Az Ujság, 1923. december (21. évfolyam, 272-294. szám)

1923-12-30 / 294. szám

Vasárnap, dec. 30. Mindent Tudok AZ ú JS Á 0 ajándéka előfizetőinek 18 VASÁRNAPI MOZI ELŐ­ADÁ­SOK: Corvina Szinház: A sejk. (Főszerepben Rudolf Valentino). Fatty mint vígéc. (5 felvonásos bu­rleszk). Angol Híradó. (%4, %6,­­-28, %10). OMMA: Három a testőr. Ne légy félté­keny. Tommy ... ! Fatty-bur­­leszk. (%5, 147, 8, %10). FŐVÁROSI NAGYMOZGÓ: Földalatti tenger. Dráma 5 felv. (H3, %4, 5, %7, 8, %10). Mozgókép-Otthon . Három a testőr (Max Linder-burleszk). A vigéc. (Fatty). Próbál­juk meg...! (Fix-Fox). Angol Híradó. (4, 6, 8, 10). NYUGAT-MOZGÓ: A földalatti tenger (Hoot Gib­­son). Mindent pénzért (Emil Jannings). (%4, *46, %8,­ 1/110) CARMEN-MOZGÓ: A szerelem éltet, a szerelem öl ... Férj, feleség és barátnő. Előadások 4.-től folytatólagosan Kamara: Mi történt az éjjel? (Harry Piel), és a kísérő műsor. 044, P, %7, 1/119, 10). Telefon: József 140—27. $ KÖZGAZDASÁG. A DevizaKözpont hivatalos árfolyamai december 29-én. Az értékü­zleti magánforgalomban ma még fokozot­tabb tartózkodás volt észlelhető. A nagy­közönség telje­sen távol tartotta magát és a bécsi jobb irányzat mel­lett az arbitrage is csak a déli órákban kísérletezett va­lamivel magasabb pénzajánlatokkal, azonban kötés így sem igen történt. A délután folyamán néhány pénz­­árfolyam alacsonyabb volt, de megfelelő áru hiányában változás nem állott be. Tájékozásul csak néhány ár­folyamot jegyezhetünk: Szén 2,440—485, Salgó 600—605, Magyar hitel 560—65, Osztrák hitel 167—170, Rima 111 113, Hazai takarék 3,925—975, Ált. takarék 160—165, beszámitolóbank 101—103, Ingatlanbank 340—345, Ke­­kedelmi bank 1,285—1.300, Transdanubia 135—138, Őstermelő 250—255, Égisz 63.500—65, Georgia 550—575, Nova 132- 135, Lichtig 12.900—13.100. ' tőzsdén nejepr'­.Itt részvények néhány tájékoztató évfolyama a következő: Fabank 6.1—6.7, Mobil hutik 6.5, Böhm hordó 2.5, De­­mecseri 16—18, Székely és Gerő 1.3—1.6, Pharmacia 5—6, Kéve 1.8—2. 4 hosztpétizpiacról. Az évvégi ultima közeledése miatt a mai bankközi forgalomban is meglehetősen ér­deklődtek a hellpénz­ után. Miután azonban kínálat alig volt, csak egy-két kötés jött létre 3—3*/5 % mellett. Külföldi licvlíalegs­zések, Zürich. (Devizatárlat): Budapest u.iSiOIM, Paris 2913London 2480, Newyork 572, Brüsszel 2566, Milano 2475, Hollandia 217.50, Bécs 0.6080H. Szófia 410, Prága 1665,­­ Bukarest 295, B­elgrad 647%. — Berlin. (Középérték, millió márkás , tételekben): Prága 123.750, Brüsszel 180.000, Páris 216.000, kári­eh­­ 739.000, a többi változatlan. Elmaradt a belföldi kölcsön ügyében tervezett pénz­ügyminiszteri értekezlet. Tegnap az a hír terjedt el, hogy Kállay Tibor pénzügyminiszter a belföldi kölcsön ügyé­ben ma délelőttre értekezletre hívta össze a nagybankok vezetőit, hogy velük a belföldi kölcsön tervezetét ismer­tesse. Ez az értekezlet azonban az olasz delegátusokkal folyó tárgyalások miatt elmaradt és nem tudják ponto­san, hogy a pénzügyminiszter a jövő hét melyik napjára fogja összehívni az értekezletet, mert ebben az irányban e­g­yelőre, semmi intézkedés nem történt. A nemesfemplacon­’ vontatott üzlet mellett az­ árak nem változ- t­tak. Ezüst