Az Ujság, 1921. június (19. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-10 / 125. szám
Budapest, 1921. ________________________XIX. évfolyam, 135. szám,________________________Péntek, junius 10. Előfizetési árak: g? SZERKESZTŐSÉG: Egész évre............. 440 K — f MFtéSL BSfiMiSSfSM mmxrmwgyr* Budapest, Rákóczi-út 54. sz. Félévre ................220 „ —. IrffTi IfiSMW Ipf IS Jffl mMmálSÁ llpBS jm0m Telefon: József 13-S6, József 122-58 Ö«r=== •:=: fffi JFB 1 :• %T Ifit gf nufemnu.. Egyes szám éra Budapesten, vidé- £ffl VCl JpF Ipf §p[ Pl ^'"SfSfe^ £|ff WJI ifff nffB Budapest, Rákóczi-út 54. sz. ken és a pályaudvarokon 2 korona. fBáLgJKm /£.',? fe.} K:J fel A rí Telefon: József 13-35, József 16.26, 4ra M8"* M |i JS d Jl cVJll |r i ,i!-2S6' — Mm Ami MuM %M M m msM fiókkiadóhivatal: “e0ttév»nde4 nnanp.POk ^ ^ M W Budapest, Erzsébet körút 43. ROVÁS. A Temys mondja, hogy ami az entente részéről Magyarországgal történik, nem egyéb, mint erős kapocs kovácsolása köztünk és Németország között. Különösen a nyugat-magyarországi kérdés az, mely a franczia lapnak ezt a meglátást sugalja. Mi nem tudjuk, hogy igaza van-e, azt sem, hogy nincs-e igaza. Hivatalos politika, polgári fölfogás ma nem gondol Németországra. Gondol azokra, akiket hatalmasoknak tart. Mert a hatalmasokat tartja hasznosoknak.« Közoktatási politika természetesen van, ahogy mindig volt, függvényeképpen a többség politikai szellemének. De politikát a közoktatásba csak a forradalmak óta visznek be. A gyermek Károlyi alatt köteles volt forradalmár lenni, a kommün alatt kommunistának s most arra a politikai credo-ra nevelik, melynek a nemzetgyűlésen többsége van. Ha jön más többség, a gyermek megint köteles mást egyedüli igazságnak vallani s a tegnapi tanítóját denuncziálni. A közoktatás csak olyan politikát csinálhat, mely alkalmas túlélni azt az irányt, mely csinálta.* A miniszter ad audiendum verbum czitáltatik a párt elé — ez eléggé pikáns és szokatlan valami, de nem kell túlságosan megijedni tőle. Az egyszeri katolikus pap is fogadkozott, hogy addig nem tágít a zsidó biztosítási ügynök mellől, míg meg nem téríti. S mégis — nem az ügynök volt megtérítve, hanem a pap —, bebiztosítva. Ami lehetetlen. Azt mondja Briand, hogy Magyarország békében és virágzásban élhet majd, ha nem vezetteti magát boszudilás hátsó gondolatától, ha nem lát a lenséjpcet új határain túl és ha nem akarja , asszimilitani a régi Magyarországot. Mondja ez,a miniszterelnöke azoknak a francziákntára, kik negyvenöt esztendőn át lihegték a revanche-ot, akik sohasem titkolták, hogy a határaikon túl élő német nemzetben halálos ellenséget látnak s a kik agyuk minden gondolatával, szivük minden dobbanásával az 1870-iki Francziaország visszaállítását sóvárogták. De hát nem analógiákat keresünk. Tudjuk jól, kik , mik állanak Briand mögött s nem találjuk csodálatosnak, hogy az országcsonkítók lelkiismerete megremeg, ha a revanche kísértetét látják nyugtalan álmaikban. A mi lelkiismeretünk annál nyugodtabb, mert valóban nem gondolunk fegyveres boszúra. Megcsonkítva, kifosztva, letörve, ahogy bennünket a trianoni szerződés csúffá tett, abszurdum attól félni, hogy mi fegyverrel megyünk neki a nagy és kis entente-nak. Nem, mi nem uj háborútól és vérengzéstől várjuk az eljövendő igazságtételt Az igazságtalanságokban és képtelenségekben rejlő viszonyok és erők dolgoznak majd érettünk s az idők meg fogják érlelni a mi igazunkat. Mert az entente s különösen Francziaország természetesnek kell hogy találjon két dolgot. Az egyik, hogy a felejtést kényszeríteni nem léhet Briandnak az a kívánsága, hogy Magyarország felejtse el, mi volt a háború előtt s mivé ezt ma s hogy a magyarok lelkéből kihaljon valaha az egész Magyarország gondolata, olyermészetellenes, hogy elsősorban a francziák maguk sújthatnának bennünket jogos megveéssel, ha erre képesek lennénk. Ezt tehát komolyan, őszintén nem kívánhatják a francziák. A másik dolog, amit szintén természetesnek kell találnia az entente-nak, a tőlünk elzakított országrészek érzése, gondolata és mivolta. Hogy Csonka-Magyarország az integriásra gondol, nem ütközik a trianoni