Bányamunkás, 1958 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! A BÁNYAIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK KÖZPONTI LAPJA XXXVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1958. JANUÁR ............ ifA társadalmi tulajdon védelméért! ; A legutóbb, december 20-án megtartott központi vezetőségi ülés sokoldalúan tárgyalta és mutatta meg azt az utat,; ; amelyet szakszervezetünknek tenni kell népünk boldoguld ■sáért, hazánk felemeléséért. Átvonult a tanácskozáson az a] ;szellem, amely nélkül nem lehet komoly eredményeket el-; ;élni; ez pedig mindenkor az emberek felelősségtudata. Miért; ;fotos ez? Mert ha a bányászok forradalmi erejének, a párt-, ;tagoknak, a pártonkívüli aktivistáknak és a becsületes pár-; tonkívüli dolgozóknak nem lett volna meg a felelősségtudata; a dolgozó néppel és az országgal szemben, akkor olyan győ- zelmes évről, mint az 1957-es év volt, beszámolni nem tudtunk volna. Az ellenség már többféleképpen támadt hazánkban a munkáshatalomra. Támadt ellenséges politikai áramlatokkal, és 1956 októberében fegyverrel is. Ma elmondhatjuk, hogy mindkét síkon súlyos vereséget szenvedett. Most a harc a gazdasági síkra tolódott át. Jelenleg nem másról van szó, mint az ellenség olyan irányú támadásáról, hogy gyengítse proletárdiktatúránk gazdasági és anyagi bázisát éppen a tár-sadalmi tulajdon hűtlen kezelésén, herdálásán és lopásán ke- resztül. S vannak, akik az ország gazdasági helyzetével mit-, sem törődve, a könnyű pénzszerzés miatt lopják a becsületes emberek kemény munkájának az eredményét. Az üzemek szarkai egy negyedév alatt több mint 1300 millió forinttal károsították meg népgazdaságunkat. Ez az összeg csak az, amely felszínre jött, de igen sok még ma sincs] felderítve. ] Milyen szív kellett ahhoz, hogy a királdi bányánál rend- szeresen kilopkodták a ventillátorokból a féllóerős villany-] motorokat, amelyet azután mosógépekhez használtak fel, ad]dig, amíg a bányász pontosan a ventillátorok hiányában nem kapott megfelelő mennyiségű friss levegőt. Mindenesetre nem volt munkásszívük ezeknek az embereknek. . . Itt az ideje, hogy a becsületes munkásokkal összefogva, kíméletlen harcot indítsunk meg társadalmunk e rákfenéje, a társadalmi tulajdon lopása és herdálása ellen. Szakszerve- zeti szerveinknek ezen a téren — a legrövidebb időn belül — olyan légkört kell kialakítani, hogy az elnézés, a megbocsátás helyébe a társadalmi elítélés lépjen. Ez szükséges azért is, mert a népi ellenőrzésről megjelent törvényt is a dolgozók széleskörű mozgósításával, megfelelő éberséggel lehet biztosítani. A másik dolog, ami semmivel sem csekélyebb az üzemi lopásoknál, a társadalmi tulajdonnal szembeni közömbösség, nemtörődömség. Van elég tapasztalat arról, hogy használható anyagok kerülnek a meddőhányóra, maradnak bent a feladott bányatérségekben, vagy a rossz, tárolás következtében drága motorok és anyagok mennek tönkre. Néha helytelenül értel- mezve a gazdaságosság elvét, csillék százai hevernek az akna- udvaron, csak azért nem javítják ki, mert az növelné az üzem önköltségét. Ehelyett új csilléket rendelnek, mivel ez be- ruházásiból történik és közvetlenül nem növeli az önköltséget. Amellett arról ne is beszéljünk, hogy a bányászatban a csille- hiány pedig állandó probléma. Nagyon komoly dolgok ezek és felelősségteljes munkát követel mindezek leküzdése. Sok helyen a dolgozók már kezdik érezni, hogy ez így tovább nem