Az Ujság, 1923. június (21. évfolyam, 122-145. szám)
1923-06-10 / 129. szám
Budapest, 1923. Ára 73 korona. XXI. évfolyam. 129. szám. . .. Vasárnap, junius 10. ....... 1 ""* ** " " ' " 1 .....................................................1 ...............11 I . ......................... . ........... Előfizetés! áraki gpr * SZERKESZTŐSÉGI ElbáraTMI ! * I ! 1000 | — | fflHV S|| |81 g|| Budapest, ^Rákóczi-ut ^54^ sz. vidéken és ^pályaudvariam |||f rajiji MM SÍ Wa |||| (mí íjji ||g Budapest, Rákóczi-ut 54. sz. Ausztriában hétköznap 150®*—, mmlamslSBL MBf aljasj? g/SÍS BSfl ^il| R'SMifei Egal József 12200. vasárnap 2000— osztrák kor. vlÉIV, ^ () 18 kivételével” "m híd' n" naP P°k Budapest, Erzsébet körut 43. ROVÁS. A százéves Himnusz — szinte visszás érzés. Hát volt magyar nemzet, mely nem énekelte a Himnuszt'.’ Hiszen tudjuk, az iskolában is tanultuk, ki volt Kölcsey Ferenc, mikor élt és hogy ő irta a Himnuszt. De a magyar nemzetnek ez a szent fohásza annyira a magyar léleknek s a magyar történelemnek a megnyilatkozása, hogy lelkünkben azonosul a megnyilatkozás magával a lélekkel. S a Himnusz is százéves és annyi nagyunknak az emléke is százéves, most, éppen most, a teljes sivárság és teljes lesújtottság 1923-as évében. Mit akar ezzel a sors nekünk mondani? Hunyolni,hogy milyen gazdagok voltunk? Vagy élénkbe ragyoghatva a dicsőséges múlt halhatatlan gazdagságát, vigasztalni, hogy milyen gazdagok maradtunk?.* És Kölcsey Ferenc glóriás napján mutat rá Magyarország kormányzója a magyar föld fentartó és megváltó erejére. Az összefüggésre, amely a szülő anyaföld és gyermeke, a belőle sarjadt magyar kultúra között elpusztíthatatlan és int bennünket egységre és közösségre a föld kapcsa révén és óv bennünket elkülönüléstől osztály és felekezet szerint. Hát van osztály és van-e felekezet, mikor a magyar föld még mindig magyar és minden, ami rajta él és küzködik, egyaránt belőle termett, akár búza, akár gondolat?* Tehát a jövő héten elválik, vájjon elhagyja-e az olló a rákját. Rendszerint a rák hagyja el az ollóját, de az egységespárti krízisben az ollón áll, mi legyen helyie. A ráknak a régi helyett új ollója nő, különben nem tudna boldogulni. Az egységes párt boldogsága ellenben azon múlik, vajha ne adja az Isten, hogy más ollója nőjjön. Szerb panasz és vád. Nincsics külügyminiszter a szkupslina nyílt ülésén keményen kifakadt Magyarország ellen s a szkupstina szenvedélyesen reagált. Számunkra ez nagyon fontos incidens, amellyel foglalkoznunk kell, nem akarván elébevágni a magyar kormánynak, amely természetszerűen szintén nem mellőzheti hallgatólag a szerb nyilatkozatot. Midőn az ügyhöz hozzászólunk, a magyar kormánynak két nyilatkozatát tartjuk szem előtt, mind a kettőről tudván, hogy őszinték. Az egyik, hogy eddig is iparkodott jó viszonyt teremteni minden szomszédunkkal, a másik, hogy párisi útja után ezt a törekvést csak fokozni kész. Gondolunk régebbi, még súlyosabb és még illetékesebb ismételt nyilatkozatokra: Magyarország hátsó gondolat nélkül kész teljesíteni a trianoni szerződést és gyöngeségének tudatában pillanatra sem gondol háborúra, ellenkezőleg: aránylagos konszolidációja érdekében csakis a békét kívánja s minden háborús bonyodalmat Magyarországra veszedelmesnek tart. Ezeket tudván, gondoljuk, ha jó viszonyt akarunk szomszédainkkal, tisztának tudván magunkat minden békebontó szándéktól, törekvéseinkben nem szabad magunkat megzavartatni ezzel a célunkkal ellenkező incidensek által. Ha a szerb miniszter ellenségesen nyilatkozott, ez nem tántoríthat el bennünket jó viszonyt teremtő igyekezetünktől. Akkor ez az ellentétes cselekedet csak újabb nehézség, mely utunk elé tornyosul, de nem ok, hogy törekvésünkkel felhagyjunk. Mi