Bányamunkás, 1947 (34. évfolyam, 1-28. szám)

1947-01-05 / 1. szám

f A felsi bányászok válasza y •* *53 x» a t to «■ to «r* • ft Dispaziopárt paraszt képviselőinek A tatabányai bányamunkások nyílt levélben válaszoltak a Kisgazdapárt parasztképviselőinek üzenetére, örömmel üdvözölték baráti közeledésüket és elismerésüket fejezték ki a parasztság munkája felett, amellyel a nehéz körülmények között is biztosították az ország élelemellátását. I ■— Ezek az eredmények is mutatják, hogy a földreform jó kezekbe juttatta a főldőket — írják levelükben. — Biztosíthatunk benneteket, hogy az áramosítás folytán reánk bízott bányákban mi is el fogjuk végezni feladatunkat. Az államosítás óta Tatabányán száz százalékkal emeltük a széntermelést. De itt nem állunk meg! A télen el fogjuk érni a napi 700 vagonos termelést. Levelük további részében felajánlják segítségüket a parasztságnak, hogy a termés megjavítása szempontjából döntő csatornázási terveket végrehajtsák. A parasztképviselőknek az ipari-, bányamunkásság és a parasztság közötti kapcsolatok kimélyítésére szóló meghívására válaszolva elmondják, hogy Tatabánya dolgozói főként paraszti származásúak, kapcsolataik éppen ezért igen mélyek a parasztsággal. Ezt a nyári és őszi falujárásokkal — amikor ipari munkával segítettek a parasztságon — még jobban elmélyítették. — örömmel vesszük meghívástokat — írjákés szívesen látunk Titeket, bányáinkban, üzemeinkben, otthonainkban és gyűléseinken. Felhívja a levél a parasztságot, harcoljon a reakció ellen és ezzel kapcsolatban felelevenítik azokat a nehézségeket, amelyeket éppen a Kisgazdapártban megbújt reakciós képviselők okoznak a demokrácia megszilárdítása terén. — A parlament színvonala és munkaképessége a reakció munkája miatt lesüllyedt. Ezek miatt megbomlott a pártok közötti bizalom és ez holtpontra vitte a koalíció ügyét. Ha a helyzet nem változik, komoly veszély fenyegeti az újjáépítést és a demokrácia továbbfejlődését, mindazokat az eredményeket, amelyeket mi velünk együtt keservesen megdolgoztatok. A bányamunkásság kívánsága az, hogy az államapparátusban mind nagyobb hely jusson a parasztság és munkásság képviselőinek. Tűrhetetlennek tartjuk azt, hogy egyesek a parasztság jogaira való hivatkozással — a parasztság képviselőiként — nem parasztelemeket akarnak hatalmon tartani, vagy még fontosabb helyre tenni. Aggodalommal látjuk, hogy Titeket Nagyatádi politikai céljaira akarnak felhasználni,’'' amely már egyszer romlásba vitte Hazánkat. — örömmel fogadjuk a felénk nyújtott baráti kezet, de arra kérünk benneteket, vegyétek fel a harcot a Kisgazdapártba furakodott belső reakció, a parasztság ellenségei ellen, mint ahogy mi is eltávolítjuk sorainkból a termelésszabotálókat és azokat, akik sztrájkot provokálnak. Biztosak vagyunk benne, hogy ha a reakciót közös harccal levertük, a parasztok, munkások, haladó értelmiségek és bányászok új Magyarországára soha nem remélt hatalmas fejlődés vár. SZABADSÁG! Magyar Kommunista párt kerületi, szervezete, Tatabánya-Újtelep Szegvári József. JÓ SZERENCSÉT! Magyar Bányamunkások Szakszervezete Kerületi titkársága Molnár Lajos Osikovszki György. BARÁTSÁG! Szociáldemokrata, Párt Újtelepi szervezete Tatabánya-Újtelep Bencsa László. Saaka tervezeti fegyelem és demokrácia kiegészitik egymást (Folytatás a& olse oldalról.) gető fejtegetésének kiváló helyességére. Ostorozta a felelősien, demagógokat, kiknek szavára egyes öntudatlan bányászok hallgatnak. A munkaidő kérdésében a munkahelyen való váltás gondolatát elvetette, viszont kifogásolta, hogy egyesek visszaélnek a le. és felszállás idejével. A továbbiakban javasolta, hogy jutalomban részesítsék azokat, akik nehéz munkahelyen tiszta, szenet termelnek. Végül benyújtotta javaslatát, melynek főbb pontjai: országszerte egyöntetű csilléket. Okvetlen 3 havit végkielégítést a megtelt bányász özvegyének, korai elhalálozás esetén. Baleseti halál esetében maximális nyugbér biztost i"tessék. A nemrég elhunyt Vágvölgyi Banabás özvegye