Az Út, 1953. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-04 / 1. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról) A dolgához bűn tapad, nem is képes arra, hogy sikeres békemozgalmat vigyen végbe ebben a világban! Én azonban nem gondolom azt, hogy Isten azért hívott el a maga gyermekeiül, hogy mindig csak hibákat csináljunk. Én hiszem, hogy Isten azért hívott el minket a gyermekeiül, hogy mi képesekyünk felépíteni a szeretetnek és a estvér leégnek az országát itt, a földön, a mi embertestvéreink között. Hiszen Jézus maga mondja tanítványainak: »Aki hisz énbennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekszem, és nagyobbakat is cselekszik azoknál« (János 14:12). Az ige Isten munkatársainak nevez bennünket. Ez az oka annak, hogy én, mint keresztyén ember, támogatom a békemozgalmat. Megjelent Endicott a Magyarországi Ökumenikus Bizottság ülésén is, ahol felszólalásában örömét fejezte ki, hogy a magyar protestáns egyházak ilyen testvéri egyetértésben dolgoznak együtt. Kiemelte, hogy mint keresztyén ember és lelkipásztor azért vesz részt a békemozgalomban, mert a háború bűn, ami ellen harcolni kell. A béke Isten akarata és meg is valósítható, ha mindent megteszünk érte. A Magyar Béketanács sajtófogadásán is felszólalt James Endicott. Felszólalásában a többi között ezeket mondotta: — A világon az emberek mindenütt egyformák, ugyanazok a szükségeik és vágyaik. A nyugati világ szellemileg és erkölcsileg beteg amiatt, amit erőtlenebb, elmaradottabb embertársaival szemben a gyarmatokon elkövet. Az evangélisták elbeszélik, hogy egyszer egy gazdag fiatalember felkereste Jézust és tanácsot kért tőle, hogy mit cselekedjen, hogy örök életet nyerjen. A válasz az volt, hogy adja oda mindenét, amije van és úgy kövesse Jézust. A nyugati világgal most olyasmi történik, mint a gazdag ifjúval. Jézus parancsa az, hogy amije van, adja át azoknak, akiket illet, ne tartsa zsákmánynak a gyarmatokat. A Nyugat ismeri ezt a parancsot, de egyelőre nem engedelmeskedik neki, szembeszáll vele, inkább háborús veszedelmet zúdít a világra, önmagára, mert görcsösen ragaszkodik ahhoz, ami az evangélium szerint nem is az övé. • Mi, keresztyén emberek, fenntartás nélkül, jó lelkiismerettel szolgálhatunk a békemozgalomban, mert a békemozgalom küzdelme teljes összhangban van a békesség Istenének parancsaival. Meggyőződésem, hogy a népek békeakarata győzelmet fog aratni. A népek kívánsága az, hogy a nagyhatalmak vezetői üljenek össze megbeszélésre azon az alapon, hogy nem akarnak háborút. — Huszonkét évig éltem misszionáriusként Kínában és a legutóbbi időben is eleget láttam a keleti világból ahhoz, hogy megállapítsam: keleten valóban békét akarnak és eléggé ismerem az Egyesült Államokat is ahhoz, hogy elmondhassam, ott egy kicsiny, de szervezett csoport katonai erővel akarja rákényszeríteni akaratát a világra. A világ népeinek egységes akarata azonban meg tudja akadályozni a háborús szándékok érvényesülését. A békemozgalom döntő ereje abban van, hogy az ő oldalán van az igazság A háborús párt pedig szívében érzi és tudja, hogy nincs igaza. Ez a tény fogja eldönteni az emberiség nagy élet-halál kérdését a béketábor javára — mondotta James Endicott kanadai protestáns lelkész. hétköznapok dolga