Bányamunkás, 1973 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
Folytatás az 1. oldalról teli felduzzadása, az értékesítési gondok számos problémát okoztak, és kényszerintékedéseket tettek szükségessé az év első felében. Ez a szénbányászaton túl érintette a kőolaj- és földgázipart is. öszszevontan megállapítható, hogy eleget tettünk kötelezettségünknek, sőt fölös kapacitással is rendelkeztünk 1972-ben. Ismert a jelenlévők előtt, hogy a Központi Bizottság elfogadta az 1973. évi terv irányelveit Az országgyűlés is jóváhagyta, összhangban a Központi Bizottság állásfoglalásaival. Az a feladatunk, hogy megismertessük dolgozóinkat a tennivalókkal, az egységes végrehajtás biztosítása, a termelési eredmények növelése érdekében. ■27 millió tonna szén, 1,9 millió tonna kőolaj Nyers elvtárs, előadói beszédében többek között utalt arra, hogy 1972-ben az ország energiaellátása kiegyensúlyozott volt és várhatóan ez lesz 1973-ban is. Az energiaszerkezet átalakítása meghatározott ütemben folyik, ennek gyorsítása nem szükséges, és nem is célszerű. A szénbányászat visszafejlesztését 1973-ban — biztonsági okokból — mérsékelni kell. A lakosság téli ellátása biztosított szilárd, cseppfolyós és gáznemű tüzelőanyagokból. A többletimport-gázolajnál lehetséges tárolási probléma, de ez is áthidalható. A fogyasztók igénybejelentései, az azokkal történt szerződéskötések alapján a szénbányászat programja 27 millió tonna szén, továbbá 1 millió 165 ezer tonna brikett termelést irányoz elő. Az össztermelésen belül tovább nő Mátraalja termelése, s el kell hogy érje az évi 6,6 millió tonnát. A szénhidrogén bányászat terve kőolaj termelésben szinttartást, 1,9 millió tonnát irányoz elő. A földgázáru termelés 4,2 milliárd köbméterben előirányzott, ami 10%-os növekedést jelent 1972-höz viszonyítva A bányaipar többi ágának, vállalatának terve a fogyasztói igények mennyiségi, minőségi és választéki teljesítésére irányul. Több termékben szinttartás lesz, de a termelési tevékenység összességében növekszik. A tervek a népgazdasági célkitűzéseknek megfelelően valamennyi ágazatban a gazdaságosság javítását, a munka termelékenysége emelését irányozzák elő. Ezért szükséges, hogy gazdasági egységeink ismételten áttekintsék célkitűzéseiket Ezt az is indokolja, hogy a tervezett fejlesztés nem biztosít mindenütt kielégítő nagyságrendű vállalati eredményt, illetve nyereséget. A tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak tartalékok, amelyek kiaknázása elengedhetetlenül szükséges. A további műszaki fejlesztést s az e téren a már elért eredményeket is hatékonyabban kell céljaink elérése szolgálatába állítani. A beruházási eszközöket és az 1972. évi gyakorlatot folytatva, sőt tovább javítva, elsődlegesen a gazdasági eredmények fokozására, a műszakitechnikai színvonal fejlesztésére, a kisegítő munkafolyamatok korszerűsítésére, a munkakörülmények javítására kell koncentrálni. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a nagy, kiemelt beruházások előkészítésére, ütemes, tervszerű és gazdaságos, lehetőleg határidőn belüli kivitelezésre. Különösen nagy jelentőségű beruházási feladatai vannak a szénhidrogén iparnak Igen fontos többek között a földgáz- és kőolajvezetékek ütemes, határidőre való megépítése, mint például: a szovjet—magyar földgáz- és az adriai kőolajvezeték építése. Ezenkívül dönteni kell az 1973-as esztendőben a szénbányászat jövőjében, új akna, vagy aknák nyitásában, és felülvizsgálatra szorul a szénbányászat, a kutató fúrás, az aknamélyítés gazdálkodása, gátló tényezők megszüntetésére. Türelmetlenül sürgetik a fegyelmezetlenségekkel, a hanyag, lélektelen ügyintézéssel szembeni fellépést. Szóvá kell tennünk ezeket a tapasztalatokat azért is, mert rontják az üzemi szellemet, továbbá azért is, mert szakszervezeti szerveink nem elég következetesek a dolgozók demokratikus igényei érvényre juttatásában, gyakran ők is csak magyarázkodnak. Van olyan tapasztalatunk is, hogy a