nagyon gyengék vagyunk, de önmagunk felett kell, hogy erőnk legyen. A szerb külügyminiszter panaszkodik ránk, hogy minden baráti igyekezete megtörik ellenséges magunk tartásán és vádol bennünket, hogy üldözzük szerb alattvalóinkat, nehézségeket gördítünk a jóvátételi bizottság munkája elé s ellentétben a trianoni szerződéssel, fegyverkezünk. Ezeket a panaszokat és vádakat lehet szubjektive is kezelni s akkor tiltakozunk, megfordítjuk a nyársat, ellenpanaszokkal és vádakkal hozzájárulunk ahhoz, amit Szerbia akar, ha Nincsics valóban provokálni akar bennünket s elhagyjuk a magunk kitűzött célját. ___ Ha ezt az utóbbit nem akarjuk, akkor félre kell tenni minden szubjektív momentumot s a felhozott vádak és panaszok tisztázására szorítkoznunk. Ha Szerbia hiszi azt, amit minisztere állított, akkor őt világosíthatjuk föl s nyugtathatjuk meg, ha nem hiszi, csak mondja, akkor a külföldi közvéleményt győzhetjük meg erről. Üldözünk, internálunk, halálra ítélünk-e szerb nemzetiségűeket? Ez ténykérdés. Kideríthető, megállapítható. Rezisztálunk-e a jóvátételi bizottságnak? Erről maga ez a bizottság is tudhat egyet-mást. Háborúra készülünk-e? Ha az eddigi nemzetközi megállapítások nem nyugtatják meg Szerbiát, nekünk ugyan semmi okunk nincs újabb vizsgálat ellen tiltakoznunk. Vállaljunk tehát minden vádat és minden panaszt, ahogy a határincidensek esetén vállaltuk és ajánljuk fel és követeljük meg ezeknek objektív fórum által való megvizsgálását. Szolgáljunk bizonyítékokat a kételkedő Szerbiának és ellenbizonyítékokat a tudatosan vádaskodónak. Nekünk ez a módszer van előírva, helyzetünk, gyöngeségünk és a magunk elhatározása alapján, mely Bethlen Istvánt és Kállay Tibort a nagyhatalmakhoz indította. S tisztáznunk kell az alapvádat, melyből az esetleg őszinte gyanú fakad. E vád szerint Magyarország a trianoni békét csak ideiglenes állapotnak tekinti, amely csakhamar véget fog érni. Erről ismételten szó volt s magunk is és minden hivatalos nyilatkozat kifejtette. A magyar nemzet lelke szerint a trianoni béke csakugyan nem örökérvényű, de ez nem jelenti, hogy amíg érvényben van, nem respektálja. Megváltozását a históriai alakulásoktól s a béke belső természetellenességétől várja, nem a saját hozzátevésétől. Már most, ha igazunk van, a mai helyzetet nem menti meg, ha másképp gondolkodunk is. Ha pedig nincs igazunk, akkor fölösleges szomszédainknak törődni azzal, hogy mit gondolunk. Ez a mi felfogásunk nem lehet akadálya semmiféle békés együttélésnek s nem lehet ok szerződésállásunkban való kételkedésre. Ezzel a kételkedéssel csak ártani lehet a jelennek, de nem megmenteni a múltat. Ha a mai állapot szomszédaink hite szerint állandó, akkor éppen ezért békét kell csinálniok velünk. Ha pedig a mi hitünk szerint nem állandó, akkor az egész magyar nemzet megsemmisítése sem teszi életre képesebbé, ami már születésénél fogva elmúlásra van predesztinálva. Forradalmi átalakulás Bulgáriában A macedóniai forradalmárok halálos fenyegetése megdöntötte Stambulinszky uralmát. Rendszerváltozás a király hozzájárulásával. — Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése. —« Bécs, junius 9. Mint Szófiából jelentik, Stambulioszki kormánya ma megbukott. A kormány bukásának közvetlen előzménye egy fenyegető levél, amelyet Trojano belügyminiszter ma Reggel az újságírók- nak felolvasott. A levélben Alexandrosz és Petrics, a macedóniai forradalmárok titkos szervezetének vezetői megfenyegették a kormányt, hogy Szambotinszki miniszterelnököt, Muranjev hadügyi minisztert és az uralmon lévő agrárpárt vezetőit meg fogják ölni, ha a tervezett reformokat meg akarják valósítani. A belügyminiszter még biztos volt a dolgában és kijelentette, hogy a forradalmárok