Az Út, 1949. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1949-07-03 / 27. szám
2__ HÍREK Victor János dunamelléki egyházkerületi főjegyző A dunamelléki presbitériumok szavazatai alapján a dunamelléki presbitériumok Victor Jánost, a budapesti teológia tudós professzorát 251 szavazattal egyházkerületi főjegyzővé választották. Egyházi sajtónk bölcs vezetőjére Isten áldását kívánjuk, hogy új őrhelyén is kibontakoztathassa gazdag kegyelmi ajándékait. Magyar Bibliatanács A magyar biblia fordításával, kiadásával és terjesztésével járó feladatok elvégzésére megalakították a protestánsok a Magyar Bibliatanácsot. A tanácsba református egyházunk hat, az evangélikus egyház négy, a Szabadegyházak Szövetsége három tagot delegált. Elnökké Bereczky Albert püspököt, az Egyetemes Konvent elnökét, alelnökké Reök Iván evangélikus egyetemes felügyelőt és Kiss Ferenc orvosprofesszort, a Szabadegyházak Szövetségének elnökét, főtitkárrá Kódár Imre diakónust, az Egyházi Tudósító szerkesztőjét, az Alliance ügyvezetőit, titkárrá pedig Bíroó Gyula evangélikus egyetemes főtitkárt választották Istentiszteletek s 'e jei a budapest gyülekezeteiben 1949. július 3.-án K'iloin-ter, 10 óra Muraközy Gyula, d. ví- 5 Borzsák Sándor, 6 Evan- gélizáció (Kálvin-terem)* VII., Klau- Szál-téri imaház: 11 Farkas József, 7 I Evangélizáció Farkas József.* Bethánia (Gyulay Pál-u. 9.) fél 10 Farkas József.* Szabadság-tér 2., 10 Karsay Dezső, 6 Sütő István* Fasor (VII., Vilma királynő-út 5/7.). 8 kiránduló istentisztelet, fél 9 ifj. 10 és d. u. gyülekezeti.* Baross-tér: (XIV., Thököly-út és Dózsa György-út sarok), fél 11 Szőke Imre, 5 Szemenyei Sándor.* Józsefváros: (Vili., Salétrom-u. 5.), 9 Alföldi Borús Dezső, fél 11 Papp Ferenc, 5 Alföldi Borús Dezső.* Külsőjózsefváros: (Vili, Kőris-u. 13.), fél 11 tfj. Tóth József, 5 ifj. Tóth József.* Tisztviselőtelep: (X. Üllői út 90.) 10 Patay Pál, 15 Patay Pál.* Gubacsi-úti imaház: 9 Fazekas László.* Valéria-telep: (IX-, Külső-Üllői-út) 9, fél 11 és d. u. 7 Morvay István * V., Pozsonyi-út 58.: 10 és d. u. 1 Draskóczy László.* Angyalföld: (XIII., Frangepán-u. 43.) 10 Kiss Sándor, 6 Kiss Sándor.* Zugló: (XIV., Róna-u. 197.) 10 Sándor Ernő, 5 Csighy Sándor.* Nagy Lajos király-úti imaház: 10 Kutas Emil. * Külsőtrágressi-út: d. u. 3 Ku- | tas Emil. * Kőbánya: (X., Gergely-u-) I 10 Böszörményi Ede, 6 Hatolkay Árpád. * Buda: (II. Szilágyi Dezső- tér 3)) 10 Haypál Béla, 6 Rigói István. * Mészáros-utca 5.: 10 Gálfipál Béla. * Marczibányi-tér, 9 Mirtser Árpád) * Bimbó-út 51.: fél 11 Éliás József, 8 Evangélizáció: Kádár Imre. * Budahegyvidék: (XII., Böszörme- Inyi-út 28.) 10 P. Tóth István, 6 Já-szai Gyula. * Kelenföld: fél 11 Sebes- Ilyén Endre, 6 Evangélizáció. * Bar-tók Béla-úti iskola:- fél 11 Szabó Gé-za. * Óbuda: (III., Kálvin-u. 4.) 10 Incze Gábor, 7 Kovács Dezső * Bő- Izsadomb: (Áldás-u. 1 ) 12 Incze Gá-bor. * Külső-Bécsi-út: 9 Fazekas Laos * Skót misszió: 10 HalmiJános,412 angol nyelvű istentisztelet.* A felsőszabolcsi egyházmegyében befejeződött az évenként szokásos kanonika vizitáció (esperesi látogatás). Minden gyülekezetben az esperes vagy megbízottja egy napon át tartózkodott, reggel és este igehirdetést végzett. Az Újpest—felsővárosi és a Kőbányai egyházközségben működő CE Szövetségek július 1-től 12-ig fiúk, 19-től 29-ig pedig leányok részére evangélizáló tábort rendez Dunapataj határában. A testi és lelki megújulást kereső ifjakat, leányokat szeretettel hívogatják ezekre az alkalmakra. Tíznapi költség 60 forint, jelentkezni lehet Szalay Mihály