Az Ujság, 1921. április (19. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-22 / 86. szám
1 • « VM^ Bufapest, 1921. XIX. évfo^ya%y^^aartT. y _______Péntek, április 22. Előfizetési árak: ^ ||P SZERKESZTŐSÉG: Egész é»io no S — I JHE ■■■ bm ms ^mmh|onzas ,Budapest, Rákóczi-ut 51. ss. i^^rzz S2... | | p |fp® Ml iP® Egy hóra,.... ...... i0 ” B Wk .. s Mf §|| pl j®t 1E iW KIADÓHIVATAL: “SSP*0^^ JLm a | . I £JI ff *f ^■■••fsssajwfr 4~ Mit Jr ■ Ji g|fl| j|fi É "“•ii2*66 JUgjelenik ünnep uUai aspok ff VL JHB ^BF ff M ^TOJB JIÓKKIADÓHIVATAL, kivételével minden nap. Budapest, Erzsébet-körut 13. ROVÁS. VaIaho®^au ujíjr vagyunk a nemzetgyülés- Be], mint a$—e«£yszeri vőlegény, a kinek egy csintalan barátja azt a tanácsot adta: míg az esküvői szertartás tart, ne gondoljon a rinocteroszra. Soha ez a szó nem jutott eszébe, a tanács következtében egy pillanatra sem tudott tőle szabadulni. — Ne feszegessük a királykérdést, tanácsolta Teleki Pál gróf és azóta mindenki a királykérdést feszegeti. A tanács helyes volt, de alighanem hívőbben követnék, ha nem kapták volna. Angliában megveri a trianoni béke második olvasása is átragadó hiúsággal és hideg borzongással hagtik az angol alállamtitkár jóslatát, hogy Magyarország virágzó jövőnek néz elébe. Mert ez szép ez a biztatás, ha nem jelentené egyszersmind, hogy egy virágzó jövőjű nemzet jól van ellátva, nem kell semmit sem változtatni mai helyzetén s jóvátételi terhekben többet bir el, mint sötét jövőjü szomszédja. ’A jövőnek ez az imputálása — adja isten, hogy ne így legyen — mintha a jelen számára a fekete levest jelentené, ami még hátra van... # ZMr. Balfour ugyanisezen az ülésen csodálkozott, hogy a szomszédos népek, melyek a maguk bőrén tapaszttalták, mi az az elnyomás, most maguk ial elnyomják a nekik kiszolgáltatott kisebbítéseket. Nem csodálkoznék, ha tudná, hugig ezek az elnyomók sohasem voltak elnyomottak. De honnan tudná meg ? Nekünk nem hiszik el és mások nem mondják, törvénynyel megállapítja a jogegyenlőtlenségét. A jogot adó törvénynek olyan alkalmazása, hogy jogot mellőző csetekedet^ ? fotó és ipa, belőle, jogászi zsonglőrködte, létre nem vezet és semmit nem szankczionál. Már most mi a& antiszemitizmust Andrássy^^etra ra: intézményesen kell a, keresztény társadalmati^evvEdfdou^ír Intézményesen: csak törvényigre M& Pí Intézményesen csináltak új rendet az egyetemen. Törvény rendekig lkül hogy az előző törvényt, melylya^el lgnkáe*V érvényesül megfosztották volna. ^elJMijosan érthető intézményesnek,* tel a'hatóság«l a maguk hivatalos egészükben \Vntiszemi#á4P#dnak. Ha felekezet te osztály elkA'i izgatás mik nem számit a zsidóság ellen vétó, druiszeres uszítás, ha jogegyenlőségnek számit a zsidóknak hiábavaló jogkeresése, ha adóban jobban terhelik őket és igényben kevesebbet juttatnak nekik. Ha a megbízhatóság fogalmát statuálják s becsületükben tehejelában, mfifigyalázzák Jejivéreftiídá^áPliS©ztek, egyszerűen másnak utalnak át. Szóval, ha mindaz tovább folyhat, naefr pedig „intézményesen", a mi eddig, éppen ff, vére*j/^eretés ki* 1-ftAuiIlunk. Imffg politika,-: -•liSXott^jRitkán jjklhetné meg a keresztény társadalmafc ha'"^&iitiszemitizjjH4.isk áto^ged^g^a társadalomnakgnpi kizárná ff' Ez a** társadalma megteheti, néni írásáról a zsidó boltostól, n^jJj^lj^^pBBB'.sidó újságot, az államnak azonban erre nincs hivatottsága, az állam épp úgy a zsidó polgár állama, mint a mohamedáné, a mig csak törvény utján ki nem dobják belőle. Elvégre ezt is meg lehet tenni röstelkedés nélkül. Mert a magyar állam ne rösteljen semmit, aminek az elkövetésére rá, szánja magát. Agresszív antiszemitizmus. Készséggel rektifikálta eddigi gyanakvó vélekedésünket: Andrátefy Gyula nem olvadt föl a keresztnypárt Gimperamentumos szellemében, hanem magának enyhítette ezt a szellemet. Konstatattuszt ma, amikor ez a párt szívből helyesen tet ezérének