A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL szóló új törvény január 1-én életbe lép. A hatálybalépésről szóló törvényerejű rendelet felsorolja a hatályukat vesztő korábbi jogszabályokat, és a hatálybaléptetéssel kapcsolatos egyes kérdéseket szabályozza. A házasság felbontása iránti perben kirótt külön illetékre nézve akként rendelkezik, hogy az illeték megfizetésének elmulasztása esetén az illetéket bírói úton kell behajtani, s ez iránt a bíróság hivatalból intézkedik. Ha külön törvény vagy a magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik, a magyar bíróságok joghatósága kizárólagos a magyar állampolgár személyállapotára vonatkozó perben, a magyarországi ingatlanra vonatkozó perben és a magyar állam vagy külfőtlen területenkívüliséget élvező magyar állam,polgár ellen irányuló olyan polgári perben, amely a nemzetközi joggyakorlat értelmében külföldön folyamatba nem tehető. Varnnak olyan esetek, amikor — habár az ügy nem tartozik a magyar bíróság kizárólagos joghatósága alá, a külföldi bíróságnak abban hozott határozatát mégsem lehet érvényesnek elismerni. A választottbírósági eljárásra vonatkozó szabályokat is tartalmaz a tvr. m tesz. A hajdani Pest dicsérete írta: Esze Tamás Mostanában, mikor a kuruc szabadságharc 250. évfordulójára készülődünk, sokat tűnődtem azon, hogy Pest városának volt-e valami köze Rákóczi Ferenchez? Vájjon hazánk fővárosa történeti hagyomány alapján részt kérhet-e magának a nagy dátum megünnepléséből? Kedves közönségemnek, az Út olvasóinak szeretnék először beszámolni kutatásom eredményéről: a mai Nagy-Budapest büszkén tekinthet vissza, ősére,a hajdani Pest-Budára, semmiivel sincs kevesebb köze nagy függetlenségi háborúnkhoz, mint — mondjuk — Debrecennek. A két testvérváros: Pest és Buda a kuruc szabadságharc nyolc esztendeje alatt ellenséges sziget a körülöttük táborozó és szállongó kuruc seregek hullámverésében. Egyik várost sem tudta elborítani, birtokába venni- Buda megvételére talán nem is gondoltak a kurucok, Pest azonban mindig nyugtalanította fantáziájukat. Ebben az időben Buda is, Pest is ráccal elegyes német város, Pestnek azonban számottevő magyar lakossága is van. Színes, megragadó adatok beszélnek arról, hogy a pesti magyarok Rákóczi hívei. Az »Istennel a hazáért és a szabadságért« felemelt kuruc zászlók alá mindjárt a felkelés első évében jöttek ki Pestről magyarok. Erdős Imre »mindjárt az elein« ment ki Rákóczi hűségére — felesége alig tudott utána szökni —, hadnagyságot viselt egy Pest környékén harcoló ezredben és egy szomszédos magyar falu védelmében vesztette el fiatal életét. Horváth András is kijött Pestről, hogy »annál alkalmatosabb lehessen a haza szolgálatjára« Sípos György ■ Budáról, testvére, András, Pestről szökött ki a kurucok közé. Egy nemes ember is akad a kuruccá lett pestiek között: Pataky Gáspár 1704. végén »egész cselédestül, minden jószáginak ott hagyásával« jött ki a fejedelem szolgálatára. Akik kijönnek és kuruccá lesznek, nagy árat fizetnek bátor színvallásukért, vagyonukat menten elkobozza a budai kamarai adminisztráció. Mégis jönnek szakadatlanul. Dékányi János főhadnagynak egész pesti serege van már, ők is családostul hagyták oda a várost, családjukról az ország kasszája gondoskodott. De a város falai között is maradtak igaz magyarok. A Pest eten való kuruc hadműveleteket »tapasztalható haszonnal« segítették azok a városbeliek is, akik a kurucokkal éreztek együtt. 