vállalati központok vezető beosztású személyei nem tulajdonítanak kellő jelentőséget az üzemi rendezvényeken való részvételnek. Ez megengedhetetlen, hisz a gazdasági tevékenységet sem lehet jól irányítani és szervezni tömegkapcsolatok, az intézkedéseket végrehajtó dolgozók hangulatának, véleményének ismerete nélkül. Fejlődésünk fontos tényezője, hogy a valóságnak megfelelően ismerjük az üzemek, sőt brigádok helyzetét, mert enélkül megalapozott döntések nem szó lehetnek. Következésképpen: Nagyobb politikai felelősséget kell meghonosítanunk az üzemi demokratizmus teljesebb kibontakoztatása érdekében a vezetés minden szintjén, az élet és a munka minden fázisában. Csak így érhetjük el, hogy növekedjék az alkotó kedv, az aktivitás és az emberek gondolkodjanak, hogyan és miként lehet többet és jobbat tenni a brigádban és az üzemben egyaránt Tehát az aktív cselekvés és gondolkodás egészséges szellemét kell kialakítani minden területen. Ez csak a demokratizmus szélesítésével, tartalmának mélyítésével érhető el Szakszervezeti szerveink kezdeményezői, következetes képviselői legyenek az ilyen értemű üzemi és vállalati gyakorlat kialakításának. Magasabb követelményeket kell állítani a vezető szervek elé, már a januári műszaki konferenciák és termelési tanácskozások előkészítése és megszervezése során. Világosan és egyértelműen kell a dolgozók elé tárni a vállalatok, az üzemek 1973. évi feladatait, céljait. Minden üzemrész és brigádkollektíva ismerje és értse tennivalóját, s azt, hogy azok megvalósítása milyen összefüggésben van társadalmi céljainkkal, s ezen belül az egyén boldogulásával. Cselekekdett gazdasági céljainkért Elengedhetetlen minden alkotó, cselekvő erő megnyerése a kitűzött gazdasági célok elérése érdekében. Meggyőződésünk, hogy ez jórészt azon múlik, mennyire tudjuk az üzemek dolgozóival a feladatokat, s azok összefüggéseit megértetni, és megvalósításukat közüggyé tenni. Ennek elérésében igen nagy jelentősége van az üzemi demokrácia mind teljesebb kibontakoztatásának, s a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésének. Az üzemi demokráciának a bányászatban jól bevált szervezeti keretei, fórumai vannak. A termelési tanácskozásokon, szocialista brigádok értekezletein a dolgozók nagy többsége érdeklődéssel és aktivitással vesz részt. Elvárásaik a vezető szervek iránt egyre inkább növekszenek, hozzátehetem: joggal. Ma már nem elégszenek meg azzal, hogy tájékoztatást kapnak és kiosztják számukra a feladatokat, mert részt kívánnak venni azok kimunkálásában és munkahelyekre való konkretizálásában, látni kívánják az összefüggéseket üzemi és vállalati szinten egyaránt. Főként elvárják, hogy a vezető szervek észrevételeiket, javaslataikat vegyék figyelembe. A magyarázkodások helyett konkrét intézkedések történjenek a szervezési fogyatékosságokat, a folyamatos, tervszerű munkát Nagyobb figyelmet a szocialista munkaversenyre A párt Központi Bizottsága decemberi határozata és ennek alapján megjelent kormány- és SZOT-határozat útmutatásait követve 1972-ben elnökségünk és szakszervezetünk szervei nagy figyelmet fordítottak a szocialista munkaversenyre. Az elnökség irányelveket adott ki, amelyekben megjelölte a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokat, valamint a szocialista brigádok vezetőivel való foglalkozás tennivalóit. Az aktivisták továbbképző tanfolyamain, üzemi aktívaértekezleteken feldolgoztuk az említett határozatokban megjelölt feladatokat. Szorgalmaztuk a műszaki, gazdasági vezetők, középkáderek felkészítését a Versenyszervező teendők ellátására A sokoldalú politikai és szervező tevékenység hatására a verseny irányításában és tartalmában mutatkoznak bizonyos minőségi változások. A mennyiségi célkitűzések realizálására irányuló törekvések mellett nagyobb szerepet kapott a gazdaságosság, a műszaki-technikai fejlesztés, a munka- és üzemszervezés, nem utolsó sorban a minőségi és választéki igények teljesítése. Örvendetes a politikai, az