Az Ujság, 1921. április (19. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-22 / 86. szám

1 • « VM^ Buf­apest, 1921. XIX. évfo^ya%y^^aartT. y _______Péntek, április 22. Előfizetési árak: ^ ||P SZERKESZTŐSÉG: Egész é»io no S — I JHE ■■■­ bm ms ^mmh|­onzas ,Budapest, Rákóczi-ut 51. ss. i^^rzz S2... | | p |fp® Ml iP® Egy hóra,....­ ...... i0 ” B Wk .. s Mf §|| pl j®t 1E iW KIADÓHIVATAL: “SSP*0^^ JLm a | . I £JI ff *f ^■■••fsssajwfr 4~ Mit Jr ■ Ji g|fl| j|fi É "“•ii2*66­ JUgjelenik ünnep uUai aspok ff VL JHB ^BF ff M ^TOJB JIÓKKIADÓHIVATAL, kivételével minden nap. Budapest, Erzsébet-körut 13. ROVÁS. VaIaho®^au ujíjr vagyunk a nemzetgyülés- Be], mint a$—e«£yszeri vőlegény, a kinek egy csintalan barátja azt a tanácsot adta: míg az esküvői szertartás tart, ne gondoljon a rino­­cteroszra. Soha ez a szó nem jutott eszébe, a tanács következtében egy pillanatra sem tu­dott tőle szabadulni. — Ne feszegessük a ki­­rálykérdést, tanácsolta Teleki Pál gróf és azóta mindenki a királykérdést feszegeti. A tanács helyes volt, de alighanem hívőbben követnék, ha nem kapták volna.­­ Angliában megveri a trianoni béke máso­dik olvasása is átragadó hiúsággal és hideg borzongással hagtik az angol alállamtitkár jós­latát, hogy Magyarország virágzó jövőnek néz elébe. Mert ez szép ez a biztatás, ha nem jelen­tené egyszersmind, hogy egy virágzó jövőjű nemzet jól van ellátva, nem kell semmit sem változtatni mai helyzetén s jóvátételi terhek­­ben többet bir el, mint sötét jövőjü szomszédja. ’A jövőnek ez az imputálása — adja isten, hogy ne így legyen — mintha a jelen számára a fe­kete levest jelentené, a­mi még hátra van... # Z­Mr. Balfour ugyanisezen az ülésen csodál­kozott, hogy a szomszédos népek, melyek a ma­guk bőrén tapaszttalták, mi az az elnyomás, most maguk ial elnyomják a nekik kiszolgálta­tott kisebbítéseket. Nem­ csodálkoznék, ha tudná, hugig ezek az elnyomók sohasem voltak elnyomottak. De honnan tudná meg ? Nekünk nem hiszik el és mások nem mondják, törvénynyel megállapítja a jogegyenlőtle­nsé­­gét. A jogot adó törvénynek olyan alkalma­zása, hogy jogot mellőző csetekedet^ ? fo­tó és ipa, belőle, jogászi zsonglőrködte, l­étre nem vezet és semmit nem szankczionál. Már most mi a& antisze­mitizmust Andrássy^^etra ra: intézményesen kell a, keresztény társadalmati^evvEdfdou^ír Intézményesen: csak törvén­yigre M& Pí Intézményesen csináltak új rendet az egyete­men. Törvény rendeki­g lkül hogy az előző törvényt, mel­ylya^el lgnkáe*V ér­vényesül megfosztották volna. ^elJMijosan ért­hető intézményesnek,* tel a'hatóság«l a maguk hivatalos egészükben \Vntiszemi#á4P#dnak. Ha felekezet te osztály elkA'i izgatás mik nem szá­mit a zsidóság ellen vétó, druiszeres uszítás, ha jogegyenlőségnek számit a zsidóknak hiába­való jogkeresése, ha adóban jobban terhelik őket és igényben kevesebbet juttatnak nekik. Ha a megbízhatóság fogalmát statuálják s be­csületükben te­­h­ejeláb­an, mfifigyalázzák Jejivéreftiídá^áPliS©ztek, egy­szerűen másnak utalnak át. Szóval, ha mindaz tovább folyhat, naefr­ pedig „intézményesen", a mi eddig, éppen ff, vére*j/^eretés ki­* 1-ftAuiIlunk. Imffg politika,-: -•liSXott^jRitkán jjklhetné meg a keresztény tár­­sadalmafc ha'"^&i­itiszemitizjjH4.isk áto^ged^g^a társada­lomnakgnpi kizárná ff' Ez a*­* társadalma megteheti, néni írásáról a zsidó boltostól, n^jJj^lj^^pBBB'.sidó újságot, az államnak azonban erre nincs hivatottsága, az állam épp úgy a zsidó polgár állama, mint a mohamedáné, a m­ig csak törvény utján ki nem dobják belőle. Elvégre­ ezt is­ meg lehet tenni röstelkedés nélkül. Mert a magyar állam ne rösteljen semmit, a­minek az elkövetésére rá­, szánja magát. Agresszív antiszemitizmus. Készséggel rektifikálta­ eddigi gyanakvó vélekedésünket: Andrátefy Gyula nem olvadt föl a keresztnypárt Gimperamentumos szelle­mében, h­anem­ magának enyhítette ezt a szelle­met. Konstatattuszt ma, a­mikor ez a párt szívből helyesen tet ezérének azt a