkal lehetetlenné teszi az országgyűlés működését, az ország közpénzét alkotmányos ellenőrzés nélkül kezeli. A kereskedelmi viszonyok törvényes rendezése csak úgy lehetséges, ha az országgyűlés az Ausztriával való viszonyt és az új kereskedelmi AZ ÚJSÁG . A nagybányai választás. Mint a Pol. Ért. jelenti, a nagybányai kerület választópolgárai vasárnap jelölő értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy Földes Béla dr. egyetemi tanárt kérik fel a kerület mandátumának elvállalására. Kedd, január 2.