általános és a szakmai műveltség növelése fontosságának felismerése. Az elért eredmények ellenére még most sem érvényesülnek a munkaverseny-mozgalomban azok a követelmények, amelyeket a párt Központi Bizottsága megjelölt A dolgozók tettrekészségével nincs probléma, melyet az is bizonyít hogy a bányaipar 1972- ben eleget tett a követelményeknek, és az év közben bekövetkezett igényváltozások ellenére is, melyek főként a szén- és kőolajbányászatot érintették, kihatással voltak a többi bányászati ágazatokban is. Az is tény, hogy néhány gazdasági mutató nem mutat kielégítő fejlődést, s ez is példázza, hogy a verseny irányításában, szervezésében és propagandájában menetközben nem tudtuk megfelelően számba venni a feladatokat, s kellően orientálni a kollektívákat. A műszaki-gazdasági vezetők, a termelési tevékenység közvetlen parancsnokai munkájában még nem realizálódtak maradéktalanul a kormányhatározat azon kritériumai, mely szerint a munkaverseny szervezése és ösztönzése a gazdasági irányító munka közvetlen része, a gazdasági vezetők munkaköri kötelessége. Meggyőző szóval, érvek sokaságával kell szerveznünk és ösztönöznünk a fizikai, a műszaki és a szellemi dolgozókat egyaránt a jobb, a hatékonyabb munkára, az aktív cselekvésre és alkotásra. Ugyanakkor kritikusabban és főleg nagyobb igénnyel kell véleményezni a munkavégzés feltételeinek alakulását, a munka- és üzemszervezés fogyatékosságait, és intézkedéseket kell sürgetni a munka hatékonyságát gátló tényezők elhárítására, a meglevő tartalékok jobb kiaknázására. Mindenekelőtt a verseny céljainak alapos, a népgazdasági terv célkitűzéseivel szorossszhangban való kimunkálásának fontosságát kell aláhúzni, valamint azt, hogy a célok világosak legyenek: üzemek, műhelyek és brigádok kollektívái lássák konkrét tennivalóikat, azt, hogy vállalásaik mire irányuljanak. Orientálják a dolgozók cselekvő kezdeményezéseit — a mennyiségi célkitűzések gazdaságosabb, minőségileg is kifogástalan megvalósítására. A termelékenység emelésére. Szigorú takarékosságra, a munka eszközeinek, a gépek, a berendezések maximális kihasználására és megóvására, a tartalékok feltárására, a munkaidő maradéktalan kihasználására, a fegyelem szilárdítására. A munka- és üzemszervezés javítására. A termelési eljárások tökéletesítésének kezdeményezésére, az újító mozgalomban való részvételére. A műszaki fejlesztési célok megvalósításának segítésére; a munkavédelmi és egészségügyi óvórendszabályok tökéletesebb betartására, a balesetek és a megbetegedések okainak feltárására és azok kiküszöbölésére. Nem utolsó sorban magasabb szakmai, általános és politikai ismeretek elsajátítására, kölcsönös együttműködésre, összefogásra és egymás segítésére. Növekedjék a szocialista brigádok hatása Különös figyelmet kell fordítani a szocialista brigádok tartalmi színvonalának növelésére, és arra törekedni, hogy egységesebben jusson érvényre a mozgalom hármas jelszava. Ennek megfelelően szükséges növelni a követelményeket Szervezettebben és tervszerűbben kell foglalkozni a brigádok vezetőivel, együttműködésükkel a szakszervezeti bizalmiakkal, gondoskodni rendszeres tájékoztatásukról, munkájuk értékeléséséről és elismerésükről, egyben továbbképzésükről. Tekintve, hogy a brigádok vezetőinek irányító- és szervezőkészsége, személyes példamutatása, politikai és szakmai ismerete meghatározó a kollektívák tevékenységében, el kell érniük, hogy a szocialista brigádok még aktívabb szerepet töltsenek be az üzemi közvélemény formálásában és az egészséges munkaköri légkör megteremtésében. Ennek feltételei adottak. Ezt példázzák többek között a napokban befejeződött szocialistabrigád-tanácskozások, amelyek jó szolgálatot tettek az 1973. évi felkészülésnek. A munka- és üzemszervezésről A gazdasági hatékonyság javításának igen fontos tényezője a munka- és üzemszervezés. Az elmúlt esztendőben a párt Központi Bizottsága, valamint a kormány határozatainak megvalósítása érdekében több intézkedés