Az Ujság, 1921. május (19. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-04 / 96. szám

Bndapest, 1921._______________________XIX. ÉYfolyam?1iCTa^'-*’,‘‘,< ..... Szerda, május 4. ken és a pályaudvarokon2 korona. Ésít |jg| ||p­ajl mmj Kft Sm Budapest, Rákóczi-út 61. ss. Jugoszláviában egy uim ára JHjr IMS m tiHrtlifffim 81 MKB Telefon, Jezro! 13-35, JózsefIS­St, 2 jugoszláv korona. Mg fBR Mm Sa nE A TSB SSKaMMra Wjt - Jómét 122-58. ^^véteUTriV4atemntni?p.100k B E BnS^StoSSoSit­S. mokja — a közgazdasági politika, jfe. QWpf1#* van olyan. Senki nem tud róla. A jow olcsóbban jutunk nyersanyagig, v— ez tény, mely előállt a helyes de csak megkönnyíti, de nem jelenti a közgazda­­sági politikát. A külföld bízik MaXlmilut*. ban, mert megállította a bankópréá^*nBtP^§ saját erejéből, de ez csak bizalom. Fölteszi, hogy ilyen kedxyoy h^y&^n min­den téren kifejlődik a ^pkekkel alátámasztja a pénznek a tulaj^rí3w»tt^Wtéket Csak az a pénz jó, melyért'^alámit^‘aiw» lehet. Kapni csak attól az ors3MtóP’lettet,*y mely termel. Itt várnánk agrárius ^techpr^gi poli­tikát, mely azért volna agrárvitámért az ag­ erős kisgazdatársadalomnak. politikát, mely azért ytola«"*ppi, mert minden mert ilyen mó^on^J^agyon' folyik kasszákba, nejm tJ/FbMelem. SfPf^n -Módom­— ha a pénzük magára marad — a jó Tcorona csaP^R^R'enti, hogy mindenki hamarabb fogy ki belőle. Ez­t a költségvetéshez irtuk. HW ROVÁS. rA Tisza-pör hadd folyjon a maga objekiv bírói­­Medrében, ahhoz nincs szavunk. De Al­­mássy Denise grófnő mai vallomása a másik világra mutatott rá. Ártatlanok, bünösök-e a vádlottak ? Mindegy. Akár igy, akár úgy, a mag­ük világának a szelleme áramlik minden szamikbóL Zür&^Faros, vad, haszonleső, legtisz­tább eseteikül kicsinyes s politikailag ego­­cze^tirikus^'H. grófnő rávilágított arra a vi­­láf^ra^ujrfuyet emez ledöntött. Egy férfit látunk benttfi, a ki nem tér ki a halál elől s a ki sze­retne élni, hogy nemzetét megmentse. Gyönge nőket, a kik nem tágítanak az erős férfi mel­lől, szolgák, a kik a demokrata anarchia és szanszku­lott néprombolás közepette rég elmúlt idők hűségével ragaszkodnak gazdájukhoz. Bi­zony a két világ között mégis csak amaz a szebb s azok után, a­miket azóta tapasztaltunk, nem látjuk, hogy az rosszabb lenne. •­­ ■ A közszabadságok szimfóniájából megszó­lalt az első simf Jó Kerekes Mihály fújta. S nincs benne tremmi, a mit elméletileg nem val­lanak mindjeid s alig van benne valami, a mit gyanasrlatilag magáévá tenne mindenki. Majd jön a hegedűszólam is, a trombita, is, a dob is, az egész polifónia, harmóniákkal és ka­kofóniákkal s a végeredmény nem változik. «/* * A kereskedelgyi miniszter ma végre meg­nyilatkozott. pt fejét tagadóan rázta, a­mi azt jelenti, de horfy is nem való az államvasút arra, hogy politizáljon, így már értjük, miért állhat a vasuk­ feladata magaslatán, mikor a vonat nem jár. A jó pénz. Valami hiba van a krápf körül, — jó volna ebben megegyezni s azt Amiden politika nélkül elismerni. t Egyről hárodra ment föl a korona ára, azaz­ száznégy,s helyett csak százkettő a különbség k régi wa mostani értéke között s a pénzügyminiszternek máris harczias pozi­­turába kell ujjjigat vágnia: bizony ő nem fog semmit sem tenni a további koronaemelkedés megakadályozására! Hogyan? — kérdené az ember. — Már belepusztulnánk a jó valutába? A korona régi értékéhez még legalább százkét pont hiányzik. Olyan intenciónása lenne, ha ebből az ötödrészét elérnék . Mindenki, a­kinek valamije van, tönkre­megy. Senki, a­kinek semmije nincsen, nem érzi, hogy a koldus­ koronájáért most többet kapna. A gazda fájlalja, hogy az állatját ol­csóbban kell adnia. Olcsóbban? Hát olcsóbban adja az, a­ki tiz koronát egy tizkoronásban s nem tiz egykoronásban kap? A háromszoros értékű koronából a