Bányamunkás, 1926 (15. évfolyam, 1-21. szám)
1926-01-07 / 1. szám
1926 felelően be tudja tölteni. Következnek az indítványok : Unterwegner József (Dorog): Kéri a kerületi titkárság további föntartását. A közgyűlés elfogadta. — Csóka Vendel: Javasolja, hogy a társpénztárak központosítása körül kifejtett tevékenységért a közgyűlés Peyer elvtársnak és a nemzetgyűlés szociáldemokrata frakció többi tagjainak mondjon jegyzőkönyvi köszönetet. A közgyűlés elfogadta. — Tóth István (béregi) a tatabányai kerületi titkárság fölállítását kéri. A közgyűlés elfogadta. Eljárást kívánok azok ellen, akik illetéktelenül körleveleket küldenek szét. Fölvilágosítás után elfogadva. — Pinkusz Ernő a közgyűlésnek korábban való megtartását kivánja. Fölvilágosítás után tudomásul szolgál, hogy a jövőben a közgyűlések a nyári hónapokban tartassanak. A mostani közgyűlést a rossz gazdasági viszonyok miatt kellett az őszi hónapokra halasztani. — Ondrék József (Etes): A taggyűlésekre ma is bányatelepről is jöjjenek előadók. A közgyűlés nem fogadta el, mert a költségek miatt nem valósítható meg. — Tóth István (Pilisvörösvár): Pilisvörösvárnak az esztergomi kerülethez való csatolását kéri. Fölvilágosítás után tudomásul szolgál, hogy a csoport eddig is odatartozott. Unterwegner József (Dorogi): A munkanélküliség ellen való biztosítást kéri. Fölvilágosítás után elfogadva oly értelembnn, hogy a többi szakszervezetekkel közösen indítandó ez ügyben mozgalom. Telek József (Salgótarján) a nyolcórai munkaidőnek minden telepen való szigorú betartását kéri. Határozat már a napirendnél megtörtént. Payer Károly titkár végül megjegyezte, hogy a benyújtott összes indítványok az ügyrend értelmében nem voltak kellő számi küldöttel aláírva. A jövőben ez precedens nem lehet. Takács József elnök: Tanácskozásunk végére jutottunk. Zárszóval Peyer elvtárs kiván élni. Peyer Károly: Háromnapi tanácskozásunk végére jutottunk. A közgyűlés előtt sok olyan panasz volt, amely eddig is ismeretes volt előttünk, de az a nyomor, ami van, arról csak itt szerezhetett tudomást a nyilvánosság. Történelmi esemény a mostani kongresszusunk, mert ezen tárgyaltuk végre a társpénztári törvényjavaslatot. Az eredmény ma még csak félúton van és önökön múlik, hogy teljes egészében megvalósuljon. Arra kérem önöket, hogy álljanak teljes erővel a Szövetség mellé és tegyék lehetővéaz anyagi és erkölcsi támogatással, hogy módjában legyen az itt elhangzott panaszokat orvosolni. Arra kérem önöket, hogy az mikor kimennek a bányatelepekre, akkor ezt az érzést vigyék magukkal lelkükben és magyarázzák meg elsősorban a munkásságnak azt, hogy ezen a tanácskozásunkon sok mindent elhatároztunk és még sokival többet tudtunk volna megvalósítani, ha ti is ott volnátok a Szövetségünk tagjai sorában. Egymás iránti szeretettel távozzunk innen azzal az érzéssel, hogy háromnapi tanácskozásunk alatt becsületes munkát végeztünk és előbbre vittük a bányamunkások ügyét és kívánok önöknek valamennyiüknek jó szerencsét! Takács József elnök: Arra kérem önöket, hogy véssék a szívükbe és vigyék ki a telepekre, hogy ez a közgyűlés olyan célt szolgált a mi érdekünkben, amely előbbreviszi a mi mozgalmunkat és a mi érdekeinket és kérem önöket, hogy tartsák kötelességünknek az itt elhangzott javaslatok betartását és végrehajtását. A közgyűlés tanácskozásait bezárom. Jó szerencsét! grensek. Felsőgalla. December hó 13-án tartotta a helyicsoport rendes havi taggyűlését, amelyet ahelyicsoport dalköre nyitott meg. Javorek Pál, a helyicsoport elnöke, megnyitotta, a