Az Ujság, 1923. május (21. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-29 / 119. szám

ROVÁS: Nem tudjuk, micsoda titkokat súghat Bethlen István a pártvezéreknek, akiket a, Treuga Dei folytatására rá akar bírni, de valljuk az eddigi fogyatékos tudomásunk alapján, hogy erre a­­Treuga Dei-re az országnak szüksége van. Egy­szerűen azért, mert a tánc csak most kezdődik a jóvátételi probléma körül , mert dologilag­­az ügyünk még igen rosszul áll. Minél ridegebb ve­­­lünk szemben a kis-entente, annál jobban kell vigyáznunk, hogy anyagot ne szolgáltassunk neki az elért kedvező hangulat elrontására. Szükségünk van éppen most a belső nyugalomra, amikor logi­kusan meg kell kísérelni az ellenünk bangáitok­nak a leszerelését. És szükségünk van legfőkép rá, ha minden kötél szakad és megint csak ma­gunkra volnánk utalva.• Naivak nem vagyunk s a kormányról sem­­teszünk fel naivitást A belső politika tele van éles ellentétekkel s a Treuga Dei nem jelent sem­mit ha összeszorított fogakkal és kinyílt bicskák­kal viselik jól magukat a pártok. Ha őszinteség nélkül áll a csend, senki sem hisz benne. S egy földbirtokreform, mely gyengíti az ország terme­lését és kiélesíti az osztályellentétet a mezőgazda­­sági társadalomban, egy választás előkészítése, mely a városi társadalomban élesíti ki az ellen­téteket s a kormány részéről csak a törvénytelen­ség elnézését vagy portálását jelenti, megint nem erősíti meg a jövendő hitelező bizalmát megbíz­hatóságunkban. Ezt a kormány is bizonyára tudja s ezért gondoljuk, hogy a Treuga Dei-t nem kép­zeli el maga sem a kontroverziák­ kielégítő el­simítása nélkül. Nyolc angol politikus Prágából Budapestre jött, hogy egybevesse azt, amit Prágában a csehektől rólunk hallott, azzal, amit a saját sze­mükkel itten láthatnak. Hát ez a mi ügyünk tisz­tázásának legegyszerűbb módja. Ha ezt rendsze­­rz­esíteni lehetne, akkor óhajtanák, bár minél vadabbakat híresztelnének rólunk, hogy a kü­lönbség híresztelésük és a valóság között annál rikítóbb lehessen. kezében s nem várja többé a maga boldogulását bolsevista rendszer szerint: elvenni mástól és adni neki. Az állami alkalmazottak legtöbbjének nyu­godtan lehet magyarázni, hogy a fix fizetésű tár­sadalom bajait nem a zsidók okozzák s nem a nem létező kormányzati liberalizmus. Hanem okozta és okozza elvégre a háborús összeomlás mellett éppen az a politika, melyet a keresztény kurzus inaugurált s melynek nyomása alatt a kormány ma is működik, talán már kiábrándul­tan, talán már bizalom és őszinteség nélkül, mert ami három esztendőn át csak rontott az országon, az a negyedik évben sem tud majd más ered­ménnyel járni. Ahogy az országos politikában ma csak egy kisebbség brutalitása dominál, ahogy a fővárosi vezetésben is ez a kisebbség erőszakos eszközökkel akarja helyét megtartani, azonképpen a közalkal­mazottak társadalmát is lefoglalta magának ez a kisebbség s a demagógia viharosságával kábítja, izgatja s használja ki a jogos elégedetlenséget a maga politikai céljaira. Ha nem így volna, a közalkalmazottak ügyét akkor is igazságosnak tartanék. De így van és ennek konstatálásával éppen csak le akartunk mondani az önzetlenségnek és elfogulatlanságnak arról a nimbuszáról, melyet elvitatnának tőlünk, de amelyet, ha éppen nimbusznak nézik azok, akik erre nem képesek, egyszerűen köteles becsületes­ségnek tartunk mi, akiknek ez a képzelhető leg­természetesebb. ! l' A Wt* ' V­­ ........................... . /TVtTtt' -Budapest, 1923.