részére 3 havi munkabér kifizetését javasolta. (A kongresszus azonnal megszavazta) Végül javasolta, hogy a bányász szakiskolát az ország nyugati sarkából, Sopronból, az ország szívébe helyezzék et, hogy minden bányász részére könnyen hozzáférhető legyen. Ezután Simák elvtárs Tatabányáról csatlakozva a beszédhez, hozzáfűzte, hogy rendszeres bányász utánpótlást csak akkor várhatunk bányász szülőktől, ha valóban érdem,ss lesz bányásznak lenni. Tölgyes Lajos Királdról két értékes találmányát terjesztette a kongresszus elé. Az egyik egy új rendszerű norma léc (a Szabad Nép már megemlékezett róla), mellyel a különböző munkahelyeken járó norma könnyen kiszámítható. A másik találmány egy új rendszeres lámpa, mely a balesetek fokozott elhárítására alkalmas. Rác Gézánné elvtárnő a MASz Ipari melléktermékek osztályának előadását olvasta fel. Utolsónak Szilágyi Béla elvtárs, a MASz pénzügyi osztályának vezetője beszélt. Beszámolt az eddigi hatalmas küzdelemről és a nehézségekről, melyeken keresztül ez államosított bányák mai rendeletű állapotukba jutottak. Ismertette a központ felépítését és kilenc főosztályra való tagoltságát. A felszólalásokra válaszolva bejelentette, hogy a csillék egyöntetűsítése már folyamatban van. A szén melléktermékeiről szólva leszögezte, hogy a magyar vegyészeti alapszerek óriási piacot nyerhetnek a Balkán felé, miután az I. G. Farben Industrie — az említett cikkekben a világon a legnagyobb — felszámolt. A továbbiakban nagy helyeslés mellett jelentette be Szilágyi elviára, hogy a jövőben csak a szakszervezettel együtt elhatározott szociális rendeleteket ad ki a MALZ. Ismertette ezután a borsodi kerület szervezetét, majd bejelentette, hogy a jövőben bányászatunk súlypontját a Dunántúlra kell áthelyezni. Ismertette ezután a kongresszus nyilvánosságával nagy vonalakban a MASz pénzügyi helyzetét égy gondolának. Az adatokból kitűnt, hogy a deficit lényegesen csökkent és csökkentek a mulasztott műszakok is. Az összteljesítményben átlagban Tatabánya vezet. A munkásság átlagkeresete lassan emelkedik. A vállalat dolgozik hároméves tervén. 1943- ra túl akarjuk haladni az 1926-os termelést, 1949-ben pedig a melléktermékekből már óriási exportot akarunk kiépíteni. Természetesen mindehhez nagyarányú beruházások szükségesek, ezért érthető, ha a keretköltség némileg emelkedni fog. Minden technikai ötletet mely tervünket előbbreviszi, prémiummal fogunk jutalmazni. Előre a 38~as termelés elérésére —* fejezte be beszédét Szilágyi elvtárs. A kongresszus Nagy Ferenc elvtárs zaro- Szavaival ért véget. Felszólította a megjelenteket a kongresszus határozatainak végrehajtására és a jobb jövő érdekében való lelkes munkára serkentett. BÁNYAMUNKÁS Készüljünk a helyi csoportok tisztújító közgyűléseire A bányamunkásság ismét egy gemolternes esztendőt hagyott a háta mögött. Új esztendő köszöntött ránk. Az újév új feladatok ellé állít bennünket Uj erőre és nagyobb összefogásra van szükségünk az új esztendőben, hogy szakszervezeteik újult erővel állítassanak od a jogaink megvédésére. A tőkésosztály minden erejét megfeszíti, hogy aláássa erősödő demokráciánkat és munkásegységünket. Most, amikor Misel állunk tisztújító közgyűléseinkhez, ahol meg kell választanunk szakszervezeteink vezetőit, vigyáznunk kell, hogy méltó vezetőséget válaszszunk. .Olyat, amely méltó lesz, hogy reábízzuk jövőnket és jogaink megvédését a tisztújító gyűléseknek mindenütt a munkásegység jegyében kell lefolyniok. Nem szabad megengednünk n ahol, hogy bárki munkásegységünket megbontsa. Az ilyen törekvések meghiúsítására a legzhathatósabb fegyver a jól kiépített szakszervezet Ezért az újjáválasztott vezetőkkel szemben bizalommal is kell viselkednünk, hogy mainden téren nyugodtan végezhessék kötelességüket. Tudják irányítani a dolgozók tömegét és magukat az üzemi bizottságokat is. A bányamunkásságnak jogai mellett kötelezettségei is vannak. A vezetőségeknek a jogok megvédése mellett a kötelességek végrehajtását is magukévá kell tenni Nem könnyű feladat ma vezető tisztséget vállalni. De azoknak,akik vezető szerepet vállalnak, meg kell birkózniok minden nehézséggel. Minden erejüket s tudásukat a dolgosok érdekeinek védelmére kell összpotosítani. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni az üzem menetét és érdekét sem. A vezetőségnek tehát mindenütt kimagasló egyéniségeknek kellépniök. Nép,szerűségüket félre kell tenniük. Igyekezzünk, hogy mindenhol a legjózanabb s a legjobb szaktudású munkatársak kerüljenek a vezetőség élére. Rajtunk, szervezett munkásokon múlik, hogy erősödjön gazdasági helyzetünk, demokráciánk, s hogy ezen keresztül mihamarabb elérjünk kitűzött célunkhoz, a szocializmushoz. Jó szerencsét! Mészáros Ferenc titkár. A Mesgyar Állami Szénbányák első kultúr-mozielőadája Tatabányán A Magyar Állami Szénbányák, a bányamunkások kulturális színvonalának emelése érdekében a bányatelepeken különböző kultúrelőadásokat rendez. E célból a mozit is mozgósítja és a műsorok összeállításával új ösvényeken akar járni. Az első kulturális mozielőadás Tatabányán zajlott le, amikoris két előadást a gyermekek részére, egyet pedig a felnőttek részére tartottak. A műsort úgy állították össze, hogy az elsősorban oktató legyen, ha minden esetben szórakoztató is, hogy lekösse a nézők figyelmét. Figyelemmel voltak és lesznek a rendezők arra, hogy olyan munkásokat és munkásgyermekeket érdeklő filmet vetítsenek, melyekből táj- és egyéb külföldi vonatkozású ismeretekre lehet szert tenni. Ezért már az első előadás keretében bemutattuk a „Karácsony Moszkvában“ című filmet, mely osztatlan tetszést aratott mind a felnőtteknél, mind a gyermekeknél. Előadták továbbá a „Kincses Ausztrália“ ot ..Harcegy bacillus dien“ (Penicillon-film) stb. kultúrfilmeket. Ezeken kívül szórakoztató film is volt. A műsor annyira tetszett, hogy a gimnáziumi tanárok egyes filmekről dolgozatot írattak a tanulókkal. Az előadást a „Mindenki Karácsonyfája“ céljára tartották és az a nemes célra jövedelmezett is. Az előadásokat a MASz kulturális osztálya rendszeresíteni fogja. A filmek a többi bányatelepen is színre kerülnek, egyéb nívós előadásokkal,, irodalmi estékkel felváltva. nmm és Terbucsoki December van, emlékezzünk Jelinek Ferenc 03 Tótbucsoki pusztulásáról. Még élitek, amikor Budapest ostroma megkezdődött, még bíztak, hogy megérik a felszabadulást. Még remélik, hogy átvészelik a világtörténelem legnagyobb vérzivatarát bár mindenre felkészültek, hiszen a legjobb barátaikat akkor már elhurcolták. Tudták hogyrájuk kerül a sor, csak nem tudták, mikor. Az ágyúk szóltak, a szirénák üvöltöttek Tatabánya felett. Egy elhagyott viskó nyirkos szobájában haldoklott egy forradalmár, Tótbucsoki. A körülállóknak még odaszólt: „Már nem érem meg.. Igaza lett, mint ahogy mindig igaza volt. Nem érte meg. Zivataros hóförgetegben temették. Olyan volt a temetése, mint az élete Nem lehettünk a haldokló ágyánál, mert a könyörtelen kor elsodort bennünket, nem hallgattuk a végrendeletét. De tudjuk, mi volt az, és küzdünk érte. A falu másik végén nyilas brigantik ölték meg a másik titánt, Jelinek Ferencet. Nem volt elég, hogy megölték, a nyelvét is kitépték. Miért? Erre Göring, a Germán istenek egyike adta meg a választ a nürnbergi tárgyaláson, amikor megkérdezték, kit vagy mit tartott Németország legnagyobb ellenfelének, akkor ő azt felete: a Marxizmust. Jelinek Ferenc marxista volt. Nem lehettünk a két mártír temetésén, de esküszünk, hogy a kezükből kiesett zászlót diadalra visszük. Tudjuk, hogy így szolgáljuk legjobban az emléküket Nemcsak Tótbácsoki és Jelinek emlékét, hanem valamennyi bányászmártírét. Hiszen annyian voltak. , 1647 Január 5- Elkészült a Zirc—Badar közötti ■ szélesnyomtávú vasút Jelentős lépést jelent a széntermelés fokozása felé annak a munkának befejeződése, melyet a Dudar és Zrc közti vasút építésével 1915 őszén kezdetleges lehetőségek mellett kezdtek el. A most befejeződött munkában rengeteg névtelen rohammunkás vett részt Többek között a pesti