gyűlést, utána Fodor József vette át a szót, aki előadásában rávilágított a munkásság nehéz gazdasági helyzetére. Beszámolt a társpénztár központosítása érdekében folytatott küzdelemről. Beszámolt még a Szövetségnek IV. országos közgyűléséről és ismertette a közgyűlés által, a munkások gazdasági helyzetének javítását célzó, a társpénztárak központosítását és a bányamunkások üdülési szabadságának megvalósítását célzó határozati javaslatokat. A határozati javaslatok jelentőségének ismertetését a jelenlévők örömmel fogadták és egyhangús határozattal vették tudomásul Fodor elvtárs jelentését és biztosították a Szövetséget bizalmukról. Fodor elvtárs előadása után több elvtárs szólalt föl a fölmerült sérelmek orvoslása érdekében, majd Javorek Pál elvtárs, a helyicsoport elnökének zárószavai után a dalárdának „Fél szocialisták“ című énekszám előadásával a gyűlés rendben véget ért. Tatabánya: A csoport tagjai december 20-án tartották meg a taggyűlést, amely a felsőgallai gyűléshez hasonló határozatot hozott. Mára: A helyi csoport tagjai december 20-án taggyűlést tartottak, amelyet Nyers József elnök nyitott meg. A pénztári jelentést a taggyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Vida József kerületi titkár ismertette a napirenden lévő bányatárspénztárak központosítását, valamint a közgyűlésnek azon határozati javaslatait, amelyet a közgyűlés a bányamunkások üdülési szabadsága, valamint a bányaiparban beállott és a munkásságot súlyosan érintő gazdasági válság tűrhetőbbé tételére és annak emberségesebb rendezésének megteremtésére hozott. Fölhívja a taggyűlést, hogy mindenki, aki csak bányász, minden elsejével hasson oda, hogy az országos közgyűlésen elfogadott határozati javaslatoknak érvényt szerezzünk. A helyi csoporttól eltávozott vezető tagok helyébe alelnöknek Csorna László, jegyzőnek Fredrich György, választmányi tagnak Gyorsok Józsefet választották meg. Brennberg. Az ottani helyicsoport november 22-én, vasárnap délután jól látogatott taggyűlést tartott, Wyborny Ferenc, a csoport elnöke üdvözölte a jelenlévőket és jelentést tett a csoport működéséről. Utána a központ részéről Bertrand Antal szólalt föl, aki beszédében részletesen kitért a bányamunkásság nehéz hely BÁNYAMUNKÁS zetére és foglalkozott a társládáknak központosítására való szükségességével. A gyűlés lelkes hangulatban fejeződött be. Nagymányok. A helyi csoport tagjai november 29-én taggyűlést tartottak, amelyet Schaus József nyitott meg. Wusching János a csoport pénztári állományáról tett jelentést. A központ részéről Bertrand Antal részletesen foglalkozott azon sérelmekkel, amelyek itt ebben a kerületben a munkásságot érték. Utána Vida József kerületi titkár szólalt föl, aki beszélt a társládák központosításáról. Schauf elvtárs zárószavával a taggyűlés a legnagyobb rendben véget ért. SZEMLE A „tagi |aafja?3TraaKássB A szanálás következtében leírhatatlan nyomor van a bányamunkások között. Az anélkül is nehéz megélhetési viszonyokat még súlyosabbá tette az, hogy a telepeken majdnem kivétel nélkül heti egy-két, sőt három szünnapot is tartottak. Nagyobbszámú elbocsátások történtek, amely elbocsátásoknak csak egy része járt nyugdíjazással, a többit végkielégítették, vagy pedig még ezt sem kapták meg. A nyugdíjazás módjáról és annak összegéről, már ismételten esett szó, mindenki tudja, hogy a nyugdíjak alatt ma csak alamizsnát lehet érteni és az távolról sem elegendő a legszűkösebb megélhetésre sem. A végkielégítés összege se ejtsen senkit se tévedésbe, mert az legföljebb arra jó, hogy