Bányamunkás, 1976 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Mit várnak az i­j évtől Dudaron a Kilián György esztergályos brigádtól arról érdeklődöm, mit vár a kollek­tíva és személy szerint a bri­gádvezető az új esztendőtől és a következő tervidőszak évei­től? Vincze Ferenc, a brigád vezetője „kapásból” felel: — Szeretnénk elérni 1976- ban a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Ez már régi vá­gyunk ... És természetesen a következő években is igyek­szünk olyan eredményeket el­érni, amelyeknek alapján elis­merésben, megbecsülésben lesz részünk. — És a magánéletben? Elmosolyodik. — Mit mondjak? Révbe ér­tünk. Lakásunk van Zircen. A feleségem a kórházban ápoló­nő, a két gyermekünk iskolás, nincs különösebb problé­mánk ... Kis szünetet tart, gondolko­dik, kimondja-e amit gondol. ... hanem én a „vén” fe­jemmel tanulni kezdtem. Negyvenhárom éves vagyok. És középiskolába járok. Elsős vagyok Zircen. Most volt rá alkalmam, hát beiratkoztam. Szeretném sikeresen befejezni az első évet, azután meg a többit és eljutni az érettségiig. Ez bizony évekre szóló prog­ram és kívánság. — ő pedig most másodéves Székesfehérvárott, a gépipari szakközépiskolában — mutat­nak Tégi Józsefre, aki ugyan­csak alapítás óta tagja a Ki­lián György brigádnak. — Mit vár az új évtől a má­sik „diák”? kérdeztem, de mielőtt szólhatna a fiatalem­ber, a brigádtagok nagy de­rültség közepette kórusban mond­ták: — Neki még lehetnek elkép­zelései, illúziói a magánéletét és a házasságot illetően. Most nősült! — November 15-én volt az esküvőnk — adja a „magyará­zatot” Tégi József. — A brigádnaplóban is megörökítettük a nevezetes eseményt — említik. Mint kiderül, jó ideje már egyetlen nőtlen tagja volt a brigádnak Tégi József és az él­celődés mögött érezni: örül­nek, hogy munkatársuk, ba­rátjuk is megtalálta társát. — Porván lakunk a felesé­gem szüleinél. Legalábbis egyelőre — mondja az ifjú férj. Aztán vannak elképzelé­seink, Zircen szeretnénk la­kást venni, vagy építeni. A fe­leségem is ott dolgozik az ABC áruházban. És az idén fog érettségizni Veszprémben, a közgazdasági szakközépiskolá­ban. Azután családot szeret­nénk ... — Fiút? lányt? — kíván­csiskodom. — Mindegy — feleli gyor­san, de kisvártatva hozzáfűzi: ha választani lehetne, jobb lenne fiú — először! Gyorsan témát vált. —­A brigádon belül pedig szeretnék hozzájárulni a kol­lektíva eredményes munkájá­hoz. S hogy megint a brigádra terelődött a szó, a brigádveze­tő meg a többiek is egy régi, dédelgetett és bizonyára nem is elérhetetlen tervüket hozzák szóba. — Jó lenne egy gyárlátoga­tást szervezni például a bá­nyagépgyárba. Úgy gondoljuk ez hasznos lenne, mert hiszen most például az EHOR gépek­hez, ezekhez az ügyes kis ma­sinákhoz gyártunk alkatrésze­ket . .. Nagyon örülnénk, ha kapcsolatot alakíthatnánk ki a bányagépgyár egyik brigádjá­val és e barátság kezdeti lépé­seként viszonoznánk látogatá­sukat itt Dudaron ... A Nagyalföldi Kutató- és Feltáró Üzem Szegedi Üzem­egység Dr. Münnich Ferenc szocialista brigád sikeres esz­tendőt zár. 1975-ben a kollek­tíva elnyerte a Nehézipar Ki­váló Brigádja kitüntetést és az MSZMP Központi Bizottsága oklevelét. Bemutatkozásként íme a bri­gád néhány eredménye. Az en­gedélyezett 2.5 %-os gépállási idő helyett 1.43 százalékon