Bányamunkás, 1949 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1949-01-01 / 1. szám

VERSENYEINEK A Szovjetunióban az újítás tömegmozgalom A bakui olajmezők üzemei dol­gozóinak együttesen 2640 újítását fogadták el 1948-ban — írja első oldalán a moszkvai Pravda leg­utóbbi száma. Ezekből ?,7, újításokból eredő évi megtakarítás mintegy 36 millió rubel. Egyik üzem egymaga 1341 újítási javaslattal élt, melyek közül 903-at elfogadtak. Ezek maguk 4,5 mil­liós megtakarítást jelentenek. A legtöbb (2000) elfogadott újítás az olajmezőkhöz tartozó gépgyá­rak dolgozóitól ered. Az újításaik által eredményezett megtakarítás megközelíti a 14 millió rubelt, íme a szocializmus országában, ahol a dolgozók viszonya a terme­lővel és a termelőeszközökkel me­rőben megváltozott, valóban tö­megmozgalom az újítás és a fel­találás. D­ecember 11-re­ Mátranovákról a következő táv­iratot kaptuk: ,­A nógrádi szénmedence és üzeme a Gáti lejtősakna az öthónapos tervet december 11-én túlteljesítette. Jó sze­rencsét, üzemvezetőség.“ Boldogan számolunk be az egy­másután érkező értesítésekről, hogy üzemeink az öthónapos terv lazának igazán nem nevezhető előirányzatait is sorra túlteljesítik. Állandóan növekszik a bri­­gá­dban dolgozók száma a nógrádi bányákban. A kerületben december elején ötdsszesen már 556 brigádista dolgozott. AZ ÉLMUNKÁSOK és újítók kö­re Tatabányán három külön csoport­ban alakult meg, így sem a lét­szám, sem a vár­os nagy terjedelme nem akadályozzák meg az egyes csoportok eredményes munkáját. A HÁROMSZOROS ÉLÜZEM Pécsbánya­te­lep októberi 116 vagonos átlaga az üzem történetében — a háborús rablógazdálkodást is bele­értve — páratlan eredmény. DECEML­I­R ELE­JÉN 600 kiváló bányász dolgozott brigádokban abpr­­aadí'a:--.-ti.-A:ben. fez a feám stulöno-I sen ekkoryfrientAs, ha tudjuk, hogy­ a mozgalom Bok­odban csak októberi folyamán indult kiég. AZ T ftiv. rí MANGANBANYA dolgozói december 20-án júvuusban értesítették szakszervezetünket, hogy öthónapos tervük célkitűzéseit erre a napra maradéktalanul teljesítették-ORMOSPUSZTA József lejtősakna dolgozói egyszerű meghatóan őszinte levélben üdvözlik kongresszusunkat. A későn érkezett levélb­él közlik, hogy a kongresszus napján 19 má­zsa, 20 kilós fejteljesítményt értek el. RUDABÁNYÁN Martnik Lipót és társak Pantó Endre, Bobál Miklós, Kárpáti István, Kertész István, Ba­­bik József az András I. felvonó ki­térőjének módosítására kidolgozott újításukért. 250, illetve 150—150 fo­­rin jutalomban részesültek Pásztor Géza szénraktározási javaslatát 200 Novák János görgő-módosítását 500 és ismét Mattnik Lipót motorkopás megtakarításra vonatkozó javaslatát szintén 500 forint jutalomban része­sítették. NOVÁK PÁL és két társa Király Ferenc II. és Kohk­usz Károly (Aj.