Az Ujság, 1923. december (21. évfolyam, 272-294. szám)
1923-12-30 / 294. szám
Vasárnap, dec. 30. Mindent Tudok AZ ú JS Á 0 ajándéka előfizetőinek 18 VASÁRNAPI MOZI ELŐADÁSOK: Corvina Szinház: A sejk. (Főszerepben Rudolf Valentino). Fatty mint vígéc. (5 felvonásos burleszk). Angol Híradó. (%4, %6,-28, %10). OMMA: Három a testőr. Ne légy féltékeny. Tommy ... ! Fatty-burleszk. (%5, 147, 8, %10). FŐVÁROSI NAGYMOZGÓ: Földalatti tenger. Dráma 5 felv. (H3, %4, 5, %7, 8, %10). Mozgókép-Otthon . Három a testőr (Max Linder-burleszk). A vigéc. (Fatty). Próbáljuk meg...! (Fix-Fox). Angol Híradó. (4, 6, 8, 10). NYUGAT-MOZGÓ: A földalatti tenger (Hoot Gibson). Mindent pénzért (Emil Jannings). (%4, *46, %8, 1/110) CARMEN-MOZGÓ: A szerelem éltet, a szerelem öl ... Férj, feleség és barátnő. Előadások 4.-től folytatólagosan Kamara: Mi történt az éjjel? (Harry Piel), és a kísérő műsor. 044, P, %7, 1/119, 10). Telefon: József 140—27. $ KÖZGAZDASÁG. A DevizaKözpont hivatalos árfolyamai december 29-én. Az értéküzleti magánforgalomban ma még fokozottabb tartózkodás volt észlelhető. A nagyközönség teljesen távol tartotta magát és a bécsi jobb irányzat mellett az arbitrage is csak a déli órákban kísérletezett valamivel magasabb pénzajánlatokkal, azonban kötés így sem igen történt. A délután folyamán néhány pénzárfolyam alacsonyabb volt, de megfelelő áru hiányában változás nem állott be. Tájékozásul csak néhány árfolyamot jegyezhetünk: Szén 2,440—485, Salgó 600—605, Magyar hitel 560—65, Osztrák hitel 167—170, Rima 111 113, Hazai takarék 3,925—975, Ált. takarék 160—165, beszámitolóbank 101—103, Ingatlanbank 340—345, Kekedelmi bank 1,285—1.300, Transdanubia 135—138, Őstermelő 250—255, Égisz 63.500—65, Georgia 550—575, Nova 132- 135, Lichtig 12.900—13.100. ' tőzsdén nejepr'.Itt részvények néhány tájékoztató évfolyama a következő: Fabank 6.1—6.7, Mobil hutik 6.5, Böhm hordó 2.5, Demecseri 16—18, Székely és Gerő 1.3—1.6, Pharmacia 5—6, Kéve 1.8—2. 4 hosztpétizpiacról. Az évvégi ultima közeledése miatt a mai bankközi forgalomban is meglehetősen érdeklődtek a hellpénz után. Miután azonban kínálat alig volt, csak egy-két kötés jött létre 3—3*/5 % mellett. Külföldi licvlíalegszések, Zürich. (Devizatárlat): Budapest u.iSiOIM, Paris 2913London 2480, Newyork 572, Brüsszel 2566, Milano 2475, Hollandia 217.50, Bécs 0.6080H. Szófia 410, Prága 1665, Bukarest 295, Belgrad 647%. — Berlin. (Középérték, millió márkás , tételekben): Prága 123.750, Brüsszel 180.000, Páris 216.000, kárieh 739.000, a többi változatlan. Elmaradt a belföldi kölcsön ügyében tervezett pénzügyminiszteri értekezlet. Tegnap az a hír terjedt el, hogy Kállay Tibor pénzügyminiszter a belföldi kölcsön ügyében ma délelőttre értekezletre hívta össze a nagybankok vezetőit, hogy velük a belföldi kölcsön tervezetét ismertesse. Ez az értekezlet azonban az olasz delegátusokkal folyó tárgyalások miatt elmaradt és nem tudják pontosan, hogy a pénzügyminiszter a jövő hét melyik napjára fogja összehívni az értekezletet, mert ebben az irányban egyelőre, semmi intézkedés nem történt. A nemesfemplacon’ vontatott üzlet mellett az árak nem változ- ttak. Ezüst