Az Ujság, 1923. május (21. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-29 / 119. szám
ROVÁS: Nem tudjuk, micsoda titkokat súghat Bethlen István a pártvezéreknek, akiket a, Treuga Dei folytatására rá akar bírni, de valljuk az eddigi fogyatékos tudomásunk alapján, hogy erre aTreuga Dei-re az országnak szüksége van. Egyszerűen azért, mert a tánc csak most kezdődik a jóvátételi probléma körül , mert dologilagaz ügyünk még igen rosszul áll. Minél ridegebb velünk szemben a kis-entente, annál jobban kell vigyáznunk, hogy anyagot ne szolgáltassunk neki az elért kedvező hangulat elrontására. Szükségünk van éppen most a belső nyugalomra, amikor logikusan meg kell kísérelni az ellenünk bangáitoknak a leszerelését. És szükségünk van legfőkép rá, ha minden kötél szakad és megint csak magunkra volnánk utalva.• Naivak nem vagyunk s a kormányról semteszünk fel naivitást A belső politika tele van éles ellentétekkel s a Treuga Dei nem jelent semmit ha összeszorított fogakkal és kinyílt bicskákkal viselik jól magukat a pártok. Ha őszinteség nélkül áll a csend, senki sem hisz benne. S egy földbirtokreform, mely gyengíti az ország termelését és kiélesíti az osztályellentétet a mezőgazdasági társadalomban, egy választás előkészítése, mely a városi társadalomban élesíti ki az ellentéteket s a kormány részéről csak a törvénytelenség elnézését vagy portálását jelenti, megint nem erősíti meg a jövendő hitelező bizalmát megbízhatóságunkban. Ezt a kormány is bizonyára tudja s ezért gondoljuk, hogy a Treuga Dei-t nem képzeli el maga sem a kontroverziák kielégítő elsimítása nélkül. Nyolc angol politikus Prágából Budapestre jött, hogy egybevesse azt, amit Prágában a csehektől rólunk hallott, azzal, amit a saját szemükkel itten láthatnak. Hát ez a mi ügyünk tisztázásának legegyszerűbb módja. Ha ezt rendszerzesíteni lehetne, akkor óhajtanák, bár minél vadabbakat híresztelnének rólunk, hogy a különbség híresztelésük és a valóság között annál rikítóbb lehessen. kezében s nem várja többé a maga boldogulását bolsevista rendszer szerint: elvenni mástól és adni neki. Az állami alkalmazottak legtöbbjének nyugodtan lehet magyarázni, hogy a fix fizetésű társadalom bajait nem a zsidók okozzák s nem a nem létező kormányzati liberalizmus. Hanem okozta és okozza elvégre a háborús összeomlás mellett éppen az a politika, melyet a keresztény kurzus inaugurált s melynek nyomása alatt a kormány ma is működik, talán már kiábrándultan, talán már bizalom és őszinteség nélkül, mert ami három esztendőn át csak rontott az országon, az a negyedik évben sem tud majd más eredménnyel járni. Ahogy az országos politikában ma csak egy kisebbség brutalitása dominál, ahogy a fővárosi vezetésben is ez a kisebbség erőszakos eszközökkel akarja helyét megtartani, azonképpen a közalkalmazottak társadalmát is lefoglalta magának ez a kisebbség s a demagógia viharosságával kábítja, izgatja s használja ki a jogos elégedetlenséget a maga politikai céljaira. Ha nem így volna, a közalkalmazottak ügyét akkor is igazságosnak tartanék. De így van és ennek konstatálásával éppen csak le akartunk mondani az önzetlenségnek és elfogulatlanságnak arról a nimbuszáról, melyet elvitatnának tőlünk, de amelyet, ha éppen nimbusznak nézik azok, akik erre nem képesek, egyszerűen köteles becsületességnek tartunk mi, akiknek ez a képzelhető legtermészetesebb. ! l' A Wt* ' V ........................... . /TVtTtt' -Budapest, 1923.