történt. A nehézipari miniszter — szakszervezetünk véleményét is figyelembe véve — irányelveket adott ki. A vállalatok intézkedési terveket dolgoztak ki. Szakszervezeti taggyűléseken, aktivisták értekezletein, több helyütt termelési tanácskozásokon tárgyalták meg a tennivalókat. Az intézkedések és a propagandatevékenység hatására a korábbinál jobban a figyelem középpontjába került a munka- és üzemszervezés. A dolgozókaktivitása e téren megnövekedett, bátran és tárgyilagosan, nemegyszer türelmetlenül észrevételezik, bírálják a szervezetlenséget, a kedvezőtlen körülményeket, a munka eredményességét hátrányosan befolyásoló tényezőket. Sajnos, tapasztalataink szerint nem történik ezekre időben kielégítő intézkedés. A termelés közvetlen irányítói viszonylag kevés gondot fordítanak erre, éppen a közvetlen ellenőrzés hiánya végett. A munka- és üzemszervezési programok általában helyes célokat tartalmaznak, de mégis szükséges hangsúlyozni, hogy az eddiginél is többet kell törődni a berendezések, eszközök jobb kihasználásával. Sokat emlegetett téma az utóbbi években: a létszámgazdálkodás, de az előrehaladás — enyhén szólva — lassú. A produktív és improduktív létszámarány nem kielégítő, különböző tényezők miatt alacsony a ledolgozott munkanapok száma. A fizikai létszámhoz viszonyítva magas a műszakiak, különösen az adminisztratív dolgozók száma. Foglalkoztatottságuk nem elég hatékony, helyenként nagy a bürokratizmus, lassú az ügyintézés. Kívánatos, hogy e kérdésekben a vállalatok következetesebben tevékenykedjenek. Szakszervezeti szerveink sürgessék és segítsék ezen elvárások teljesítését. Úgy látjuk, szükséges, hogy a NIM is szabja meg konkrétan az e téren elérhető célokat és bizonyos normatívák kidolgozása is időszerű volna az alkalmazotti létszámmal kapcsolatosan. Javultak az életkörülmények A bányászatban dolgozók életkörülményei 1972-ben, ha szerény mértékben is, de javultak. Növekedett a bérszínvonal és a kifizethető nyereség várhatóan megközelíti, illetve eléri a múlt évi nagyságrendet. A szénbányászatban, miután több tényező együttes hatására lényegesen csökkent az eredmény, illetve a nyereség, a Nehézipari Minisztériummal együttesen kezdeményezni kellett a bérek és jövedelmek növelésének központi támogatását Az ezzel kapcsolatos tárgyalások eléggé elhúzódtak, de végül is a kormányzati szerveknél a probléma megértésre talált. A Gazdasági Bizottság határozata a költségvetésből történő támogatással — megteremtette a lehetőségét annak, hogy várhatóan minden szénbányászati vállalatnál 3,3 százalékos jövedelemnövekedés realizálódjék.. Kedvezően rendeződött az érc- és ásványbányászat problémája is, miután mintegy 3,3 százalékos preferenciában, vagyis adómentes fejlesztési lehetőséget kapott. Ezen túl, saját erőből is hajtott végre béremelést. Az együttes intézkedések hatására mintegy 5 százalékos jövedelememelkedés valósul meg. Ezzel jelentősen csökkennek azok a feszültségek, amelyek az elmúlt években jelentkeztek a dolgozók körében. A szénhidrogén-bányászatban mintegy 4 százalékos növekmény várható, ez alatta van a múlt évinek és a kívánatos ütemnek, ennek okait tanulmányoznunk kell. Az uránércbányászatban a jövedelmek fejlődése ütemes és tervszerű. Ugyancsak megfelelő az aknamélyítésnél és a különböző bányászati intézményeknél. Előreláthatóan kedvezőbb a helyzet, mint a múlt esztendőben a bányagépgyártás területén is. Változatlanul nem megnyugtató az élet- és szociális körülmények alakulása az Országos Mélyfúró- és Kutató Vállalatnál. A párt Központi Bizottsága határozata alapján a bérek, jövedelmek alakulására természetesen hatékony gazdálkodás, gazdasági eredmények növekedése esetén optimizmussal tekinthetnek bányászatunk dolgozói az 1973-as esztendőben. Ezt azért is hangsúlyoznunk kell, mert e tekintetben helyenként, sőt, körünkben is gyakran üti fel a fejét nehézségek láttán a pesszimizmus. Kétségtelen, voltak gondjaink, de azt is mutatják a tapasztalatok, hogy a jogos problémák megoldására, ha esetenként hosszabb átfutási idővel is, de mindig segítséget kaptunk, s minden bizonnyal így lesz a jövőben is. A központi béremelésről szóló határozat is azt mutatja, hogy pártunk figyelemmel kíséri társadalmunk minden rétegének helyzetét, és az ország teherbíró-képességét szem előtt tartva, intézkedéseit is megteszi. 