presbiternél az Újpest belsővárosi református egyház címén. A budapesi egyházmegye házassági és családvédelmi tanácsadó irodája (II., Majnovszki fasor 33.) közli, hogy hivatalos óráit a nyári hónapokban csütörtökön és szombaton délután 4-től 6-ig tartja. A csepeli I. kerületi gyülekezet június 10-én ad hálát Istennek alakulásának ötvenéves fordulóján. Az ünnepségen Bereczky Albert, Benkő István és Farkas József szolgál. Délelőtt 10 órakor lesz az istentisztelet, d. u. 6 órakor pedig a templomi innenélv. „A feltétlen kegyelem nem menti a szív lustaságát" — Búcsúbeszélgetés egyházunk két vendégével, Thurneysennel és Lüthivel magyarországi tapasztalataikról és a megújuló református egyházról — Thurneysen Eduárd bázeli teológiai professzor és lelkész, a lelkigondozás elméletének és gyakorlatának egyik legelső munkása és Lüthi Walter berni lelkész, Svájc vezető evangélistája, meglátogatták a magyarországi református egyházat. Két héten keresztül, mintegy kétezer kilométer utat megtéve az országban, fölkeresték teológiai főiskoláinkat, egyes gyülekezeteinket; konferenciákon vettek részt, igét hirdettek és előadásokat tartottak. Amerre csak jártak, a Szentlélek mindenütt megmozgatta a lelkeket; eleven beszélgetésekre, testvéri találkozásokra került sor. A feltétlen kegyelem örömüzenete, melyet nagy bizonyságtevő erővel közvetítettek számunkra, bizonyára elvégzi , majd munkáját egyházunkban s bizakodva várjuk magvetésük gyümölcseit. De látogatásuk talán számukra is jelentett valamit s egy kis kirándulás alkalmával, amint egyik budai hegy tetejéről az újjáépült Budapest megkapó látványában gyönyörködtünk, megkérdeztük őket erről.) — Távol legyen tőlünk — — mondja Thurneysen —, hogy most egy inspekciós orvos szerepét játsszuk. Nem kívülről, nem az egészséges és a szakértő gőgjével szólunk hozzá a magyarországi református egyház kérdéseihez, hanem mint mi magunk is betegek, akik rászorultunk az egyetlen orvosra, mintegy egyik kórházi ágyból a másikba átszólva, szeretnénk néhány benyomást rögzíteni és testvéri tanácsot adni(A ,,kórházi beszélgetés“ egy örvendező megállapítással kezdődik.) — A legelső benyomás, melyet Magyarországon szereztünk, az volt, hogy itt nagy építés folyik. Házak, hidak, vasutak nőnek ki az emberek kézimunkájából. A földeken is nagyszerűen dolgoznak, minden talpalatnyi hely meg van művelve, az egész ország egy nagy kertnek látszik. — De ugyanígy tevékenykedik, épít a Szentlélek is. Élet van ebben az egyházban — mondja Lüthi —, a Szentlélek hatalmasan fű a magyar síkságon. A nyugateurópai egyházak s köztük a svájci egyház is csendes tóhoz hasonlítanak, mely csak azért nem poshad meg, mert a mélyén nem szűnik meg áramlani az Isten igéje, a magyarországi református egyház azonban sebesvizű folyó, igazi mozgalom,m a hitélet nem ünnepi fényűzés, hanem mindennapi kenyér, exisztenciális kérdés. S éppen azért, mert olyan közel kerültek a dolog lényegéhez, ahol már éget, nagy feszültségek is vannak. Mi is elevenen érezzük a feszültségeket s azt is, hogy pártos füllel hallgatták, amit mi pártatlanul mondtunk. Az ébredés népe és a népegyház két szembenálló tábora között állva, nem egyszer az volt a kísértésünk, hogy odakiáltsuk: legyetek egyek! De ezután lemondottunk erről, mert a feszültségnél rosszabb a közömbös megalkuvás. A nagy megújulások idején mindig polárisan jön ki az igazság: Péter és Pál, Luther és Zwingli kettőssége éppen arra való volt, hogy Isten népe megmaradjon az üdvös feszültségben s ne hulljon valamelyik végletbe. (Melyek a kísértő