Bányamunkás, 1959 (46. évfolyam, 1-12. szám)

1959-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A BÁNYAIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK KÖZPONTI LAPJA XXXIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1959. JANUÁR HÓ UTRAVALÓ ! írta: BLAHA BÉLA Újra magunk mögött hagytunk egy évet, mindjárt ■, hozzá kell tenni, hogy nem is, akármilyet. Az 1958-as éve sikerei újra és újra bebizonyították dolgozó népünk politikai érettségét, a szocializmus építésébe vetett hitét. Ezt tanúsítja az is, hogy az elmúlt év a bányászatban a nagy sikerek és eredmények éve volt. A magyar szénbányászat fennállása óta soha annyi szén még nem hagyta el az aknákat, mint az elmúlt évben. Magasan túlteljesítették az olajtermelési, de különösen a fúrási tervet is. Ugyancsak kiemelkedő eredmények születtek az érc- és ásványbányászat terv- teljesítésében is. Örvendetes, hogy a szénbányászat több mint 14 százalékkal termelt többet, mint 1957-ben, és növelte az egy főre eső termelést, jelentősen csökkentette az önköltséget Mindezekért köszönet jár valamennyi bányásznak, az iparosoknak, műszaki, gazdasági vezetőknek, de a bányászat adminisztratív dolgozóinak is. Hasonló elismerésben, kell részesítenünk azokat az iparágakat is, amelyek egész éven át hathatósan segítették a bányászatot eredményei elérésébe. Mindez ékesen bizonyítja, hogy széleskörű összefogás és az iparágak közötti helyes kooperáció sokat tud tenni annak érdekében, hogy a népgazdasági tervet ne csak mennyiségileg, hanem minden mutatójában teljesíteni tudjuk, különösen a gazdaságossági mutatók szempontjából. Erre a fontos tényezőre a jövőben, is számítunk és számolunk is vele. Az 1959-es év bányászati vonatkozású tervszámai országos, tröszti és üzemi szinten is eléggé ismertek, mert már megtárgyalták, vagy éppen most tárgyalják ezt dolgozóink a termelési tanácskozásokon. Mégis, nem árt egy ids útravaló. A szénbányászat terve reális, teljesíthető. Nyugodtabb körülmények között lehet dolgozni, de ez az esztendő hallat- számul komoly feladatokat ró a szénbányászokra: igen fontos előkészületeket kell tenni a későbbi, magas előirányzatok . . .teljesítésse érdekében. Rendbe kell hozni a bányákat, s igen nagy gondot kell fordítani a gazdaságos, termelésre. A termelési terv— bár éves szintem nem növekszik olyan nagy ütemben, mint tavaly, de már az új év első napjától kezdve , komoly követelményeket állít szénbányászaink elé. Az érc- és ásványbányászat terve is jelentősen emelkedik, különösen a pátvas és a kaolin termelése. Az olajbányászat terve ; szintén komoly feladat elé állít valamennyi olajbányászt. 1 . Általában elmondhatjuk azt is, hogy a termelési terveken , túlmenően, a gazdaságosság problémája az 1950-es tervek ; hsa erőteljesen szerepelt Ez pedig körültekintő, odaadó minden dolgozót igénybe vevő munkát követel. Olyan rentabilitást kellkialakítani , hogy a magadott gazdaságossági tervszámokon belül, s semmi esetre sem azt túllépve termeljenek üzemeink. Nem kétséges, hogy ebben döntő szerepet játszik a termelékenység, az egy főre eső teljesítmény további növelése. Talán ez az a probléma, amelynek megoldása a legtöbb feladatot adja a gazdasági és politikai vezetésnek egyaránt. Véleményünk szerint ez a pixotléma csak úgy oldható meg, ha a műszaki fejlesztés eredményei párosulnak a dolgozóik kez- deményezésének kibontakozásával amely a szocialista munkaversenyben testesül meg, így — nem vitás — nagy lépést tehetünk előre. A műszaki fejlesztésben továbbra is az a legdöntőbb, hogy az új módszerek, találmányok, berendezések, anehéz fizikai munkát termelékenyebbé, könnyebbé és biztonságosabbá tegyék. Mindezek gyakorlati alkalmazásához szükséges a bányászok magasabb szakmai képzettsége. Az