Az Ujság, 1917. október (15. évfolyam, 244-269. szám)

1917-10-02 / 244. szám

* f ‘ \ Budapest, 1917. XV. évfolyam, 244. szám.____________Kedd. október 2. A«a»tfat Imk* ^ fp ^ r ^ »ZERKERZTŐSIOi Zfayian altra bet-borát 1. Az osonzo mentén elek­tleneérett az olasz támadásod. Szeves «tüzérségi harczok a Monte San Gabriele körletében.­­ .................. A fferrarai léghajócsarnokot felgyújtották repülőink. Arz vezérkari félnök jelentése. Hivatalos jelentés (kiadatott október 1-én) : A KELETI HARCZTÉREN és A­LB­A­NI­AB­AN nincs újság. OLASZ HARCZTÉR: Az Isonzo-arczvonalon az olasz gyalogsági támadások elerőtlenedtek. A Bainsizza-fensikon, Podlakánál, csirájában elfojtottunk egy ellenséges előre­törést. A Monte San Gabriele körletében és ettől északkeletre változatlan hevességgel tartanak a tüzér­ségi harczok. Conrad báró tábornagy házcsoportjánál nem volt különös esemény. Jl vezérkar főnöke. Események a tengeren. Szeptember 27-én tengerészeti repülőgépeink hatásosan bombázták a trindisii repülőállomást és az itteni kikötőben tartózkodó torpedóegységeket és tengeralattjárókat. A­mint kétséget kizárólag megállapítottuk, egy rombolócsoportban két nehéz bombával czélba találtunk. A többi czélponton is jó eredményeket értünk el. A jesli olasz léghajóművek ellen 27-én intézett már jelentett sikeres vállalko­zásunkat 29-én este tengeri repülőinknek a ferrarai léghajócsarnok ellen intézett hasonló síkénél koronázott támadása követte, a­melynek ismét egy léghajó esett áldozatul, a­mely a csarnokát ért két bombatalálat után óriási magasságra szökő lángokkal égett el. Ugyanezen az estén a pontelagoscarói gyártelepekre is sikeresen dobtunk bombákat. Az ellenség 23-án és 29-én este megismételte Póla elleni repülőtámadásait, de sem katonai, sem magántermészetű említésre érdemes kárt nem okozott. Két matróz megsebesült. 29-én az egyik olasz repülőgépet egyik portyázó repülőnk légiharc­ban a tenger felett leterítette, a repülőgép égve lezuhant, a benne ülő két olasz repü­lőhadnagy meghalt. A hajóhad parancsnoksága. . . • A német vezérkar jelentése: Berlin, október 1. A nagy főhadiszállás jelenti: NYUGATI HARCITÉR. Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Flandriában a tengerpart mentén és az Ypeni-hajlásban déltől kezdve erős volt a tüzérségi harc, és éjjel is élénk maradt. Angol és franczia repülők az utóbbi időben bombavetéseikkel belga területen jelentékeny anyagi károkat okoztak. A támadásoknak a polgári lakosság körében is számos áldozata vott. A német trónörökös hadcsoportja: Az Aisne mentén, Reimstól északkeletre és a Champagneban a tű­ztevékenység többnyire felderítő ütközetekkel kapcsolatban, a­melyekből foglyokat szállítottunk be, feléledt. Verdun előtt a harczi tevékenység mésékelt határok között maradt. Repülőink ismét bombázták London belső részeinek katonai építményeit és raktárait. Számos tűzvész különösen hatásosnak mutatta a támadást. Más repülőgépeink sikeresen támadták meg Margatet és Do­wert, mindedik repülőgépünk sértetlenül tért vissza. Tegnap 14 ellenséges repülőt lőttünk le. Gontermann hadnagy 37 is és 38-ik, Berthold főhadnagy pedig 27-ik légi győzelmét aratta. KELETI HARCITÉR: A helyzet változatlan. Helyi gyalogsági ütközetek néhány szakaszon átmenetileg a tűz fokozódását idézték elő. Mac­edóniai arczvonal: Nem volt lényeges esemény. Ludendorff, első főszállásai Iszer. A Wolfhogynilkers esti jelentése: Berlin, október 1. A Wolff-ügynökség jelenti október 1-én este, Flandriában és Verdun előtt változó, erős tüzelés és ránk nézve kedvező eredményű helyi gyalogsági harcrok. Keleten nem történt különösebb esemény. A volt a cár titkos hatalma. Zürich, október 1. Londoni lapok oroszországi levelezői sorra küldenek tudósításokat, a­melyek a nyilvánosságot rendkívüli e­s­e­m­é­n­y­ek­r­e készítik elő. A Daily Mail levelezője azt jelenti, hogy nap-nap után várják az új átalakulást, milyen lesz ez, még nem tudni, de számolni kell való­színűtlennek látszó fordulatokkal is. A levelező azt sejtteti, hogy a volt czár is titkos ha­talmat gyakorol Oroszországban. Gorkij leleplezi az entente humbugját. München, október 1. Maxim Gorkij élesen megtámadja az entente-ot és szemére veti, hogy Oroszországgal