egykoronás 2650— 2750, forintos 7200—7350, ötkoronás 13.750 11.000, szinezflst .650—SSti. szinarany 22.600— 23.200, arany tizkoronás 71—73.000, platina 115—125.000 korona. A pénzszűke akadályozza a bécs—budapesti arrbitrázstevékenységet. A bécsi arbitrázstevékenység az utóbbi napokban meglehetősen megcsappant Budapest felé. Ezt azzal magyarázzák, hogy az osztrák piacon is meglehet tősen nagy a pénzszűke a közelgő naptári ultima miatt. , Bécsben tegnap a hefipénzkamatláb 13/1%-ig emelkedett. Csődbizítgatás. Hirschler Ernő barcsi rőföskereskedő ellen : * 'keposvári felr. törvényszék 1923 december 20-án a csődöt megnyitotta. Tömeggondnok Valkó Gyula ügyvéd, követelések bejelentése 1923 március 20-ig, felszámolási tárgyalás 1923 április 9-én. A tőkeemelések korlátozásáról terjedtek el ma hírek pénzügyi körökben, ahol azt állítják, hogy a pénzügyminisztérium rendelettel akar gátat vetni a részvénytársaságok tőkeemeléseinek. Állítólag erre az intézkedésre a belföldi kölcsön biztosítása érdekében volna szükség. Több irányban érdeklődtünk e hit valódisága iránt, de a kormány ilyen tervéről nem tudnak pozitívumot. Ezzel kapcsolatban utaltak egyébként arra, hogy a pénzintézetektőkeemelési terveit a Pénzintézeti Központnál lett jóváhagynia és így legfeljebb egyéb részvénytársaságok tőkeemelésének tilalmáról lehetne szó. Nem lehet elhallgatnunk, hogy bármiféle ilyen szándék a legsúlyosabb következményekkel járna, mert hiszen a vállalatok nem tudnak leszámítolási hitelhez jutni s ha meg is kapják, ez 50—70 százalékba kerül, úgy hogy egyenesen kényzerítve vannak arra, hogy tőkeemeléssel jussanak az általuk szükségelt tőke birtokába. Ha ezt bármiképen megakadályoznák, úgy az ipari, mint pedig a kereskedelmi részvénytársaságok" a legsúlyosabb helyzetbe kerülhetnek. . A Jelzálogbank részvényét, így hozzánk intézett ...sorból közöljük a következő felszólalást: A Jelzálogbank részvényeinek áremelkedését a francia hitelezőkkel megkötött egyezségnek tulajdonítják, amiről a részvényeseknek sejtelmük sincs. Azt gondoljuk, hogy a bank igazgatóságának kellene a részvényeseket tájékoztatni, mert ha a francia hitelezők — mint azt először a bank , tervezte — elsőbbségi részvényeket kapnak, úgy nagyon jól tudjuk, hogy mi lesz a sorsa a törzsrészvényeknek, pár hó múlva és inkább szívesen adjuk oda most magyar részvényesek részvényeinket 150.000 koronáért, mint esetleg, ha a közgyűlés elsőbbségi részvények kiadását határozná el, úgy talán majd a fele értékért kell odaadnunk. Szívesebben megtartanánk a részvényeket, de erre csak akkor tudná magát minden részvényes elhatározni, ha az igazgatóság végre részletes tájékoztatást adna ki. A Törekvés Takarékpénztár tőkeemelése. A Törekvés Takarékpénztár Részvénytársaság, amely tudvalevőleg az Általános Fogyasztási Szövetkezet és a munkásság szakszervezeteinek alapítása, 1923 december 27-én megtartott rendkívüli közgyűlésén alaptőkéjét 50 millió koronáról 500 millió koronára emelte fel. A régi részvényesek igényeinek kielégítése után fenmaradó részvénymennyiséget a takarékpénztár — amely legutóbb a Tüzelőszer és Építő Anyag Részvénytársaságot (telepek: Ferenc