­kacsingervölgy) önszorgalomból túl­munkában házilag tízmilliméteres lágy gömbvasból 30 mm. lyukbőségű rostát készítettek az osztályozó ha­sonló rostái helyébe. Az újfajta ros­ta már heti hónapja egyfolytában mű­ködik, míg a répp rostákat két-há­­rom hetenként, kellett cserélni. A megtakarítás eddig 1760 forint. — Javasoljuk, hogy az el­vtársaik ter­jesszék fel­újításukat az újítási bi­zottsághoz. A TATABÁNYAI Központi Gép­műhely dolgozói után a Gépműhely művezetői is munkabrigádba tömö­rültek. A brigád tagja valamennyi osztály művezetője. Célkitűzéseik tíz pontja között szakmai és balesetel­­hárító előadások tartása is szerepel-TATABÁNYA XI. és XIV. akna alig két hónapja alakult brigádjai máris kiváló eredményeikkel bizo­nyítják a brigád­mozgalom előnyeit XIV. akna négy brigádja minden pontban magasan túlteljesítette kon­gresszusi munkafelajánlását. XI. ak­­­na hat brigádja az utolsó hathavi át-­­laggal szemben termelésben 7,22,61 százalékos emelkedést ért el Ha­­­sonlóan jók az eredményei a többi pontokban. LELKESEN ÜNNEPELTEK, és­üzemjelvényük kifüggesztésének nap­ját a tatabányai I. sz. Erőmű dol­gozói. Maga a büszkeség, amellyel elvtársainnk ünnepségükről írnak, ta­núsítja azt az új szellemet, amely dolgozó tömegeinket eltölti. A tata­bányai Erőmű eredménye annál is jelentősebb, mert a versenyben az or­­szág 51 erőműve vett részt. BÁNYAMUNKÁS Szakszervezeti költemények Az OTI és a MABI egyesítésével az összes baleseti, ipari, öregségi, mezőgazdasági-öregségi és bánya, nyugközbi­ztosítási ágazatok (osztá­lyok) a MABI székházában. Buda­­pest, VII. Péteri­ Sándor­ ut­ca 12— 14. ez­ alatt nyertek elhelyezést. A biztosítottak társaspénztárak, kerü­leti pénztáraik, szakszervezeti helyi­­csoport vezetőségek, helyi pártszer­vezetek vezetői, titkárai tehát min­den kérelmet és panaszt a fenti címre küldjenek. A Bányamunkás Szakszervezet megbízásából a Bányanyugbér­ Bizto­­sítási Osztályon alkalmazott Fodor József elvtárs a II. em. 204- sz. Szo­­bában található. A Posta által a dolgozók számára forgalombahozott 3-1-1-es népszuper rádiót 630 forintos áron igényelhe­­k tagjaink. A rádió átvételekor 80 fo­rint fizetendő, utána 11 részletben havi 50 forint. Az igényléseket a szakszervezet központjába, a gazda­sági osztályhoz kel beküldeni. Támogassuk a gyengébb munkást, terjesszük az újításokat!ÉLMUNKÁS-KÖREINKRŐL Ma már senki előtt sem vitás, hogy gazdasági téren elért eredmé­­nyeinket elsősorban annak a­z új munkasszellemnek köszönhetjük, amely a t­ávgszdálkod­­s megindulása óta,­­ politikai sikerekt is támogatva, a le’gőzök között kialakult. Élen jár­óik e szellem kialakításában élm­un­­cásainak, kiket a brigádmozgalom megindítóinak is tekinthetünk. Az eredmények kialakításában je­­entős helyet foglalnak el az „Él­­hur-kit­ün­k­ök­’, melyek a munkaver­­senyek megindulásával egyidősen :elérkezték. Az • eleinte alakult él. munkáskörök — tagjaik minden jó­­ndulata és igyekezete ellenére _ — ermészetesen nem tudtak mindjárt negrehelni .. .rendelt Jásiiknek.. . Mp_ izonban már majd neon minden döntő pari üzemünknek megvan a több-’ tyire jól és eredményesen működő élmunka-köre­ A bányászat vonalán kissé lemaradtunk ezen a téren, no­vember vége óta azonban örvendetes fellendülés mutatkozik, üzemeink egymásután küldik élemunka-köreik megalakulásáról szóló jegyzőkönyvei­t.az A­­­lofl-TnKchlP fl Vr ról tanúskodik, hogy