___________AratO korona. XXI. évfolyamaiig, szám. Rv, Kedd, május 39. Előfizetési árak: IBSI SZERKESZTŐSÉG: negyedévre-------------- 2800 KUI. aramt MJUllJIT __ __ __ ms&m. Budapest, Rákóczi-ut 54. SS. Egy hóra --- Í0°0 M - fö|f|s El 811 Iff ámmM Hal Telefon: József 13-38,József 122-56. Külföldre az előfizetési ár két- -***»« pS ffijgS gggs ----szeresét számítjuk. || KB §§ §§. || IgL gl Mf KIADÓHIVATAL: kan és pályaudvaronnaf hétköznap ||| MW fÜ tÉ| jff| Jffif lj| 18515 Budapest, RákóCZi út 54.81. 00 korona, vasárnap 70 korona. AEff Rfej Bg|| Eg§ §MíBS£g8k m Telefon: József 13-35, József 16-28, Ausztriában hétköznap 1500'—, MM V$S| 3§§| sjgjt pKM jKk AmHHKhA BML gjp József 1'12-08. Vasárnap 2000'—osztrák korona. W# MaK_____ UnL SSk Egj j&S rag?, ||B| —— ^”kitnt^veSind«1uíí.POk ^ BBSR ^0 8 M B/iaS.trzsSIíSuUS. A közalkalmazottak Némileg emberfölötti önmegtagadást várnakel a tegnapi tisztviselőgyűlés szónokai az úgynevezett baloldali sajtótól, mely zsidónak is neveztetik, amikor jobbról, balról való összepofozás és megrugdosás után mozgalmuknak erőteljes támogatását kívánják. Több ez a keresztény felebaráti szeretetnek annál a mértékénél, melyet nálunk a keresztény politika gyakorolni szokott. s elvárják a »zsidó« sajtótól! Ami pedig ennél a kívánságnál a legérdekesebb: az állami alkalmazottak — legalább részünkről — megkapják a kívánt támogatást. Megkapták eddig, megkapják ezután, mert a maguk ügyét ők beállíthatják politikának is, fajvédelmi antiszemitizmusnak is, de nekünk nem parancsol az ő politikájuk és beállításuk. Amiért politizálnak s aminek érdekében jónak látnak pogromkodni, az igazságos ügy és nekünk csak ehhez van közünk. Az állami alkalmazott nem tud megélni s az állami alkalmazottnak meg kell élnie. A kormányt okolják, annak liberális voltát? Mi tudjuk legjobban, — hiszen ezért állunk a kormánnyal szemben — hogy ezzel igazságtalanul vádolják Bethlenéket. De azért a közalkalmazottaknak mégsem elég a fizetése! A zsidók az okai? Megint mi érezzük át ennek a vádnak a komikumát a mai időben, hiszen ha a zsidók olyan hatalmasok volnának, nem dobtak volna ki majdnem minden zsidó közalkalmazottat s nem alkalmaznak 1919 óta egyetlenegyet sem. A vádjuk komikusan demagóg, de azért a közalkalmazottnak mégis meg kell élnie. Hogy azonban állásfoglalásunknak e szinte tüntetően tárgyilagosságát gyanúval ne illessék, hanem megbízhassanak benne, teljes őszinteséggel nyilatkozunk meg. A tegnapi gyűlésen nagyon sok közalkalmazott volt jelen s az összes szónokoknak kivétel nélkül ébredő és zsidóellenes kifakadásai egyhangú helyeslésre találtak, mégsem hisszük el, hogy az ott megnyilatkozott vélemény és hangulat a magyar közalkalmazottak egyetemének hű megnyilatkozása lett volna. Még azt sem hisszük el, hogy az összes ott jelenvoltak úgy vélekednének egyénenként, ahogy a tömeghangulat mutatja. Mi ismerjük a magyar állami tisztviselőt a maga, szervezetektől és gyűlésektől elszigetelt maga mivoltában. A legtöbbje higgadt, nyugodt hazafi és emberbarát, megvan, mert keservesen megszerezte, a maga kiábrándult véleménye a boldogítására neki készült kurzuspolitikáról. Megtört békességes ember a legtöbbjük, hivatalában lelkiismeretesen és emberségesen jár el s nem az tisztviselői hatalmával fajpolitikát keservesen tapasztalta, hogy felhasznált anyag egy kisebbség Huszár Károly cáfolja a koncentrációs kormány tervét Válasza a délutáni antiszemita lapnak, amely arról is tud, hogy a Külföldi Kölcsön junkumban van az Ébredő Magyarok Egyesületének és a többi társadalmi szervezeteknek feloszlatásával. A külügyminisztérium ma végre a magyar sajtóhoz juttatta a jóvátételi bizottság emlékezetes határozatának teljes francianyelvű szövegét Az eredeti csonka közléssel