ma­radtak és ezzel majdnem 4 al- Dudaron Szegeden győr kút lemélyítését takarí­tották meg. Ennek az értéke még szerény becsléssel is meg­közelíti a 20 millió forintot. Az elfekvő anyagok feltárásával és hasznosításával 1,4 milliót hoztak a „konyhára”. Ezek csak kiragadott adatok a gaz­dasági értékelésből, de min­denképpen jól érzékeltetik, hogy amit elértek, az üzem eredményében is meghatározó jelentőségű. Szinte példa nélküli, hogy a 45 fős brigád minden tagja — valamennyi fizikai dolgozó — tanul. A dolog nehezén már túl vannak, hiszen a 8 általá­nossal senki sem adós. Pedig volt mit törleszteni. Bizonyos, hogy az említetteken túl még számos „piros pont” kerül a brigád évvégi bizonyítványá­ba. Mit várnak tehát az új év­től? — kérdezem Csontos Sza­bolcs TMK szerelőt, a brigád vezetőjét, és Tóth Ernő vil­lanyszerelőt, a szakszervezeti bizalmit. — Felgyőn és Komódiban eredményes szénhidrogén ku­tatást. A következő öt évre jól sikerült, új „Kollektív Szerző­dést*’. Előrelépést a brigádom­nak a szocialista brigádmozga­lomban. Mindnyájunknak egészséget, sikereket, jó mun­kahelyi légkört, türelmet, megértést egymás iránt. Ma­gam számára, hogy a befekte­tett munka sikeres egyetemi vizsgákat, eredményez — jogi egyetem esti tagozatára járok — mondja Csontos László. — Jó egészséget és békés, nyugodt életet mindnyájunk­nak. Boldog lennék és nagy megtiszteltetés lenne, ha bri­gádunk megkapná a „Magyar Népköztársaság Kiváló Brigád­ja” címet. Remélem,­­hogy a gazdaságban végbemenő vál­tozások a csak bérből és fize­tésből élő ipari munkások élet­színvonalát, így az enyémet sem érintik kedvezőtlenül — közölte Tóth Ernő. Mit lehet e kívánságokhoz hozzátenni? Csupán annyit: minden úgy legyen, ahogy sze­retnék. A szakszervezetek XXIII. kongresszusán Bányászküldöttek a kongresszuson Összeállítás a harmadik oldalon Jelentős feladatok a bányászat előtt az V. ötéves tervidőszakban írta: dr. Simon Pál nehézipari miniszter E­zekben a napokban, amikor számvetést ké­szítettünk az elmúlt öt esztendőről, a bá­nyászatban dolgozók is elmondhatják, hogy nagy nehézségek közepette derekasan helyt­álltak és jó munkával alapozták meg a tör­vényerőre emelt ötödik ötéves terv sikeres teljesítését. A minisztériumhoz tartozó bányászat teljes termelése — a bauxitbányászattal együtt — a IV. ötéves tervidőszakban 40 millió tonna/év körül állandósult. Ezen belül azonban az egyes bányászati ágazatok részarányának változásá­val javult a termelési, illetve bányatermék­szerkezet. Emellett az elmúlt öt évben jelen­tősen fejlődött a termelés műszaki színvonala, növekedett az élő munka termelékenysége, ja­vultak a munkakörülmények és a munka biz­tonsága. Utóbbira jellemző, hogy a IV. öt­éves tervidőszakban a bányászatban bekövet­kezett balesetek száma 1 millió tonna terme­lésre vetítve 10 százalékkal volt kevesebb, mint a III. ötéves tervidőszakban. L­egnagyobb bányászati ágazatunk, a szénbá­nyászat termelése a IV. ötéves tervidőszak­ban — a fogyasztói igényekkel összhangban — mintegy 10 százalékkal csökkent. Ugyanak­kor a széntermelés belső szerkezetének javu­lását és műszaki színvonalának korszerűsödé­sét tükrözi, hogy a visontai Thorez külfejtés üzembe helyezésével ma már a széntermelés­nek mintegy egyötöde korszerű külfejtésből származik. A