a bányatárspénztár egy nyilatkozatot kapott, amely szerint az illető munkás minden néven nevezendő igényével a társpénztárral szemben kielégítést nyer, de nagyon zavarba jönne mindenki, ha megkérdeznék a végkielégített munkástól, hogy az összeggel mit csinál, mert sok esetben ez az összeg egyheti élelmezésre sem elegendő. A dolgozókat is alaposan megnyomorították a szanálás korszaka alatt. A szakmánybérek megállapítása és sok egyéb hozzájárult ahhoz, hogy a munkásság ma alacsonyabb bérért sokkal többet kénytelen dolgozni. Annál nagyobb feltűnést keltett a bányatelepeken az a hír, hogy a bányatársulatok tisztviselői és altisztjei ez évben kivételes nagy összegű jutalomban részesültek. Tudni kell ugyanis, hogy a havi fizetéses alkalmazottakat nem érinti a munkabeszüntetés, ők változatlanul megkapják a megállapított havi fizetést. De a kapitalizmus „lm szolgáit“ nemcsak munkájukért, hanem másért is jutalmazzák. Mert hisz nélkülük nem lehetne végrehajtani a kizsákmányolásnak azt a fokát, ami most történik. A Magyar Általános Kőszénbánya rt.-nál a hír szerint karácsonyi, illetve újévi jutalmazásra átlagban 3 havi fizetésnek megfelelő összeget adtak. Nem irigyeljük ezt az összeget azoktól, akik megkapták csak rá kívánunk mutatni arra, hogy amíg ezeknél a vállalatoknál a munkásokkal szemben a legkíméletlenebbül járnak el, amikor a kizsákmányolás nem ismer határt és hosszú évtizedeken át ott dolgozott munkásokat a legkisebb mulasztásért kirúgnak, amikor folyton hangsúlyozzák, reggel, délben és este, hogy többet kell termelni, mert csak akkor vagyunk versenyképesek, akkor önkénytelenül is gondolkodóba kell esni, hogy ilyen nagy összegnek a kiűzetése, amely valószínűleg a főtisztviselőknél még nagyobb, nem veszélyezteti a társulat versenyképességét. Vagy hogyan gondolja a társulat, hogy az, aki dolgozik, az elégedjék meg a morzsákkal és az, aki a korbácsot forgatja, annak kell a kalácsot adni? A munkásság lásson tisztán és tudja meg, hogy itt tulajdonképen mi van? Nekünk hányják szemünkre, hogy mi osztályérdekeket képviselünk, amikor a kapitalizmus kettéosztja az üzemben dolgozókat, az egyiknek nyomorúságos bért ad, a másikat pedig különleges jutalmazásban részesíti. Ez év februárjában 10 hétig nem dolgoztak a Magyar Általános üzemében a munkások, csak egyesek. Talán ezeknek a „hű szolgáknak“ a jutalmazás ez az összeg? Az ankét beható tárgyalásának az eredménye a következő volt: a minisztérium szeretné a bányákban és a társüzemekben foglalkoztatott munkások járadékát egy színvonalra hozni. Mivel azonban ennek a célnak deresére előzetesen szükséges az összes bányatárspénztárak vagyonának kommentálása, szükséges vagyonszámba vétele, valamint szükséges annak is megállapítása, hogy váljon a tervezett magaslatra való emelést mint százalékkulcs segítségével lehet elérni. Ennek következtében az ankét megállapítása az volt, hogy jó néhány hónapi, legalább két hónapi igen szorgos számításra van szükség, hogy elérjük ezt az eredményt. Ennek következtében, bár lényegében, tökéletesen egyetértek a határozati javaslattal és én magam is azt kívánom, hogy a törvény által kiadott fölhatalmazás keretében ez a sokszor és igazságosan sürgetett renddel minél előbb kiadható legyen, mégis mivel sürgős kötelezettséget kíván reámróni a határozati javaslat, kérném annak elutasítását, azonban az elutasító kérelmemhez azt a megjegyzést és biztosítást fűzöm,, hogy reményem szerint az előzetes munkálatok, körülbelül 2 hónapon belül befejezhetők lesznek, tehát azt hiszem, hogy a kora tavaszi hatállyal már a rendeletét, ki fogom adhatni. Kérem tehát ilyen értelemben a javaslat mellőzését. Figyelemmel fogjuk kísérni a dolgokat és meglátjuk, hogy mi fog történni!? 