végletei a magyarországi megújulásnak? — kérdezzük ) — Ugyanazok, mint minden ébredésnek — válaszol Thurneysen — Átcsaphat az ébredés egyik oldalon egy külsőséges aktivizmusba, közéleti, szellemi mozgalomba, a másik oldalon pedig szubjektív élményhajhászásba, misztikus befelé fordulásba. Az igazi■ ébredésnek nem a mozgalom, de nem is a belső élmény, hanem az az ismertetőjele, hogy az Ige új fényben nyilatkozik meg egyesek előtt, akik azután újonnan merítenek belőle a gyülekezet számára. Egy ízben megkérdezték tőlem, hogy láttam-e felébredni gyülekezetét Magyarországon s a kérdés nem volt mentes bizonyos hátsó gondolattól. Akkor is, most is az a válaszom, hogy igenis láttam az ige előtt megnyílt gyülekezeteket, láttam száz meg száz szomjas szemet és feszülten figyelő arcot s ez az ébredés. Imádkozniok kell, hogy ezen a keskeny úton, az Ige világosságában és vezetése alatt megmaradhassanak, mint ahogy kedves gépkocsivezetőnk száguldott velünk a széles országúton, s hol jobbra, hol balra kanyarodva kereste meg rajta a zökkenőmentes részeket. — Hallottunk néhány evangéllizációt s még több igen jellemző hozzászólást és kérdést előadásainkkal kapcsolatosan — folytatja Thurneysen — s ezek alapján arra következtetünk, hogy három döntő fontosságú hitkérdésben nincs meg mindig a kellő tisztánlátás, éspedig a Szentlélek munkája, a törvény és az evangélium sorrendje s az egyház mibenléte tekintetében. Egyeseknek a szavaiból azt véltem kihallani, hogy az Igét és a Szentlelket a hit két külön forrásának tekintik, mintha bizony a Szentelek az Igétől függetlenül is munkálkodnék s új, személyhez szóló kijelentéseket adna. Az Igétől elszakított, szabadonfutó lélek nem a Szentlélek, mert nem ezeket a gyümölcsöket, hanem éppen a kegyetlenség, az önkényesség, a keserűség, a rosszhiszeműség, az indulatosság keserű bogyóit termi. Ez a magatartás mutatkozik meg a törvény és az evangélium viszonyításában is. Nem lehet eleget mondani, hogy előbb az evangélium, azután a törvény. Az a bizonyos egy szükséges dolog, melyet ezekben a napokban annyit hallottam emlegetni, éppen Istennek Krisztusban kinyilvánított feltétlen kegyelme, melyet ingyen kínál a bűnös embernek. Nincs más megtérés, mint ebben a kegyelemben való megkapaszkodás. Lehet, hogy e rövid idő alatt nem tudtunk eléggé belelátni a dolgaikba, de az volt a benyomásunk, hogy a magyar ébredésben túl kevés az örvendezés. — Blumhardt és Kutter nyitották rá a szemünket arra, hogy az evangélium központjában Isten országának elközelítése áll, ezt az üzenetet teszi magáévá minden igazi ébredés. A bűnt ostorozó igehirdetés az emberre irányítja a tekintetet s megakadályozza, hogy fölemeljük szemeinket a bűnbocsánatot hozó Krisztusra, a testté lett Isten országára. — Ami viszont az egyházat illeti — folytatja most Lüthi —, hinniük kell benne a harmadik hitcikkely szerint. Nem lehet egy gyülekezetet elhirtelenkedve holttá nyilvánítani. Én jártam itt egy gyülekezetben, ahol láttam, amit eddig hittem, a szentek közösségét, de ha nem is láttam volna, hinném, hogy itt és mindenütt a világon van népe Istennek. (Ezután egy ,,izgalmas“ kérdést vetünk fel. Mi a tanítása a lelkek megítélésének kegyelmi ajándékáról ?) . — A lelkek megítélésének karizmája valóban adatik időről-időre a hívőknek, de félelemmel és rettegéssel kell elfogadni és élni vele, mert könnyen várt szeretetlen, sőt téves itélgetésre. A veszedelem | abból szokott származni, hogy a | lelkek megítélésének adományát feloldozzák az igétől, holott a sj Szentlélek az igén át