Az Ujság, 1922. június (20. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-23 / 140. szám
val ■■Ng A választójogi törvényjavaslatnál folytatott. Akkor a vitának tudatos elhúzásával a választójogi törvény megalkotását akadályozta meg, most pedig az ellenzéki kritikát akarja minél szőkebb keretek közé szorítani, tudván, hogy az indemnitási vitán kívül más alkalom nem igen fog kínálkozni annak gyakorlására. Ezt az állításomat, bizonyítja a megalakulásnál minden indok nélkül feláldozott három nap is. A mai napon megtartott elnökválasztás például már tegnap megtörténhetett volna. Senki sem emelt volna kifogást az ellen sem, hogy az osztályok megalakulása és a mandátumok elbírálása a keddi napon megtörténjék. A kormány ősrégi szokásra utalva, a nemzetgyűlés megalakulását három nappal elhúzta. Erre a három napra akkor volt szükség, amikor még az országgyűléseket Rákoson tartották és a rendek és karok lóháton jelentek meg. Különben is az 1920 február 16-án összeült nemzetgyűlés is azonnal megalakult és így az ősrégi szokástól már akkor is eltekintettek. A szerdai napot teljesen elejtették. Ma már az indemnitási törvényjavaslatot be lehetett volna nyújtani. Világos tehát az a tendencia, hogy a kormány az indemnitás tárgyalására öszszesen négy-öt napot szánt és amennyiben július 1-ig tető alá hozni nem tudja, úgy azzal fog előállani, hogy Zürichben a korona esetleges esése megint az ellenzék rovására írandó. Ez semmi más, mint az indemnitási törvény kirevolverezésére valótörekvés. ..• Z ÚJSÁG Péntek, 1922 junius 23. baját és óhaját. A teljes felekezeti béke biztosítása mellett kötelességemnek érzem jogos kívánságaik előmozdítását. Főtörekvésem az egységnek, egyetértésnek pártolása minden magyar ember között, a felekezeti és osztálykülönbségek félretételével és a magyarság történelmi tradícióinak megfelelő nemzeti kultúra mélyítése és terjesztése. Az uj államtitkár szavait a tisztviselői kar lelkesen megtapsolta. Rakovszky belügyminiszter az uj vármegyéről. A főispáni kar tagjai ma megjelentek a parlament épületében, elbúcsúztak Klebelsberg Kunó gróf volt belügyminisztertől, majd az uj belügyminisztert üdvözölték lelkes szavakkal. Rakovszky Iván belügyminiszter hosszabban válaszolt és beszédében megjelölte az uj vármegye körvonalait. — A magyar becsületnek, — mondotta a többi között — hazagságnak és hagyományoknak ma is a vármegye a bázisa. A higgadtság azonban azt parancsolja, hogy a vármegyét beleillesszük a közélet gépezetébe. Meg kell szüntetnünk a vármegyei közigazgatás hibáit, mert el kell ismernünk, hogy hibák vannak. Mi ennek az ősi vármegyének és az ebben lefektetett hazafias erőknek akkor teszünk szolgálatot, ha a mai közigazgatást a kor szellemének megfelelően reformáljuk. De én nem a régi vármegyei autonómiát akarom eltávolítani, sem azokat az egyéneket, akik abba teljesen beleélték magukat, hanem arra törekszem, hogy ezek is beleilleszkedjenek a mai életbe. Amikor sor kerül majd a közigazgatási reform megvalósítására, két cél fog szemem előtt lebegni. Az egyik az, hogy a vármegyét a magyar modern élethez alkalmazzuk, a másik pedig az, hogy a magyar kultúrának és a magyar hagyománynak szerepét megvédjük. Nyargalás a padzsupán körül. Padzsupán cseh nyelven alispánt jelenti Kaas Albert báró tudvalévően azt kiáltotta a nemzetgyűlésen Nagy Ernő felé, hogy padzsupán volt. Ebből kerekedett az ismert affér. Nagy Ernő ma megkövette a nemzetgyűlést, Kaas Albert báró pedig holnap fog nyilván a napirend előtt felszólalni és előterjeszti arra vonatkozó bizonyítékait, hogy Nagy Ernő podzsupán volt. Ha ez megtörténik, Nagy Ernő nyomban válaszol majd, vagy pedig szombati interpellációjában tisztázza a. ■kérdést. Elkészültek az első petíciók. A Balsay-párt, amellyel szemben a választási kampány alatt a kormány a legkíméletlenebb harcot