szemben itt szerepel az a mondat hogy a kölcsönnek egy részét a jóvátételre kell fordítani, ezenkívül bizonyos kikötés is van a francia szövegben Magyarország belső rendjének biztosítására. Ez az utóbbi mondat így hangzik: »... et qu’en même temps toutes les mesures ordre interieur nécessaires pour assurer ce relèvement seraient prises*. (Magyarul: »... és ugyanabban az időben a belső rend fentartására igénybe vesznek minden szükséges rendszabályt amely ezt a talpraállást biztosítja*.) Magyar politikai körökben úgy értelmezik a párisi döntésnek ezt a pontját hogy a jóvátételi bizottság bizonyos belpolitikai természetű rendszabályokat akar junkumba hozni a külföldi kölcsönnel. A délutáni antiszemita lap, amely tudvalévően az intranzigens fajvédők szócsöve, már pontokba foglalja a kölcsön belpolitikai biztosítékait. Értesülése szerint a jóvátételi bizottság követelései a következők: 1. Koalíciós kormány a Clark-féle 1919-iki demokisfizikus alapon, a radikális ellenzék bevonásával. 2. A társadalmi szervezetek (ébredő magyarok, a szittyák, a fascisták tábora) feloszlatása. 3. A numerus clausus eltörlése. 4. A szabadkőművespáholyok működésének helyreállítása. 5. Általában az 1918-iki októberi programoj helyreállítása, az úgynevezett emigránsok (szerkevények, hazaárulók) hazatérésének megengedésével s a kis-entente-nak tetsző integritásellenes pacifista politikával. Az említett lap arról is tud, hogy a Budapestre érkező entente-misszió elnöke Clark, a mostani prágai angol követ lesz s a bizottságban Garami Ernő is szerephez jut, mint szakértő. A lap egyébként vadul támadja Bethlen István grófot és Kállay Tibor pénzügyminisztert s azt követeli, hogy »véget kell vetni a külföldi kölcsön közmédiájának.«. A koncentrációs kormány tervével kapcsolatosan célzást tesz Huszár Károly volt miniszterelnökre s megemlíti, hogy Huszár Károly véletlenül éppen a minap látogatta meg a prágai konferencia folyamán Clarkot s vele hosszabb megbeszélést folytatott. Azt a Clarkot, akinek közreműködésével 1919 őszén létrejött Huszár Károly koncentrációs kabinetje. Ez a lap tudvalévően Wolffék riadóit fújja, akik most újra talpra szeretnének ugrani. Informátorunk szerint ez a csoport újból nehézségeket akar támasztani a kormánynak s ebből a célból Bethlen István gróf ellen szeretné sorakoztatni azokat a keresztény gondolkozású politikusokat, akik nem mindenben helyeslik a Wolff-csoport politikáját. Itt van a titka annak a híresztelésnek is, hogy Huszár Károly újra olyan koncentrációs kabinet létrehozásán fáradozik, mint annak idején, amikor Clark budapesti tárgyalásai során tényleg megalakította a koncentrációs kormányt és megbuktatta Friedrich Istvánt Ezekről a híresztelésekről Huszár Károly ezt mondotta Az Újság munkatársának: — Egész utamon szó sem esett olyan megbeszélésekről vagy kijelentésekről, amelyek kormányváltozásra, koncentrációs kabinet megalakításra vonatkoztak volna. Célzatos és rosszakaratú híresztelésről van szó. Átlátszó beállítás az egész olyan kör önrészéről, amelyek tudatosan kellemetlenséget akarnak okozni a kormánynak ezzel a híreszteléssel. Semmi ilyen tervbe nem mennék bele, el is utasítanék magamtól minden olyan akciót, amelyet külföldiek vetnének fel ilyen irányban. Eszem ágában sincs, hogy kormánybuktató akcióban vegyek részt, ellenkezően: támogatni kívánom Bethlen István grófot a mostani súlyos k ülés belpolitikai helyzetben. A liberális ellenzék bizalmas értékessége. Bethlen István gróf miniszterelnök holnap, kedden, a parlament épületében sorra informálja külföldi útjáról az egyes pártok