Józseflaktanya, Rákospalota, Erzsébetfalva, Kispest—Pestszentlőrinci vonta érdekkörébe — darabonként 3000 koronás árban a közönség körében hozza forgalomba. Részvényeket előjegyezni lehet a Törekvés Takarékpénztár központi irodájában (VII., Rákóczi-út 421, Erzsébetfalván (Kossuth Lajos u. 41) és az Általános Fogyasztási Szövetkezet öszszes fióküzleteiben. Az ipari termelés pangása mind aggodalmasabb mértékben fokozódik, s a vas- és gépiparban már eddig is tetemes üzemcsökkentések történtek. A külkereskedelmi korlátozásoknak egész sora bénítja a termelést, mert nemcsak a kivitelnek vannak legyőzhetlen akadályai, hanem a nyersanyag beszerzése is nagy nehézségekkel jár. Eltől eltekintve a vállalatok forgótőkéi minimálisak, s ami pénzt szereznek, oly óriási kamatba kerül, hogy ez magában véve lerontja vállalataink versenyképességét. Figyelembe veendő, hogy a legtöbb iparvállalat a fogyasztás csökkenése idején raktárra dolgozik, amit azonban pénz drágasága most egyenesen lehetetlenné tesz. Minden jel arra vall, hogy iparunk rendkívül kritikus helyzet elé kerül, úgy, hogy a kibontakozás módjával a legsürgősebben kellene a kormánynak foglalkoznia. A Közélelmezési Tanács megengedi a kenyérlsztkivitelt. A malmok a fözőlisztexport megkezdésekor sürgették a kenyérlisztkivitel megengedését is. Hivatkoztak arra, hogy a malmokban és a közraktárakban olyan nagy mennyiségű kenyérlisztkészletek halmozódtak fel, hogy az sport elmaradása esetén könnyen a megromlás veszélyének vannak kitéve. A Közélelmezési Tanács úgy látszik a malmok és az exportőr-érdekeltségek sürgetésére mai illésén elvben hozzájututt a mérsékeltebb kenyérlisz.S-sbe . azonfiai kontingenst még pl , osgjt ‘■is Állapította Hír szerint minden Uz '.egon nut': íliszt után egy vagon kenyárlisztel lehet majd ki', inni. A baromfi és vad kivitele után beszolgáltatandó devizákra nézve a tárcaközi hl/oiiig akként határozott, hogy az egyharmadára leengedett devizafeeszolgálatisikötelezettséget csak február 1-ig tartja, sem Azon túl s megint kell beszolgáltatni. Az aratómunkások védelme céljából a földművelésügyi miniszter már most akarja kiadni a megyei és járási hatóságok, részére szóló aratási rendeletét. Ebbe újra szabályozza az aratási és cséplési szerződések módozatait, s a rendelet fő célja az, hogy a mezőgazdasági munkanélküliséget lehetőleg elhárítsa és a szerződtető vállalkozókkal szemben a mezőgazdasági munkás érdekeit védelmezze. A licitárakat újból leszállították a fővárosi malmok. A mai jegyzések: Búzaliszt: nullásliszt 2140, kettes 1850, hatos 1530, hetes 1120, nyolcas 680, korpa 500 korona kilogrammonként. Rozsliszt: nullás 1630, egyes 1160, takarmányliszt 680, korpa 500 korona kilogrammonként. Az árutőzsdén a Sárgalom ma is igen csekély maradt. A malmok aTeiföldi gabonaárak olcsóbban ■ a folytán a Hszíárakat lényegesebben leszállították és jóval alacsonyabb árakat ígértek gabonáért. Így azonban alig volt kínálat és csak mintegy 20 vagon búza és 13 vagon rozs került forgalomba a tegnapiaknál 5—10 'koronáig olcsóbb árakon. Az irányzat nem volt lanyha, sőt a rozsártartó maradt. Feltűnő ellentétben jobb keresletre szilárd