egykoronás 2650— 2750, forintos 7200—7350, ötkoronás 13.750 1­1.000, szinezflst .650—SSti. szinarany 22.600— 23.200, arany tizkoronás 71—73.000, platina 115—125.000 korona. A pénzszűke akadályozza a bécs—budapesti arrbit­­rázstevékenységet. A bécsi arbitrázstevékenység az utóbbi napokban meglehetősen megcsappant Budapest felé. Ezt­­ azzal magyarázzák, hogy az osztrák piacon is meglehet t­­ősen nagy a pénzszűke a közelgő naptári ultima miatt. , Bécsben tegnap a hefipénzk­amatláb 13/1%-ig emelkedett. Csődbizítgatás. Hirschler Ernő barcsi rőföske­reskedő ellen : * 'keposvári felr. törvényszék 1923 december 20-án a csődöt megnyitotta. Tömeggondnok Valkó Gyula ügyvéd, követelések bejelentése 1923 március 20-ig, felszámolási tárgyalás 1923 április 9-én. A tőkeemelések korlátozásáról terjedtek el ma hírek pénzügyi körökben, ahol azt állítják, hogy a pénzügy­minisztérium rendelettel akar gátat vetni a részvénytár­saságok tőkeemeléseinek. Állítólag erre az intézkedésre a belföldi kölcsön biztosítása érdekében volna szükség. Több irányban érdeklődtünk e hit valódisága iránt, de a kormány ilyen tervéről nem tudnak pozitívumot. Ezzel kapcsolatban utaltak egyébként arra, hogy a pénzintéze­tek­­tőkeemelési terveit a Pénzintézeti Központnál­ lett jóváhagynia és így legfeljebb egyéb részvénytársaságok tőkeemelésének tilalmáról lehetne szó. Nem lehet elhall­gatnunk, hogy bármiféle ilyen szándék a legsúlyosabb következményekkel járna, mert hiszen a vállalatok nem tudnak leszámítolási hitelhez jutni s ha meg is kapják, ez 50—70 százalékba kerül, úgy hogy egyenesen kény­zerítve vannak arra, hogy tőkeemeléssel jussanak az általuk szükségelt tőke birtokába. Ha ezt bármiképen megakadályoznák, úgy az ipari, mint pedig a kereske­delmi részvénytársaságok" a legsúlyosabb helyzetbe ker­­­ülhetnek. . A Jelzálogbank részvényét, így hozzánk intézett ...sorból közöljük a következő felszólalást: A Jelzálog­­bank részvényeinek áremelkedését a francia hitelezők­kel megkötött egyezségnek tulajdonítják, amiről a rész­vényeseknek sejtelmük sincs. Azt gondoljuk, hogy a bank­ igazgatóságának kellene a részvényeseket tájékoztatni, mert ha a francia hitelezők — mint azt először a bank ,­ tervezte — elsőbbségi részvényeket kapnak, úgy nagyon jól tudjuk, hogy mi lesz a sorsa a törzsrészvényeknek, pár hó múlva és inkább szívesen adjuk oda most ma­gyar részvényesek részvényeinket 150.000 koronáért, mint esetleg, ha a közgyűlés elsőbbségi részvények kiadását határozná el, úgy talán majd a fele értékért kell odaadnunk. Szívesebben megtartanánk a részvénye­ket, de erre csak akkor tudná magát minden részvényes elhatározni, ha az igazgatóság végre részletes tájékoz­tatást adna ki. A Törekvés Takarékpénztár tőkeemelése. A Törekvés Takarékpénztár Részvénytársaság, amely tudvalevőleg az Általános Fogyasztási Szövetkezet és a munkásság szak­­szervezeteinek alapítása, 1923 december 27-én megtartott rendkívüli közgyűlésén alaptőkéjét 50 millió koronáról 500 millió koronára emelte fel. A régi részvényesek igé­nyeinek kielégítése után fenmaradó részvénymennyiséget a takarékpénztár — amely legutóbb a Tüzelőszer és Épí­­tő Anyag Részvénytársaságot (telepek: Ferenc