ugyan már megérkeztek Szófiába, de a rendőrség emberei már nyomukban vannak és rövidesen letartóztatják őket. Az eddig beérkezett jelentések szerint a macedóniai forradalmárok a katonai liga és az ellenzéki btok segítségével döntötték le Stambulinszki uralmát. A forradalmárok a parlament épületét körülvették, behatoltak és a jelenlévő képviselőket és minisztereket elfogták. A többi minisztereket a lakásukon tartóztatták le. Vér nem folyt. Boris cár Alexander Czankoff egyetemi tanárt nevezte ki miniszterelnökké. Az új kormány a legszigorúbb rendszabályokat léptette életbe, hogy megakadályozza a Stambulinszki híveinek ellenmozgalmát. Kihirdették az ostromállapotot. Mint a Neue l'reie Presse jelenti, Alexander Czankola, az új miniszterelnök, évek óta a Stambulinszki-ellenes párt vezető férfia, a Naroden Zgovor egyesület megalapítója, egyetemi tanár, aki különösen az intelligenciát szervezte meg Stambulinszki erőszakos uralma ellen. Negyvenhárom éves, európai műveltségű ember, aki kezdetben Stambulinszki híve volt. Mikor barátját, Gregoryot Stambulinszkiék meggyilkolták s mikor látta, hogy a kormány eltiporja a szabadságot, külföldre menekült és az elégedetlenek élére állott. Czankoff tiszti körökkel a legszorosabb összeköttetést tartotta fenn, jó barátja Protogerolf tábornok, aki az ellenforradalom másik vezére. Czankoff a királynak is jó barátja, úgy hogy minden jel szerint Szambulinszki uralmának megdöntése a királyadtával és beleegyezésével történt. Szófiából egy vonat sem indul, a határokat mindenütt lezárták. Az új kormány tagjai az intelligencia köréből, valószínűleg egyetemi tanárokból kerülnek ki. Hivatalos közlés a rendszerváltozásról. Szófia, június 9. (Bolgár Távirati Iroda.) A ma reggel bekövetkezett kormányváltozás csupán incidens az ország belső életében. Azok’ az okok, amelyek ezt a változást előidézték, sokkal ismertebbek, semhogy azokat most részletezni kellene. Bulgária, amely negyven év óta alkotmányos élethez szokott, nem tűrhetett oly kormányt, amely a törvényességet semmibe sem vette és a belpolitikában az erőszakot jelölte meg, mint legalkalmasabb elvet. Az a hirtelenség, amellyel ezt a kormányt meg lehetett dönteni, a legjobb bizonysága a kormány népszerűtlenségének és korrupciójának. Az új kormányt mindenfelé, a lakosság minden rétegében nagy lelkesedéssel fogadták. Az új kormányt a törvény és a demokrácia megdönthetetlen elveinek tisztelete hatja át. Törekvése az, hogy Bulgáriának a belső békét, a rendet és így azt az egyetértést adja vissza, amely az ország természetes fejlődésére nélkülözhetetlen Ez fogja az ország gazdasági talpraállítását biztosítani. Mindezek a politikai momentumok nagyon kedvezően fognak visszahatni a bolgár népre, amely a legnagyobb lojalitást fogja szüntelenül tanúsítani nemzetközi kötelezettségeivel szemben. A bolgár nép óhaja, hogy a nagy nemzetek jóindulatát és bizalmát biztosítsa magának és hogy mind szorosabbra fűzze a jószomszédság és barátság kapcsait a környező államokkal. Ezek az elvek szolgálnak a kormány nemzeti politikájának erős alapul Béke az országban és béke a külfölddel. Ez jellemzi az új kormány programmját. A megkötött szerződések tiszteletben tartása megmásíthatatlan vezérlő elv az új kormány számára. Az új kormány: Belgrád, június 9. Az új kormány a következőképpen alakult meg: Miniszterelnök és külügyminiszter: Cankov, belügyminiszter Ruszev tartalékos tábornok, földmivelési és közoktatási miniszter Ivan Sivolov, aki a demokrata párthoz tartozik, igazságügyminiszter Szmilov, pénzügyminiszter Todorov Péter, kereskedelmi miniszter Cvetko Pobocsenkij, közlekedésügyi miniszter Tino Karzaszov szocialista, közmunkaügyi miniszter Jankó Sztojencsen. * r " -i-