volt az árpa és a zab, melyekben a magas árkövetelések miatt nem volt kötés, míg a tengeri hasonlóan kisebb forgalomban 10 koronával drágult. Repce és köles üzlettelenül ártartóak. Bab kötés nélkül 23—24 jegyezhető. Egy-egy kis tétel szirok 455-1-3°0, expressz borsó 2550 és lucerna 6200 köttetett az állomás. Őrlemények üzlettelenül kissé gyengültek, de esek korpát kötöttek 5 koronával olcsóbban. Hivatalos jegyzések: Bura, tszavidéki 76 kg. IO6M2—107',/j, 79 kg. 10S1/-—IOOVs- fejérmegyei és pestvidéki 76 kg. 105, IO6V2, 79 kg. 107/s—IOS'/s, rozs 810—820, árpa 800— 820, sörárpa 860—890, zab 900—920, tengeri 770—780, repce 21—22, köles 823—850, korpa 490—495. Budapesti frifsvásár. December 29. Felhajtottak 138 darab... Arak: - kürtes, fiatal, könnyű 10.400—16.600. A zártvásáron ne. 1 volt üzlet. Tőzsdenaptár. Napóleon Amsterdam Belgrád Brüsszel Kopenhága Krisztiánia London 92. Angol fént 92. Milánó Líra Newyork 21. 74.999 8050—8490 240—254 955—1010 3780—4900 3130—3350 .100—96.500 400—96.800 920—975 930—985 .200—22.300 dollár 21.300—22.400 Paris 1080—1148 Francia frank 1095—1161 Prága 621—665 Szóna 152—163 Stockholm 5590—5920 Varsó 9.25—0.35 Bécs 29.90—32.10 Zürich 3700—3920 Bukarest 115—128 Tőzsdére* pofe Fizetési nap Tőzsdenapok Fizetési nap December 17. hétfő December 21. péntek Január 4. péntek Január 14. hétfő Január 15. kedd Január 16. szerda Január 18. péntek Január 31. csütörtök December 21. hétfő December 27. csütörtök Január 10. csütörtök' December 31., Január 17. i ! január ?1. hétfő Január 22. hett-; Január 23. szerda . 7 Január 0. szerda Január 11. pétitek 1 ; január 21. csütörtök j 1 i- Január brt.-' L kentek | Január 23. hétfő Január 29. kedd JVrsuár 39. szerv* r - Schober államtitkár a külföldi kölcsön várható hatásáról. A korona stabilizálása és a hitelviszonyok javulása. — A devizakorlátozás nagyfokú mérséklése. A bizalom helyreállása. — A külföldi tartozások és a magánadósok. A külföldi kölcsön jelentőségéről és várható hatásáról meglehetősen szétágazó s nem is mindig helytálló vélemények kerültek forgalomba. Leghelyesebbnek véltük, ha e fontos ügyben pénzügyi ételünk egyik legkiválóbb vezetőjéhez, Schober Béla államtitkárhoz, a Pénzintézeti Központ vezérigazgatójához fordulunk felvilágosításért. Véleményét az alábbiakban közöljük:• Arra a kérdésre, hogy mi lesz a kölcsön várható hatása, negatívumból kell kiindulni, tudniillik abból, hogy meggyőződésem szerint a kölcsön nélkül koronánknak teljes leromlása és hitelviszonyainknak teljes felfordulása következett volna be. Mindenesetre mint jellemző dolgot kell kiemelnem azt, hogy ősz óta, amióta a kölcsöntárgyalások komoly stádiumba léptek, a koronának értékelése — annak dacára, hogy a jegyforgalom igen nagy mértékben emelkedett — körülbelül állandó nívón maradhatott, enélkül az eddigi tapasztalatok szerint a jegyforgalom emelkedésénél nagyobb arányban kellett volna a korona elértéktelenedésének bekövetkeznie. Ma pedig azt látjuk, hogy az elmúlt decemberben egész jegyforgalmunk belső értéke határozottan nagyobb, mint októberi forgalmunké volt. Igaz ugyan, hogy a drágaság azóta is emelkedett, csakhogy ez olyan