1^5 Sesae a rcursggcjBe^ftsg ? Ezt kell kérdeznünk szüntelenül és nem fogunk nyugodni addig, amíg a rendelet ki nem jön, amely megszünteti a társ pénztárak mai formáját és végrehajtja azok központosítását. A nemzetgyűlés december 18-iki ülésén a szociáldemokrata parlamenti frakció megbízásából Kabók Lajos nemzetgyűlési képviselő tette szóvá újból a társpénztárak központosítását és erre vonatkozólag határozati javaslatot is nyújtott be. Erre a határozati javaslatra Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter a szavazás előtt válaszolt és a következőket mondotta: Amikor ezt a határozati javaslatot a t. képviselő úr benyújtotta, éppen akkor tárgyalta a kérdést nálam egy egészen szűkítőjünket, abból a szempontból, vájjon lehető volna-e kiadni 1926 január elsejei, hatállyal azt a rendeletet, amelynek kiadására én fölhatalmazást kaptam a kerettörvényben, amelyet a nemzetgyűlés szives volt el szavazni és amely törvényerőre emelkedett. ESszésfes telesetek. Homoktérenye határában lévő Sugár bányatelepen nagyobb baleset történt. Stubnya Ernő 28 éves aknász kezében 100 darab gyutacs abban a pillanatban, amikor Varga István (bader) nevű vájárnak 4 darabot akart adni, ismeretlen okból fölrobbant és az aknász balkezét csuklóban leszakította, mindkét szemét kilőtte, és az alsó testrészen súlyos sérüléseket kapott. Budapestre szállítása közben, Kisterenyén, este 11 órakor meghalt. Varga István II pedig a balszemét elvesztette és a szilánkok több helyen megsebezték. Stubnya Ernő ez év márciusban nősült, felesége és gyermeke gyászolja. Csak most jutott tudomásunkra, hogy Tokodón, az Erzsébet-aknában is történt október hó 3-án éjjel egy halálos baleset, amelynek áldozata Dániel Imre 23 éves csillés, mogyorósbányai lakos lett. Nem lehet pontosan megállapítani, hogy mi történt. Éjjel az öntartásnál dolgoztak és Dániel fát akart szállítani és e célból fölment a gépházba. Miután nem jött vissza, társai keresésére indultak, mire a gépházban a földön találták holtan, mellén feküdt az áramkapcsoló. Ki felelős azért, hogy a gépház felügyelet nélkül maradt és ezáltal a 23 éves munkás a halálát lelte. 3. oldal HIVATALOS KÖZLEGÉNYEK kihívás a Szövetségi Vissel A Szövetség központi vezetősége legutóbb tartott ülésén hozzájárult, hogy a hátralékos tagok járulékaikat ez év végéig rendezhessék és ugyancsak ez év végéig vehetik igénybe azt a kedvezményt, amit a vezetőség munkanélkülibélyegekben a tagoknak nyújtott. Fölkérjük a tagdíjakkal hátralékos szövetségi tagokat, hogy járlékaikat most már sürgősen rendezzék, vagy amennyiben ennek a rendezésére nem képesek, a helyi csoportok vezetőségeinél kérjenek halasztást, mert ellenkező esetben későbbi időben a hátralékos járulékok után fizetése is csak indokolt esetben lesz engedélyezhető. • ramán KÜLÖNFÉLE Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondok köszönetet a mecseki szabolcsi helyi csoport vezetőségének, valamint mindazon munkástársaimnak, akik férjem elhalálozása alkalmával igyekeztek fájdalmainkat enyhíteni azzal, hogy részünkre 1.600.000 koronát gyűjtöttek, mely összegért hálás köszönetet mondunk. Özvegy Bernáth Józsefné és gyermekei. Ír tagjal fEggyeinnézve | Már megjelent ff Bárpemonkós Zsebispál 1926. pj Ára szervezett munkásoknak « 25.09© Korona jól Megrendelhető a Népszava-könyvkereskedésnél, V Budapest VII, Erzsébet-körut 35