1703. október 2-án, midőn a felkelők a város falai alá érkeztek, a legfontosabb bástya ágyúját nem tudták a németek ellenük fordítani, mert azt egy magyar ötvösmester beszegezte. Bessenyey Zsigmond kuruc ezereskapitánynak — a költő Bessenyey nagyapjának — »Pestről egy jólelkű ember megszente«, hogy jól vigyáztasson, a német rá akar csapni a kurucokra. Az ilyen titkos kurucoknál bújnak meg a városba lopakodó kuruc kémek, tőlük szerzik értesüléseiket. A Pest ellen folyó kuruc hadműveleteik a várost nyugtalanító csapatok helyi jelentőségű vállalkozásai voltak. A kuruc hadvezetés komolyan csak akkor gondolt Pest ostromára, mikor felmerült az országgyűlés összehívásának terve. A fejedelem Pest ostromát gondosan elő akarta készíteni, vállalkozása sikerét biztosra, is vette, különben nem a rákosi mezőre hívta volna össze a felkelő ország státusait és rendeit. 1705. július 10-én — tíz nappal az országgyűlés meghirdetése után — a pestiek úgy értesültek, hogy a fejedelem Kassáról Pest felé tart a város elfoglalására. Egy éjszaka valóban német nyelvű proklamációkkal ragasztották tele a falakat, melyekben a kurucok nagy ígéretekkel biztatják a lakosokat a város átadására. A burgereknek azonban csak éppen öt esztendő múltán az éhség tanácsára jutott eszükbe, hogy jó lenne Rákóczinak hódolni. A fejedelem maga akarta vezetni az ostromot. Méltó feladatnak érezte ezt a vállalkozást, de nem katonai, hanem politikai tekintetben. Bevenni egy katonailag alig jelentős megerősített várost, ez magában rég nem vezértett, de a város meghódítása révén birtokba venni az ősi mezőt, ahol 200 esztendővel korábban létrejött a martyar függetlenségi mozgáinak híres alapokmánya, az 1505. évi rákosi végzés, ez valóban fejedelmi cselekedet, méltó a nemzet vezéréhez. Udvari marsallját, Vay Ádámot bízta meg az ostrom előkészítésével: egy tisztet parasztruhában küldjön be a városba, tanulja ki »micsoda városbeliek s mennyi szármák s minerit állapottal őrzik a kapukat s a város falait.« Egy kuruc szolgálatban álló francia hadimérnök, La Motte, járt el ebben a veszedelmes küldetésben. Ezen a nyugtalan, váradalmakkal teljes nyáron kuruc katonai alakulatok táboroznak Rákos mezején. Bezerédy Imre, a híres brigadéros, augusztus 6-án a »Rákos vize mellett lévő malomnál« írt levelet generálisának. Mindenki bizonyosra vette, barát és ellenség, hogy Rákóczi terve sikerülni fog és a nemes Pest vármegyében lévő Rákos mezején jön létre a szabadságért felkelt rendek szövetkezése: a konfederáció. Tervében a felvidéki Rákócziak sarja, Erdély fejedelmeinek ivadéka a hegyek fia, visszatért a hazát foglaló hajdani magyarok tájszemléletéhez, számára is a végtelen felé kitáruló puszta a szabadság jelképe. A puszta a jelképe Rákóczi rövid, egy évtizedre sem terjedő, országlásának is. úgy igazgatta országát és népét, mint az ősi pásztorfejedelmek, szakadatlanul úton, bolyongva, nélkülözve a fejedelmi székhely tekintélyét és biztonságát. És az otthont, melyre még a királyoknak is szüksége van. A Felvidék katonai és gazdasági erőforrásaiból táplálkozó háború vezére a pusztához, a Balassa Bálint dicsőítette szép sík mezőhöz, a Petőfi