József­­laktanya, Rák­ospalota, Erzsébetfalva, Kispest—Pestszent­lőrinci vonta érdekkörébe — darabonként 3000 koronás árban a közönség körében hozza forgalomba. Részvénye­ket előjegyezni lehet a Törekvés Takarékpénztár központi irodájában (VII., Rákóczi-út 421, Erzsébetfalván (Kossuth Lajos­ u. 41) és az Általános Fogyasztási Szövetkezet ösz­­szes fióküzleteiben. Az ipari termelés pangása mind aggodalmasabb mértékben fokozódik, s a vas- és gépiparban már eddig is tetemes üzemcsökkentések történtek. A külkereske­delmi korlátozásoknak egész sora bénítja a termelést, mert nemcsak a kivitelnek vannak legyőzhetlen aka­dályai, hanem a nyersanyag beszerzése is nagy nehéz­ségekkel jár. Eltől eltekintve a vállalatok forgótőkéi minimálisak, s ami pénzt szereznek, oly óriási kamatba kerül, hogy ez magában véve lerontja vállalataink ver­senyképességét. Figyelembe veendő, hogy a legtöbb iparvállalat a fogyasztás csökkenése idején raktárra dolgozik, amit azonban­­­ pénz drágasága most egyene­­sen lehetetlenné tesz. Minden jel arra vall, hogy ipa­runk rendkívül kritikus helyzet elé kerül, úgy, hogy a kibontakozás módjával a legsürgősebben kellene a kor­mánynak foglalkoznia. A Közélelmezési Tanács megengedi a kenyérlsztkivi­telt. A malmok a fözőliszt­export megkezdésekor sürget­ték a kenyérlisztkivitel megengedését is. Hivatkoztak arra, hogy a malmokban és a közraktárakban olyan nagy mennyiségű kenyérlisztkészletek halmozódtak fel, hogy az sport elmaradása esetén könnyen a megromlás ve­szélyének vannak kitéve. A Közélelmezési Tanács úgy látszik a malmok és az exportőr-érdekeltségek­ sürgetésére m­ai illésén elvben hozzájut­u­tt a mérsékeltebb kenyérlisz.S-sb­e . azonfiai kontingenst még pl , osgjt ‘■is Ál­lapította Hír szerint minden Uz '.egon nut': íliszt után egy vagon kenyárlisztel lehet majd ki', inni. A baromfi és vad kivitele után beszolgáltatandó devizákra nézve a tárcaközi hl/oi­iig akként határozott, hogy az egy­h­armadára leengedett devizafeeszolgálatisi­­kötelezettséget csak február 1-ig tartja, sem­ Azon túl s megint kell beszolgáltatni. Az aratómunkások védelme céljából a földm­űve­lés­ügyi miniszter már most akarja kiadni a megyei és járási hatóságok, részére szóló aratási rendeletét. Ebbe újra szabályozza az aratási és cséplési szerződések módozatait, s a rendelet fő célja az, hogy a mezőgazda­­sági munkanélküliséget lehetőleg elhárítsa és a­ szer­­ződtető vállalkozókkal szemben a mezőgazdasági mun­kás érdekeit védelmezze. A licitárakat újból leszállították a fővárosi malmok. A mai jegyzések: Búzaliszt: nullásliszt 21­40, kettes 1850, hatos 1530, hetes 1120, nyolcas 680, korpa 500 korona kilogrammonként. Rozsliszt: nullás 1630, egyes 1­160, takarmányliszt 680, korpa 500 korona kilogrammonként. Az árutőzsdén a­ Sárgalom ma is igen csekély ma­radt. A malmok a­­Tei­földi gabonaárak olcsóbban ■ a folytán a Hszíárakat lényegesebben leszállították és jó­val alacsonyabb árakat ígértek gabonáért. Így azonban alig volt kínálat és csak mintegy 20 vagon búza és 13 vagon rozs került forgalomba a tegnapiaknál 5—10 'ko­ronáig olcsóbb árakon. Az irányzat nem volt lanyha, sőt a rozs­­ártartó maradt. Feltűnő ellentétben jobb keres­letre