Bányamunkás, 1984 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

Bányamunkás 1984. január A bányászok­­ egészségéért A Magyar Tudományos Akadémia bányaegészségügyi testületei a je­lenlegi és a jövő bányászatának egészségügyi, foglalkozás-élettani kérdéseit vizsgálják. A „Nagy mélységű bányák foglalkozás-élet­tani­ és ergonómiai kérdései” tárgy­körű témabizottság október köze­pén Recsken az Országos Érc- és Ásványbányák Rézérc Műveinél tartott háromnapos munkaértekez­letet. Az első napon a tizennégy részt­vevő bánya­járáson, 1100 méter mélységben gyűjtött tapasztalato­kat a munkahelyi körülményekről, a bányaklímáról, zajról és vibrá­cióról. A második napon 23 aktív résztvevővel tartottak munkaérte­kezletet a következő előadásokkal: Fodor Gyula bányamérnök: Az Or­szágos Érc- és Ásványbányák te­vékenysége, a recski ércbánya léte­sítése. Sült Tibor bányamérnök: A recski bányászok munkahelyi ter­helése bányahatósági szempontból. Dr. Kozma József főorvos: Heves megye üzemegészségügyi helyzete és­­ a recski ércbánya­­ellátása.. Bo­­dányi Tiborné bányamérnök: A hő­terhelés csökkentésének lehetősé­gei, az emberi szervezet hőszabá­lyozását gátló és elősegítő ténye­zők. Dr. László Tiborné vegyész­­mérnök: Beszámoló a bányász munkaruházattal végzett ruházat­fiziológiai vizsgálatokról. Simon Sándor bányamérnök: Néhány szempont a nagy mélységű bányá­szat komplex védekezési rendszeré­nek kialakításához. Dr. Mizsányi Attila orvos fiziológus: Foglalko­zási hőakklimatizáció, a komplex védekezési rendszer egyik alkotója. Dr. Zsíros Ákos üzemorvos: A hő­akklimatizáció jelentőségének és lehetőségének elemzése, üzemorvo­si feladatok Recsken. A résztvevők megismerkedtek az ércbánya üzemorvosi rendelőjével. A rendelő felszerelését hasonlítot­ták a mecseki ércbányászat és szénbányászat rendelőinek felsze­relésével és javaslatot tettek ki­egészítésére. A jelenlevő üzemorvosok felke­resték a Parádsasvári Üveggyárat, hogy kiegészítő tapasztalatokat sze­rezzenek az ottani meleg munka­helyeken. A harmadik napon, a témabizott­ság értékelte a rendezvény esemé­nyeit, a vitákban elhangzottakat és elhatározta, hogy az ércbánya egészségügyi fejlesztését szolgáló ajánlásokat az MTA Bányászati Foglalkozásélettani Albizottsága előterjeszti, hogy azok az illetékes akadémiai testület, illetve­­intézke­désre jogosult főhatósági, vállalati, intézményi szintre kerüljenek. Az Albizottság november 24-i ülése tárgyalta a témabizottság ajánlá­sait és azt határozatával támogat­ta. Simon Sándor Eredményes együttműködés A SZOT Műszaki Gazdasági Bizott­sága 1982. júliusában „Közös erő­vel a munkások és műszakiak eredményes együttműködéséért” címmel pályázatot tett közzé. A felhívás megállapítja, hogy a feladatok eredményes megvalósí­tása az irányítás és végrehajtás minden szintjén növekvő követel­ményeket támaszt, vezetőktől és beosztottaktól egyaránt hatéko­nyabb munkavégzést kíván. Előre­jutásunk nagyrészt a munkások és műszakiak eredményes együttmű­ködésén múlik. A pályázat célja volt, hogy elő­segítse az energia- és anyagtakaré­kosság, valamint a másodnyers­anyag-hasznosítás területén alkal­mazható megoldásokat, az irányí­tás, végrehajtás és ellenőrzés mód­szereinek korszerűsítését, s a pá­lyázók saját gyakorlati tevékenysé­gében ezek érdemi érvényre jutta­tását. A felhívásra ágazatunkból három pályamű érkezett.. Szakszerveze­tünk előzsűrije mindhárom pálya­munkát értékelte és SZOT-díjra javasolta. Az országos értékelő bizottság decemberben hirdetett eredményt. SZOT II. díjat, oklevelet és tíz­ezer forintot nyert, a Kőolajkutató Vállalat ,,Komplexbrigád” folya­dékmelegítő készülékek alkalmazá­sa tárgyú pályázata; a Mecseki Ércbányászati Vállalat „Jó