szemben a humbug czínikus politikáját alkalmazza. Kifogástalan bizonyítékok vannak arra, hogy­­Kornilovnak Pétervár ellen vonuló csapatainál angol pánczélos automobilok voltak angol legénységgel. Gorkij még más titokza­tos eseményekre is utal és ezt mondja: A máig ezek a nemzetközi fosztogatók a kiszipolyozott Oroszor­szágot hallatlan pimaszsággal megcsalják, a franczia diplomáczia ellopja Terescsenko leveleit. A való­ságban ez azt jelenti, hogy Terescsenko sohasem írt Ribotnak a küzdelemnek a győ­zelemig való végigküzdéséről. Nyilván a pétervári franczia követ hamisan adta át a levelet. ROVÁS: Tiszának nem volt joga a szigorított ház­szabályokat alkalmazni, mert Tisza reakcziós volt, imparlamentárisan kormányzott és a ka­binetjében csak neki volt szabad akarni. Ők szabadelvűek, demokraták, sőt radikálisok; ők parlamentárisok lesznek, mihelyt többség­hez jutnak; és az ő kabinetjükben mindenki­nek szabad akarni, ha nincs is erejük az akara­tukat végrehajtani,­­ nekik szabad tehát a szigorított házszabályok egész erejével lesúj­tani az ellenzékre. Két cselekedet tehát nem ugyanaz, mihelyst az egyiket ők követik el. Ők liberálisok, demokraták és radikálisok és ez kizárja, hogy ők valami reakcziót kövesse­nek el. És még ha reakcziósat is cselekednének, a cselekedet általuk liberálissá lesz, mert lehe­tetlen, hogy ők reakcziósak legyenek. Ezután el lehetünk rá készülve, hogy ők borzasztóan liberálisok, demokraták és radikálisok lesznek. És liberalizmusukat a szigorított házszabály­­lyal fogják kezdeni. Nehogy pedig valaki ke­­v­esd­je a libar­álizm­usukat, ők még a Tisza-féle házszabályokat is szigorítani fogják. Egy per­esig sem kételkedünk benne, hogy mindezt megteszik. Mert mihelyst a fogalmakat, hami­sítani kezdik, akkor el kell hinnünk, hogy ko­molyan akarnak valamit. * Wilson úr két évig agitált a béke mellett és két évi békeapostolkodás után törvényben akarja kimondani, hogy mindenki hazaáruló, a­­ki a béke mellett agitál. Nem, Wilson úr nem esik a hazaárulás bű­nébe, mert ő úgy agi­tált a béke mnt The Thor a háború tüze el ne szunnyadjon. Ez a törvény nem is abból a szem­pontból érdekel minket, hogy mi lesz Wilson­­nal. Mi inkább arra vagyunk kiváncsiak, hogy mit szólnak a mi radikálisaink ehhez a reform­hoz, mely a demokráczia őshazájában született meg, a­hová demokratáink oly lelkesen zarán­dokolnak el, hogy az ottani szellemtől megitta­­sodjanak­ és minden újszülött demokrata meg­váltó előtt hasra vágódjanak. Lám, minálunk, hála Istennek, büntetlenül lehet a béke mel­lett agitálni, a­miből azonban nem szabad azt következtetni, hogy mi nem vagyunk elég súlyos demokraták. Ezt kikérnék maguknak a mi békeapostolaink, a­keik nemhogy hazaáru­lásnak, de a legdesztilláltabb hazafiságnak tart­ják a béke mellett való agitálást. Ezt a kérdést jó lenne valahogyan elrendezniük Wilsonnal, még mielőtt az apostol szemrehányóan elpana­­szolná, hogy tanítványai elárulták. * , A koalícziós kormányban szent a béke. Ezt a békét így határozta meg a népjóléti mi­niszter Pozsonyban : hát háború az, ha a kor­mány tagjai, abban versengenek egymással, hogy minél jobb választójogot csináljanak? Tehát csak versengés van, és ez a versengés okozza, hogy nincs teljes egyetértés. Ez szépen hangzik, majdnem oly szépen, mint az a gyak­ran megc­áfolt ellenzéki állítás, hogy a kor­mány kebelében dühöng az egyetértés. Mert a­hol ketten azért veszekszenek, mert az egyik jobbat akar, mint a másik, ott kétségkívül a másik rosszabbat akar, mint ez egyik. És különféle pártok minisztereiből alkotott kabi­netről lévén szó, egész bizonyos, hogy­ minden miniszter csak azt a választójogot tartja jó­nak, mely az ő pártjának kedvez. Mindenki magára gondol, ebben az egyben teljesen egy­séges a felfogásuk és mert lehetetlen úgy gon­dolni magukra, hogy a népre is ne gondolja­nak, hát gondolnak a népre is. Más szóval, a választójog nekik kell, tehát megadják a választójogot a népnek, de közben mindegyi­küknek súlyos gondot okoz, hogy a másiknak hogyan ne lehessen haszna abból, a­mit a nép kap. Egész bizonyos, hogy a nép a lehető leg­jobbat kapja. De épp az a kérdés, hogy­ milyen az a lehető legjobb, a­mi tőlük telik. Lapunk mai száma 16 oldal.

Next