szerzésbe, mert a gondolatot semmi szerződés, meg nem tilthatja. Ez a gondolat az egyetlen fegyver, melyet ki nem üthetnek a kezünkből. Más fegyverünktől pedig nem, kell njra , félniök. De az integritás gondolata|tyt$/ffi szomszédállamokban, a melyek megszűntek Magyarországhra tartozni. Ezeknek a gondolkodásáért a @nl3*iH»itel»gyarországot nem tehetik felelőssé,rész ezekkel nincs összes ötletesünk. Ezeket a 1 -1 mai az utódállamok, magukra vultatni gondját ők akarjálgiselni, ezeknek azt imputálják, hogy ízést az ő kedvük szerint, az ő javukra szegült. Ezek a vérző testrészek azonban továbbt élik a magunk életét, tovább gondolják a maguk gondolatait s az uj rendszerbe csak akkor fognakbelenyugodni, ha belőlük a csehek cseheket/a románok románokat, a szerbek ismeretilmet fognak csinálni. Akkor, de csakis akkor halhat ki lelkükből, éghet ki agyukból Magyarország integritásának eszméje. Ezt a czélt pedig mással, mint a legteljesebb és legkíméletlenebb elnyomással, egyének és fajok üldözésével és irtásával elérni nem sikerülhet. Már pedig ezt az eszközt maga az entente perhorreszkálja s a kisebbségek védelméről szóló paragrafusok egyenesen tiltják. Hacsak ki nem veszett a czivilizált államokból minden lelkiismeret és emberies érzés, ha a boszupolitika nem átall belegázolni saját rendelkezéseibe s minden nemzetközi jog felrúgásával nem szentesíti a szerződésekkel ellenkező nyílt erőszakot és embertelenséget, akkor a tőlünk elrablott magyar lelkek sohasem válnak sem csehekké, sem románokká, sem szerbekké. S amig ez igy lesz, addig ezek az eltépett véreink idegennek fogják magukat az uj, njaLjan. «ilatt érezni, minden kulturális e^étkuzdéSél'tllok^^llemi és erkölcsi sülyedés ellen, mely Misét fenyegeti s akár csábítással, akár fenyegetéssel próbálkozzék őket magához térit«ibmz uj uralom, aa ^llojuaékat |u.g.i»l4, látni s gondopAyik |sv.^kzéshi' sMQncifoiMig élni és hatni az eges/“la;iyaB",fág felséges p&m méjo- ífet .a trián dpi szerződés egyetlen pontja semf tH'^atja meg kejpik^ eat,.Briand tnm^eTn írhatja átfcjd a rd^n^^J Mert eMz nekünk ' jK csábítás, sem agitálás, sem erőszak. "l'Jzerr az eszközök azonban nemcsak nekünk, de szomszédainknak is tilosak. S a trianoni szerződés garantálja nekünk, hogy, ezeket az eszközöket nem engedi meg védenceinek. Itt sarkallik a trianoni béke által teremtett helyzet legmélyebb ellentétes képtelensége. Ezekből, Csonka-Magyarország minden hozzájárulása nélkül, csupán a dolgok természetes fejlődése folytán, fognak kifejlődni azok az állapotok, amelyek a francziákat is észre fogják téríteni. Amit Briand kíván tőlünk, hogy feledjünk, az lehetetlen. Még lehetetlenebb, hogy a magyarok, akiket elszakítottak tőlünk, feledjenek. De hogy a trianoni szerződés a béke és virágzás korszakát hozza meg itt Európa szívében, az a leglehetetlenebb. Maga ez a szerződés fogja tényekké érlelni saját képtelenségeit. S akkor — bizony nem is oly nagyon sokára — meg fog magától indulni a nagy revízió. Rádaynak nyilatkoznia kell a választások idejéről. (Érdemi nyilatkozatot várnak tőle a Kisgazdapártban. — Gál Endre dr. nyilatkozata.) Az agrárgánt»«iit tegnap esti határozatával ma külön értkezteten foglalkoztak a kabinet tagjai. Holnap minisztertanács lesz, ahol újra szőnyegre kerül ez a kérdés. Ezúttal megállapítható, hogy a kisgazdapárt teljesen felvértezetten áll az esetleges leszerelési akcióval szemben. Igaz viszont másrészt, hogy egyik pártvezér sem buzgólkodik túlságosan a párt mozgalmának elposványosításában. Mayer, János miniszternek tegnap esti csitító nyilatkozatát is úgy értelmezik, hogy inkább a szélsőséges kilengések meggátlására irányult, de nem volt az a célzata, mintha az akciót mellékvágányra akarta volna vezetni. Érdekes, hogy a kisgazdapárt állásfoglalása élénk visszhangot keltett a kereszténypártban is és valósággal riadalmat idézett elő a disszidenseknél. Andrássyék természetesen titkolják és cáfolják a nekibuzdult rokonszenvet, mindamellett tény, hogy a párt demokrata tagjai örömnapként ünneplik a kisgazdapárt frontbalépésének napját. Csak természetes, hogy az agrárpárt állja azt, amit tegnap