mélyművelésű szénbányászatban mintegy 20 százalékkal emelkedett a bányák és fejtések napi termelése. Jelenleg az összes széntermelés 80 százalékát képviselő föld alatti széntermelés felét acéltámokkal, egyne­gyedét a munka teljes mechanizációját bizto­sító gépkomplexumokkal felszerelt fejtések­ből nyerjük. A géppel jövesztett szén mennyi­sége a IV. ötéves tervidőszakban megkétsze­reződött, és ma már a termelés felét gépek adják, a géppel felrakott szén aránya 30 szá­zalékkal emelkedett. A műszaki színvonal nö­vekedése — a munkafeltételek javulása és a bányamunka biztonságának fokozódása mel­lett — a termelékenység 20 százalékos növe­kedését tette lehetővé. Hazánk energiaszerkezetének korszerűsíté­sét — a Szovjetunióból származó szénhidro­génimport növekedésén kívül — jelentősen segítette szénhidrogén-bányászatunk. A meg­ismert új előfordulások, elsősorban az algyői lelőhely kiaknázásával a IV. ötéves tervben kőolajtermelésünk évi 2 millió tonna értékben állandósult, földgáztermelésünk pedig — a tervidőszak során bekövetkezett mintegy 50 százalékos növekedéssel — jelenleg már meg­haladja az évi 5 milliárd m3-t. Egyidejűleg korszerűsödtek az alkalmazott kutató és ter­melő berendezések, termelési technológiák is. A­z egyéb ércek és ásványok bányászatának­­ termelési értéke a IV. ötéves tervidő­szakban 30, exportja 25 százalékkal — ezen belül a nem rubel elszámolású export 80 szá­zalékkal — nőtt. A végrehajtott rekonstruk­ciók, a gazdaságtalan üzemek termelésének megszüntetése, valamint a technológiák, első­sorban a dúsítási módszerek korszerűsítése, a hatékony üzemszervezési intézkedések tették lehetővé, hogy ez a termelésnövekedés a lét­szám kismértékű csökkenése mellett jöjjön létre. Az uránércbányászatban a IV. ötéves terv­időszakban lépett termelésbe a Mecseki Érc­­bányászati Vállalatnál az ország legmélyebb bányája, amely gyors ütemben érte el terve­zett kapacitását. Ezzel lehetővé vált 1970-hez képest csökkenő létszámmal az érctermelés kb. 12 százalékos, a fémtermelés 28 százalékos növelése. Az említett új bányák létesítése és egyéb fontos feltáró munkák sikeres megvalósítása bányatervezőink és aknamélyítőink jó és ered­ményes munkájának köszönhető. A műszaki fejlődésben és a munka biztonságának foko­zásában egyre jobban érvényesül tudományos kutató-fejlesztő apparátusunknak az öt tárca szintű bányászati kutatási célprogramra ori­entált tevékenysége is. Az elért eredmények mellett meg kell em­líteni, hogy a bányászat munkaerőhelyzete a IV. ötéves tervidőszakban romlott. A bányá­szatban foglalkoztatott létszám 1970—75 között 13 ezerrel csökkent, miközben romlott a bányá­szat életkor és szakma szerinti összetétele. A probléma megoldása érdekében a kormány intézkedéseket hozott a termelékenység és biz­tonság növeléséhez szükséges műszaki fejlesz­tési tevékenység fokozására, és biztosította a nehéz bányamunka kiemelt anyagi elismeré­sét és a bányászok szociális körülményeinek folyamatos javítását. Ilyen intézkedés volt a bérek fokozott emelése, a hűségjutalom rend­szerének módosítása és összegének növelése, a bányászok lakáshelyzetének javítását elő­segítő kedvezmények biztosítása. A IV. ötéves tervidőszakban végzett követ­kezetes munka megalapozta a bányászat további fejlesztésének fő