Bányamunkás, 1984 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Bányamunkás 1984. január A bányászok egészségéért A Magyar Tudományos Akadémia bányaegészségügyi testületei a jelenlegi és a jövő bányászatának egészségügyi, foglalkozás-élettani kérdéseit vizsgálják. A „Nagy mélységű bányák foglalkozás-élettani és ergonómiai kérdései” tárgykörű témabizottság október közepén Recsken az Országos Érc- és Ásványbányák Rézérc Műveinél tartott háromnapos munkaértekezletet. Az első napon a tizennégy résztvevő bányajáráson, 1100 méter mélységben gyűjtött tapasztalatokat a munkahelyi körülményekről, a bányaklímáról, zajról és vibrációról. A második napon 23 aktív résztvevővel tartottak munkaértekezletet a következő előadásokkal: Fodor Gyula bányamérnök: Az Országos Érc- és Ásványbányák tevékenysége, a recski ércbánya létesítése. Sült Tibor bányamérnök: A recski bányászok munkahelyi terhelése bányahatósági szempontból. Dr. Kozma József főorvos: Heves megye üzemegészségügyi helyzete és a recski ércbányaellátása.. Bodányi Tiborné bányamérnök: A hőterhelés csökkentésének lehetőségei, az emberi szervezet hőszabályozását gátló és elősegítő tényezők. Dr. László Tiborné vegyészmérnök: Beszámoló a bányász munkaruházattal végzett ruházatfiziológiai vizsgálatokról. Simon Sándor bányamérnök: Néhány szempont a nagy mélységű bányászat komplex védekezési rendszerének kialakításához. Dr. Mizsányi Attila orvos fiziológus: Foglalkozási hőakklimatizáció, a komplex védekezési rendszer egyik alkotója. Dr. Zsíros Ákos üzemorvos: A hőakklimatizáció jelentőségének és lehetőségének elemzése, üzemorvosi feladatok Recsken. A résztvevők megismerkedtek az ércbánya üzemorvosi rendelőjével. A rendelő felszerelését hasonlították a mecseki ércbányászat és szénbányászat rendelőinek felszerelésével és javaslatot tettek kiegészítésére. A jelenlevő üzemorvosok felkeresték a Parádsasvári Üveggyárat, hogy kiegészítő tapasztalatokat szerezzenek az ottani meleg munkahelyeken. A harmadik napon, a témabizottság értékelte a rendezvény eseményeit, a vitákban elhangzottakat és elhatározta, hogy az ércbánya egészségügyi fejlesztését szolgáló ajánlásokat az MTA Bányászati Foglalkozásélettani Albizottsága előterjeszti, hogy azok az illetékes akadémiai testület, illetveintézkedésre jogosult főhatósági, vállalati, intézményi szintre kerüljenek. Az Albizottság november 24-i ülése tárgyalta a témabizottság ajánlásait és azt határozatával támogatta. Simon Sándor Eredményes együttműködés A SZOT Műszaki Gazdasági Bizottsága 1982. júliusában „Közös erővel a munkások és műszakiak eredményes együttműködéséért” címmel pályázatot tett közzé. A felhívás megállapítja, hogy a feladatok eredményes megvalósítása az irányítás és végrehajtás minden szintjén növekvő követelményeket támaszt, vezetőktől és beosztottaktól egyaránt hatékonyabb munkavégzést kíván. Előrejutásunk nagyrészt a munkások és műszakiak eredményes együttműködésén múlik. A pályázat célja volt, hogy elősegítse az energia- és anyagtakarékosság, valamint a másodnyersanyag-hasznosítás területén alkalmazható megoldásokat, az irányítás, végrehajtás és ellenőrzés módszereinek korszerűsítését, s a pályázók saját gyakorlati tevékenységében ezek érdemi érvényre juttatását. A felhívásra ágazatunkból három pályamű érkezett.. Szakszervezetünk előzsűrije mindhárom pályamunkát értékelte és SZOT-díjra javasolta. Az országos értékelő bizottság decemberben hirdetett eredményt. SZOT II. díjat, oklevelet