Bányamunkás, 1949 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1949-01-01 / 1. szám
J ' / A MAGYAR BÁNYAMUNKÁSOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA ,XXXI- ért. I. szám VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! . 1049 január 1. ——m i ■■■■■■!■ i..*————«»!—' . ........... ■iniiw iimiihi n um ■■■■ n inn inni inni um l .......— hm mi ....... n ......... hm■■■—rr— Áz újítások elsőrendű célja: A TERMELÉS Ismerjük meg az újításokról szóló új rendeletet! A közelmúltban megírtuk, hogy a műszaki újításaikkal és találmályokkal kapcsolatos ügyek intézéséről igen nagy fontos egú új kor- hiányrendelet jelent meg (11940— 1948. szám.) Minden dolgozó érdekl 2, hogy ezt a munkásság érdekében készült, első magyaros nyelvezettel, érthetően megfogalmazott rendeletét részletesen megismerje. A helyi versenybiroságok kötelessége, hogy e tekintetben segítségükre legyenek a dolgozóknak. Az új rendelet lényege Néhány fontos pontra különösen elhívjuk a figyelmeit, így páldául ... - í-—-. ír s i ,a bt hajat munkaterületére vonatkozó olyan újítást javasol, amely az érvényes normatulun k UOminja a javs,s|*ítól mitott hat hónapon belül nem változtatható meg. .’öbblelken esete, melyet iry eür, a 15- usás inán' i jogát egyáltalán nem *:inti. t#m- tontm azután (10. § 1—4. font i. : o y as új: : i bi':... it i rendelet előírásának megfelelő módon és összeállitástan jöjjenek lre. Trt-bánya például »a Igazgatsághoz felerjesztett. új t'Ai bizottága összeállításánál nem vette fgyelembe a rendelet körültekintő szempontjait. Az üzemi újítási bizottságokban hivatalból részt kell venni az üzemvezetőség és az üzemizottság egy,egy, illetve nagyobb kémeknél két-két kiküldőjének. Meg kell mondani őszintén, hogy Mir meg a közelmúlthoz képest ",jelentős haladás van ezen a téren a bányászatban, de a töldi iparághoz képest el vagyunk maradva. Nem kétséges, hogy ebben az elmaradására döntő része van a kezdeti szerknási hibáknak, a félévntézeti javaslatok elfektetésének. De van egyéb oka is. Bányászaink, akik a színfalától kezdve mindvégig kezdeményezői voltak a termelés legnagyszerűbb mozgalmának. (munkaversenyek, hároméves terv két és fél ív alatt, brigádmozgasok.), nem érez el még meg kellőképpen az újítósok mindenekfeleli fontosságát. Ezt bizonyítja az is, hogy a felereszd javaslatok szerzői is inkább a pányában dolgozó ipari munkások közül kerülnek ki. Továbbá az, hogy aránylag iiás a termelés, a termelékenység fokozására alkalmas javaslat. Nem lebeszélni akarjuk az elvtársikat az egyéb — például baleseti — sjtlásottról. Természetes, hogy a veszélyekben bővelkedő bányaipar dolosai leghamarabb éppen az ilyen- természeti újítások iránt fogékonyak. Hogy mennyire nem feleslegesek az ilyenfenra észetű újítások sem, azt légiói)',tán bizonyítja migisz új rendesé(5. b), b), c) pont), amely' kimondja,' ’hogy megfelelően díjazni kell és olyan újítást is, mely., nek megviUasa ■’■pénzben koste*-' lenül ki nem fetszhető hasznos eredményt ad. Meg kell azonban érteni, hogy az eritligényas és n nagyszabású" balesetelhárítási-intezkedések és beruházások éppúgy a termelékenység fokozásától függenek, mint minden egyéb felemelkedés. Tapasztalatcsere. Múlhat, lányi szükségas tehát hogy most már, amikor az új rendelet rendet teremtett az újítások elbírálásának és jutalmaziránunk