folytatta, most gyűjti össze azt az anyagot, amaellyel a szerinte törvénytelen módon szerzett egységespárti man-' .dátumokat megpeticionálja. A párt azonban nem elégszik meg a mandátumok megtámadásával, hanem, ott, ahol szükségét látja, bűnvádi, följelentéseket is tesz. Eddig elkészültek a következő petíciók: Herveeg Géza kunhegyesi mandátuma ellen Paczek Géza dr. javára, Bán Gyula feledi mandátuma ellen Gémes Vendel javára, Örffy Imre szekszárdi mandátuma ellen Sebestyén Jenő javára, Prónay György br. kiskunhalasi mandátuma ellen Fodor Gyula javára, Édes Antal mezőnsági mandátuma ellen Nagy Ferenc javára, Marschall Ferenc jánoshalmi mandátuma ellen Fenyő Miksa dr. javára. Ennél a mandátumnál különben a szekszárdi ügyészségnél bűnvádi feljelentést is tettek. Készülőben, vannak a következő petíciók: Vásárhelyi Dezső erejés ■mandátuma ellen Perczel Lipót dr. javára, Graefl Jenő tiszafüredi mandátuma ellen Kottmann Dezső javára, Kállai Tibor pénzügyminiszter nagykanizsai mandátuma ellen Rassay Károly javára, Rácé János mezőtúri mandátuma ellen Vértes Vilmos István javára és Farkas Tibor dr. zalaegerszegi mandátuma ellen Briglevics Károly dr. javára. Bűnvádi feljelentést óhajtanak beadni. Rajcz Gyula nagykátai csendőrhadnagy ellen Bh á, Ijánre Boldizsár nevében. Rupert és IklódySzabonagias Ugye.n (T Rupert Rezső azt a megjegyzést tette a nemzetgyűlésen, amikor Iklódy-Szabó János a mandátumát benyújtotta, hogy a tisztességes ember nem fogad el ilyen mandátumot. Emiatt Iklódy-Szabó magyarázatot kértmegbízottjai utján Bajáért Rezsőtől, aki kijelentette,hogy Iklódy-Szabó Jánost nem akarta személyében sérteni s megjegyzése tisztán politikai természetű volt. A rlovagias ügyet békésen elintézték. 4 Bizottsági Jelölések. v • A polgári ellenzék és a szociáldemokraták már megállapodtak az egyes bizottságokba szánt jelöltekben. A szociáldemokrata párt részéről Peil Gyula, Peyer Károly, Hébert Ede, Györki Imre és Farkas István futnak helyhez a fontosabb bizottságokban. A polgári ellenzék jelöltjei közül Apponyi Albert gróf, VácsonyiVilmos, Rassay Károly, Andrásán Gyula gróf, Rupert Beesse, Fábián Béla, Horváth Zoltán, Haller István, Priedrich István, Cziráky József gróf, Cziráky György gróf, Hegymegi-Kiss Pál, SándorPál, Paupera Ferenc, Ugrón Gábor, Strausz István, Bárczy István, Pakots József, Giesswein Sándor, Benedek János, Zichy János gróf, Sigray Antal gróf, Rainprecht Antal, Szilágyi Iajos, Rakavszky István, Károlyi József gróf, Jankovich-Bésán Endre gróf, Nagy Ernő, Baross János, Oberhamrher Antal lesznek tagjai a jelentősebb bizottságoknak. Bemutatkozott az új kultuszállamtitkár. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter ma délben mutatta be Petri Pált, az új államtitkárt a minisztérium tisztikarának. Kérte a tisztviselőket, hogy fogadják bizalommal, mert Petri Pálban megértő barátra és munkatársra fognak találni. Petri Pál hosszabb beszédet mondott. Kijelentette, hogy reá mint államtitkárra, a népoktatási ügyek fognak hárulni. Hangsúlyozta, hogy amennyire csak lehetséges, sok elemi iskolát fog létesíteni és a kisdedóvók számát is emelni fogja. Ügykörének másik része lesz az úgynevezett nem katolikus ügyek intézése. — Mint református papi család sarja, — mondotta — ismerem egyházamnak és áltestvéregyházaknak minden A nemzetgyűlés mai ülésén megalakult a nemzetgyűlés tisztikara. A gyűlés megválasztotta, az elnököt, az alelnököt és a jegyzői kart, továbbá a háznagyot s a választások után az új tisztikar el is foglalta helyét A mai ülésen a nemzetgyűlés többségi pártja Gaál Gasztonon, a nemzetgyűlés elnökén keresztül aranyhidat dobott a legitimista ellenzék felé. Gaál Gaszton az elnöki székből kegyeletes szavakkal elparentálta IV. Károly király Őfelségét. Ez az aktus természetes volt. A magyar nemzetgyűlésnek legelemibb kötelessége, hogy