1973-ban a bérek emelésének két forrása van: a vállalati anyagi alapok, valamint a központi forrásból nyújtotta lehetőség. Ez utóbbi — bányaiparra, illetve annak vállalataira vonatkozó nagysága — még nem ismeretes, de meg vagyunk győződve arról, hogy a bányászati munka nehézségeinek megfelelő mértékű lesz a lehetőség. A két forrás biztosította anyagi eszközöket azonban egységesen a párthatározat és körülbelül január közepén megjelenő kormányhatározatban meghatározott céloknak megfelelően kell végrehajtanunk, és véleményünk szerint egy időben, március 1-i hatálylyal A végrehajtás körültekintő munkát igényel, ezért szükségesnek tartjuk, hogy a Nehézipari Minisztérium — szakszervezetünk elnökségével együttesen — munkálja ki a megvalósítás módozatait, s konkrét utasításban vagy irányelvekben szabja meg a vállalatok és a szakszervezeti bizottságok tennivalóit. Ügyelnünk kell arra és szigorúan meg kell követelni, hogy a központi bérintézkedésből részesülő munkások és művezető fogalmában tartozó műszaki középkáderek, a vállalati alapokból végrehajtott bérfejlesztésből az átlagnak megfelelő arányban részesüljenek. A vállalati bérpolitikai intézkedéseket, amelyekre már ma kell készülni, a dolgozók bevonásával, véleményük meghallgatásával kell megtenni. Tehát még döntés előtt ismertetni kell az üzemek dolgozóival a tervezett intézkedéseket egyben felhasználni e tanácskozásokat a párt határozata méltatására, a feladatok jó végrehajtására való mozgósítására. Mint már arra utaltam, a szénbányászatban a bérek fejlesztése és a nyereség közötti szoros kapcsolat megszűnik, ennek végrehajtására a Gazdasági Bizottság határozatot hozott, mely többek között kimondja, hogy: — a szénbányászat bérszínvonalát évenként 4,5 százalékkal; — bérfejlesztési befizetési kötelezettség nélkül — meg kell emelni; — a nyereségből képződő részesedési alapot a bérszínvonalba számító bér 7 százalékának megfelelő mértékig költségvetési juttatásból ki kell egészíteni. A végrehajtásra utasítást kell kidolgozni. Egyben — s ez természetes — meg kell szabni a vállalatok felé az elvárásokat, megfelelő ösztönzést kialakítani annak érdekében, hogy a szénbányászat termelési feladatait a lehető leggazdaságosabban valósítsa meg, hogy a költségvetést minél kisebb tétellel terhelje. Mint már az eddigiek során, úgy ismételten hangsúlyozni kívánom, a bérfejlesztés jobb, hatékonyabb munkát feltételez minden bányaipari gazdasági egységtől, hogy úgy mondjam, a gondoskodásért, a lehetőségért tenni is kell, csak így haladhatunk előbbre, s teremthetünk újabb alapokat és erősíthetjük népgazdaságunkat. Meggyőződésünk, hogy a bányászat dolgozói megértik ezt és eredményesen fognak tevékenykedni, a népgazdasági terv 1973. évi célkitűzéseinek megvalósításán — mondotta befejezésül Simon elvtárs. A központi vezetőség ülésén felszólaltak: Kaszás István, Rácz Gyula, Pálfi István, Rieger Rezső, Pullai Árpád, Szekeres Sándorné, Papp József, Mile Lajos, Bandi József és Kassai József. Terven felül Eredményes esztendőt zártak a visontai bányászok. A Thorez külfejtéses bányaüzem 330 ezer tonna szénnel túlteljesítette éves tervét. 1972-ben öszszesen 4 millió 430 ezer tonna fűtőanyagot szállítottak a szomszédos Gagarin Hőerőműnek. A visontai Thorez-bánya idei termelési eredménye kiemelkedő bányaművelési rekord : ennyi szenet ugyanis még egyetlen év alatt sem termeltek a Mátraaljai Szénbányák mintegy hatévtizedes történetében. A visontai bányamezőn nagy teljesítményeket értek el a földmunkáknál is. A gépóriások 12 millió köbméter földet szedtek le a szénről és továbbítottak a meddőhegyre.