___________Ara­tO korona. XXI. évfolyamaiig, szám. Rv, Kedd, május 39. Előfizetési árak: IBSI SZERKESZTŐSÉG: negyedévre-------------- 2800 K­U­I. aramt MJUllJIT __ __ __ ms&m. Budapest, Rákóczi-ut 54. SS. Egy hóra --- Í0°0 M - fö|f|s El 811 Iff ámmM Hal Telefon: József 13-38,József 122-56. Külföldre az előfizetési ár két- -***»« pS ffijgS gggs ----­szeresét számítjuk. || KB §§ §§. || IgL gl Mf KIADÓHIVATAL: kan és pályaudvaronnaf hétköznap ||| MW fÜ tÉ| jff| Jffif lj| 18515 Budapest, RákóCZi­ út 54.81. 00 korona, vasárnap 70 korona. AEff Rfej Bg|| Eg§ §MíBS£g8k m Telefon: József 13-35, József 16-28, Ausztriában hétköznap 1500'—, MM V$S| 3§§| sjgjt pKM jKk AmHHKhA BML gjp József 1'12-08. Vasárnap 2000'—osztrák korona. W# MaK_____ UnL SSk Egj j&S rag?, ||B| —— ^”kitnt^veSind«1uíí.POk ^ BBSR ^0 8 M B/iaS.trzsSIíSuUS. A közalkalmazottak Némileg emberfölötti önmegtagadást várnak­­el a tegnapi tisztviselőgyűlés szónokai az úgy­nevezett baloldali sajtótól, mely zsidónak is neveztetik, amikor jobbról, balról való összepofo­­zás és megrugdosás után mozgalmuknak erőteljes támogatását kívánják. Több ez a keresztény fele­baráti szeretetnek annál a mértékénél, melyet nálunk a keresztény politika gyakorolni szokott. s elvárják a »zsidó« sajtótól! Ami pedig ennél a kívánságnál a legérdeke­sebb: az állami alkalmazottak — legalább ré­szünkről — megkapják a kívánt támogatást. Meg­kapták eddig, megkapják ezután, mert a maguk ügyét ők beállíthatják politikának is, fajvédelmi antiszemitizmusnak is, de nekünk nem parancsol az ő politikájuk és beállításuk. Amiért politizálnak s aminek érdekében jónak látnak pogromkodni, az igazságos ügy és nekünk csak ehhez van közünk. Az állami alkalmazott nem tud megélni s az állami alkalmazottnak meg kell élnie. A kormányt okolják, annak liberális voltát? Mi tudjuk leg­jobban, — hiszen ezért állunk a kormánnyal szemben — hogy ezzel igazságtalanul vádolják Bethlenéket. De azért a közalkalmazottaknak mégsem elég a fizetése! A zsidók az okai? Megint mi érezzük át ennek a vádnak a komikumát a mai időben, hiszen ha a zsidók olyan hatalmasok volnának, nem dobtak volna ki majdnem minden zsidó közalkalmazottat s nem alkalmaznak 1919 óta egyetlenegyet sem. A vádjuk komikusan demagóg, de azért a közalkalmazottnak mégis meg kell élnie. Hogy azonban állásfoglalásunknak e szinte tüntetően tárgyilagosságát gyanúval ne illessék, hanem megbízhassanak benne, teljes őszinteséggel nyilatkozunk meg. A tegnapi gyűlésen nagyon sok közalkalmazott volt jelen s az összes szónokoknak kivétel nélkül ébredő és zsidóellenes kifakadásai egyhangú helyeslésre találtak, mégsem hisszük el, hogy az ott megnyilatkozott vélemény és hangu­lat a magyar közalkalmazottak egyetemének hű megnyilatkozása lett volna. Még azt sem hisszük el, hogy az összes ott jelenvoltak úgy vélekedné­nek egyénenként, ahogy a tömeghangulat mutatja. Mi ismerjük a magyar állami tisztviselőt a maga, szervezetektől és gyűlésektől elszigetelt maga mivoltában. A legtöbbje higgadt, nyu­godt hazafi és emberbarát, megvan, mert keser­vesen megszerezte, a maga kiábrándult véleménye a boldogítására neki készült kurzuspolitikáról. Megtört békességes ember a legtöbbjük, hivatalá­ban lelkiismeretesen és emberségesen jár el s nem az tisztviselői hatalmával fajpolitikát keservesen tapasztalta, hogy­ felhasznált anyag egy kisebbség Huszár Károly cáfolja a koncentrációs kormány tervét Válasza a délutáni antiszemita lapnak, amely arról is tud, hogy a Külföldi Kölcsön junku­mban van az Ébredő Magyarok Egyesületének és a többi társadalmi szervezeteknek feloszlatásával. A külügyminisztérium ma végre a magyar sajtóhoz juttatta a jóvátételi bizottság emlékeze­tes határozatának teljes francianyelvű szövegét Az eredeti csonka közléssel szemben