mehet. Pl. az Oroszlányi dolgozók selejtezési bizottságokat hoztak létre, akik kiváló-gatják a hasznavehető anyagokat és újra termelésbe állítják be. A hasznavehetetlen vashulladékokat pedig elküldik a kohászatnak, hogy részükre TH gyűrűnek megfelelő anyagot gyártson, így decemberben 230 t anyagot gyűjtöttek össze és küldtek el a kohászatnak. ] Az ifjúság is kezdeményez és anyaggyűjtő brigádokat] szerveznek, amelynek szép tanújelét lehet látni a Lovászi olajmezőn, ahol nagyon sok értékes anyag kerül ezáltal vis-! sza a termelés szolgálatába. Ezeket a társadalmi megmozdulásokat nagyra kell érté- kelni. De, hogy gyorsabban menjünk előre, mindezt szakszer- vezeti szerveinknek fel kell karolniuk és széles körűen nép- szerűsíteni kell, mert csak a dolgozók széles körű mozgósí- tásával tudunk minden tekintetben olyan eredményeket el- érni, ami előbbre viszi egész népünk felemelkedését, és azt, hogy a társadalmi tulajdon védelméért folyó harcban is győzelmet érjünk el az ellenség felett. ................................................................. Az SZVSZ bányásztagozatának ülése Halléban A Szakszervezeti Világszövetség bányász tagozata január 8—10-én Halléban (NDK) igazgatási bizottsági ülést tartott. Az ülésen megvitatták a világ bányászainak élet- és munkakörülményeit, a nemzetközi helyzet kérdéseit, a gyarmati, félgyarmati és iparilag elmaradott országok bányászainak helyzetét, a felszabadító harcok segítését, a béke védelmének kérdését. Az igazgatási bizottság szervezeti kérdéseket is tárgyalt, hogy meg tudják javítani a Szakszervezeti Világszövetség bányász-tagozatának munkáját. Megbeszélték azt is, hogy mikor és hol tartják meg a II. Bányász Világkongresszust. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetét ezen az ülésen Muntli József elvtárs, szakszervezetünk elnökhelyettese képviselte. Az ülés anyagára lapunkban még visszatérünk. Nehéz, de megvalósítható feladat TB. elnökök nyilatkozatai a szénbányászat ez évi tervéről ! bénával József THB-elnök, Várpalota. — Valamennyien úgy látjuk, hogy a tervteljesítésszempontjából az első hónapok lesznek a legnehezebbek.Két üzemünkben változnak ► meg lényegesen a művelés körülményei, a Ferenc-mezőbenpl. teljesen átállnak az alsópad fejtésére. Ez természete► sem bizonyos kieséseket okoz, ► azonban úgy gondoljuk, hogy ► ennek ellenére meg tudunkbirkózni a feladatokkal. ► — Elsősorban a munkaver► senytől várunk sokat. Nemrég egyszerűbbé tettük az értékelés módját, s bevontuk a ► fiatalokat is. A KISZ Beszálló[aknán egészen jó versenyt [szervezett, s célunk az, hogy [a többi aknánál is segítsük [az ifjúsági szövetség munkámét. Ez vonatkozik természetesen az anyagmentő brigádok [létrehozására is, amelyek rövidesen szintén működésbe ► lépnek. ► — Igyekszünk felkarolni a hasznos újításokat, s arra tö► fekszünk, hogy a dolgozókat [is az újítások elkészítésére [serkentsük. Éppen a napokéban tartunk műszaki értekezletet minden egyes üzemnél , ► eddigi tapasztalatunk szerint ► is sok hasznos javaslat érke► tett már. [ ] Ebben az esztendőben [szervezetileg is meg akarunk [erősödni. Sajnos, az elmúltévben egyes személyek valótlan jelentéseket készítettek, [s így kiderült most a felül► vizsgálat során, hogy a tény[ leges szervezettség jelenleg [csak 63 százalékos. Az első negyedévben ezt a számot 70-re, [majd a további negyedévek [során 80-ra kívánjuk emelni. Tóth János TB-elnök, Dorog. — Az 1958-as évi