szeren­csét” jeligéjű pályaműve, amely a nagy mélységben, nagy szelvényű bányatérség új technológiával tör­ténő kialakítását mutatja be. Szakmai díjjal és nyolcezer fo­rinttal került elismerésre: a Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat „Emulzióbontók” — im­port vegyszerek megtakarításának technológiáját szemléltető — pá­lyamunkája. Előkészítik a kitermelést Befejeződött a Sajó völgyében fek­vő Dubicsány község térségében ta­lált szénvagyon előzetes felmérése. A kutatófúrások tanúsága szerint két széntelep helyezkedik el egy­más alatt. A felső körülbelül 1 mé­ter vastagságú, az alsó vastagsága pedig 5—9 méter között váltakozik. Az előzetes számítások szerint mintegy 100 millió tonna szenet rejt itt a föld mélye, ebből több, mint 60 millió tonna az úgyneve­zett műre való, vagyis kitermelhető. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a szén jó minőségű, alacsony a hamu- és a kéntartalma, fűtőér­téke pedig megközelíti a 3000 ka­lóriát. A kutatófúrások eredményeinek elemzése alapján a Borsodi Szén­bányák meggyorsította a terület részleges feltárását, hogy mielőbb rendelkezésre álljanak egy új bá­nya megtervezéséhez, megnyitásá­hoz szükséges adatok. 3 A TESTÜLETEK ÉS A TISZTSÉGVISELŐK MUNKÁJA Miként látják, akik csinálják Milyen a mozgalmi tevékenység — bizalmi csoportok, testületek szerepe — SzB, VSZB, VBT — munkája, valamint együttműködé­sük, kapcsolatrendszerük a gazda­sági vezetéssel? Ezeket a kérdése­ket tettük fel az Országos Érc- és Ásványbányák Vállalatnál. Rehák József lakatos (Rézérc Mű,­ Recsk), bizalmi, a következő­ket mondja: Az élet bizonyította a főbizalmi rendszer bevezetésének életképes­ségét, de azért önkritikusan megál­lapíthatjuk, ma még nem minden­ki képes maradéktalanul megfelel­ni a vele szemben támasztott elvá­rásoknak. Ennek oka a váltott műszak, a nagy fizikai (munkaköri) leterheltség, továbbá a partner gazdasági vezetők helyenkénti me­revsége és természetesen jelentkező nehézség, hogy most tanuljuk a jo­gok, hatáskörök, feladatok össze­függéseiből adódó munkastílust, de nem mindig vagyunk képesek, vagy nem rendelkezünk megfele­lően meggyőző érv­anyaggal állás­pontunk igazának megvédéséhez. A testületek elé kerülő témákkal kapcsolatos anyagokat, mindig kel­lő időben megkapjuk. Így van le­hetőség a bizalmi csoport tagjai­nak az anyag megvitatására, a kö­zös álláspont kialakítására, amit bizalmiként a továbbiakban képvi­selek és a döntést követően az eredményről a csoportot tájékozta­tom. A testületi üléseken a leggyako­ribb témák a kollektív szerződést érintő kérdések, a jóléti­, kulturá­lis alap felhasználása, a dolgozók élet- és munkakörülményei, a bér, a részesedés. A testületek tagjai­nak nagyobb részénél bizonyos fo­kú tartózkodás tapasztalható, ez adódik az előzetes véleményegyez­tetésből, vagyis csak az esetben kérünk szót a testületi ülésen, ha értelmes mondanivalónk van. Hegedűs Istvánná, a Dunántúli Mű — Pilisvörösvár — bizalmija, aki a Vállalati Bizalmi Testületnek is tagja. A Vállalati Bizalmi Testület elé kerülő anyagok, a bennük levő vál­tozatok már csiszoltak és ezáltal viszonylag szerényebb vitát ered­­ményezőek. De magasabb szinten megfelelni a feladatoknak csak fo­lyamatos, naprakész felkészültség­gel lehetséges. Itt jelentkezik az időigény, amelyben közös nevezőre kell hozni a gazdasági munkát, a szakszervezeti feladatokat és a magánéletet, a családot,­­ rend­szerint az utóbbi rovására. Ha nem realizálódik a­ feladatok és a végrehajtás (érdekvédelem, érdekképviselet) egysége, akkor ez hátrányosan befolyásolná azt a te­kintélyt, amit a vállalatunknál a szakszervezet magáénak mondhat. Vegrosztó Edit, főbizalmi így fo­galmaz: a mindennapok tennivalói megkívánják