irányait is. Az ásványi nyersanyagok világszerte növe­kedő beszerzési nehézségei és magasabb árai nemcsak lehetségessé, hanem szükségessé te­szik hazai bányászatunk fejlesztését. A KGST- országok komplex programjának céljaival összhangban, és az MSZMP XI. kongresszusá­nak a hazai nyersanyagforrások teljesebb, jobb, gazdaságosabb kiaknázására vonatkozó határozatának megfelelően az ország nyers-­­anyagellátásának távlati koncepciója szerint 1990-ig a Nehézipari Minisztériumhoz tartozó bányászat évi termelését — a jelenlegi 40 millió tonnáról — cca. 60 millió tonnára kell fokozni. A bányászat távlati fejlesztését — a bányaépítés hosszú időtartamára is tekintettel — már a következő ötéves tervidőszakban meg kell kezdeni. Erre elsősorban azért van mód, mert a IV. ötéves tervidőszakban vég­zett intenzív földtani kutatás sikeresen meg­alapozta a bányászat fejlesztésének ásvány­­vagyon-ellátottságát. A földtani kutatásban dolgozók kiemelkedő eredményei közé sorol­ható a mintegy 200 millió tonna eocén barna­­szénvagyon megismerése, a perspektivikus lig­nit-előfordulások felderítése, a recski nagy­­mélységű rézérc-előfordulás előzetes kutatá­sának lezárása és az 1200 m mély akna elké­szültével meginduló bányabeli érckutatás, a b­uránércvagyon bővítése, a szénhidrogén-ter­melés folytatását biztosító új kisebb kőolaj- és földgáz-előfordulások megkutatása. A megismert ásványvagyon bázisán kialakí­tott koncepció szerint az egyes bányászati ága­zatok V. ötéves tervidőszakbeli fejlesztése a következőképpen jellemezhető: A szénbányászat termelési feladata az V. öt­éves tervidőszakban hőmennyiségben mérve még mintegy 10 százalékkal csökken, de ekkor kell megalapozni a VI. ötéves tervi termelésnövekedést. Természetes egységben mérve a hazai szénigény 1976—80 években 24,5—25,5 millió tonna között várható. Mivel új bánya az V. ötéves tervidőszakban még nem lép üzembe, ezért a termelést a meglevő bányákból kell biztosítani. A népgazdaság te­herbíró képességével összhangban biztosítha­tó fejlesztési alapok mellett a termelési fel­adatok csak a termelés koncentrációjának fo­kozásával és a kapacitások jobb kihasználásá­val teljesíthetők. Ennek érdekében a perspek­tivikus szénbányák termelésének növelésével javítani kell a széntermelés szerkezetét, növel­ni kell az egy bányára jutó termelést. Az V. ötéves tervidőszakban — a vonatkozó kor­mányhatározattal összhangban — a termelé­kenység és a munkabiztonság növelése érde­kében a szénbányászat műszaki színvonalát intenzíven, úgy kell növelni, hogy a nagy szénvagyonú, hosszú élettartamú gazdaságos bányák komplex fejlesztése, illetve a rövid élettartalmú bányákban a munkakörülmé­nyek javításával a termelő és kiszolgáló mun­kafolyamatok arányosan fejlődjenek. Az elő­irányzott fejlesztés fő célkitűzése, hogy 1980- ig a fejlesztési termelés mintegy 40 százaléka komplex módon gépesítve, a föld alatti terme­lés 60 százaléka gépesített jövesztéssel, 80 szá­zaléka pedig gépesített rakodással legyen ki­termelhető. Megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel, a kiszolgáló munkafolyama­tok korszerűsítésével biztosítani kell a fejtési gépkomplexumok és a termelő gépláncok ka­pacitásának jobb kihasználását és a vágathaj­­tási sebesség növelését. Ezen intézkedésekkel el kell