Az Ujság, 1918. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1918-12-13 / 292. szám

Péntek, 1018. dec­em­ber 13. ________AZ ITISAG_____________________________________L befejeződött, újra felállíthasson egy négy-öt­­milliós hadsereget. Ezt a kísérletet már eleve meg kell hiúsítani. De a védelemről, a­melyet nekünk a flotta biztosít, nem szabad lemonda­nunk, bárki követelje is azt. A német Blid társaság Mikorra hívják h­zzé a nemzetgyűlést? Berlin, deczember 12. (Wolff.) A nemzet­­gyűlési választások napjául február hó 16-át tűzték ki. Az egész birodalom munkás- és katona­tanácsainak e hó 16-án egy kegyült gyűlése fog határozni a felől, hogy a nép többsége korábbi ter­minust kiván-e ? MönsHent és DresaSáS m­egszáLlják. Berlin, deczember 12. (Saját tudósítónk távirata.) A S­e­col­o párisi jelentése szerint január elején az entente-csapatok M­il ne he­ni és Drezdái is meg fog­n­ak szálla­n­i. So!6 ihín Sáro­yi államtitkár beadta lemond­­ását. Sterlín, deczember 12. A Berliner Tageblatt azt­­ hiszi, hogy Solf dr. külügyi államtitkár valóban beadta, lemondását. Solf dr. és Haase között, ír­ja a lap, már a birodalmi konferen­­cz­ia óta, nagyon feszült volt a viszony. A kor­mány függetlenségi tagjai ragaszkodnak az ál­lamtitkár lemondásához és ebben az ott tentő sajtója, főkénten pedig a franczia lapok támo­gatják őket. Kiváncsiak vagyunk rá, kit tarta­nak alkalmasnak a függetlenségiek a német­birodalom külső politikájának vezetésére. A Deutsche Tageszeitung szerint ez a válság több, mint személyes jelentőségű. Berlin, deczember 12. (Saját tudósítónk táv­irata.) Sol­f dr. államtitkár lemondási kérvé­nyét kétségtelenül elfogadják. Solf lemondását Eisner Kort is követelte, de azonfelül közte és a független szoczialisták között különben is feszült volt a viszony. El Bsní forra el a­meíiir záss Séail Berlitben. Berlin, deczember 12. (Saját tudósítónk táv­irata.) A vadászok tegnapi bevonulásakor kel­lemetlen inczidens történt. Egy őrmester vörös szallagot tűzött föl, egy tiszthelyettes­­izmiban ráparancsolt, hogy vegye le és a­mikor vona­kodott, ököllel az arczába vágott. Egyidejűleg a fegyvert is elvette tőle. Az őrmester panaszt tett a vadászzászlóalj parancsnokánál,­ de hasz­talanul. Később a rendőrség a tiszthelyettest akarta lefegyverezni, a­ki azonban kijelentette, hogy mindenkit halomra lő, a­ki hozzányúl. A vadászzászlóalj tisztikara lecsepü­lte a berlini katona- és munkástanácsokat, a parancsnok pedig kijelentette, hogy csapatai merőben más­ként gondolkoznak, mint a berlini csapatok. A Vorwehrts szigorú eljárást követel. Scheidemannt a gá­riássS&khA*, Berlin, deczember 12. A negyedik gárda­­hadosztály Finkenstein gróf vezérőrnagy pa­rancsnoksága alatt ma vonult be Berlinbe. A brandenburgi kapu előtt Scheidemann népbiz­tos mondott üdvözlő beszédet, a­melyben a nemzetgyűlés összehívásának idejére czélozva a következőket mondotta: Azok között, a kik hazátoknak ezt a fontos napját meghatározzák, ti is ott lesztek. Tettei­teket érezhetőkkel véstétek a történelem köny­vére. Most véssétek be ugyanilyen múlhatatlan módon első béketetteteket népetek történeté­nek könyvébe. A nemzetgyűlésnek meg kell valósítania azt, a­mi e könyvből messzire vilá­­gítóan kiragyog: béke és szabadság. KonC£CMrS­7 fős táborivá viszik az elsxászi németedet. (Német fiuk elhurczolása Belgiumba.) Frankfurt, deczember 12. A Frankfurter Zei­tung jelenti Köhnarból 10-iki kelettel. Hirzeh­­hauer tábornok rendelete szerint minden elszászi lakosnak, a­ki a háborúban a német hadseregben szolgált, e hó 15-ig külön kék igazoló­jegygyel kell ellátva lennie, mert a már birtokukban lévő­­igazolványok mellett csak ezek jogosítják őket lakóhelyükön való tartózkodásra. Az összes be­vándorlóit és naturalizált