a formalizmus szám­űzését, az új keresését és a kezde­ményezőkészséget. Ehhez a lehető­ség adott, átfogó ismeretek meg­szerzésére törekedve, minden szak­­szervezeti tisztségviselő szélesebb látószögön keresztül vizsgálja a mindenkori tényhelyzetet, a maga problémájával és lehetőségeivel együtt. Ezt az igényt az élet dik­tálja. Nem lehet a szakszervezeti munkát koncepció nélkül végezni, mi ennek tudatában élünk, cselek­szünk, mert úgy tudjuk érvényre juttatni a választóink érdekeit. Az egyes fórumainkon „­fésületlenül” őszintén véleményt alkotunk a különböző szintű vezetők gazdasá­gi tevékenységéről, vezetési stílu­sáról, a hármas követelmény gya­korlati érvényesüléséről. Ami a lé­nyeg: közösen csináljuk, formáljuk és igyekszünk tovább fejleszteni az üzemi demokráciát, munkahelyi demokráciává. Közös a célunk és közösen kell vállalni a felelősséget a siker érdekében. Tóth Ferenc alapszervezeti szó­­titkárnak a következő a vélemé­nye: A munkahelyi demokrácia fej­lesztésére hozott határozatot csak részben valósítottuk meg, aminek központi gondolata a nagyobb le­hetőség és a vele párosuló, vagy éppen belőle következő nagyobb felelősség. Ennek egy konkrét pél­dáját említeném, amikor a válla­latvezetés 1983 elején a B. T. elé terjesztette 3,5%-os bérfejlesztési javaslatát, akkor mi úgy fogalmaz­tunk, hogy reális lehetőséget lá­tunk a 3,8% mértékű béremelésre, természetesen ellentételezve a fel­tétel oldalának tennivalóit. Nem kis vitát követően a testü­let a magasabb összeg mellett dön­tött, s ezt tette, vagy tehette azért, mert a vállalati szakszervezeti bi­zottság — bevonva a munkába a közgazdasági bizottságot — egy alapos elemzésre épülő javaslatot tudott letenni az asztalra, amely kiállta a kritikát, és most az év végén a tények igazolták akkori érvelésünk és döntésünk helyessé­gét. Ez egyidejűleg felvet egy má­sik kérdést, a munkabizottságok szerepét, amelyekről elmondható, hogy jól szolgálják a mozgalmi munkát, de eltérő eredményesség­gel, ami adódik az egyes szakterü­letek jellegéből. A demokratizmus kiteljesedésé­nek eredményeként javult a mun­kahelyi közérzet, erősödött az egy­séges vállalati szemlélet, mind job­ban eggyé kovácsolódott a kollek­tíva. Bár még nehezíti dolgunkat, hogy a gazdasági vezetés szintjén hiányzik az az előkészítő, de in­kább felkészítő tevékenység, amely alaposabban megértetné és elfo­gadtatná a munkahelyi demokrá­cia létjogosultságából fakadóan a mai elvárásokat. Kiemelt figyelmet fordítunk a szociálpolitikára, a munka- és egészségvédelemre a tervezésnél, mert ennek napjaink­ban egyre magasabb igényességgel és színvonalon kell megvalósulni.­­Találkozunk olyan esetekkel is, hogy nagy a függőség­érzete a tisztségviselőknek a partner gazda­sági vezetővel szemben. Ez még aktivistáink között fellelhető gyer­mekbetegség. Van még javítani va­lónk. Herédi József VSZB-titkár mondja: Valamennyiünknek be kellett látnunk, tisztségviselőknek, válasz­tóknak, hogy eredményeket csak kollektív munkával érhetünk el, és a jogokat a kötelességek teljesíté­sével hangsúlyozhatjuk a legjob­ban. A célokat együtt alakítjuk ki, s az elérésükhöz vezető út egyre rögösebb, így a demokratizmus szé­lesítésével, az eredményeket sza­vatoló munkával tovább folytatni a szakszervezeti feladatok fegyel­mezett végzését. A bizalmiaknak mind magasabb szinten eleget kell tenni a tagság igényének, ugyan­akkor a választottak mögé felsora­kozva, fegyelmezett munkával se­gíteni az előttük álló nehézségek leküzdését. Ezekhez, nélkülözhetetlenek a jól felkészült, rátermett, de a munka­köri elvárásoknak is példamuta­tóan megfelelni tudó aktivisták, akik a lebontott feladatokat konk­rét elképzelésekkel sikerre viszik. Dányi Mihály

Next