elhatározott. Ma este kisebb lendülettel ugyan, de annál gerinczesebb határozottsággal beszéltek a pártkörben, hogy egy betűt sem engednek a tegnapi határozatból. A párt egyik hangadó tagja így nyilatkozott munkatársunknak : — Fokozottabb ellenőrzésre van szükség a belügyminiszterrel szemben. Ráday Gedeon gróf mint parlamenten kívüli politikus került a kormányba, csak anynyit hallottunk róla, hogy erőskezű ember, igazi ózdijairól azonban mindeddig még nem nyilatkozott. A parlamentarizmus alapelvére helyezkedünk, mikor kívánjuk, hogy a belügyminiszter nyilatkozzék a kormányt támogató agrárpártban, mikor akar választatni, milyen méretű reformot tervez a választójogban, miért halogatja a közigazgatási reformot, ifit a czélja a főrendiház átszervezésében. A főispáni kinevezések ügyében szabad kezet adnánk olyan belügyminiszternek, aki a parlamenti pártokból került volnaó bársonyszékbe. Nem törekszünk szovjetrendszerre, nem akarunk beleszólni Ráday minden ténykedésébe, személyi kérdések sem vezetnek, azt azonban követeljük, hogy a parlamentáris kormány belügyminisztere előzőleg tájékoztasson a főispánok személyét illetően. Valószínű, hogy Ráday Gedeon gróf a jövő hét elején jelenik meg a kisgazdapárt előtt, hogy érdemi nyilatkozatot tegyen terveiről és előterjeszsze programmját. Az agrárpártban kizártnak tartják, hogy a belügyminiszter vonakodnék ettől a lépéstől. Maga Gömbös Gyula is szükségesnek mondotta a tegnapi beszédében, hogy a belügyminiszter nyilatkozzék a párt kérdéseire. Tíz képviselő van mindössze az agrárpártban, akik inkább a disszidensek álláspontján vannak s feleslegesnek tartják a belügyminiszter faggatását és pedig: Széchenyi Viktor gróf, Schandl Károly, Temesváry Imre, Vasadi-Balogh György, Hir György, Patacsi Dénes, sokorópátkai Szabó István, Orffy Imre dr., Dánér Béla és Maczky Emil Gál Endre ís 15!at5s®:M«sSa.rMunkatársunk kérdést intézett Gál Endréhez arra nézve, hogyan képzeli tegnap este elfogadott indítványának gyakorlati érvényesülését ? Gál Endree így válaszolt: — Pártunk a tegnapi indítványhoz szigorúan ragaszkodik. Precziz feleletet várunk a belügyminisztertől arra vonatkozóan, mikorra tervezi a képviselőválasztásokat, hogyan tervezi a választójogi reformot, milyen szempontok vezetik a közigazgatás reformjában. Ragaszkodunk ahhoz is, hogy a főispánok kinevezése vámunk előzetes hozzájárulásával történjék. Konkrét kérdéseket adtunk fel a belügyminiszternek, s érdemi választ várunk tőle. Ha programmja ki nem elégít, nyílt ülésen leszavazzuk. HegedSSs Lőráese jjunius Sdán 5s?3ssz:ta S*e / ase Mj S€©?Sségsfetére. hegedűs Lóránt petudippminiszter igy nyilatkozott Az Ufculam:: — Junius 20-án terjesztem be az új költségvetést, s körülbelül ugyanakkor kerül a nemzetgyűlés elé az ingatlan-vagyonváltságról szóló javaslatom is. Ugyanakkor öt hónapra indemnitást kérek. Úgy tervezem, hogy Szentesen és Hódmezővásárhelyen közvetlenül ismertetem az ingatlan-vagyonváltságról szóló javaslatot. Hiszem, hogy a magyar gazdatársadalom meg fog ajándékozni bizalmával. Henzer István indítványt terjeszt elő arra nézve, hogy a kisbérlő adóját ne maguk a kisbérlők hanem a tulajdonosok fizessék. Ehhez az indítványhoz én hozzájárulok. Holnap egyébként indítványozni fogom, a közélelmezési minisztérium megszüntetését. S*IS vasa a Sssarsgsmji Fagsastize Bs&sel ? WindischgraetzLajos herczeg^minisztersége idejéből kétmillió kvencz szászezer korma összegű pénz maradt elszámolatlanig. Hegedüs^Lóránt intézkedésére az állami számszék felszáitotta Windischgraetz Lajos herczeget, hogy fizesse az összeget az állami kaszszába. Windischgraetz herczeg már jelentkezett és kötelezte magát, hogy számadást fog adni a burgonyapénzek néven ismert összegről. kiszámolás agénzkezelésén Is. Zavadovszky Alfréd, a legfőbb állami számvevőszék elnöke a nemzetgyűlés zárszámadásvizsgáló bizottságának mai ülésén kijelentette, hogy a számvevőszék teljesen részletes kimutatást készít a Károlyi-kormány és az úgynevezett tanácsköztársaság pénzkezeléséről. A kimutatások őszszel kerülnek a parlament elé s teljes felvilágosítást adnak majd a többi pénzkérdésekre is-