megénekelte rónák végtelenjéhez tért vissza, mikor szabadságharca és a nemzet története között kapcsolatot akart teremteni. A német iga alól szabaduló" magyarság új alkotmánya, vezérének fejedelmi hatalma arról a mezőről vegye eredetét, mely — most Rákóczit idézzük — »a haldokló szabadság utolsó sóhajait« hallotta a Habsburg-király választást megelőző utolsó magyar országgyűléseken. Első országgyűlését »a régi hajdani országgyűlések helyére és formája szerint« hívta össze. A rákosi mezőn akarta felállítani Bethlen Gábor 12 árbocos sátorpalotájában »a magyar szabadság két évszázada leomlott sátorát«. Rákóczi szabadságharcának megértéséhez tehát a rákosi mező adja a történeti távlatot. Micsoda balgatagság volt korábbi történetírásunknak amaz állítása, hogy a kurucok lengyel »mintát szolgailag utánozva« jutottak el a rendek szövetségének és a vezérlő fejedelemségnek gondolatára! Kisfaludy Károly a rákosi mezőn Mátyás királyt idézte: »Hol vagy Mátyás, igazságos? Te láttad őt boldog Rákos!« A Pest alatt húzódó mező, ma egy világváros gyárakkal és munkásházakkal viruló területe, legigazabban Rákóczi Ferencé. CSENDES ÓRA VEZETI: DARÁNYI LAJOS A Máté írása szerint való evangélium JA”. 4 »Nem minden, aki azt mondja nékem: Uram, i ‘m . Uram, megyen be a mennyeknek országába, hanem aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.« (7:21—29.) A biblia így sorolja fel az ige útját: hallani, hinni, szóval és tettel hirdetni az Isten akaratát, az igét. Ezt a sorrende jelképezi a földbevetett mag élete: előbb el kell vetni a magot, művelni kell a bevetett földet, a termést pedig le kell aratni és be kell takarítani. Minden munka agyümölcsért van. A keresztyén ember cselekvő, munkás, Isten akaratát teljesítő ember. Nem lehet megállani az ige útjának elején s a keresztyén ember nem kezdheti a végén. JAN. D »Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem... ■in. .i* nJ Akarom, tisztulj meg.« (8:1—4.) Jézus a Hegyi beszéd végén a cselekedetek fontosságát hirdette. Ezután maga is cselekedni kezd: gyógyít. Egy gyógyíthatatlan, ragályos, a többiektől elkülönített beteg, egy bélpoklos JAN. D »Csak szólj egy szót és meggyógyul az én ■j.li■ ir szolgám.« (8:5—13.) E történet szerint egy római tiszt megy Jézushoz szolgája érdekében. Megalázza magát, amikor ezt mondja: nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj. S dicsőséget ad Krisztusnak ezekben a szavaiban: szólj itt és meggyógyul az én szolgám otthon. Ez a katonatiszt a maga katonaéletének példáját szabja JAN 7 »Ő vette el a mi erőtlenségünket és 5 hordozta * a mi betegségünket.« (8:14—22.) Jézus itt is gyógyít: Péter anyósát. A meggyógyított beteg gyógyulása után nyomban szolgálni kezd a többieknek. Isten minden ajándéka hálaadásból fakadó szolgálatrabírja és kötelezi a keresztyén embert. Péter házában Jézus kegyelmes cseJAN. 8 I »Mit féltek, óh kicsinyhitttek?