frontján, s a kérdés orffizágszerte minden iparban örvendetesen napirendre került, a bányaiparban is meginduljon a termelési újítások áradata. Lebegjen előttünk ezen a téren is — sőt, itt elsősorban — a szovjet bányászok példája, akik az egen dolgozó világ számára nemcsak megindítói voltak a szocialista munkái ródszer - újítási mozgalomnak, hanem legnagyszerűbb folytatói ennek ma is. A „Pravda’“, a Bolsevik Párt nagy központi lapja, első oldalán naponta éppen a bányász-újítók neveivel és tejeivel találkozunk. Az újítással foglalkozó szivekkötelessége azután, hogy a, javasla,,zok megindulásával párhuzamosan h dúljon meg az üzemek, vállalatok közötti egészséges tap a szíalettesere, amely az újítások, találmányok terén a légiómagsabb szocialista jellegzesség. A helyi jelentőségen túlnövő újításoknak az egész ország, az egész dolgozó nép tulajdonává kell lenniük. Boldog hajnal fele Írta: Papsa János csillés Lent a föld mélyében verejtékes testtel Dolgozik a büszke bányászcsapat. Izmos kezében megcsillan a csákány S dalol a lelke, mert immár szabad. Telik a csille: a szerrges kezek Építik a rombadőlt hazát. Büszkén néz körül munkája fölött S végigsimítja szénporos haját. Most már nem állnak úri bitangok Fenyegetőn a háta mögött. Nincs szakadék, nem dúl osztályharc A bányász és a bányász között. Kéz a kézben, így haladnak együtt Egy szebb, boldogabb hajnal felé ... Hogy vonatok futnak, hajók gépe csattog, Az érdem a szabad bányászoké. (Komló, 1948 dec. 23.) „A harc nem volt hiábavaló« ” 2 orrai elvtársi, a hét ív iu bai ryuáA&okáieV&e&etitkáro. és elnökünk, Pof h •. •• r. t . 'is. • nyilatkoznak a nagy bányászsztrájkról A francia bányászok sztrájkja, véget ért, de korántsem ért véget az a nagy harc, melynek csak egyik kirobbanása, erőpróbája volt a bányászstrájk Még fokozottabban folyik a dollárlakás francia kormány elnyomása- üldöztetése a sztrájkban résztvett és főleg a sztrájkban vezetőszerepet játszott bányászok ellen. Ezreket tartóztattak le és vetettek börtönbe közülük, kitéve családjukat a legnagyobb nyomornak és nélkülözőenek. A világ dolgozói a legnagyobb felháborodással tiltakoznak a francia kormány terrorja ellen és ugyanakkor táviratok tömegeiben a legmélyebb együttérzésükről és legszorosabb szolidaritásukról biztosítják a terror csapásaival továbbra is keményen szembeszálló, harcos francia bányászokat. Mi, a Magyar Bányamunkások Szakszervezete is erélyes hangú tiltakozó táviratot küldtünk a francia kormányhoz. Táviratban fejeztük ki együttérzésünket a francia bányász elvtársainkkal is és ilyen értékelt állásfoglalásunkról táviratilag értesítettük a Szakszervezeti Világszövetség párisi titkárságát. Megmutatkozik a dolgozók nemzetközi egységének példás szilárdsága az egész magyar mukásosztály részéről is. Nemcsak bányaüzemeink, de sorra az ország legkülönbözőbb üzemeinek, vállalatainak és intézményézkeik dolgozói fejezik ki nap nap után szolidaritásukat a jogaik megadásának és gazdasági helyzetük megjavításának követeléséért üldözött francia bányász elvtársakkal. Miért tört ki a sztrájk? A napisajtó híradásaiból tudomén szereztünk a sztrájk kitöréséről, arról is, hogy milyen hörsiető kitartással vívta meg harcát nyelc hétig a francia bányászság. Ami azonban talán a leglényegesebb ebben a kérdésben, kevés szó esett arról, miért volt