védköteleseket, vala­mint ezeknek fiait elviszik a dornach—mü­lhaur­seni gyűjtőhelyre, a­honnan francziaországi kon­­czentrácziós táborokba szállítják őket. A francziák az újságokat szigorú c­enzúra alá vették és egyes községeket is elzárnak , egymástól. Az élelmezési viszonyok javultak. A kolmari német hivatal­nokokat és német érzelmű elzásziakat kiutasí­tották, még pedig oly formában, mely arctul­­csapása az emberiségnek és minden jogérzésnek. Berlin, deczember 12. (Wolff-ügynökség.) Hi­teles forrásból arról értesülünk, hogy körülbelül tszáz fiatal embert, német családok fiait Strass­­burgból Belgiumba vittek kényszermunkát. Legújabb hírek: TSx Újság külföldi tudósítóinak telefon- és távirati jelentését, Kramart az önálló tót köz­társaságról. (Meggyirsődése, hogy „a magyarok min­den Siselme'- megbukik. Prága, deczember 12. (Saját tudósítónk­tól.) A cseh-szl­ovák nemzetgyűlés mai ülé­sén ipari és iskolaügyi kérdésekről folyt­ a vita. Az iskolaügyi bizottság javaslatára el­határozták, hogy Brünnben állatorvosi iskolát állítanak fel. A nemzetgyűlés ezután a véderő­­bizottság javaslatával foglalkozott, a­mely szerint azok a tartalékos tisztek, a­kik a pol­gári életben köztisztviselők, tanítók vagy köz­alkalmazottak, azonnal szereljenek le. Pacovsky dr. képviselő az ülés végén sürgős indítványt intézett a kormányhoz, a­melyben utalt egy magyar részről közzétett sziklatáviratra,, a­mely arról szólt, hogy Tótországban önálló köz­társaságot alakítottak, a­melynek három tagból álló kormánya van. A kormány tagjainak neve nem ismeretes. Kramatz dr. miniszterelnök az interpel­­láczióra adott válaszában kijelentette, hogy a kormánynak eddig semmi tudomása sincs a Magyar Távirati Iroda útján a külföldön el­terjedt eme híresztelésekről. A hír különben is, ebben a formájában, nagyon különösen hangzik. Nincs szó benne arról, hogy kik alakították meg az új köztársasági kormányt. Előttünk teljesen közömbös lehet, folytatta a miniszterelnök, hogy a magyar kormány minő pillanatnyi sikereket fog ismert módszerével elérni. J­ánk nézve a tót nép véleménye a döntő, a­mely örömmel üdvözölte mindazokat, a­kik szabadságot hoznak számára. Ránk nézve az a döntő, h­gigy Foch tábornagy megparancsolta a magyar­oknak, hogy Tótországot ürítsék ki. Nekünk csak azt kell szem előtt tartanunk, hogy olyan politikát kövessünk Tótország­ban, a­melylyel megmutatjuk a tótok és az egész világ előtt, hogy minden, a­mit Tót­ország­ban teszünk, a tótok érdekében történik. Mi a tótoknak meg fogjuk adni mindazt, a­mit megígértünk nekik. Szilárd meggyőző­désem, hogy az az igazi szabadság, a­melyet teljes szívből adunk meg nekik, hatástalanná fogja tenni mindazokat az üzelmeket és intriká­kat, a­melyek nézetem szerint csak sajnálkozást kelthetnek. A kormány nem szorul rendőri eszközökre, mert olyanokra nincs is szükség. A magyarok részéről kapott szabadságot a tótok megelégelték. Remélem, hogy a cseh­szlovákok” nyújtotta demokratikus szabadság másképp fog festeni s hogy a legjobb eszköz lesz arra, hogy a zűrzavarnak véget vessen. A magyaroknak minden eddigi kísérlete, a­mely a tótoki­ak a cseh-szlovák köztársasághoz való tartozása ellen irányult, sikertelen ma­radt. Nem csalódunk, ha ebből azt jövendöl­jük, hogy a magyarok ilyen akc­­iót a­ jövőben is kudarcról­ vallanak. Egyébként Szobar­di miniszter elutazott Tótországba, hogy meg­tegye a szükséges intézkedéseket. S­ilárd meg­győződésem, hogy a magyarok minden ü­zelme megbukik, mert Tótország a csehszlovák állam oszthatatlan­ alkatrésze marad ma és a jövőben (Viharos tetszés.)