elhunyt ,uralkodója holtteste felett gyászának kifejezést adjon. De a kegyeletes szavaknak meszszebbmenő céljai is voltak. Enyhíteni akartak az atmoszférán, amely a többségi párt és a legitimista ellenzék között csaknem minden normális tanácskozási lehetőséget megsemmisített Gaál Gaszton szavai alkalmasak is voltak erre. (Megalakul az új elnökség.) A mai nap különben is a nézeteltérések eliminálására irányult. Egynegyed tizenegykor nyitotta meg az ülést Apponyi Albert gróf korelnök s azonnal Nagy Ernőnek adta meg a szót, aki napiren előtt szólalt fel. Nagy Ernő: A legutolsó ülésen imparlamentáris kifejezésre ragadtattam el magamat, amelyért most a Házat ünnepélyesen megkövetem. (Általanos helyeslés.) Érthető volt azonban felindulásom,mert olyan vádat, emeltek ellenem, mely, ha igaz volna, nem érdemelném meg, hogy magyar levegőt szívjak. Ellenem egy hajsza folyik, melyre aszombati interpellációm kapcsán majd ki fogok térni. . .* Nagy Ernő felszólalása után az igazoló osztályok, jelentését terjesztik elő, azután megejtik az elnökválasztást. Az ellenzék az elnökválasztáson üres cédulákkal szavazott. A szavazások megszámlálása után Apponyi Albert gróf korelnök bejelenti, hogy a leadott , 185 szavazatból 145-tel Gaál Gasztont választották meg elnökké. (Éljenzés a jobboldalon és a középen.) Az alelnökválasztásnál 268 szavazatot adtak le, ebből Scitovszky Bélára esett 135, Huszár Károlyra 108, üres volt 121 cédula, négy pedig megoszlott. Jegyzőkké megválasztották Srsartos Jánost, Bodó Jánost, Forgách Miklóst, Héjj Imrét, Perlaki Györgyöt és Petrovich Györgyöt.. Háznaggyá 136 szavazattal Karafiáth Jenőt választották meg. Apponyi Albert gróf: Ezzel véget ér az én hivatalos működésem. Mielőtt eltávoznék erről a helyről,köszönetet, mondok a Ház minden tagjának azért az előzékenységért, amellyel munkámban támogattak. (Zajos éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Köszönetet mondok a körjegyző uraknak és a tisztviselőkarnak is, amely teljes odaadással támogatta munkámat. Mielőtt az újonnan megválasztott tisztikar elfoglalná helyét, az ülést öt percre felfüggesztem. (Általános éljenzés.) (Gaál Gaszton elnöki székfoglalója.) Gaál Gaszton elnök: (Szünet után.) Tisztelt nemzetgyűlés! Mély meghatottsággal jelenek meg itt e helyen, hogy az elnöki széket, amelybe az önök megtisztelő, gyöngéim iránt elnéző bizalma immárharmadszor ültet,elfoglaljam. Kijelentem mindenekelőtt, hogy a tanácskozást a múlt nemzetgyűlésen módosított, ideiglenesen elfogadott, 1908. évi házszabályok értelmezéseivel fogjuk vezetni mindaddig, amíg a nemzetgyűlés e tekintetben másképp nem intézkedik. (Élénk helyeslés és taps az ellenzéken.) A vélemények lehető legszabadabb megnyilvánulása minden törvényhozásnak kimagasló érdeke és el vagyunk tökélve, bármilyen irányban történjék azzal szemben - kísérlet, azt a legmesszebbmenőleg ljegvédelmezzük. (Élénk éljenzés az ellenzéken.) Kötelezőnek ismerjük el magunkra nézve a parlamentáris elvek magasabb etikai törvényeit akkor is, ha nem is volnának kódexbe foglalva. Ez által gondoljuk legjobban biztosítani a nemzetgyűlés törvényhozói működését. Ki kell térnem a házszabályok 258. szakaszának alkalmazására. A magam részéről, Káván volt elnök úrnak értelmezését osztom és alkalmazom, amennyiben a szakasz alkalmazására a parlamenti alkotó munka érdekében szükség lenne. Az ország sivár helyzete, amelybe a háború, a forradalom, a bolsevizmus garázdálkodása juttatta, mindezek tetőzésére , ellenségeink kegyetlensége boszúvágya és kapzsisága, jogos igényéről való lemondást kényszerít a nemzet minden rétegére. Az ezekből folyóelégedetlenség,a bizonytalanság és elkeseredés nálunk is fogékonnyá tette a nemzet bizonyos rétegeinek lelkét az isten- és nemzettagadó destrukció, izgatásainakbefogadására. A polgári erényekben kimagasló, erős