munkálkodik, | a megváltozhatatlan kijelentést teszi számunkra személyes meg-szólítássá és élő valósággá. — A Szentírásnak pedig nincs egyetlen helye sem, mely bárkit» is felhatalmazna a másik ember « hívő volta, kiválasztottsága, megigazulsága felett ítélkezni, ellen-ben annál több, mely mindenki felől való jóreménységre kötelez. A lelkek „megítélésének“ ka- frizsstája a hamis próféták, a téves tanítások leleplezésére adatik a gyülekezetnek s nem arra, hogy Istennek az emberre való titokzatos cselekvését kontrolláljuk. A pápai csalhatatlanságnak ez a protestáns változata is az emberre épít s Istennek Jézus Krisztusban megnyilatkozott feltétlen kegyelmét emberi feltételekkel korlátozza. (Nem gondolják — kérdezzük — hogy az evangéliumi megújulásról mondott kritikájuk a mi sajátos akusztikánkban túlságosan is aközömbösök malmára hajtja a vizet?) — Erre nem kell figyelmeztet- nie — mosolyog Thurneysen — eléggé figyelmeztettek azok a gyanús tapsok, melyekkel időn-ként megtisztelni véltek a közöm-bösök. Ezek a helyeslések számunkra riadók voltak, hogy az egyház tunya, megtérni nem akaró része felé is elhatároljuk móri-danivalóinkat Itt fölösleges minden szószaporítás: a feltétlen kegyelem nem ad jogcímet a hitetlenségre, s nem menti a szív lustaságát. Hirdetése nem válhatik egy „másik módszerré a legkevésbbé: sem bunkóvá, mellyel agyon lehet verni az ébresztőket, hogy ne za- varják a halálos álmot. Nem öröm számunkra, ha nem a megkegyel- ■, mezett bűnösök, hanem a bűn- tudatlan megkeményedettek őr- tendeznek szavainknak. (Keskeny utat mutattak nekünk — összegezzük a beszélgetést. — Hogyan lehet ezen járni?) — Isten gyermekeinek szabad-jságában — feleli Lüthi. — Mi megismertünk itt néhány férfit és nőt, akiket Isten ezzel a szabad- jággal megajándékozott, akik külső-belső megkötözöttségektől mentesen engedelmességben jár- nak az igazi középen. Ezeknek feladata a lelki vezetés, ők tudnak majd alázatosan szolgálni, beszélő viszonyban maradni mindkét táborral s együtt lenni mindenkivel a hitben. Mindenekelőtt pedig tudnak majd imádkozni. Talán nem szükségtelen éppen itt hangsúlyozni, hogy nincs nagyobb aktivitás az imádságnál. (Búcsúzunk s búcsúra Lukács bl-12-t olvassa Lüthi. Ezt kiáltották felénk akkor is, mikor felléptek a repülőgépre, mely visszavitte őket gyülekezetükhöz. Valóban mire is emlékeztettek volna inkább, mint az imádkozásra való felhívás igéire! Két alázatos szolgatestvért ismertünk meg bennük, akik nem győzték hangsúlyozni, hogy a maguk részéről csak szej gén./.légüket, hozták közénk, mert Jézus Krisztusban van minden gazdagságuk, s Istennek két emberét, akik úgy tudnak imádkozni, ahogyan csak a magát Jézus Krisztusnak feltétlen kegyelemre átadott, bocsánatot nyert ember tud.) . Makkai László Szemüveg, napszemüveg I Marton-aplika LET'“”! 1949. JÚNIUS 26—JÚLIUS 2. HÍREK Az Úr hív téged! — A lóréptffy Dickonissy-Anyaházhívása — Ézsaiásnak felteszi az Úr akérdést: „Kit küldjék el és ki megyen el nekünk ?" Ézsaiás p€,dig azonnal kész a felelettel: „Imhol vagyok én, küldj el engemet!