szilárd volt az árpa és a zab, melyekben a ma­gas árkövetelések miatt nem volt kötés, míg a tengeri hasonlóan kisebb forgalomban 10 koronával drágult. Repce és köles ü­zlettelenül ártartóak. Bab kötés nélkül 23—24 jegyezhető. Egy-egy kis tétel szirok 455-1-3°0, expressz borsó 2550 és lucerna 6200 köttetett az állo­más. Őrlemények ü­zlettelenül kissé gyengültek, de esek korpát kötöttek 5 koronával olcsóbban. Hivatalos jegy­zések: Bura, t­szavidéki 76 kg. IO6M2—107',/j, 79 kg. 10S1/-—IOOVs- fejérmegyei és pestvidéki 76 kg. 105, IO6V2, 79 kg. 107­/s—IOS'/s, rozs 810—820, árpa 800— 820, sörárpa 860—890, zab 900—920, tengeri 770—780, repce 21—22, köles 823—850, korpa 490—495. Budapesti f­rifsvásár. December 29. Felhajtottak 138 darab.­.. Arak: - k­ürtes, fiatal, könnyű 10.400—16.600. A zártvásáron ne. 1 volt üzlet. Tőzsdenaptár. Napóleon Amsterdam Belgrád Brüsszel Kopenhága Kriszti­ánia London 92. Angol fént 92. Milánó Líra Newyork 21. 74.999 8050—8490 240—254 955—1010 3780—4900 3130—3350 .100—96.500 400—96.800 920—975 930—985 .200—22.300 d­ollár 21.300—22.400 Paris 1080—1148 Francia frank 1095—1161 Prága 621—665 Szóna 152—163 Stockholm 5590—5920 Varsó 9.25—0.35 Bécs 29.90—32.10 Zürich 3700—3920 Bukarest 115—128 Tőzsdé­re* pofe Fizetési nap Tőzsde­napok Fizetési nap December 17. hétfő December 21. péntek Január 4. péntek Január 14. hétfő Január 15. kedd Január 16. szerda Január 18. péntek Január 31. csütörtök December 21. hétfő­ December 27. csütörtök Január 10. csütörtök' December 31., Január 17. i ! január ?1. hétfő Január 22. hett-; Január 23. szerda . 7 Január 0. szerda Január 11.­­ pétitek 1 ; január 21. csütörtök j 1 i- Január brt.-' L kentek | Január 23. hétfő Január 29. kedd JVrsuár 39. szerv* r - Schober államtitkár a külföldi kölcsön várható hatásáról. A korona stabilizálása és a hitelviszonyok javulása. — A devizakorlátozás nagyfokú mérséklése. A bizalom helyreállása. — A külföldi tartozások és a magánadósok. A külföldi kölcsön jelentőségéről és várható hatásáról meglehetősen szétágazó s nem is min­­dig helytálló vélemények kerültek forgalomba. Leghelyesebbnek véltük, ha e fontos ügyben pénz­ügyi ételünk egyik legkiválóbb vezetőjéhez, Scho­ber Béla államtitkárhoz, a Pénzintézeti Központ vezérigazgatójához fordulunk felvilágosításért. Véleményét az alábbiakban közöljük:­­• Arra a kérdésre, hogy m­i lesz a kölcsön vár­ható hatása, negatívumból kell kiindulni, tudniillik abból, hogy­ meggyőződésem szerint a kölcsön nélkül koronánknak teljes leromlása és hitelviszonyainknak teljes felfordulása következett volna be. Minden­esetre mint jellemző dolgot kell kiemelnem azt, hogy ősz óta, amióta a kölcsöntárgyalások komoly stá­diumba léptek, a koronának értékelése — annak da­cára, hogy a jegyforgalom igen nagy mértékben emel­kedett — körülbelül állandó nívón maradhatott, enélkü­l az eddigi tapasztalatok szerint a jegyforgalom emelkedésénél nagyobb arányban kellett volna a ko­rona elértéktelenedésének bekövetkeznie. Ma pedig azt látjuk, hogy az elmúlt decemberben egész jegy­forgalmunk belső értéke határozottan nagyobb, mint októberi forgalmunké volt. Igaz ugyan, hogy a drága­ság azóta is emelkedett, csakhogy ez olyan