egész műszaki fejlesztés tehát nemcsak műszaki, hanem politikai kérdés is. Az eddig folytatott kísérletek az acéltámos biztosítással a rakodógépek üzemeltetésével, és egy sor más, új módszer alkalmazásával azt bizonyítják, hogy mindez megoldható. További bátor kezdeményezésre van szükség, s olyan konstrukciókat kell adni a bányásznak, amelynek jóságát maga is elismeri és szívesen dolgozik vele. A műszaki fejlesztésen túlmenően nagy tartalékaink vannak még a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakkozásában. Nem árt, ha mindezt célirányosabban szervezzük meg. Bányászaink számtalan esetben bebizonyították, hogy képesek mindazokat a célkitűzéseket megvalósítani, amelyeket az üzem, de népgazdaságunk helyzete is megkövetel. Éppen ezért az szükséges, hogy a politikai és gazdasági vezetés is megtalálja azokat a formákat, amelyek leginkább alkalmasak arra, hogy a dolgozók széles tömegét mozgósítva eleget tudjanak tenni az előttünk álló nem kis feladatoknak. Bízunk abban, hogy ez sikerülni fog, hiszen mi mindenkor számíthatunk bányászaink lelkes kezdeményezésére, a szocialista munkaversenyben való részvételére, hogy még olcsóbb, jobb és több szenet, ércet, ásványt, olajat adjanak népgazdaságunknak. Mindezekhez minden bányásznak jó egészséget, és bányász köszöntéssel »Jó szerencsét!« kívánunk. Jó munkáért — jutalomüdülés Az egercsehi szénbányában az éves terv lemaradásának behozására új frontot nyitottak a délnyugati bányamezőben, a 12-es ereszkében. Barna Dénes csapata úszóhomokon keresztül haladt előre, hogy elérje a kutatók által 2,5 millió tonnára becsült szén■vagyont. Nehéz geológiai viszonyok akadályozták a munkát. Három védőgáton át tört be az úszóhomok, zuhogó vízárban dolgoztak a bányászok. Vasárnapon, ünnepnapon megállás nélkül haladtak Barna Dénesék. Határidő előtt értek szénhez és kezdték meg a művelést a 12-es ereszkében. A bányavezetőség és a szakszervezet jutalomban részesítette a bányászokat. A bányától 2000 forintot, a szakszervezettől Hajdúszoboszlóra kaptak beutalót Barta Dénesék. Kilenc egercsehi bányász töltötte jutalomüdülését a becsületesen végzett munkája után Hajdúszoboszlón. Ki mit vár az új évtől? NORBERT FERENC bányamester, Gyöngyösi XXII-es akna. — Jól kezdődik nekem az új esztendő — most költöztem új háromszobás lakásba. De a lakás mindjárt problémát is jelent: bútort kell vásárolni, hogy valóban otthonos, kényelmes lakás is legyen. Rékám,lét szekrényt, szőnyeget akarok venni, ez lenne az első tervem az új esztendőben. A másik — s ez mindennél fontosabb —, hogy fiam egészségi állapotát rendbehozzam, a szívével van baja agyereknek, szeretném szívszanatóriumba juttatni," bízom benne, hogy sikerül is. Mit szeretnék még jövőre? Az egész 1952-as esztendőben jó munkát végzett üzemünk. Az éves tervet már december 10-én teljesítettük, elértük az élüzem szintet. A jó munka eredménye, hogy előreláthatólag két heti nyereségrészesedést kapnak üzemünk dolgozói. Azt szeretném, ha munkámmal hozzájárulhatnék, az 59-es év termelési sikereihez, ahhoz, hogy megtartsuk az élüzem szintet, s ha van mód rá, még több nyereségrészesedést kapjunk az új esztendei munkánk nyomán. Csak rajtunk múlik, és mi rajta leszünk. SZŐCS JÓZSEF, a Zalai Kőolajipari Vállalat fődiszpécsere. ■— Elsősorban azt — mondja —, hogy reálisan megemelt évi tervünket sikerüljön teljesíteni. Ezért, az új esztendőtől azt várom, hogy fordulatot hozzon a kapacitás növelésében. Szeretném, ha sikerülne új vákuum- és atmoszférikus tornyot építeni, ha a felettes szervek ilyen bővítésre alkalmasnak találnák vállalatunkat. Ezzel a fiatal mérnökök tanulását és megfelelő beosztásba helyezését is sikerülne megoldani. Jó lenne, ha a kapacitás olyan bővítése is sikerülne, amellyel