vezetőit. Külön-külön időre kérette magához a vezéreket. Előbb Heinrich Ferenc és a pártonkívüliek kerülnek sorra, majd délután fél kettő tájban az ellenzék vezetői jelennek meg a miniszterelnök előtt. Valószínű, hogy ezen a bizalmas eszmecserén a külföldi kölcsön ügyén kívül a Wolff-listák problémája is szóba kerül. Ebben a kérdésben a liberális ellenzék tagjai ma este hét órakor bizalmas értekezletet tartottak a Rassay-párt klubhelyiségében. Ott voltak többi között Vázsonyi Vilmos, Rassay Károly, Rakovszky István, Peidl Gyula, Farkas István, Peyer Károly továbbá a fővárosi ellenzék nevében Baracs Marcel dr. Részletesen megbeszélték, hogy milyen taktikát fognak követni a nemzetgyűlésen a választói névjegyzék ügyében. Három óra hosszat tartott a megbeszélés, valamennyien felszólaltak, s végül elhatározták, hogy holnap, kedden, az ülés megkezdése előtt érintkezésbe lépnek a miniszterelnökkel s ezen a tárgyaláson módot keresnek arra, hogy a nemzetgyűlésen előterjesszék a választók névjegyzéke körül történt kérelmeket. Ma is az a helyzet, hogy bekövetkezik a passzivitás, ha a miniszterelnök nem tesz ígéretet a teljes jóvátételre. Éles harcot hirdetnek a szociáldemokraták A politikai helyzetről a szociáldemokrata párt vezetősége részéről az alábbi információt kaptuk: — A Treuga Dei, a kíméleti idő, lejárt. Megállapíthatjuk, hogy a kormány ezt az előzékenységet az ellenzék részéről semmiesetre sem érdemelte meg. A kormány kíméletet kért a maga számára s ugyanakkor kímélet nélkül tipor jogon, alkotmányosságon — hiszen látjuk az országos jogfosztást a fővárosi névjegyzékeknél, amelyért a kormány felelős. A közszabadságok terén a helyzet egyre rosszabbodik. Az internálás, a rendőri jelentkezési kényszer továbbra is virul. A kormány vagy nem tud, vagy nem akar megbirkózni a ráháramló feladatokkal. Ez a legélesebb harc kötelességét rójja a szociáldemokrata pártra és az egész polgári ellenzékre. A kettyűs ellenzéki politika eredménytelen volt, a felelősséget tovább nem lehet vállalni. Angol politikusok Budapesten. A prágai interparlamentáris konferencia lezajlása után Huszár Károly meghívására nyolc angol politikus — akik közül hét az alsóház, egy pedig a lordok házának tagja — Budapestre jött, hogy meglátogassák a magyar fővárost. A külföldi vendégek vasárnap este érkeztek hajón Budapestre és a Hungária-szállóban szálltak meg. Huszár Károly még aznap este a Gellért-szálló parkterasszán estebédet adott az angol képviselők tiszteletére, akik a következők: Sir Charles Barrie, Cecil Bikton, Forres lord, Sir Stanley Johnson, Edward Straussa, Sir William Davison, Colonell Pownall, Sir Ruth Fraser és Capt, Henry Evans. Hétfőn délelőtt a vendégek megtekintették a parlament épületét, ahol Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke és Karafiáth Jenő háznagy fogadta őket. Fogadtatásukra megjelentek még: Huszár Károly és Bárczy István államtitkár. Feltűnt, hogy a külügyminisztérium nem képviseltette magát. Az Újság munkatársának alkalma volt Sir Charles Barrie-tel a Hungáriában levő szállásán beszélni. Sir Barrie csak úgy, mint hét társa, az Angliában annyira kedvelt kék ruhát visel, ami kissé uniformizálja kedves vendégeinket. Kérdésünkre lekötelező szívességgel adott felvilágosítást budapesti látogatásukról. — A magam részéről több ízben jártam Budapesten, — mondotta — de társaim első ízben jöttek a magyar fővárosba. Előre ki kell jelentenem, hogy ez a kirándulás részünkre tulajdonképen nyári szabadságszámba megy és éppen ezért mindenki a maga utján megy és semmiféle programaiba beleszorítani nem en