szükség a sztrájkra. Szakszervezetünk elnöke, Pothornik József elvtárs a Szakszervezeti Világszövetség magyar delegáltjaként közel két hétig Franciaországban tartózkodott és így ott szerzett közvetlen tapasztalatai alapján tiszta képet tud adni számunkra mindezekről a körülményekről. — A francia bányászok bérei rendkívül alacsonyak voltak,a legjobban fizetett bányászok fizetése magyar pénzben nem érte el a kari 800 forintot, aminek vásárlóértéke nagyon csekély, mert az árak az infláció miatt rendkívül magasak. A dollárimperializmus szolgálatában álló francia kormány még ezt a helyzetet is túl jódnak találta a bányászok számára ,és még, lejjebb ■akarta szállítani életszínvonalukat. Mióta a nemzetközi reakció segítségével a kormányból, sikerült ••lászorítni a kommunistákat, a kormány egyre jobban igyekezett a dolgozó francia népet, köztük a bányászságot kizsákmányolni és megfosztani őket szerzett jogaiktól, — mondja Pothornik elvtárs. —■ Olyan gazdasági és politikai rendszabályokat akart életbe léptetni a bányászokkal ,Benibesi, amilyeneket még a náci fasiszta megszállók sem alkalmaztak annak idején. Nem csupán a keresetet akarták lecsökkenteni, de felére akarták csökkenteni a bányászok 24 rkipi üdülési szabadságát és lényegesen le akartákszántani a táppénzt is. Meg akarták Szüntetni az üzemi bizottságok működését és a legmegalázóbb intézkedéseket akarták bevezetni az üzemekben, hogy a bányászokat könnyű prédájává tegyék a kapitalista kizsákmányolásnak. A tervezett intézkedéseket a bányásztömegek természetesen a legelkeseredettebb ellenállással fogadták és a Francia Bányász Szakszervezet felhívására 90 százalékos szavazattöbbséggel a munka beszüntetése mellett foglaltak állást. Megindult a harc . A kormány katonaságot vonultatott fel a sztrájkoló bányászok ellen. Amikor a katonák nem voltak hajlandók munkástestvéreikre sem, a rendőrséget vették igénybe és az úgynevezett „gard mobile“-okat, a mozgó gárdákat, akiknek sorait német SS-legényekkel erősítették meg. Tankokat és repülőgépeket is bevetettek a harcba. Megindult azonban a nemzetközi munkásszolidaritás nagyszerű megnyilvánulásaként a világ dolgozóinak segítőakciója is, hogy a francia bányászok küzdelmét anyagilag támogassa. Vér fajt a francia bányatelepeken. A küzdelem hősi áldozatokat követelt, a bányászok részéről. Szünet nélkül folytak a letartóztatások. A letartóztatottak és a sztrájk megszervezésében vezető szereppel gyanúsítható elvtársak lakásait vandál mdon feldúlták a csendőrök, az asszonyokat, gyermekeket, még a csecsemőket is kiszórták az utcára és utánuk hajigálták a belsőkkel együtt a bútorokat is. A bányászok ellenállását gyengíteni nem sikerült. A sztrájk tovább folyt. Ekkor a kormány újabb fasiszta módszerekhez folyamodott. A gyermekek tejjegyére nem engedte kiadni a tejet- Franciaországban a bányászság túlnyomó többsége a bányász-szövetkezetektől szerzi be az élelmiszereket. A sztrájk ideje alatt a kormány megakadályozta, hogy a bányász-szövetkezetek árut kapjanak s a bányász asszonyok csak a közeli városokból tudtak élelmet beszerezni. Asztrájkot még ilyen módszerekkel, sem tudták volna letörni. Segítségükre volt azonban, hogy Franciaországban sokezer idegen bányász — így például egy sidli! Észak Franciaorozágban húszezer- ‘olasz — dolgozik- Ezek legénylakásban laknak. A