fölfogását, melyet eddig ez a párt nem igen hangoztatott. Lelke mélyéből elitéli az agresszív antiszemi­tizmust, mint a­mely szégyent hoz a nemzetre. Az antiszemitizmus témáját váltig kerül­jük s a­­mikor nem kerülhetjük el, akkor is magyar nemzeti és nem zsidó érdek­szempont­ból foglalkozunk vele. Ellene küzdünk, mert leront minden jó vélekedést, bizalmatlanságot kelt külföldöki ás mérhetetlen kulturális és közgazdasági károkat okoz idehaza, a mellett a háborús elvadulásnak állandó táplálékot ad, odavetvén az indulatoknak és önzésnek véd­telen martalékul a zsidókat. Mérhetetlen fon­tosságú az agresszív antiszemitizmus ellen való állásfoglalás a miniszterelnök és a pártvezér részéről, de nagyon fontos de azt hiszszük, to­vább nem halasztható a kérdés tisztázása: mi az antiszemitizmusban az, a­­mit Andrássy­­ Gyula és pártja agresszívnek bélyegez.­­ Ha csak azt érti alatta, a­mi éjjeli lebun­­­­kózásban nyilatkozik meg, akkor menjünk to­vább, a dolognak nincs sok értéke. A­ nemzet­­ külföldi presztízsén nem sokat lendít, ha éppen csak­ véresre verni nem szabad a zsidót, min­den egyébben pedig az antiszemitizmusnak szabad keze van. Azt vélnék, hogy ez a­ kifeje­zés: agresszív, inkább elhomályosítja, mint tisz­tázza a fogalmakat. A nem agresszív antisze­mitizmus mint kormányprinc­ipium csak fur­csán állhat meg. A kormányzat, mikor meg­különböztet keresztényt te nem keresztényt, aligha felelhet meg feladatának, a törvényelv szerinti kormányzásnak. Már­pedig a törvé-­ nyek, melyek Magyarország minden polgárá­nak egyenlő jogokat és egyenlő jogvédelmet biztosítanak, nem szűntek meg. Antiszemita lehet minden egyes ember és az egész magyar társadalom, csak a kormányzat és a hatóság nem. A törvények parancsolnak, a­míg meg nem változtatják őket. Antiszemita kormány­zás csak úgy­ lehetséges, ha a törvényhozás Salwaitflflayi György a nemzetgyűlés holnapi ülésén a házszabályoknak a mentelmi jogra vo­natkozó 188-ia paragrafusa alapján fel fog szó­lalni és Beniczky Ödönhöz hasonló módon beje­lenti majd mentelmi­ jogsérelmét. Tudvalevő Ugyanis, hogy Szm­recsányi Györgyöt, saját autó­ján tartóztatták fel Beniczky Ödönnel együtt Ilajm­uskéren. Az Újság munkatársa kérdést in­tézett Szm­recsányi­ Györgyhöz holnapi felszólalá­sával kapcsolatosan és ezt a feleletet kapta: — A házszabályokban biztosított jogom alapján szólalok fel holnap a nemzetgyűlésen. Úgy hiszem, deltárban kérek szót az elnöktől. Nem akartam szóbahozni az én ügyemet, de az igazságügyminiszternek mai beszéde után elha­tároztam, hogy megmásítom szándékomat. Egy ésegyedül az igazságügyminiszter mai fel­szólalása kényszerít, arra, hogy én is a nyilvá­nosság elé tárjam mentelmi jogom megsértését. Részletesen fogok beszélni, rámutatok az előz­ményekre, feltárom teljes egészében a­ hajmás­­kert esetét és az azóta történtekről is lesz bősé­ges mondanivalóm. Szóval, nemcsak bejelen­tem mentelmi jogsérelmemet hanem azt, rész­letesen meg is okolom. Azoknak, a­kik minden­fajta c­élzatos nyilatkozatokat adnak számba, s azt terjesztik, mintha én a Nemzeti Kaszinó­ban valami erőteljes kijelentést tettem­ volna bárki­ ellen, azt üzenem, hogy mindez egyszerű pletyka és alávaló hazugság. Mffik­sagi nem Rafeowssk^ eSnSfeSk Holnap izgalmas ülése lesz a nemzetgyűlésnek. Ilyen esetben mindenk;*F'‘rJakovszky István ült az el­nöki székben, hogy^trasszn parlamenti gyakorlata alap­ján biztos kéjőé vezesse az ülést. A várható izgal­mak öltésére holnap mégsem Rakovszky István fogja rázni az elnöki csengőt, hanem valószínűen Bot­tlik, József dr. alelnök fog elnökölni. Erre az elnökcserére vonatkozóan Rakovszky István így nyilatkozott ma este a pártkörben Az Újság munkatársának : — Holnap nem én fogok elnökölni, mert péntek nem az én napom. Abban egyeztünk meg ugyanis már régebben alelnök­ társaimmal, hogy a hét első négy napján én vezetem az ülést az egyik, vagy a másik alelnök közreműködésével, pénteken és