azt a fölfogását, melyet eddig ez a párt nem igen hangoztatott. Lelke mélyéből elitéli az agresszív antiszemitizmust, mint amely szégyent hoz a nemzetre. Az antiszemitizmus témáját váltig kerüljük s amikor nem kerülhetjük el, akkor is magyar nemzeti és nem zsidó érdekszempontból foglalkozunk vele. Ellene küzdünk, mert leront minden jó vélekedést, bizalmatlanságot kelt külföldöki ás mérhetetlen kulturális és közgazdasági károkat okoz idehaza, a mellett a háborús elvadulásnak állandó táplálékot ad, odavetvén az indulatoknak és önzésnek védtelen martalékul a zsidókat. Mérhetetlen fontosságú az agresszív antiszemitizmus ellen való állásfoglalás a miniszterelnök és a pártvezér részéről, de nagyon fontos de azt hiszszük, tovább nem halasztható a kérdés tisztázása: mi az antiszemitizmusban az, amit Andrássy Gyula és pártja agresszívnek bélyegez. Ha csak azt érti alatta, ami éjjeli lebunkózásban nyilatkozik meg, akkor menjünk tovább, a dolognak nincs sok értéke. A nemzet külföldi presztízsén nem sokat lendít, ha éppen csak véresre verni nem szabad a zsidót, minden egyébben pedig az antiszemitizmusnak szabad keze van. Azt vélnék, hogy ez a kifejezés: agresszív, inkább elhomályosítja, mint tisztázza a fogalmakat. A nem agresszív antiszemitizmus mint kormányprincipium csak furcsán állhat meg. A kormányzat, mikor megkülönböztet keresztényt te nem keresztényt, aligha felelhet meg feladatának, a törvényelv szerinti kormányzásnak. Márpedig a törvé- nyek, melyek Magyarország minden polgárának egyenlő jogokat és egyenlő jogvédelmet biztosítanak, nem szűntek meg. Antiszemita lehet minden egyes ember és az egész magyar társadalom, csak a kormányzat és a hatóság nem. A törvények parancsolnak, amíg meg nem változtatják őket. Antiszemita kormányzás csak úgy lehetséges, ha a törvényhozás Salwaitflflayi György a nemzetgyűlés holnapi ülésén a házszabályoknak a mentelmi jogra vonatkozó 188-ia paragrafusa alapján fel fog szólalni és Beniczky Ödönhöz hasonló módon bejelenti majd mentelmi jogsérelmét. Tudvalevő Ugyanis, hogy Szmrecsányi Györgyöt, saját autóján tartóztatták fel Beniczky Ödönnel együtt Ilajmuskéren. Az Újság munkatársa kérdést intézett Szmrecsányi Györgyhöz holnapi felszólalásával kapcsolatosan és ezt a feleletet kapta: — A házszabályokban biztosított jogom alapján szólalok fel holnap a nemzetgyűlésen. Úgy hiszem, deltárban kérek szót az elnöktől. Nem akartam szóbahozni az én ügyemet, de az igazságügyminiszternek mai beszéde után elhatároztam, hogy megmásítom szándékomat. Egy ésegyedül az igazságügyminiszter mai felszólalása kényszerít, arra, hogy én is a nyilvánosság elé tárjam mentelmi jogom megsértését. Részletesen fogok beszélni, rámutatok az előzményekre, feltárom teljes egészében a hajmáskert esetét és az azóta történtekről is lesz bőséges mondanivalóm. Szóval, nemcsak bejelentem mentelmi jogsérelmemet hanem azt, részletesen meg is okolom. Azoknak, akik mindenfajta célzatos nyilatkozatokat adnak számba, s azt terjesztik, mintha én a Nemzeti Kaszinóban valami erőteljes kijelentést tettem volna bárki ellen, azt üzenem, hogy mindez egyszerű pletyka és alávaló hazugság. Mffiksagi nem Rafeowssk^ eSnSfeSk Holnap izgalmas ülése lesz a nemzetgyűlésnek. Ilyen esetben mindenk;*F'‘rJakovszky István ült az elnöki székben, hogy^trasszn parlamenti gyakorlata alapján biztos kéjőé vezesse az ülést. A várható izgalmak öltésére holnap mégsem Rakovszky István fogja rázni az elnöki csengőt, hanem valószínűen Bottlik, József dr. alelnök fog elnökölni. Erre az elnökcserére vonatkozóan Rakovszky István így nyilatkozott ma este a pártkörben Az Újság munkatársának : — Holnap nem én fogok elnökölni, mert péntek nem az én napom. Abban egyeztünk meg ugyanis már régebben alelnök társaimmal, hogy a hét első négy napján én vezetem az ülést az egyik, vagy a másik alelnök közreműködésével, pénteken és