itt szerepel az a mondat hogy a kölcsönnek egy részét a jóvá­tételre kell fordítani, ezenkívül bizonyos kikötés is van a francia szövegben Magyarország belső rendjének biztosítására. Ez az utóbbi mondat így hangzik: »... et qu’en mêm­e temps toutes les mesures ordre interieur nécessaires pour assurer ce relèvement seraient prises*. (Magyarul: »... és ugyanabban az időben a belső rend fentartására igénybe vesznek minden szükséges rendszabályt amely ezt a talpraállást biztosítja*.) Magyar politikai körökben úgy értelmezik a párisi döntésnek ezt a pontját hogy a jóvátételi bizottság bizonyos belpolitikai természetű rend­szabályokat akar junku­mba hozni a külföldi köl­csönnel. A délutáni antiszemita lap, amely tudva­lévően az intranzigens fajvédők szócsöve, már pontokba foglalja a kölcsön belpolitikai biztosíté­kait. Értesülése szerint a jóvátételi bizottság kö­vetelései a következők: 1. Koalíciós kormány a Clark-féle 1919-iki demokisfizikus alapon, a radikális ellenzék bevo­ná­sáv­al.­­ 2. A­ társadalmi szervezetek (ébredő magya­rok, a szittyák, a fascisták tábora) feloszlatása. 3. A numerus clausus eltörlése. 4. A szabadkőművespáholyok működésének helyreállítása. 5. Általában az 1918-iki októberi programoj helyreállítása, az úgynevezett emigránsok (szer­kevények, hazaárulók) hazatérésének megenge­désével s a kis-entente-nak tetsző integritáselle­nes pacifista politikával. Az említett lap arról is tud, hogy a Buda­pestre érkező entente-misszió elnöke Clark, a mos­tani prágai angol követ lesz s a bizottságban Ga­rami Ernő is szerephez jut, mint szakértő. A lap egyébként vadul támadja Bethlen István grófot és Kállay Tibor pénzügyminisztert s azt követeli, hogy »véget kell vetni a külföldi kölcsön közmédiá­jának.«. A koncentrációs kormány tervével kap­csolatosan célzást tesz Huszár Károly volt minisz­terelnökre s megemlíti, hogy Huszár Károly vélet­lenül éppen a minap látogatta meg a prágai kon­ferencia folyamán Clarkot s vele hosszabb meg­beszélést folytatott. Azt a Clarkot, akinek közre­működésével 1919 őszén létrejött Huszár Károly koncentrációs kabinetje. Ez a lap tudvalévően Wolffék riadóit fújja, akik most újra talpra sze­retnének ugrani. Informátorunk szerint ez a cso­port újból nehézségeket akar támasztani a kor­mánynak s ebből a célból Bethlen István gróf el­len szeretné sorakoztatni azokat a keresztény gon­­dolkozású politikusokat, akik nem mindenben he­lyeslik a Wolff-csoport politikáját. Itt van a titka annak a híresztelésnek is, hogy Huszár Károly újra olyan koncentrációs kabinet létrehozásán fá­radozik, mint annak idején, amikor Clark buda­pesti tárgyalásai során tényleg megalakította a koncentrációs kormányt és megbuktatta Friedrich Istvánt Ezekről a híresztelésekről Huszár Károly ezt mondotta Az Újság munkatársának: — Egész utamon szó sem esett olyan meg­beszélésekről vagy kijelentésekről, amelyek kor­mányváltozásra, koncentrációs kabinet meg­alakításra vonatkoztak volna. Célzatos és rossz­akaratú híresztelésről van szó. Átlátszó be­állítás az egész olyan kör önrészéről, amelyek tudatosan kellemetlensé­get akarnak okozni a kormánynak ez­zel a híreszteléssel. Semmi ilyen tervbe nem mennék bele, el is utasítanék magamtól minden olyan akciót, amelyet külföldiek vetné­nek fel ilyen irányban. Eszem ágában sincs, hogy kormánybuktató akcióban vegyek részt, ellen­kezően: támogatni kívánom Bethlen István grófot a mostani súlyos k ül­és b­el­politikai helyzetben. A liberális ellenzék bizalmas értékessége. Bethlen István gróf miniszterelnök holnap, kedden, a parlament épületében sorra informálja külföldi útjá­ról az egyes pártok