bányamunkás­ságunk kezdi megérteni ezeknek a töröknek a szocializmus építésében záll­a­t rendkívüli szerepét. Nézzük, hogyan értelmezik fel­­adatuket megalakult élmunkás, tört­énk ? megszervezve, rendeltetésük és a rájuk váró feladatok tudatában kezd­jék meg működésüket. Ugyanilyen fontos az is, hogy a meglévő körök munkáikból a tökéletlenséget kikü­szöböljék, hogy a megindult örven­detes folyamat ne lanyhuljon, hogy az élmunká­skörök az eddiginél foko­zottabban teljenek meg ép­­tel. Eh­hez pedig szükséges, hogy a Szaktanács minél előbb adjon ki egy brosúrát az élmun­káskö­­rök rendeltetéséről és helyes megszervezéséről. A jól megszervezett élmunkáskö­­röknek fontos szerepük lesz a Szó* (•ír.:1 }rt 3. ]VT P o'V'-S.n^oT^’P , bányász-élmunkáskörök legjobb munkásokról. Nem lehet eléggé hangoztatni, milyen fontos .az élmunk­áskörök szerepe az újításokra tzonalok-e tapasztalatcsere kfépítésé­­ber■ Helyes az is, ha — mint Ruda­­binyán­­— a körök vállalják az újí­tó—’ bizottsá­gokhoz benyújtandó ja­vaslat­ot előzetes e bírálását, hiszen a k­ör tagjai­ vala­mennyien kiváló gyakorlati szakemberek- Természszte­­sen az éhm­n­erkok nem dönt, csak tanácsot ad ezekben a kérdésükben. É­s ennél is fontosabb, hogy a jó és valahol be­vát újs­ágok az élmunkás­ köz­ülíiőt történő részletes ismertetés útján elterjedjenek az üzemekben. Ezt a célt akarja helyesen izolgálni a tatabányai élmunkáskör is, ami­kor elhatározta, hogy m élmunká­­sokat népszerűsítő fényképeken kí­vül az újítók modelljeit és tervraj­­zait is elhelyezi, illetve kifüggeszti a Szakszervezet­be­n rendelkezésre álló helyiségben. Másik nagyon fontos szerepe a köröknek , amelyet megalakult él­­munkásk­öreink tagjai láthatóan szinte kivét­­ nélkül felismertek: a­ továbbképzés, a tagok szaktudásá­nak­ fejlesztése s e célból szakköny­vek beszerzése, előadások megszer­vezése. Több helyen, igen helyesen, bevonták ebbe a munkába az értel­miséget is. Rudabányán Padány­i Tibor mérnök elviókra máris megjár. Id­to­k az élmunkáskörtben értékes előadásait a mun­kaverseny, önkölt­ség, illetve a nemzeti vállalatok lé­nyegének fontos és időszerít kérdé­seiről- Nagyatányokon elhatározták, hogy az élmunkások és vidék maguk tartanak majd előadásokaUgyan­itt az első figűlé­?t is megtartanáik, ahol a vezetőség ismer­ette kidolgo­zott háromhónapos tervét. Nagr­bá­­tonyban már a kör alakulásakor elénk vita alakult ki fontos ez?k­­kérdésekről, n'­veze t'sen a réselés fo­kozott bevezetésének előnyéről-Igen nagy örömmel olvastuk a sal­­gótarjáni élmunfcésí kör jegyzőköny­­vében P't sházi .Tóz"cs br.gádv"z"tő elvtársaiaik, a kör m­egválasztott cl. r’-O-ének frl-'zónUV-'ét. Kiválóan mu­­tatott rá az egyes munkakörök kö­zöl­i szoros összefüggésre,­­ az önző, elkülönülő, csak ön­magáért dolgozó csoportmunka helytelen és ártalmas voltára, a brigádmozgalom lényegére, a gyengébb munkások támogatásá­nak óriási fontosságára. Hangoztatta, hogy az uraságiakat és a fetti,tortákat, kiknek munkája ugyanúgy befolyásolja az össztelje­sítményt, sőt maguknak az egyes brigádoknak a munkáját is — ugyancsak be kell kapcsolni a bri­­gád mozgalomba. Az élmunkáskörök hálózatának jelenlegi állásaikor igen fontos, hogy a tová­­­biakba­n alakítandó körök jól Az omerpu­.