és tízezer forintot nyert, a Kőolajkutató Vállalat ,,Komplexbrigád” folyadékmelegítő készülékek alkalmazása tárgyú pályázata; a Mecseki Ércbányászati Vállalat „Jó szerencsét” jeligéjű pályaműve, amely a nagy mélységben, nagy szelvényű bányatérség új technológiával történő kialakítását mutatja be. Szakmai díjjal és nyolcezer forinttal került elismerésre: a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat „Emulzióbontók” — import vegyszerek megtakarításának technológiáját szemléltető — pályamunkája. Előkészítik a kitermelést Befejeződött a Sajó völgyében fekvő Dubicsány község térségében talált szénvagyon előzetes felmérése. A kutatófúrások tanúsága szerint két széntelep helyezkedik el egymás alatt. A felső körülbelül 1 méter vastagságú, az alsó vastagsága pedig 5—9 méter között váltakozik. Az előzetes számítások szerint mintegy 100 millió tonna szenet rejt itt a föld mélye, ebből több, mint 60 millió tonna az úgynevezett műre való, vagyis kitermelhető. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a szén jó minőségű, alacsony a hamu- és a kéntartalma, fűtőértéke pedig megközelíti a 3000 kalóriát. A kutatófúrások eredményeinek elemzése alapján a Borsodi Szénbányák meggyorsította a terület részleges feltárását, hogy mielőbb rendelkezésre álljanak egy új bánya megtervezéséhez, megnyitásához szükséges adatok. 3 A TESTÜLETEK ÉS A TISZTSÉGVISELŐK MUNKÁJA Miként látják, akik csinálják Milyen a mozgalmi tevékenység — bizalmi csoportok, testületek szerepe — SzB, VSZB, VBT — munkája, valamint együttműködésük, kapcsolatrendszerük a gazdasági vezetéssel? Ezeket a kérdéseket tettük fel az Országos Érc- és Ásványbányák Vállalatnál. Rehák József lakatos (Rézérc Mű, Recsk), bizalmi, a következőket mondja: Az élet bizonyította a főbizalmi rendszer bevezetésének életképességét, de azért önkritikusan megállapíthatjuk, ma még nem mindenki képes maradéktalanul megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. Ennek oka a váltott műszak, a nagy fizikai (munkaköri) leterheltség, továbbá a partner gazdasági vezetők helyenkénti merevsége és természetesen jelentkező nehézség, hogy most tanuljuk a jogok, hatáskörök, feladatok összefüggéseiből adódó munkastílust, de nem mindig vagyunk képesek, vagy nem rendelkezünk megfelelően meggyőző érvanyaggal álláspontunk igazának megvédéséhez. A testületek elé kerülő témákkal kapcsolatos anyagokat, mindig kellő időben megkapjuk. Így van lehetőség a bizalmi csoport tagjainak az anyag megvitatására, a közös álláspont kialakítására, amit bizalmiként a továbbiakban képviselek és a döntést követően az eredményről a csoportot tájékoztatom. A testületi üléseken a leggyakoribb témák a kollektív szerződést érintő kérdések, a jóléti, kulturális alap felhasználása, a dolgozók élet- és munkakörülményei, a bér, a részesedés. A testületek tagjainak nagyobb részénél bizonyos fokú tartózkodás tapasztalható, ez adódik az előzetes véleményegyeztetésből, vagyis csak az esetben kérünk szót a testületi ülésen, ha értelmes mondanivalónk van. Hegedűs Istvánná, a Dunántúli Mű — Pilisvörösvár — bizalmija, aki a Vállalati Bizalmi Testületnek is tagja. A Vállalati Bizalmi Testület elé kerülő anyagok, a bennük levő változatok már csiszoltak és ezáltal viszonylag szerényebb vitát eredményezőek. De magasabb szinten megfelelni a feladatoknak csak folyamatos, naprakész felkészültséggel lehetséges. Itt jelentkezik az időigény, amelyben közös nevezőre kell hozni a gazdasági munkát, a