rendőrök is alaposan kivették részüket a nagyszabású munkából. Ezideig egy keskenynyomtávú iparvasúton szállították a szenet a zirci rakodóig. A provizóris keskenyvasutat is csak a felszabadulás után, ugyancsak számos nehézség között építették. Ez az iparvasút maga nem tudta ellátni a dudán termelés vasútra, fuvarozását, traktorokon és teherautókon kellett a szenet a vasútig szállítani. Ez a kezdetleges állapot nagyban hátráltatta a termelést. A bástyák tényleges államosítása óta a vasútépítés lendületet vett, s a 8 km-es vasút végre elkészült. Most már lehetővé vált, hogy napi 25—30 vagont is el lehessen szállítani a bányából. A Dudar—Síre közötti vasutat elkészülte után nyomban használatba is vették. Ünnepélyes felavatását január 7-én Dudaron tartják meg. A hősies építkezés körülményei minden dicséretet megérdemelnek. A dolgozók eleinte munkaeszközök hiányával küzdöttek, de a munkát fáradhatatlanul folytatták. Nem egyszer a pártnapot is ott "kinn tartották"a munka színhelye mellett az erdőben. A széntermelés szempontjából fontos vasút ismét egy lépést jelent a dolgozók jobb élete felé. • -rt | Halálozás a fKaNHMMMaBHRSKimH A királdi szénbánya melletti erdőben holtan játiták Farkas József vájárt. Gyilkosságnak esett áldozatul. A szászvári szénbányában a leánysomlás maga alá temette Dorn József 34 éves vájárt Emléküket kegyelettel megőrizzük. Életmentés a maconkai „Irén"-bányában Nagybátonyról Gyurcsik Pál vájár sírtárs levelet küldött szerkesztőségünkbe. A levél ottani munkatársaink hősies szolidaritásáról tanúskodik, mellyel december 15-én szerencsétlenül járt társaikat megmentették. A Maconka község határában levő ,Irény-bányában — mondja a levél — farablás közben a fejtés beomlott. A suhanó kőzet maga alá temette Sulyok-Bagó György felvigyázói és Kispl János vájárt Csodálatos szerencse, hogy a két munkás a rengeteg kő alatt életben maradt. Kispál János keze a fa és a zuhanó kövek közé került. A szerencsétlenséget észlelő elvtársak azonnal emberfeletti erővel hozzákezdtek az életmentéshez. Több, mint 10 órát dolgoztak, míg két bajtársukat sikerült a kőzet alól kimenteni. Sulyok-Bagó György — mint megmentése ulán elbeszélte — a 10 óra alatt valamennyire tudta két kezét mozgatni. Kispál János azonban hanyatt feküdt, borzalmas karfájdalmak között. Az élve eltemetett Sulyok-Bagó György, hogy társa fájdalmait enyhítse, szabad kezeltél a 10 óra alatt 8 cigarettát sodort bojtáradnak. Közben, hallva a kintiek lázas munkájának zaját, még ő bíztatta harsány hangon a mentőket. A szerencsésen befejezett mentés után Kispál Jánost súlyos sérüléseivel azonnal a salgótarjáni bányakórházba szállították. A mentésnél a következő hős munkások tüntették ki magukat: Kralik Sándor, Szűcs András, Pelve-Csenger József, Nagy István, Berecz József, Jenesek János, Pádár István, Kecskés-Kómár János, Kecskés Károly, Pásztor István, Oravecs József. Anni«allmund „Bányaműveléstan ” a tokod-altárói általános iskolában Értesítés érkezett szerkesztőségünkhöz, hogy Tokodon az altárói általános iskolába választható tantárgyként „Bányaműveléstant” fognak tanítani. A tantárgy előadói a tervet mi mint egy-egy tanító, bányamérnök és vájár lesznek. Amint írják, céljuk — a bányászai népies ismertetésén és szakmabeli műhelygyakorlaton keresztül — a szakma megkedveltetése. A szakma ismertetését olyan gyermekeknél is fontosnak tartják, akik -.nem a bányászpályán helyezkednek el, mert a helyes bányászati ismeretekkel rendelkezők száma ezzel szaporodik és a szúdet kerülő bányászati problémák megértetése könnyebb lesz. Ez a szakma előnyére fog válni. Üdvözletünket küldjük a nemes gondolat kezdeményezőinek, köztük Székely Lajos bányaigazgató munkatársunknak, az értesítés beküldőjének, aki szellemi támogatója a bányászok művelődésének. Szeretnénk üdvözölni a többi bányatelepek szellemi vezetőinek hasonló kezdeményezését. A bányász dolgozóinak szellemi fejlődése nemcsak a tokodiáknak, hanem az egész ország bányatelepeinek közös érdeke.