“ (Ezs. 6:8). Bizonyára vannak olyan hívő hangok, akik ezekben a sorokban az Úr megszólítását fogják meghallani: kicsoeia áll készen a szolgálatra? — és kész engedelmeskedni a hivó szónak. .. szolgálat ezúttal a Lóránt fi 11 Diakonissza-anyaház munkaterülete a testvérközösségben, kórházban, árvaházban, szórványmisszióban és gyülekezetekben a szegények, betegek, elhagyottak, árvák között, ahova a diakonissza-testvér az Úr akaratából küldetést nyer. Ezekre a szolgálatokra valóban az Űr dicsőségét megtapasztalt és az Úr Lelkét nyert női lelkek szükségesek. Hiszen a kereszt alatt bűneik bocsánatát és örök életüket elnyert telkeknek Megváltójuk megújult földi életet is igér: a hivő ember élete a Szentlélek által vezetett, gyümölcsöket termő élet. A diakonissza-testvérnek úgy adja Isten ezt azéletet, hogy családi, kenyérkereseti és egyéb gondok nélkül szolgálhatják szívük hálájával Megváltójukat. Azok a hívő, lelkileg-testileg egyformán alkalmas, 18—32. év közötti leányok, akik a gyülekezeti életben már megpróbáltattak és érzik a hívó szót erre a szolgálatra, jelentkezzenek egy levelezőlapon a Lórántffy Diakonissza Anyaház igazgatóságánál (Budapest, XIV., Ajtós, Dürer-sor 33. sz.), ahonnan a további felvilágosításokat készséggel megadják nekik. A munka közelebbi megismerése céljából az Intézet kétheti vendégszolgálatra is szívesen látja az érdelködőket. Kik jogosulok sífifizetők gyűjtésére? Felhívjuk a lelkészhivatalok és olvasóink figyelmét arra, hogy mindenkit, aki lapunk részére előfizetőket gyűjt, igazoltassanak. Előfizetőgyűjtőinket cégjelzéses levélpapíron kiállított megbízólevéllel és fényképes igazolvánnyal láttuk el. Időközben azonban néhány megbízólevelet kénytelenek voltunk érvényteleníteni, de az még nincs birtokunkban. Tájékoztatásul közöljük tehát ezúton, hogy visszavontuk Szabó Attila, Sebő Rezső, Doma János, Töltéssy Zoltán és Varga Zoltán megbízólevelét. Fentiek tehát előfizetők gyűjtésére és pénz felvételére nem jogosultak. Ma is érvényben van Borbély Péter, Oláh Zoltán és Székely László igazolványa. Szerkesztőbizottság. Az „Élet és Jövő“ és „az Út“ egyesülése után az új szerkesztőbizottság megalakulásáig a két lap szerkesztőiből és belső munkatársaiból ideiglenes szerkesztőbizottság alakult. Benedek Sándor dr. egyetemi magántanár. A pápai teológiai akadémia igazgatója és a dunántúli egyházkerület főjegyzője, Benedek Sándor a debreceni tudományegyetem hittudományi karának gyakorlati teológiai tanszékén magántanári habilitációt nyert. A kecskeméti református egyház nyári konferenciázó telepén, Szikrában ismét megindult az élet Június 27—július 3-ig leányokat, július 4— 10-ig serdülő leányokat, július 11— 17-ig serdülő fiúkat, július 18—24-ig a nőszövetségi bibliaiskola első csoportját, július 24—31-ig a nőszövetségi bibliai iskola második csoportját, augusztus 1—7-ig főiskolásokat, augusztus 8—13-ig a kecskeméti egyházmegye lelkészeit, augusztus 13— 19-ig gyermekmissziói vezető-jelölteket, augusztus 20—21-ig presbitereket, augusztus 22—28-ig fiúkat várnak a kecskeméti egyház szikrai táborába. Augusztus 9—szeptember 4-ig üdülőtábor lesz. Részt vehet ezeken az alkalmakon minden egyházmegyebeli egyháztag. Részvételi díj egy hétre 30 forint, valamint 1 kg fehérliszt és 15 kg zsír. Kenyérfejadagjáról minden résztvevő maga gondoskodik. .Fürdésre, csónakázásra és játékra is bő alkalom nyílik. Jelentkezni a kecskeméti református egyház lelkészi hivatalánál lehet egyegy tábor kezdete előtt egy héttel. Rabold Gusztáv ny. református leánygimnáziumi igazgató, a kiváló Kálvin-fordító június 20-án 77 éves korában elhunyt. Temetése június 23-án volt Debrecenben. Kiváló latin nyelvész volt Rabold Gusztáv, egyik művét a Magyar Tudományos Akadémia is megjutalmazta. Amíg betegsége ágyba nem kényszerítette, állandóan Kálvinnal foglalkozott és saját vallomása szerint ez a munka nagy gyönyörűség és erőforrás volt számára. Szerény, hűséges munkása volt egyházának, barátai, munkatársai és hálás tanítványai szeretettel őrzik emlékét.