« (8:23—27.) Az eddigiekben Jézus főként abban gyakorolt kegyelmet, hogy meggyógyította a betegeket. Amikor a vihart lecsendesíti, a tanítványok hitét erősíti. A viharban Jézus először a megrémült tanítványokhoz szól: Miért féltek?! Nem csak a vihar erejét, hanem Isten megtartó közelített hozzá. Első szavaiban arról tesz vallást, hogy Jézusnak van hatalma arra, hogy meggyógyítsa őt. Csak az a kérdés, hogy akarja-e. Jézus válasza arról szól, hogy nemcsak hatalma van a gyógyításra, a megtisztításra, hanem akarja is azt. Erős és kegyelmes. Krisztus hatalmára. Ő tudja, mi a parancs és mi az engedelmesség. így érti meg, hogy Jézus szava a mennyei rendet valósítja meg. Amikor Jézus ennek a római embernek a hitét látja, a farizeusok számára nehezen elfogadható igazságról tesz bizonyságot: az örökkévaló ígéretek részeseinek serege nagyobb, mint amekkorának az emberi szem látja. lekedete megerősítette a szolgálat lelkét , példát adott arra, hogy a keresztyén családban az egységet az egymásnak való szolgálat biztosítja. Jézus eligazító munkájának egyik ékes bizonyságát ismerhetjük meg ebben a történetben: erejét is számba kell vennie a keresztyén embernek. Nem Istent kell oktatni, ébresztgetni arra, hogy gondoljon velünk, abban a hitbenkell erősödnünk, hogy neki gondja van ránk. A keresztyén ember ereje és bátorsága abban a hitében gyökerezik, hogy Isten kegyelmesen gyakorolja fenntartó és kormányzó hatalmát. JAN 9 I »Azért jöttél ide, hogy idő előtt meggyötörjél minket?« (8:28—34.) Két megszállott, ma őrültnek nevezett ember kerül közel Jézushoz. Az őket hatalmában tartó gonosz szava szólalt meg bennük. A Sátán tudja, hogy Isten neki győztes ellenfele s azt akarja elhitetni az emberrel, hogy Isten az embernek is kárát akarja. JAN 101 »Látva Jézus azoknak hitét, monda a guta- Ütöttnek: bízzál fiam, megbocsáttattak néked a te bűneid.« (9:1—8.) Ezt a gutaütött embert négy ember vitte Jézushoz. Jézus ennek a négy embernek a hitét látva, gyakorolt kegyelmet a betegen. Lehet, hogy a guta ütött nem is hitt, csak azok, akik Jézushoz vitték őt. A Sátántól megszállott disznónyáj a tengerbe rohan, a Sátán útja a pusztulás felé visz, Jézus Krisztusé az élet felé. Jézus Krisztus minden munkájával éppen a gyötrelemtől akarja megszabadítani az embert, életet és örömet kíván ajándékozni. Jézus a bűnbocsánat meghirdetésével kapcsolta össze a gyógyítás ajándékát. Mind a kettő Isten könyörülő szeretmének bizonyos jele. Jele annak is, hogy Isten kegyelmes, egyaránt meg akar szabadítani testünk és lelkünk bénító terheitől. 1953. január 4—10. hírek VALLÁSOS FÉLÓRA A RÁDIÓBAN. Január 4-én, vasárnap délelőtt 9 óra 45 perckor vallásos félórát közvetít a Petőfi Rádió. Igét hirdet Bodoky Richárd, a Bethesda-kórház igazgatólelkésze, az egyetemes konvent sajtóosztályának munkatársa. LELKÉSZKÖRÖK ÉLETÉRŐL. A szolnokvidéki lelkészi kör december 12-i szolnoki összejövetelén Szokody Gyula szolnoki lelkipásztor bevezető áhítata után meghallgatta Kuthy Béla szolnoki vallásoktató lelkész beszámolóját, János evangéliuma új fordításáról. A karácsonyi igehirdetés feladatairól Kovács István szentmártonkátai lelkipásztor tartott előadást. A bodrogközi lelkészi ikör december 16-án Nagyrozsvágyon találkozott. Igét hirdetett Szentimrey Mihály segédlelkész. Előadást tartottak: Janka Péter esperes, Fiedler István lácai lelkipásztor, Bede Gyula tiszakarádi lelkipásztor, sajtóbeszámolót tartott Varga János ricsei lelkipásztor. A lelkészi kör ezután összeállította jövő évi munkatervét. HEWLETT JOHNSON Canterbury érseki helynök a népek bécsi kongreszszusáról hazaérkezve, kijelentette: »Ez ■volt a legtökéletesebb konferencia, amelyen valaha is részt vettem. A kongresszusnak kétségkül nagy sikere volt. Megbecsüléssel fogadták a brit delegációt, amely 50 Labour-párti, 93 szakszervezeti és 10 lelkészi tagból állt.