terv komoly feladatok elé állítja üzemi szervezeteinket is. Az elmúlt évben a mindennapi munkában alaposan fel tudtuk mérni erőinket, s az üzemek, üzemrészek között beindítottuk a munkaversenyt. Ezt folytatni akarjuk ebben az esztendőben is, mégpedig úgy, hogy a fiatalokat is bevonjuk a versenybe. A KISZ-vezetőséggel együtt közös tervet dolgoztunk ki, hogy az ifjúsági brigádok lehetőség szerint egymással versenyezzenek. Természetesen a KISZ-brigádokban is lehetőség szerint lesz egy-egy idősebb, tapasztalt vájár, aki segíti a fiatalokat abban, hogy hónapról hónapra jobb szakemberek legyenek. Nagy gondot fordítunk a szocialista munkaverseny ébrentartása mellett, a munkahelyek biztonságára is. Az elmúlt évben, de az idén is oda igyekszünk hatni, hogy az üzemvezetés biztosítsa a tartalékmunkahelyeket, hogy az évi terv teljesítését semmi váratlan körülmény ne zavarhassa meg. Tudatában vagyunk annak, hogy ha növeljük a dolgozók szervezettségét, akkor a termelési munka is jobban megy. Ebben az évben a IX., XII. aknákon, Tokodaltárón és Ebszőnybányában akarjuk folytatni különös súllyal a tagszervezést. Az elmúlt évben csak 75,2 százalékos volt a szervezettség aránya, most ebben az új esztendőben ezt 85 százalékra kívánjuk emelni. A dolgozók feleségei részére szabás-varrás tanfolyamot indítunk, s külön ellenőrző csoportokat hozunk létre, hogy az egyes üzletekben megakadályozzuk, ill. leleplezzük az árdrágító tevékenységet. Úgy gondolom, hogy az 1958-as esztendő tovább erősíti majd szakszervezetünket. Túlteljesítették december havi vállalásukat, 620 métert haladtak előre a petőfibányai Molnár-brigád tagjai Az új országos csúcs — a 620 méteres havi elővárási teljesítmény — nemcsak a jól megérdemelt újévi pihenőhöz segítette hozzá a kiváló petőfibányai brigád tagjait, de műszakkeresetüket is 200 forintra növelte. Nagy feladatra vállalkoztak a petőfibányai Molnár-brigád tagjai az év utolsó hónapjának kezdetén. F 4-es fejtőgépükkel szénelővájásban már eddig is egyik rekordot a másik után állították fel, most pedig decemberben 600 méteres havi teljesítményt ígértek a duplaszelvényű vágatban. Amit vállaltak, teljesítették. December 31-én reggel 6 órakor mindössze négy méter hiányzott a 600-ból, reggel 8 órakor pedig felszínre küldték a jelentést, elérték a 600 métert, s estig még 20 méterrel meg is tetézik. Ifjúsági anyagmentő brigádok alakulnak a szénbányászoknál Rövidesen megjelenik a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete elnöksége, a KISZ központi bizottsága és a Nehézipari Minisztérium közös határozata az anyagmentő brigádok szervezéséről a szénbányászatban. A közös határozat abból indul ki, hogy a szénbányászat termelési költségeit lényegesen befolyásolja az anyagfelhasználás, és az ezzel kapcsolatos pazarlás. Ezen a téren az ellenforradalom káros következményeiként meglazult az üzemekben a fegyelem. Szakszervezetünk központi vezetősége december 18-i ülésén felhívta a szakszervezeti és gazdasági szervek figyelmét a legszigorúbb takarékosságra és a társadalmi tulajdon védelmére. Felkéri a KISZ-szervezeteket is, hogy a szakszervezeti szervekkel közösen álljanak élére az olyan mozgalomnak, amely harcot indít a társadalmi tulajdon védelmére, a pazarlás megszüntetéséért. A KISZ-szervezeteik a szakszervezetekkel közösen, üzemenként anyagmentő ifjúsági brigádokat hoznak létre. Ezeknek az lesz a feladata, hogy a bányában és a külszínen