­.-n­ak peaaui neiy­­sen látják, hogy a töb­bi között az élmunkáskörük kezébe van letéve a mindenkori kitünteten­­dők igazságos meg­vál­as­ztás­ának, tehát az új és­ jó termelési ká­derek kinevelésének roppant fon­tos­ ügye. Jól teszik, ha névsort vezetnek " Kö­vetendő - j­él­ít! Kukrityáni hokicsoportunk el-' nöke- Lerch József elvtárs közli velünk, hogy összehívta a telep dolgozóit és felhívta a figyelmet, eset arra, milyen nagyon fontos, hogy a Szak­tervezet lapjánál is takarékoskodjunk, amenny­ire csak , lehet. Arra kérte a megjelente­ket, hogy ahol több szakszerve­zeti tag van egy családban, akik­nek, természetesen, egyforma jogon jár az újság, ne igényelje­nek lapot mindegyikük számára, elégedjenek meg egy családban egy újsággal. A bányatelep munkássága készséggel­­ tett ele­get a felhívásnak és többen önként lemondtak jo­gos lappéldányukról. Bodnár József, Zsurek Béla, Nagy József, Muntág János, Re­zes János, Démuth János, Popo­­vics Mihály és Virág László elv­társak 1—1 példányról, Búzás József, Borka Sándor, Mátyás Gyula, Be­mázk­i János, Zsurek András, Muzserák András és Dankó András elvtársak 2—2 példányról, Farkas Bálint elv­­társ pedig 3 példány újság küldé­séről önként lemondtak. Szurityáni elvtársaink kezde­ményezése, öntudatos elhatáro­zása például szolgálhat többi helyi csoportunk tagjainak is. Mi ezt nem akartuk kérni tagjaink­tól, mert a tagdíj fejében min­denkinek kötelességünk elküldeni központi lapunkat. Amennyibe­­azonban az elvtársik mindenütt lemondanának a fölösleges pél­dányok megküldéséről ,a Szak­­­szervezet évente komoly, jelentős összegeket tudna meg­takarítani és ez­t szociális gondozásra, kul­turális célokra, sportfejlesztésre stb. fordíthatná. Reméljük, hogy a kurityáni akció nem marad elszigetelt je­lenség és ehet­árseink megértik, hogy amit a sajtó terén megta­karítunk, azzal a saját javunkat­­ szolgáljuk. Otthont kapott a Szakszervezet Környén Nagy örömmel ünnepeltek e hó 19-én Körnvesbánya dolgozói. Fel­avatták a Bányamunkás Szakszerve­zet és a Magyar Dolgozók Pártja közös székházát­ A telepnek eddig nem volt olyan helyisége, ahol a dolgozóik összejöhett­ek volna. A he­­lyi csoport vezetősége és az MDP helyi vezetősége összefogásával, az ottani dolgozók fáradhatatlan mun­kával egy romházból építet­ték meg a közös székházét. Az építkező ház szak­szervezetünk központja anyagi­lag is hozzájárult. A székházaví­­­tóon a Bányász Szak­szervezetet Dossnyák János elv­­á­ró képviselte, az MDP képviselője Maglódi elvtárs volt. Rajtuk kívül a tatabányai szakszervezet üdvö­zölte a környebányai elvtársakat székházavatásuk alkalmából. 