az exportra kerülő bitumen szállítási igényeit könnyebben tudnánk kielégíteni. Azt is szeretném, ha a megalakult újítóbrigád, amelynek én is tagja vagyok, a jövő évben véglegesen befejezné a bitumenrakodás teljes gépesítését. Ezzel nehéz fizikai munkát tudnánk kiküszöbölni. Végül pedig azt várom, hogy az új esztendőben a Nagylengyeli Kőolajtermelő Vállalat, a betervezett nyersolajmennyiséget fennakadás nélkül szállítsa, mert ezzel a finomítás folyamatosságát biztosítaná. SIMON MIHÁLY 2 1 éve járja a bányák mélyét. Jelenleg Borsodban, Annabányán dolgozik, mint üzemi bizottsági elnök. — A felszabadulás óta igen sok vágyam teljesült már. Most is bízom abban, hogy az új esztendőben valóra válnak azok a célok, amelyeket magam elé tűztem. Mint üzemi bizottsági elnök azon fogok fáradozni, hogy sikeresen végződjék a kísérleti munka, a vastámos biztosítást ille-íően. Ezzel ugyanis nemcsak a bányászok munkakörülménye lesz biztonságosabb, hanem gazdaságosabban tudunk majd termelni is. Tonnánként több mint 30 forinttal csökken így a termelési költség. — Mint családapának mi a vágya? .. . — Mindenek előtt ki akarom stafírozni a lányomat ! — már eladósorban van. Ezen kívül régi óhajom egy autó, de ha erre nem telik, beérem egy motorkerékpárral is. Kilenc lengyel rakodógép érkezett a baranyai bányákba A baranyai feketeszénbányák részére kilenc lengyel rakodógép érkezett. A sűrített levegővel működő kanalas rakodógépeket feltárásnál, a lerobbantott kőzet csilléberakására használják. Az új gépek egyik előnye, hogy alacsony építésűek, és így kis szelvényű vágatokban is munkába állíthatók. A gyorsvágathajtás kiterjesztése szempontjából fontos — szovjet, német és újabban lengyel gyártmányú — rakodógépekből a baranyai feketeszénbányákban most már harminc található. A nyugateurópai szénipari válság okai A válság okait elemezve, elmondotta: nem azért van szénipari válság a kapitalista világban, mert a természetes fejlődés útja az, hogy évenként csökkenjen a szén részesedése az energiatermelésből a kőolaj, a földgáz és atomenergia javára. A Szovjetunióban még nagyobb arányban csökken a szén részesedése az energiatermelésből, azonban ott a széntermelés mégis növekszik, csak nem olyan ütemben, mint a kőolaj és földgáz termelése. Ugyanakkor egyetlen bányász sem válik munkanélkülivé — ellenkezőleg —, egyre nő az életszínvonaluk. Ékes bizonyítéka ez annak, hogy nem a kőolaj és a földgáz, mint versenytárs az okozója a nyugateurópai szénipari válságnak, hanem a kapitalizmus. A főtitkár kifejtette: nem a bányászok, hanem a tőkések okozták a jelenlegi válságot. Éppen ezért nem a bányászoknak, hanem a tőkéseknek kell a válság terheit viselni. Kijelentette, hogy ezt csak akkor lehet elérni, ha a bányászok követeléseik megvalósításáért valamennyien összefognak, tekintet nélkül arra, hogy milyen szakszervezethez tartoznak, mi a vallásuk, az ideológiájuk. Victorin Duguet beszámolóját beható, alapos vita követte, amelynek során felszólalt Blaha Béla elvtárs, szakszervezetünk főtitkára is. Az ülésen kidolgozták azokat az elveket, amelyeket az adminisztratív bizottság elfogadott a nyugat-európai szénipari válsággal kapcsolatban, elkészítették az 1959 júliusában. Katto Románia »fekete aranya« — az olaj. Különösen nagy a fejlődés a Craiovai tartományban, amely nemcsak olajban, de lignitben is gazdag. Képünkön: egy jókedvű craiovai olajbányász. Az SZVSZ bányász Tagozat Adminisztratív bizottságának budapesti ülése Mint a napi sajtó arról már beszámolt, december 16, 17 és 18-án Budapesten tartotta ülését az SZVSZ Bányász Tagozatának Adminisztratív Bizottsága. Ezen az ülésen Magyarországgal együtt 12 nemzet bányászszakszervezeteinek képviselői tárgyalták meg a világ bányászainak legégetőbb