gazda sem kaphat ugyan­annyit, mint a harmadát érőből. Ha a jó koro­nát másnak hívnák s mondanák: az egyenlő három régi koronával, senki sem mondhatná, hogy károsodik. De így mondja, sőt hiszi is. Hiszi, sőt igazat is adnak neki és segítenek hozzá, hogy a jó koronából ne kapjon keveseb­bet, mint eddig a rosszból. Elvontan gondolkodva még nagyon messze járunk a jó pénztől. Praktikusan szemlélve a dolgok menetét: az árak ma még hasonlítha­tatlanul magasabbak, mint voltak a múltban hasonló értékű pénz mellett. Valami hiba van itt a kréta körül, nem is egy, hanem kettő. Az egyik emberi. Hozzászoktak a bevételi nagy számokhoz s ezekhez ragaszkodnak. Az egész külföld jobbnak ismeri már el a pénzün­ket, a kisgazdáink és nagyiparosaink még nem. Innen való, hogy a pénz háromszáz perczentes emelkedése mellett az áru csak huszonöt per­­czenttel lett olcsóbb. Ezzel a differencziával nem lett gazdagabb senki, de károsodik a fo­gyasztó. Ez a differenczia valahogyan fol­­yyákkad a homokban. Ez a homok —a valósággal sivatag­hoz Egész Feter-Sziléziában kihirdették az ostromállapotot (Lengyel Insurgensek megtámadták a nemzetközi csapatokat. — Több hidat levegőbe röpítettek. — Általános sztrájk az összes Üzemekben.) — Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése. — Bécs, május 3. A német birodalmi gyűlés ma délután foglalkozott a felsősziléziai kérdéssel és a lengyel betöréssel. Simons külügyminiszter és Fehrenbach kanc­ellár öt óra tájban jelentek meg a parlamentben. Simons rögtön felszólalt és beszámolt a legutóbbi felsősziléziai eseményekről. Elmondta, hogy Felső-Szilézia némely részébe lengyel bandák törtek be, a­melyek nagy károkat okoztak. Sok helyütt behatoltak a bányákba és elűzték a bányászokat a munkából a hegyek közé. Regulá­ris csapatok nem voltak észlelhetők. Azonnal értesítették a nemzetközi bizottságo­kat és a betörő lengyel bandák ellen rögtön meg­tették a megfelelő intézkedéseket. Egész Felső-Sziléziára kihirdették az ostrom­­állapotot. Ezután többen felszólaltak ahhoz a kérdéshez, hogy a vitát a lengyel eseményekről ma meg­­kezdjék-e. Fehrenbach tiltakozott ez ellen, a­meny­nyiben ez szerinte a német ellenjavaslatok sor­sára káros hatással lehet. Simons is hasonló ér­telemben szólalt fel. Egy független szoczi­alista képviselő a porosz hivatalnokokat vádolta meg, a­kire, szerinte, nagyon kihívóan viselkedtek a ke­letsziléziai lengyelekkel és ez volt az elkeseredés­nek, illetőleg a betörésnek oka. A szónok szavai után nagy vihar tört ki, a­mely majdnem tettle­­gességgé fajult. A Wolff-ügynökség jelentése szerint insurgensek megszállották Wildbachban a nép­­szavazási rendőrség barakjait és elfogták a hivatalnokokat. Egy insurg­ens szakisa behatolt a re­ndőrkapitányságba, félórá­val később­ a kapitányságot egy frimezia szásn­­áca ismét felszabadította. A pucsiszik között Hal­­ler-katonák is vannak. Pless­et&Ryhmh városával­ — -r —3? fa, -Sttr-gll-f-— tegnap este óta nincs öszeköttetés. Állítólag Sohrau ' is az insurgensek 'kezén van. Ma reggel felfegyverzett insurgensek vonultak be Beuthenbe, a­kik megszállták a köztereket és megállították a járókelőket. Az utczakeresztezéseket tankok szál­lották meg. Ma hajnali két órakor az Oppeln és Schopankovitz közt levő ártéri hidat a levegőbe röpítették. Oppeln városában igen sok ablak ösz­­szetört. A vasútigazgatóság közli, hogy Felső-Sziléziában több vasúti hidat a levegőbe röpítettek. Az oppeln—karlmarkti vonalon két, az oppeln—a­briegi vonalon szintén két és a neustadt—rassel­­witzi vonalon egy vasúti hidat robbantottak fel. Batibor környékéről két vasúti híd felrobbantá­sát jelentik. A szövetségközi kormánybizottság közhírré teszi, hogy szilárdul el van határozva, hogy Felső-Sziléziában a rendet és nyugalmat meg­óvja. . .. A