szombaton, ellenben az alelnökök elnökölnek, hogy én kipihenhessem magamat. Ilyen eset lesz a holnapi is. Mozgolódás Rakowsitsy ellen. Beniczky Ödön ismert parlamenti felszólalása után a taittantapárt egyik része azt a vádat emelte Rakovszky István elnök ellen, hogy keztyüs kézzel bánt Beniczky Ödönnel az elnöki székből. Hangoztatták, hogy Rakovszky Istvánnak kötelességszerűen meg kellett volna vonnia a szót Beniczky Ödöntől. Ez az akció a kisgazdapárt klubjábanis hullámokat vert, de mind ez ideig nem. .vezetett konkrét állásfoglalásra. Az Uisga munkatársa megkérdezte Rakovszky István elnököt, mit szól a tényeknek ilyen beállításához? — Pártatlanul teljesítettem kötelességemet, — hangzott a válasz. — mert a házszabályok 188. szakasza alapján Beniczky Ödönt megillette a szó. Hát meg is vontam volna tőle a szót, öt percz múlva joggal felállhatott volna, hogy az említett szakasz alapján bejelentse mentelmi jogsérelmét. Ehhez teljes joga lett volna és akár öt perczenként, újból és újból szólásra jelentkezhetett volna. A szóban levő szakasz olyan fontos alkotmánybiztosíték, hogy csinján kell bánni vele. Énnekem őrizkednem kell annak a gyanúnak az árnyékától is, mintha a kormánynyal összejátszva, korlátoznám bármelyik képviselőnek a szólásszabadságát. Teljes joggal meg vagyok győződve arról, hogy korrektül jártam el az elnöki székből és e miatt engem nem érhet támadás. KV «**■~«*&» Szmrecsányi nyilatkozik holnapi beszédéről .Hosszú beszédben indokolja meg jogsérelmét. — Beszélni fog az előzményekről is. — Tomcsányi mai beszéde készteti felszólalásra. — Bethlen lecsitította a kisgazdákat. — Nem#*töntött az agrárpárt ma esti értekezlete.) §■ ■ -r— Tanúkihallgatás után dönt a mentelmi bizottság. — Beninky Stián ügye. Beniszky Ödön jogsérelmét holnap délben kezdi tárgyalni a mentelmizottság a parlament I. számú bizottsági tantelnek. A bizottság több tanútfog kihallgates estk aztán hozza meg döntését. Első filmként Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminisztert idézte maga elé a bizottság. Beniczly Ödön ügye egyébként a mai nap folyamán jelentékenyen vesztett súlyából. A kisgazdapárt tegnap este hozott, határozata úgy szól, hogy bírói útra kell terelni az ügyet te széleskörű rendőri nyomozással kell megvilágítani a kérdésnek egész hátterét. Ebből a czélból párthatározatilag megbízták pártvezérüket, hogy érintkezésbe lépjen a kormányelnökkel. Nagyatádi Szabó István teljesítette ezt a misszióját. Az eredmény az agrárpártnak ma esti értekezletén éreztette hatását nagyon beszédes módon. Mindössze annyi történt, hogy a Beniczky-ügy Gömbös Gyulának, Hencz Károlynak és Dömötör Mihálynak heves akciója ellenére a háttérbe szorult. Egyedül Bethlen István miniszterelnök tettemlítést a kérdésről, s kérte a bizottság agrártagjait, hogy holnap teljes számban jelenjenek meg a bizottság ülésén. Egyúttal azt a kérést is intézte hozzájuk, hogy ne húzzák mesterségesen az ügy elintézését, hadd tehessenek végre pontot a mondat végére. Kitűnt az értekezleten, hogy a földmivelési miniszterre a miniszterelnök az agrárpárt leszerelését tűzték ki czélul Beniczky Ödön jogsérelmének kérdésében. Helyesebben: úgy határoztak, hogy a párt várja meg a mentelmi bizottság döntését. Az értekezlet egyébként bizalmat szavazott az igazságügyminiszternek a kérdéssel kapcsolatos magatartásáért. Várakozó állásponton van a kereszténypárt is. Andrássyék újból leszögezték azt az álláspontjukat, hogy Beniczky Ödön ügyében semmilyen irányban nem foglalnak el állást. Beniczky Ödön — mondották — kilépett a pártból, s mi az egész kérdést csak a mentelmi jog szempontjából nézzük. Az a felfogásunk, hogy ez az ügy nem politikai, hanem jogi kérdés. Csak természetes, hogy pártunk nem azonosítja magát Beniczky Ödön hangjával és élességével. További magatartásunként a mentelmi bizottság döntésétől teszszük függővé.