vállalat mosat, takaríttat és főzet rájuk. Ezektől a sztrájk folyamán megvonták a fűtést és az élelmezést, úgy hogy az éhhalálok voltak,kitéve, s ezért utóbb kénytelenek voltak sztrájktörőknek szegődni. ■ — Mivel a nemzetközi munkásosztály, anyagisegítsége is csak részben és csak elkésve juthatott a francia szakszervezet pénztárába, a bányászok nyolc hét után felvették a munkát- Láttam, hogy a francia bányászság a sztrájk után sem érezte magát legyőzöttnek, harci ereje töretlen maradt és rr. ■ edé'emt uni beszámolóját • Pothorrik elvtárs. \. j ,,!Neui «ai n__-i k ijue}4 . A nagy erőpróba lezajlása után Magyarországra jött Henri Turret elvtárs, hogy megközönje a magyar dolgozók, elsősorban a magyar bányászok önként felajánlott harci támogatását. Ez alkalommal lapunk munkatársának a nagyjelentőségű sztrájkkal kapcsolatban a következő nyilatkozatot adta: — A sztrájk nem volt hiábavaló, sőt komoly eredményeket hozott a francia bányászoknak, az egész francia munkásosztálynak, » azon túlmenően a világ minden dolgozójának. A kormány máig sem merte életbeléptete a kiuzsorázó és jogfosztó rendelezéseket. Kénytelen volt hozzájárulni a bányászok nyugdíjának 30 százalékos, valamint az özvegyek és árvák nyugbérének 25 százalékos felemeléséhez. Teljesítenie kellett ezenkívül több más szakszervezet dolgozóinak bérkövetelését is, nehogy azok csatlakozzanak a sztrájkhoz. — Ma már kétségtelen — mondta Turrer elvtárs —, hogy a reakciós francia kormány megakarta törni a bányászságot, a Kommunita Párt gerincét, az angolszász imperialisták érdekében, de ez nem sikerült. A sztrájk alatt majdnem teljes egészében egy vonalba sorakoztak fel a különböző politikai pártállású bányászok. A sztrájk kimélyítette az együttműködést a francia munkásosztály többi rétegével is és szorosabbra vonta a nemzetközi munkásosztály kötelékeit. Nem törtünk meg■ Egyelőre gyűléseken, küldöttségileg és a parlamentben tiltakozunk és harcolunk tovább jogos igényeinkért, de ha kell, újra felvesszük a sztrájk fegyverét. Ha ideiglenesen vissza is kellett vonuljunk, a holnap győztesei mégis mi leszünk! Nem kétséges: a francia bányászok előbbutóbb győzni fognak, győzni fog a francia nép s hamarosan szabadsághoz, kenyérhez és jogaihoz jut a világ valamennyi elnyomott dolgozója. Újabb felajánlások A magyar dolgozók lankadatlan áldozatkészséggel folyatják támogatási akcióijukat, hogy a felajánlott segítsé^gel megóvhatják a nélkül Örsektől a sossá^havellítt bányátok családtagja.. Legújabban az alább közölt gyánásrelé érkeztek be központi pén&Hmnnfchoi: Ifj- Fischer Tibor 10?.—, Schirthl^ fa Császár 283.— l/progi Mészművek 1140 72. Tatabánya Mésztelep 1845.64. Mátra vidéki Erőmű 440.—, Szabad' "&Za, ezerk. és kiadó* hív. 351.?5 Kohányi J. vadőr 40.—, Tatabáya 251.300.16. Tatabányi, Vízválasztó értelm. 230.— Amanmiumgyár tiszt. 235 55. Tb Alumínium,gyár fizikai dóig. 650.63. EV.sök-j] , vegyipar.] dóig. 3770.05. Tatabánya Álészüzem dóig 1816.04 Államükyésztség Nagykanizsa 46.20, Vésztői ált. óvoda gyűjtése 20.—. Petőfi-telep 6714.—• Salgótarján 2152 12. Salgótarján 175 070.27. Salgótarján 5059 17 Salgótarján Hermann Ferenc 50—. Szénbányák 217426°• Fischer Tibor 50.—. G&zdolgozók Lapja 21 .-- Győrmegyei Hírlap szerk. 3930.39. Diósgyőri IV AVAG hexminika és mészkő üzem dolgozói 2002.26. MÁTÉIMdeig. 140.—