vezetőit. Külön-külön időre kérette magához a vezéreket. Előbb Heinrich Ferenc és a pár­­tonkívüliek kerülnek sorra, majd délután fél kettő táj­ban az ellenzék vezetői jelennek meg a miniszterelnök előtt. Valószínű, hogy ezen a bizalmas eszmecserén a külföldi kölcsön ügyén kívül a Wolff-listák problémája is szóba kerül. Ebben a kérdésben a liberális ellenzék tagjai ma este hét órakor bizalmas értekezletet tartot­tak a Rassay-párt klubhelyiségében. Ott voltak többi között Vázsonyi Vilmos, Rassay Károly, Rakovszky István, Peidl Gyula, Farkas István, Peyer Károly to­vábbá a fővárosi ellenzék nevében Baracs Marcel dr. Részletesen megbeszélték, hogy milyen taktikát fognak követni a nemzetgyűlésen a választói névjegyzék ügyé­ben. Három óra hosszat tartott a megbeszélés, vala­mennyien felszólaltak, s végül elhatározták, hogy hol­nap, kedden, az ülés megkezdése előtt érintkezésbe lép­nek a miniszterelnökkel s ezen a tárgyaláson módot keresnek arra, hogy a nemzetgyűlésen előterjesszék a választók névjegyzéke körül történt kérelmeket. Ma is az a helyzet, hogy bekövetkezik a passzivitás, ha a mi­niszterelnök nem tesz ígéretet a teljes jóvátételre. Éles harcot hirdetnek a szociáldemokraták A politikai helyzetről a szociáldemokrata párt vezetősége részéről az alábbi információt kaptuk: — A Treuga Dei, a kíméleti idő, lejárt. Meg­állapíthatjuk, hogy a kormány ezt az előzékeny­séget az ellenzék részéről semmiesetre sem érde­melte meg. A kormány kíméletet kért a maga szá­mára s ugyanakkor kímélet nélkül tipor jogon, alkotmányosságon — hiszen látjuk az országos jogfosztást a fővárosi névjegyzékeknél, amelyért a kormány felelős. A közszabadságok terén a hely­zet egyre rosszabbodik. Az internálás, a rendőri jelentkezési kényszer továbbra is virul. A kor­mány vagy nem tud, vagy nem akar megbirkózni a ráháramló feladatokkal. Ez a legélesebb harc kötelességét rójja a szociáldemokrata pártra és az egész polgári ellenzékre. A kettyűs ellenzéki poli­tika eredménytelen volt, a felelősséget tovább nem lehet vállalni. Angol politikusok Budapesten. A prágai interparlamentáris konferencia lezajlása után Huszár Károly meghívására nyolc angol politikus — akik közül hét az alsóház, egy pedig a lordok házának tagja — Budapestre jött, hogy meglátogassák a magyar fővárost. A külföldi vendégek vasárnap este érkeztek hajón Budapestre és a Hungária-szállóban szálltak meg. Huszár Károly még aznap este a Gellért-szálló park­­terasszán estebédet adott az angol képviselők tisztele­tére, akik a következők: Sir Charles Barrie, Cecil Bikton, Forres lord, Sir Stanley Johnson, Edward Straussa, Sir William Davison, Colonell Pownall, Sir Ruth Fra­­ser és Capt, Henry Evans. Hétfőn délelőtt a vendégek megtekintették a parlament épületét, ahol Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke és Karafiáth Jenő háznagy fogadta őket. Fogadtatásukra megjelentek még: Huszár Károly és Bárczy István államtitkár. Feltűnt, hogy a külügyminisztérium nem képviseltette magát. Az Újság munkatársának alkalma volt Sir Charles Barrie-tel a Hungáriában levő szállásán beszélni. Sir Barrie csak úgy, mint hét társa, az Angliában annyira kedvelt kék ruhát visel, ami kissé uniformizálja ked­ves vendégeinket. Kérdésünkre lekötelező szívességgel adott felvilágosítást budapesti látogatásukról. — A magam részéről több ízben jártam Budapes­ten, — mondotta — de társaim első ízben jöttek a ma­gyar fővárosba. Előre ki kell jelentenem, hogy ez a ki­rándulás részünkre tulajdonképen nyári szabadság­számba megy és éppen ezért mindenki a maga utján megy és semmiféle programaiba beleszorítani nem en­

Next