­­ Ezután Pacovsky dr. szólal fel és kon­statálta, hogy­ a miniszterelnöknek nagy tet­széssel fogadott nyilatkozata a tót képviselők körében legteljesebb megelégedést keltette. A magyar kormány a Tót­országban való agitá­­czióra embereket szemelt ki, a­kiknek neveit jól ismerjük. Az egyik egy bizonyos Dvorzek dr., egy szolgabirói hivatal tisztviselője, a má­sik Liptay evangélikus lelkész. Itt úgyneve­zett magyarónokról van szó, de Tótország­nak semmi köze az ilyen emberekhez. A tót képviselők legmélyebb megvetésüket fejez­ték ki a magyarok üzelmei felett és ezért a legnagyobb megelégedéssel vették a miniszter­elnök nyilatkozatát tudomásul. (Nagy tetszés.) K. L. A cseh lakosság nagy része nincs megelégedve kormányával. (I£ratna?rz beismerése.) Prága, deczember 12. (Saját tudósítónk távirata.) Prágai munkatársunk a­ késő esti órákban a következő táviratot kapta : K­r­a­­m­arz dr. miniszterelnök ma délután a JelSi jogi demokrata párt egy tömeggyűlésén be­szédet tartott, a­melyben a többi között ki­jelentette, hogy tudja, hogy a lakosság nagy része nincs megelégedve az ú­j kor­má­ny eddigi tevékenység­é­­v­e­l. Utal arra, hogy a köztársaság a régi állam örökébe lépett és a közhivatalok újjá­szervezése eddig még nem történhetett meg. A Tótországba és N­ém­e­t-C­s­e­hl­or­sz­ág­b­a való bevonulásról a kö­vetkezőket mondotta : — Nem terveztük és nem is volt mó­dunkban az entente által elismert cseh terü­leteket katonailag meghódítani, mégis szük­ség­ volt Tótország megszállására a régi monarchia feloszlása után ott előállott bol­sa­vizmus és anarchia miatt. Né­­met-Csehországot azért kellett megszállani, hogy megvédjük a cseh kisebbséget a néme­tek elnyomásától és hogy véget vessünk a fegyverek kicsempészésének, Németország­ból Német-Csehországba. L. L. HSn­e­xsa nem vállalja a fát kóztársíiság ait­istő­ségét. Prága, deczember 12. (Saját tudósítónk távirata.) A cseh-szlovák sajtóiroda egy munkatársa beszélgetést folytatott Hodzsa Milán dr. cseh meghatalmazottal a buda­pesti és bécsi sajtóban keringő ama hírek felől, hogy Kassán kikiáltották az önálló tót köztársaságot. A cseh-szlovák sajtóiroda azt állítja, hogy Budapesten egy szervezett és megfizetett agitátorcsoport működik, a­mely gyűlést hívott egybe Kassára. A gyűlésen­­mintegy húszan jelentek meg s kikiáltották az önálló tót köztársaságot. Az elnökséget mindjárt felajánlották Hodzsa dívnak és egyúttal elhatározták, hogy ha Hodzsa dr. nem vállalja el az új köztársaság elnöksé­gét, Dala Máténak vagy Mudron Ivánnak, esetleg Fajnorics Vladimírnak ajánlják fel azt. Hodzsa dr. a cseh újságírónak a követ­kezőket mondotta : Az urak ott Kassán azt hiszik, hogy én az elnöki liszt mellé mind­járt köztársaságot is hozok magammal. Is­tenem ! Erre igazán nem vagyok képes, már csak azért sem, mivel a már, megalakult és nagyon jól bevált cseh-szlovák köztársaság­gal teljesen meg vagyok elégedve. L. L. A csehek és as demarteáczaös vonal. Prága, deczember 12. (Saját tudósítónk távirata.) A Venkov ahhoz a jelentéshez, hogy a Foch tábornagy által megszabott demarká­­cziós vonalat a magyarok nem tartják be, megjegyzi, hogy a magyarok intrikáival szem­ben a leg­nyomatékosabb fellépésre van szük­ség. E tekintetb­en teljesen tisztázni kell a helyzetet. I.. L. * Csehi vasutasok a szlovák vármegyékben, Prága, deczember 12. (Saját tudósítónk táv­irata.) Kedden este több vasúti tisztviselő és al­kalmazott Prágából és Pilsepből Tótországba utazott. Útjuk czélja Zsolna, a­hol a szlovák köz­­igazgatás székhelye lesz és a­hova — mint már jelentettük — Srobar dr. miniszter is elutazott. L. L. Cseh ígéretek a fátoknak. Prága, deczember 12. (Saját tudósítóul, táv­irata.) Ottanik dr. tót képviselő a Venkov czm­­m­ű agrár­lapban tót nyelven felhívást intéz a csellókhoz „Ki menjen Tótországba ?“ czimmel. Kijelenti, hogy a csehek ne csak mint tiszt­viselők menjenek Tótországba, hanem minde­nekelőtt gondoljanak arra, hogy a szlovákok mindazt megkapják, a­mit eddig nem kaptak

Next