problémáit. Victorin Duguet, a tagozat főtitkára beszámolt az adminisztratív bizottság hallei ülése óta végzett munkáról. Ismertette a szocialista országok, különösen Kína széntermelésének hatalmas fejlődését, s egybevetette azzal, hogy az egész kapitalista világban jelenleg szénipari válság van kibontakozóban. Latin- Amerikábal sok rézbányát bezártak, az USA-ban csökkent a széntermelés, az európai szénközösség országaiban pedig jelenleg 26 millió tonna eladatlan szén van. Bejelentette, szó van arról, hogy Nyugat-Németországban százezer bányászt bocsátanak el. Angliában 1958-ban már 17 000 szénbányászt elbocsátottak. Különösen sújtja a munkanélküliség a fiatalokat, mert elsősorban őket teszik utcára, wiceban tartandó III. Bányász Világkonferencia irányelveit. Ezeket a dokumentumokat végleges formájukban lapunk hasábjain majd ismertetni fogjuk, dolgozók részére fokozatosan bevezetik a 30 órás munkahetet, kétnapos munkaszünettel. A többiek részére a munkahét 35 órás lesz. Ez azt jelenti, hogy az egész világon, a Szovjetunióban lesz a legrövidebb a munkahét, anélkül, hogy a bányászok bére csökkenne. 14 Csun-ming, a kínai bányászszakszervezet alelnöke a többi között elmondotta, hogy a kínai széntermelés fejlesztéséért valóságos népmozgalom indult 1958-ban, s Kínában a műszaki és adminisztratív dolgozók is bizonyos ideig fizikai munkát végeztek a bányászokkal való jobb kapcsolat érdekében. Számos érdekes tény, adat került még nyilvánosságra a tanácskozáson, amelyre lapunkban majd még más formában visszatérünk. A tanácskozás után örvendetes megegyezésre került sor néhány részvevővel, amely a Bányamunkás olvasóit különösen érinti: megállapodtunk a Szovjetunió, a népi Kína, az NDK, Csehszlovákia, Franciaország, Chile és India bányásza szakszervezeteivel, hogy rendszeresen tájékoztatják a Bányamunkáson keresztül a magyar bányászokat saját bányászaik életéről. Hol lesz a legrövidebb munkahét A vita során számos olyan tény vált ismertté, amely bányászaink számára különösen nagy érdeklődésre tarthat számot. P. Plichin, a szovjet bányászszakszervezet elnöke elmondotta: 1960-ban a Szovjetunióban az egész iparban bevezetik a 6-7 órás munkaidőt, 1962-től rátérnek a 40 órás munkahétre (ott, ahol 7 órás a munkanap), 1964-től pedig a földalatti munkát végző bányászok, valamint az egészségtelen munkakörben Bányász KISZ-aktívisták értekezlete Petőfibányárs A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt üzemeinél először rendezték meg a KISZ-aktivisták részvételével a jövő évi gépesítési tervfeladat megbeszélését. Több mint hatvan bányászfiatal és vezető jelent meg Petőfibányán a kultúrház különtermében december 12-én, hogy meghallgassa Ursitz József főmérnök beszámolóját az 1958-as gazdasági év termelésének alakulásáról és az új esztendő gépesítési feladatairól. Ursitz József beszámolójában elmondotta, hogy a jövő évi terv feladatait csak akkor tudják megvalósítani, ha munkába állítják az új, legkorszerűbb bányagépeiket. Ebben a munkában nagy segítséget várnak a kommunista fiataloktól. Rájuk bízzák az új gépek kezelését és a kísérleti bányamunkára, mint az acéllámos fejtés is, kommunista fiatalokat osztanak be az idős vájárok mellé. A KISZ-vezetők elhatározták, hogy az 1959-es év gépesítési tervének teljesítésében versenyre hívják az ország szénbányájának kommunista fiataljait. BÁR DK Az ISTI ÍV. Újbul kattanta Szenet, deszkát. Lisztet, kövér szenet, palát cukrot, termést sokat sok szép krumplit, hozzá és jót, háznak, babot, ezret, ércet, Betont, munkás Cipőt, ércet, csövet kézbe ruhát, fémnek tiszta sonkát könyvek valót, kútnak, nagyot, tavat. Téglát, kátrányt. Almát szépik vizet, követ körtét, boldog újabb hosszú szilvát, szabad gyárnak, útnak. epret, tanú.