jelenség, amellyel az osztrák példa után a korona stabilizálódása esetén számolnunk kellett. Reméljük azonban, hogy ez a nagyfokú áremelkedés most már lényegileg befejezettnek tekinthető. Erre vallanak bizonyos jelenségek, így az értékpiacon tapasztalható árfolyamstagnáció, amely ugyan előbb következett be, mint Ausztriában, ahol a stabilizálódás csak a kölcsön folyósításának stádiumában mutatkozott, míg nálunk — úgy látszik, az osztrák példát látva maguk előtt az emberek — már előre eszkomptálni akarták a várható jelenségeket. — Ezekből a negatívumokból kiindulva azt hiszem, hogy a kölcsön folyósítása, amint az közelebb fog jönni, — mert hiszen még hónapok választanak el tőle — nemcsak a korona szasnázsilódását fogja maga után vonni oly módon, hogy azt többé nem kell mesterséges eszközökkel fentartani akarni és különösen nem lesz szükség a devizaforgalom mai nagyfokú korlátozottságára, — hanem előidézi az árak stabislzállítását is. — A kölcsöntől azt is várom, hogy egy esetleges átmeneti pénzszűke után a hitelviszonyok is normális mederbe fognak terelődni. Szinte önmagától értetődő, hogy egyedül a 250 millió aranykoronás kölcsönnel a szanálás befejezve még távolról sincsen, hanem ez azoktól a belső reformoktól is függ, amelyeket végre fogunk hajtani. Itt számolni kell azon rendkívül fontos pszichológiai momentummal is, hogy ezek a szükséges belső reformok nemcsak hogy sokkal könnyebben, hanem meggyőződésem szerint csakis a kölcsön folyósításával kapcsolatban és azzal összefüggésben hajthatók végre, mert ezeknek első feltétele a sikerben való bizalom, mert különben nagy erőfeszítéseket a magyar közgazdasági élettől várni nem lehetne. Az államtitkár úrtól aztán megkérdeztük, hogy mi a véleménye a háború előtti adósok azon mozgalmáról, hogy az adósságaik visszafizetését előírt öt évet meg szeretnék hosszabbíttatni azzal az indokolással, hogy a magyar állam is75 év alatt törlesztheti külföldi adósságainak egy részét a legutóbbi párisi megállapodások értelmében. Az államtitkár úr a következőkben volt szíves válaszolni: " Ezt teljesen lehetetlennek tartom, mert a megállapodás tulajdonképpen az állami kötelezettségeknek olyan fundálását jelenti, amely nem történhetett meg az állam meglehetősen súlyos áldozatai nélkül, amely áldozatokat bajos volna egyrészt a magyar adósokra áthárítani, másrészt azonban azt sem lehet kívánni, hogy az állam igényeiről teljesen kimondjon. Nem lehet olyan kívánságokkal előállni, hogy amikor az állam mások tartozásaiért kénytelen áldozatokat hozni, ugyanakkor beleegyezzék abba, hogy a maga igényeit teljesen feladja és pláne 35 éves terminusokat adjon a magánfeleknek tartozásaik visszafizetésére. Az államnak a tényleges terhekkel szemben támasztott igényei ugyanis távolról sem fedik azt, amit teljesíteni köteles, mert hiszen sok olyan adós is van, akiktől egyáltalában semmit sem lehet behajtani. Ez az egyik, a másik pedig az, hogy az államnak éppen a legközelebbi években lesznek olyan s rendkívül súlyos terhei a külföldi hitelezőkkel szerzeben, amelyeken ezekben az államra nézve annyira kritikus időben, amennyire lehetséges , könnyíteni kell. ’ "