szociális érzéktől átitatott, a haza és társadalom iránt minden áldozatra kész konstruktív erő együttműködése az, mely a nemzetgyűlésnek kell, hogy legyen. (Élénk helyeslés.) Bízom abban, hogy az ország súlyos helyzetében társadalmi, felekezeti és pártkülönbség nélkül, testvéri szeretettel tudnak egybeforrni a nemzet választottai a haza szolgálatában, eltiport nemzetünk talpraállitására. A tárgyalási rendet megnyitottnak nyilvánítom. (Általános éljenzés.) (Apponyi ünneplése.) Gaál Gaszton elnök: Nem mulaszthatom el, hogy Apponyi Albert gróf korelnök úrról meg ne emlékezzem. Hálánk és tiszteletünk, mélyen érzett rokonszenvenket nyilvánítjuk a tisztelt korelnök úr iránt abból az alkalomból, hogy feladatait ilyen nagyszerűen teljesítette. Külön, esemény volt ennek a parlamentnek megnyitásában, hogy közéletünk vezető embere foglalta el a vezető széket. Ha vannak is közöttünk ellentétek, a tisztelet, mely bennünket hozzáfűz, olyan nagy, mint az a hála, mely itt a Ház nyílt színe előtt megnyilvánul. (Általános éljenzés. Apponyi Albert gróf fejbólintással köszöni meg az ünneplést.) Gaál Gaszton elnök ezután felszólítja a dupla mandátumok tulajdonosait, hogy nyolc napon belül nyilatkozzanak, melyik mandátumukat tartsák meg. (Őfelsége IV. Károly király emléke.) Gaál Gaszton elnök: Tisztelt nemzetgyűlés! Azalatt, amíg a törvényhozás szünetelt, megrázó gyászesemény sújtotta nemzetünket. A mindenható kifürkészhetetlen akaratából, folyó évi április hó 1-én, fiatal korában, idegen földön ragadta ki a halál az élők sorából Szent István koronájának egykori viselőjét, IV. Károly király őfelségét. A váratlan elmúlás, az őszinte megületődésnek és a mélységes gyásznak igaz érzését váltotta ki mindnyájunk szívéből. Az ország kormányzatára és ügyeinek intézésére hivatott tényezők a nemzetgyűlés együtt nem létében kifejezésre juttatták ugyan már a nemzet részvétét, mégis most, amidőn mint a nemzet akaratának törvényesen megválasztott képviselői, munkához látunk, hangot kell adni azoknak az érzéseknek, amelyeket gyászos elhunyta az ősi intézményekhez ragaszkodó ország minden polgára szívéből kiváltott. Mint királynak tragikus és emberien mélyen megindító sorsát történeti távlatból tárgyilagosan méltatni egy későbbi kor feladata leend. Ma, midőn a nemzet törvényesen megválasztott képviselői itt egybegyűltünk, kötelességünk ezen alkalmat megragadni arra, hogy a gyászba borult család emlti a nemzetgyűlés őszinte, mély részvétének adjunk kifejezést és tolmácsoljuk elötte " fájdalomnak és megületődésnek", azokat a meleg érzéseit, amelyek nemzetünk minden tagját áthatják. Javaslom tehát a tisztelt, nemzetgyűlésnek, méltóztassanak elhatározni, hogy a nemzetgyűlés Szent István koronájának egykori viselője, IV. Károly király őfelsége elhunyta felett érzett méh gyászának jegyzőkönyvileg adjon kifejezést és bízassák meg a nemzetgyűlés elnöke, hogy erről őszinte mély részvétünknek nyilvánítása mellett a hátramaradt gyászba borult családot a megfelelő módon értesíthesse. (Élénk helyeslés.) Méltóztatnak javaslatomat elfogadni? (ügy van! Úgy van!) Ha igen, úgy ezt határozatképpen kimondom. A gyászbeszéd, után még Bernáth Bélát, a múlt nemzetgyűlés korelnökét parentála el Gaál Gaszton, majd az ülést öt percre felfüggesztette. (Az új kormány kinevezése.) Szünet után bemutatták a kormányzói kéziratot, melyben az uj kabinetet kinevezték. Majd Bethlen István gróf miniszterelnök indítványozta, hogy a nemzetgyűlés még két jegyzőt válasszon. A nemzetgyűlés a miniszterelnök indítványát egyhangúlag elfogadta. Az ülés egynegyedkettőkor ért véget. “ * Gaál Gaszton a nemzetgyűlés elparentálta IV. Károly király őfelségét. Ji koalíciós házszabályokat tekinti érvényesnek. JI szociáldemokraták távolmaradtak IV. Iároly elparentálásáról. Aipponyi ünneplése. Szaporítják a jegyzői állásokat.