szom­baton, ellenben az alelnökök elnökölnek, hogy én ki­pihenhessem magamat. Ilyen eset lesz a holnapi is. Mozgolódás Rakowsitsy ellen. Beniczky Ödön­ ism­ert parlamenti felszólalása után a taittant­apárt egyik része azt a vádat emelte Rakovszky István elnök ellen, hogy kez­­tyüs kézzel bánt Beniczky Ödönnel az elnöki szék­ből. Hangoztatták, hogy Rakovszky Istvánnak kö­­telességszerűen meg kellett volna vonnia a szót Beniczky Ödöntől. Ez az akc­ió a kisgazdapárt klubjában­­is hullámokat vert, de mind ez­ ideig­ nem. .vezetett konkrét állásfoglalásra. Az Uisga munkatársa megkérdezte Rakovszky István elnö­köt, mit szól a tényeknek ilyen beállításához? — Pártatlanul teljesítettem kötelességemet, — hangzott a válasz. — mert­ a házszabályok 188. sza­kasza alapján Beniczky Ödönt megillette a szó. Hát meg is vontam volna tőle a szót, öt percz múlva jog­gal felállhatott volna, hogy az említett szakasz alap­ján bejelentse mentelmi jogsérelmét. Ehhez teljes joga lett volna és akár öt perczenként, újból és újból szólásra jelentkezhetett volna. A szóban levő szakasz olyan fontos alkotmánybiztosíték, hogy csinján kell bánni vele. Énnekem őrizkednem kell annak a gyanú­­nak az árnyékától is, mintha a­ kormánynyal össze­játszva, korlátoznám bármelyik képviselőnek a szólás­­szabadságát. Teljes joggal meg vagyok győződve arról, hogy korrektül jártam el az elnöki székből és e miatt engem nem érhet támadás. KV «**■~«*&» Szm­recsányi nyilatkozik holnapi beszédéről .Hosszú beszédben indokolja meg jogsérelmét. — Beszélni fog az előzményekről is. — Tomcsányi mai beszéde készteti felszólalásra. — Bethlen lecsitította a kisgazdákat. — Nem#*töntött az agrárpárt ma esti értekezlete.) §■ ■ -r— Tanúkihallgatás után dönt a mentelmi bizottság. — Beninky Stián üg­ye. Beniszky Ödön jogsérelmét holnap délben kezdi tárgyalni a mentelmi­zottság a parlament I. számú bizottsági tantelnek. A bizottság több tanút­­fog kihallga­tes est­k aztán hozza meg döntését. Első filmként Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminisztert idézte maga elé a bizottság. Beniczly Ödön ügye egyébként a mai nap folya­mán jelentékenyen vesztett súlyából. A kisgazda­párt­ tegnap este hozott, határozata úgy szól, hogy bírói útra kell terelni az ügyet te széleskörű rendőri nyomozással kell megvilágítani a kérdés­nek egész hátterét. Ebből a czélból párthatározati­­lag megbízták pártvezérüket, hogy érintkezésbe lépjen a­ kormányelnökkel. Nagyatádi Szabó István teljesítette ezt a misszióját. Az eredmény az agrárpártnak ma esti értekezletén éreztette ha­tását nagyon beszédes módon. Mindössze annyi történt, hogy a Beniczky-ügy Gömbös Gyulának, Hencz Károlynak és Dömötör Mihálynak heves akc­iója ellen­ére a háttérbe szorult. Egyedül Bethlen István miniszterelnök tett­­említést a kér­désről, s kérte a bizottság agrár­tagjait, hogy hol­nap teljes számban jelenjenek meg a bizottság ülésén. Egyúttal azt a kérést is intézte hozzájuk, hogy ne húzzák mesterségesen az ügy elintézését, hadd tehessenek végre pontot a mondat végére. Kitűnt az értekezleten, hogy a földmivelési mi­niszter­re a miniszterelnök az agrárpárt leszere­lését tűzték ki czélul Beniczky Ödön jogsérelmé­nek kérdésében. Helyesebben: úgy határoztak, hogy a párt várja meg a mentelmi bizottság dön­tését. Az értekezlet egyébként bizalmat szavazott az igazságügyminiszternek a kérdéssel kapcsola­tos magatartásáért. Várakozó állásponton van a kereszténypárt is. Andrássyék újból leszögezték azt az álláspont­jukat, hogy Beniczky Ödön ügyében semmilyen irányban nem foglalnak el állást. Beniczky Ödön — mondották — kilépett a pártból, s mi az egész kérdést csak a mentelmi jog szempontjából néz­zük. Az a felfogásunk, hogy ez az ügy nem poli­tikai, hanem jogi kérdés. Csak természetes, hogy pártunk nem azonosítja magát Beniczky Ödön hangjával és élességével. További magatartásun­­ként a mentelmi bizottság döntésétől teszszü­k f­üggővé.

Next