bizottság a felsősziléziai események miatt Beuthen, Press, Kattowitz, Rybnik, Hindenburg, Tarnowitz és Ratibor kerületekben elrendete az ostromállapotot. Berlin, május 3. A Vossische Zeitung jelenti. A déli órák körül Beuthenben és Kattou­ltz­­ban döntő ütközet fejlődött ki. A lengyel puccsis­ták végérvényesen győzelmet arattak. Két fran­­czia megszálló csapat körülbelül 300 fegyvert vett el a lengyel felkelőktől. Különféle híresztelések szerint több helyütt a reguláris lengyel katona*­ség is beleavatkozott a harczokba. Tegnap a se­nsases üzemekben megkezdődött­­a &*trájk. A sztrájk így most már általános és csoport só bányaterületekre terjed ki. Parányi Ferencz, Fáy Gyula, Rei­chl Richárd, Strpp, Jecht Olivér képviselők, Vancsó Gyula és Rácz Sándor igazgatók. A mai tanácskozás anyagát pénteken a mi­nisztertanács elé terjeszti a miniszter. Mayer János miniszter Az Újság munkatársának a tanácskozás­­vé­geztével ezt mondotta: — Meghallgattam az érdekképviseletek vé­leményét. Ha lesz időnk, még a pártokkal is tanácskozunk. Még annyira eltérők a vélemé­nyek, hogy igazán nem tudjuk, hogyan oldjuk­ meg ezt a­ csomót. Megakadt a gabonavásárlás. (Sorozat*) tanácskozások. — Nagyon komplikált­­ a helyzet.) A l*ztellátás terén nagyon komplikált a hely­zet. A g­azdatársadalom wrt egyik része annak idején eleget tett a rági békét­elessé­zén­ek, beszolgáltatta a gaboVjtí£i*+musil, része azonban a mai napig sem számolt el a gabonával. Ezek az utóbbiak most nem merik piaczra vinni gabonájukat, mert attól tartanak, hogy hatóságilag lefoglalják. Kiejtve tartják gabonakészletüket, s már ott tar­tunk, hogy e miatt teljesen megakadt a gabona­vásárlás. Illetékes helyen most azon tanácskoz­nak, hogyan lehetne diszkrét módon előcsalni a rejtett gabonakészleteket. Munkatársunk­­ beszélt Serejj Bálint képviselővel, a­ki i­rről a kérdésről így nyilatkozott: ■ e — Nekem konkrét tervem van -ökre nézve,­­­ ezt elő is fogom terjeszteni. Azt javaslom, hogy­ a­­ húsz halá­nál nagyobb birtokok fokozatosan bizonyos mennyi­ségű gabonát szolgáltassanak be rendes, szabad far­­­talmi áron. Az állam ne űzessen ezer­ a gazdáknak, hanem az mondassék ki, hogy ezek a pénzösszegek annak idején beszámíttassanak az ingatla­n­vált­ságba. Ezzel­ teljesen fölszabadulna a gabonaforgalom, a gazdatársadalom piaczra vinné a késszloteki­t, a­mit nost a limitált ár miatt nem akar megtenni, s az ál­am is jól já­rta. Ebben az­ ügyben hpluQla tanács­­kozni fogunk­ a szn­kminiszterekkel. A mai h5z£lelme*£sl ankét. Haver János mű­vezteti idei délután ankétra- hívta össze az QMGE, a ManerfF Gazdaszövetség és­­a föld­­bérlők s. Aj e«t l.-i»zf^ik^mr kiküldöttjeit. Jelen voltak: Székács Elelm'f?-^/utsvnbachCT tkoríi .Vatta Árpád, „Koronánk ősiszel utoléri a szokott". f Rubinok Gyula igy nyilatkozott Az rUjsag íjju­nkatársának q, magyar' korona javulásáról: — Meggyőződésem, hogy őszszel nyolc­-tíz centime-ra emelkedik a magyar korona. Pénzünk­nek ez a javulása szoros összefüggésben van a terméssel. Őszszel elérjük a szomszéd állam­ok­ pén­­zének nívóját. Nagy szó : „Koronánk őszszel utol­éri a szokott.“ Nem lehet tagadni, bizonyos gaz­dasági érdekeltségek nyugtalansággal nézik ezt a rohamos koronajavulást. Ezzel szemben azonban áll az a tény, hogy valakinek mégis csak sérel­met kell szenvednie, különben nem lábalhatunk ki a betegségből. Örvendetes jelenség, hogy pénzünk javulása jelentékenyen) megjavítja a tisztviselők és a munkások szoc­iális helyzetét. Természetes azonban az­ is, hogy már most is komolyan kell gondolnunk a munkabérek leszállítására. Magyar pártgyű­lés Érsekújváron. Az országos magyar­­ kisgazda- és kisiparospárt nagygyűlést­ tartott firsekujvárott.­­Több febudlor­s ujin Varjassy Géza mondott lelkes beszédet.

Next