érni, hogy szénbányáink termelékeny­sége 1980-ig 20 százalékkal növekedjen. A távlati energetikai koncepció szerint 1990- ig a hazai széntermelést mintegy 36—37 millió tonna évre kell növelni. Ennek érdeké­ben Tatabánya környékén cca. 2000 MW kapa­citású hőerőmű ellátására alkalmas, összesen 7—8 millió tonna/év kapacitású, négy mély­­művelésű bánya építését kell az V. ötéves tervben megkezdeni, és Bükkábrány térségé­ben mintegy 1000 MW kapacitású hőerőmű el­látását szolgáló 10—11 millió tonna/év kapaci­tású külfejtést kell létesíteni. A négy új föld alatti szénbányának modern technikai szín­vonalon, gyors ütemben kell megvalósulnia, ami a hazai tervezők, bányaépítők és gép­­gyártók elé fokozott feladatokat állít. Hatal­mas jelentősége van annnak, hogy megvaló­sításukhoz a Szovjetunió segítségnyújtására is számíthatunk. E bányaépítések ütemével ösz­­szehangoltan kell folytatni a bükkábrányi kül­fejtés előkészítését, kivitelezését és ugyan­csak az V. ötéves tervidőszakban jelentős fel­adata a mecseki feketeszén-bányászatnak a Dunai Vasmű kokszigénye növeke­désével ösz­­szehangolt rekonstrukciója. A szénhidrogén-bányászatban az V. ötéves tervben 35 millió tonna új ipari vagyont kell felkutatni, átlagosan évi 200 km kutató, 130—150 km feltáró fúrást kell mélyíteni A felszíni szeizmikus mérések hosszát 2000 km/ évről 3000 km/évre kell növelni. Bővíteni kell a működő szénhidrogénmezők termelési rend­szereit, ki kell építeni és termelésbe kell állí­tani a IV. ötéves terv során felfedezett és az V. ötéves terv során megkutatandó új szén­hidrogénmezőket. Dél-Zalában további szin­tekre kell kiterjeszteni a széndioxidos műve­lést és meg kell tenni az előkészületeket a többi kőolajmezőn is a nagyobb kihozatalt biztosító művelési eljárások bevezetéséhez. Az érc- és ásványbányászat kiemelt felada­ta a recski részletes bányászati kutatások be­fejezése és a bánya beruházási munkálatainak megkezdése. A további földtani kutatást első­sorban a komplex ércekre, a kovakövekre és különféle nemesanyagokra kell koncentrálni, miközben indokolt az évekig szünetelt vasérc­kutatást ismét programba venni. Az uránbányászatban az V. ötéves tervidő­szakban az eddigieknél fokozottabb ütemben kell folytatni az uránérccel kapcsolatos föld­tani kutatásokat. Nagy fontosságú feladat az állami nagyberuházásként megkezdett és a VI. ötéves terv első éveiben termelésbe lépő új, V. számú bánya megfelelő építési ütemé­nek biztosítása, az időarányos beruházási fel­adatok maradéktalan teljesítése, a feladatok gyakorlati megvalósításának II. legfőbb feltétele természetesen a bányá­szok sok évtizedes harcban kipróbált, hozzá­értő munkája és politikai helytállása. Köte­lességünk, hogy a terv keretében a gazdasági hatékonyság és a munkafegyelem növekedé­sével összhangban tovább emelkedjen a bányászat bérszínvonala és szociális létesítmé­nyekkel való ellátottsága, javuljon a bányá­szok lakáshelyzete és megbecsülése. E célokat úgy kell megvalósítani, hogy egyidejűleg csök­kenjen az egyes bányászati ágazatok között ma még meglevő aránytalanság. Megköszönve a IV. ötéves terv teljesítését, lelkesítő és sokoldalúan megalapozott terveink maradéktalan megvalósításához kívánok a bányászat minden egyes dolgozójának sok si­kert és jó szerencsét.

Next