« A KARÁCSONYI ÜMNEPEKET Koreában, az intervenciós amerikai csapatok körében töltötte Spellman newyorki bíboros. Az egyik osztrák lap a bíboros utazásával kapcsolatban megjegyzi, hogy a Koreában Harcolt amerikai katonáknak küldött »harmadik karácsonyi üdvözlet« eljuttatásához bíboros személyre volt szükség. »Nem tudjuk, hogy mivel utazott Spellman, repülőerődön, vagy hajón-e, de azt tudjuk, hogy vele egyidőben újabb hadianyagszállítmány érkezett, mely Korea további pusztulását jelenti. Ennek a kalandnak összeomlását azonban — folytatja az osztrák lap — semmi sem akadályozhatja meg.« Hatalmas hallgatóság előtt számolt be Párizsban, a Vel'd'Hiv’ sportpalotában Bose protestáns lelkipásztor felesége a bécsi békekongresszusról, ahol mint a francia nép kiküldöttje jelent meg. Beszédében többi között ezeket mondotta: »Ha nagy sietséggel jöttem haza, ez azért van, mert a jó hírt az ember nem tudja magába zárni. Nagy változást kell hogy jelentsen, amikor 85 különböző nemzet kiküldöttei elhatározzák, hogy legfontosabb teendőjüknek tartják a béke megőrzésének munkáját.« Nyilatkozott a sajtó képviselőinek Ragnar Forbech, az oslói katedrális káplánja Bécsből való visszatérése után: »Hálás vagyok azért a nagy élményért, amit számomra a népek békekongresszusán való részvétel jelentett. Hiszem, hogy ez a kongresszus igen jelentős a békéért való további küzdelemben. Meg vagyok róla győződve, hogy a részvevők hazájukban újabb tömegeket fognak megmozgatni a háború megakadályozása érdekében.A Presbiteri gyűlésen is beszámolt a III. Magyar Békekongresszuson szerzett tapasztalatairól Zeke Mihály, a hajdúhadházi gyülekezet presbitere, aki a béketalálkozón mint Hajduhadháza és környékének küldötte vett részt. Hosszabb cikkben foglalkozik a német békegyűléssel és a népek bécsi kongresszusával Kelmscherper potsdami protestáns lelkipásztor. A cikkben összehasonlítást tesz a német protestáns egyházak egy évvel ezelőtti és mai békeszolgálata között. Egy évvel ezelőtt a német békegyűlésen 30, a legutóbbin pedig 203 protestáns lelkipásztor vett részt. A cikk megállapítja, hogy ez a mozzanat is tükrözi a békéért küzdő emberek táborának megerősödését. Lelkipásztorbeligtatás: A diósviszlói gyülekezet lelkipásztori tisztébe december 14-én iktatta be Kathona Géza teológiai magántanárt, eddigi drávapalkonyai lelkipásztort Nagy Ákos, a baranyai egyházmegye esperese. HALÁLOZÁS. Hajdú Károly, a nagygéci és a tyukodi gyülekezet volt lelkipásztora életének 65. évében, december 24-én Budapesten meghalt. Az elhunytban Hajdú Péter püspöki titkár, egyházkerületi missziói előadó, édesapját gyászolja. Temetése december 27-én volt, amelyen Bereczky Albert püspök a Máté 11:28—30. versei alapján hirdette az igét. — Bereczky József tasnádi lelkipásztor, esperes életének 64., lelkipásztori szolgálatának 38. esztendejében meghalt. Már évtizedekkel ezelőtt mindkét szeme világát elvesztette s ennek ellenére lelkipásztori és esperesi szolgálatát hűséggel ellátta, s irodalmi munkásságot fejtett ki. — Hajmás Károly, a csöglei gyülekezet 53 évig volt harangozója, 92 éves korában elhunyt-