1l KONGRESSZUS — számokban Kongresszus után a Központ statisztikát állított össze, mely­nek számadatai érdekes r­ésesleteket árulnak el a megjelent küldöt­tek személyével kapcsolatban és szinte pontos keresztmetszetét ad­ják a kongresszus össztételének. A küldöttek 96,1 százaléka férfi volt, 8,9 százaléka pedig nő, ami tökéletesen megfelel a bányamunkában foglalkoztatottak arány­­számána­k. A kongresszusunkon résztvett külföldi delegátusok közül Lengyelország 350.000 bányászát 3 elvtárs, Németország szovjet­­zónájának 270.000 bányászát 2 elvtárs, Csehszlovákia 170.000 bányá­szát 2 elvtárs, Románia 40.000 bányászát 2 elvtárs, Bulgária 30.000 bányászát 1 elvtárs képviselte. Megállapítottuk, hogy a hazai küldöt­tek 4 százaléka 40 éve tagja a szakszervezetnek, 4.9 százaléka 30 éve, 711 százaléka 20 éve és 9.9 százaléka 10 éve. A munkásmozgalomban 20—30 év óta a küldöttek 2.6 százaléka vesz részt, 20—25 év óta két százaléka, 15—20 év óta pedig 3 százaléka. Foglalkozásuk szerint a küldöttek megoszlása a következő volt: mérnök 1 százalék, eknáss és felvigyázó 8.4 százalék, vájár, segédvájár 61.3 százalék, csillés 1.1 százalék, külszíni szakmunkás 19.4 százalék és segédmunkás 8.4 százalék volt. A munkásmozgalomban, illetve a szakszervezeti moz­galomban való részvétele miatt egy kiküldött 36 hónapos börtön­­büntetést szenvedett el, egy 22 hónapig, kettő 15—20 hónapig,­­ 10—15 hónapig, hat pedig 5—10 hónapig ült börtönben. Megfelelő számban voltak képviselve a küldöttközgyűlését büszkeségeink, a kiváló munkájukért kitüntetett elvtársak is A résztvevők között volt 3 Köztársasági Érdeméremmel, 2 Köztársa­sági Érdemiérem tiszti keresztjével, 2 Munka Érdeméremmel, 1 1 Kossuth-díjjal, 35 élmunkás-jelvénnyel, 2 oklevéllel kitüntetett elv­ű társunk. Ez­ek a számok­at is megmagyarázzák, miért volt XIV. kon- I gresszusunk egész lefolyása és végzett munkája olyan eredményes I . O. E. 1949 január 1. Dolgozók Írták Másik küzdő A felszabadulás óta, egyfolytában bányában dolgoztam. Aid tudja, hogy minden veszedelme, minden nehézsége mellett hogyan oda tud nőni az ember színes-lélekkel a bányászathoz, a bányához, a szénhez, annak nem kell sok­at magyaráznom, mit jelent ez. Együtt voltunk rosszban-jóban három esztendeig. A közös nagy célért való küzdelem hétköznapjai egyre jobban összekovácsoltak bennünket. Búcsúzni nem szeretek, ez nem is hozzánk bányászokhoz való. Meg aztán nincs is miért búcsúzni. Aki ma katonának megy, nem szakad az el a dolgozó néptől. Én most elmegyek a demokratikus honvédséghez s bevallom, régi vágyam teljesül. Ott akarom tovább szolgálni hazánk népeinek további fellendülését és a béke ügyét- Úgy hiszem, nem fogom rosszabbul és rosszabb helyen szolgálni népi demokráciánkat, mint eddig a bányában tettem. Kérem bányásztársaimat, zárjanak ugyanúgy a szívükbe, ahogyan én őket a szívembe zártam. Szeretném, ha a bányász „jó szerencsét!“ új helyre is elkísérne,, nehogy elfeledjem, hogy hon­nan jöttem. Nehogy a honvédségnél egy percig is kisebb elszántság­gal, bátorsággal szolgáljam valamennyiünk ügyét, a szocializmust, mint ahogyan bányásztársaim volt munkahelyemen teszik. A magam és honvédtársaim nevében jó szerencsét kívánok a magyar bányászoknak. Magyar Gyula alhadnagy, volt MESZHART segédvájár. Bányamunkás! Öregség, rokkantság esetén melletted áll az OTI

Next