jelenség, amellyel az osztrák példa után a korona stabilizáló­dása esetén számolnunk kellett. Reméljük azonban, hogy ez a nagyfokú áremelkedés most már lényegi­leg befejezettnek tekinthető. Erre vallanak bizonyos jelenségek, így az értékpiacon tapasztalható árfo­­lyamstagnáció, amely ugyan előbb következett be, mint Ausztriában, ahol a stabilizálódás csak a köl­csön folyósításának stádiumában mutatkozott, míg nálunk —­ úgy látszik, az osztrák példát látva maguk előtt az emberek — már előre eszkomptálni akarták a várható jelenségeket. — Ezekből a negatívumokból kiindulva azt hi­szem, hogy a kölcsön folyósítása, amint az közelebb fog jönni, — mert hiszen még hónapok választanak el tőle — nemcsak a korona szasnázsilódá­sát fogja maga után vonni ol­y módon, hogy azt többé nem kell mesterséges eszközökkel fentartani akarni és k­ülönösen nem lesz szükség a devizaforgalom mai nagyfokú kor­látozottságára, — hanem előidézi az árak stabi­­slzáll­ítását is. — A kölcsöntől azt is várom, hogy egy esetleges­­ átmeneti pénzszűke után a hitelviszonyok is normá­lis mederbe fognak terelődni.­­ Szinte önmagától értetődő, hogy egyedül a 250 millió aranykoronás kölcsönnel a szanálás be­fejezve még távolról sincsen, hanem ez azoktól a belső reformoktól is függ, amelyeket végre fogunk hajtani. Itt számolni kell azon rendkívül fontos pszi­chológiai momentummal is, hogy ezek a szükséges belső reformok nemcsak hogy sokkal könnyebben,­­ hanem meggyőződésem szerint csakis a kölcsön fo­lyósításával kapcsolatban és azzal összefüggésben hajthatók végre, mert ezeknek első feltétele a siker­ben való bizalom, mert különben nagy erőfeszítéseket a magyar közgazdasági élettől várni nem lehetne. Az államtitkár úrtól aztán megkérdeztük, hogy mi a véleménye a háború előtti adósok azon mozgalmáról, hogy az adósságaik visszafizetését előírt öt évet meg szeretnék hosszabbíttatni az­zal az indokolással, hogy a magyar állam is­­75 év alatt törlesztheti külföldi adósságainak egy részét a legutóbbi párisi megállapodások értelmé­ben. Az államtitkár úr a következőkben volt szí­ves válaszolni: " Ezt teljesen lehetetlennek tartom, mert a megállapodás tulajdonképpen az állami kötelezettsé­geknek olyan fundálását jelenti, amely nem történhe­tett meg az állam meglehetősen súlyos áldozatai nél­kül, amely áldozatokat bajos volna egyrészt a ma­gyar adósokra áthárítani, másrészt azonban azt sem lehet kívánni, hogy az állam igényeiről teljesen ki­mondjon. Nem lehet olyan kívánságokkal előállni, hogy amikor az állam mások tartozásaiért kénytelen áldozatokat hozni, ugyanakkor beleegyezzék abba, hogy a maga igényeit teljesen feladja és pláne 35 éves terminusokat adjon a magánfeleknek tartozásaik visszafizetésére. Az államnak a tényleges terhekkel szemben támasztott igényei ugyanis távolról sem fedik azt, amit teljesíteni köteles, mert hiszen sok olyan adós is van, akiktől egyáltalában semmit sem lehet behajtani. Ez az egyik, a másik pedig az, hogy az­­ államnak éppen a legközelebbi években lesznek olyan s rendkívül súlyos terhei a külföldi hitelezőkkel szerze­­­­ben, amelyeken ezekben az államra nézve annyira­­ kritikus időben, am­ennyire lehetséges , könnyíteni kell. ’ "

Next