elfekvő, pusztulásra ítélt fákat, gépeket, motorokat, gépalkatrészeket, szerszámokat, vasés fahulladékokat kutassák fel, gyűjtsék össze és adják át az üzemnek felhasználásra, vagy kijavításra. A határozat foglalkozik azzal, hogy ezeket az anyagmentő brigádokat önként jelentkező ifjúmunkásokból kell szervezni. Jó, ha idősebb, a bányát jól ismerő dolgozót is bevonnak a brigád munkájába. Az anyagmentő brigád munkáját munkaidő után, lehetőleg üzemszünetkor végzi majd, felelős műszaki vezető irányítása alatt. Az üzemvezetőség az anyagmentő brigádok díjazására, illetve jutalmazására a kimentett anyagok értékének bizonyos százalékát fordítja. Az anyagmentésben részt vett brigádok díjazásának összegét — ha a brigádtagok ebbe beleegyeznek — a KISZ-szervezetek kulturális, sport és kirándulási céljaira is fel lehet használni. Más esetekben a brigádtagok munkájuk arányában osztják fel a mentési díjat. Intézkedik a közös határozat a legjobb brigádok jutalmazásáról is, amely tröszti szinten történik meg. A határozat megjelenése után a tröszt vezetői, szakszervezeti bizottsága és a KISZ illetékes szervei közös értekezleten vitatják majd meg részleteiben is a feladatot s elkészítik a közös akcióprogrammot a fenti célok megvalósítása érdekében. 170000 tonna szenet adtak december 31-ig terven felül Veszprém megye bányászai, a közép-dunántúliak és a várpalotaiak. A szocialista munkaverseny legfontosabb feltétele az állandó műszaki fejlesztés volt, amely alapján új rakodógépeket állítottak munkába. Több helyen bevezették a modern vastári biztosítást, s több hasznos intézkedéssel csökkentették az önköltséget, növelték a bányák biztonságát. Szakszervezetünk elnökségeihez eddig is számos újévi jókívánság érkezett. Üdvözletét küldte a Szakszervezeti Világiszövetség Bányász Tagozata, a Szovjet Bányász Szakszervezet Központja, a tulai, karagandai és kuznyecki, az albán, bolgár, cseh, lengyel, kínai, koreai, a keletnémet, román, vietnami, olasz és francia bányászok. Újra nyitnak egy régi aknát Tatabányán A Tatabányai Szénbányászati Trösztnél régi feljegyzésekből megállapították, hogy az 50 évvel ezelőtt működött V-ös akna szénvagyonának jelentős része érintetlen. Annak idején ugyanis számottevő szénmenynyiséget kellett bennhagyniuk, mert a bányatüzekkel, a felfakadó vizekkel az akkori gyenge műszaki felkészültség mellett nem tudtak megbirkózni. A tröszt vezetősége elhatározta, hogy újra nyitják a bányát, s néhány nappal ezelőtt meg is kezdték a lejtősakna építését. Ez év III. negyedében már termel az új üzem, s összesen mintegy 6— 700 000 tonna szénre számítanak. Jelentősen meggyorsítja és olcsóbbá teszi a munkát, hogy nem kell új üzemi épületeket építeni, mert a szomszédos, kimerülőben levő V/A. akna épületeit használják fel. * A sok is kevés komlói hírek szerint nem tudnak annyi TH-gyűrűt készíteni, amennyire szükség lenne — pedig nem is olyan régen még idegenkedtek tőle. —, 1957-ben egy havi átlagban csaknem háromszor annyit használtak fel, mint az elmúlt év hasonló időszakában. KÉP ALGÉRIÁBÓL Éhberért dolgoznak a francia kapitalisták bányáiban az algériai bányászok. Csontig lesoványodva, fáradtan vonszolják testüket haza a 12—14 órás irtózatosan nehéz munkából. Kezdetleges eszközökkel: csákánnyal, vésővel és kalapáccsal robotolnak életveszélyes körülmények között. A védősapkát a fejre csavart kendő, jobbik esetben egy ócska szalmakalap jelenti, gépeknek híre, nyoma sincs.