szakszervezeti feladatokat és a magánéletet, a családot, rendszerint az utóbbi rovására. Ha nem realizálódik a feladatok és a végrehajtás (érdekvédelem, érdekképviselet) egysége, akkor ez hátrányosan befolyásolná azt a tekintélyt, amit a vállalatunknál a szakszervezet magáénak mondhat. Vegrosztó Edit, főbizalmi így fogalmaz: a mindennapok tennivalói megkívánják a formalizmus száműzését, az új keresését és a kezdeményezőkészséget. Ehhez a lehetőség adott, átfogó ismeretek megszerzésére törekedve, minden szakszervezeti tisztségviselő szélesebb látószögön keresztül vizsgálja a mindenkori tényhelyzetet, a maga problémájával és lehetőségeivel együtt. Ezt az igényt az élet diktálja. Nem lehet a szakszervezeti munkát koncepció nélkül végezni, mi ennek tudatában élünk, cselekszünk, mert úgy tudjuk érvényre juttatni a választóink érdekeit. Az egyes fórumainkon „fésületlenül” őszintén véleményt alkotunk a különböző szintű vezetők gazdasági tevékenységéről, vezetési stílusáról, a hármas követelmény gyakorlati érvényesüléséről. Ami a lényeg: közösen csináljuk, formáljuk és igyekszünk tovább fejleszteni az üzemi demokráciát, munkahelyi demokráciává. Közös a célunk és közösen kell vállalni a felelősséget a siker érdekében. Tóth Ferenc alapszervezeti szótitkárnak a következő a véleménye: A munkahelyi demokrácia fejlesztésére hozott határozatot csak részben valósítottuk meg, aminek központi gondolata a nagyobb lehetőség és a vele párosuló, vagy éppen belőle következő nagyobb felelősség. Ennek egy konkrét példáját említeném, amikor a vállalatvezetés 1983 elején a B. T. elé terjesztette 3,5%-os bérfejlesztési javaslatát, akkor mi úgy fogalmaztunk, hogy reális lehetőséget látunk a 3,8% mértékű béremelésre, természetesen ellentételezve a feltétel oldalának tennivalóit. Nem kis vitát követően a testület a magasabb összeg mellett döntött, s ezt tette, vagy tehette azért, mert a vállalati szakszervezeti bizottság — bevonva a munkába a közgazdasági bizottságot — egy alapos elemzésre épülő javaslatot tudott letenni az asztalra, amely kiállta a kritikát, és most az év végén a tények igazolták akkori érvelésünk és döntésünk helyességét. Ez egyidejűleg felvet egy másik kérdést, a munkabizottságok szerepét, amelyekről elmondható, hogy jól szolgálják a mozgalmi munkát, de eltérő eredményességgel, ami adódik az egyes szakterületek jellegéből. A demokratizmus kiteljesedésének eredményeként javult a munkahelyi közérzet, erősödött az egységes vállalati szemlélet, mind jobban eggyé kovácsolódott a kollektíva. Bár még nehezíti dolgunkat, hogy a gazdasági vezetés szintjén hiányzik az az előkészítő, de inkább felkészítő tevékenység, amely alaposabban megértetné és elfogadtatná a munkahelyi demokrácia létjogosultságából fakadóan a mai elvárásokat. Kiemelt figyelmet fordítunk a szociálpolitikára, a munka- és egészségvédelemre a tervezésnél, mert ennek napjainkban egyre magasabb igényességgel és színvonalon kell megvalósulni.Találkozunk olyan esetekkel is, hogy nagy a függőségérzete a tisztségviselőknek a partner gazdasági vezetővel szemben. Ez még aktivistáink között fellelhető gyermekbetegség. Van még javítani valónk. Herédi József VSZB-titkár mondja: Valamennyiünknek be kellett látnunk, tisztségviselőknek, választóknak, hogy eredményeket csak kollektív munkával érhetünk el, és a jogokat a kötelességek teljesítésével hangsúlyozhatjuk a legjobban. A célokat együtt alakítjuk ki, s az elérésükhöz vezető út egyre rögösebb, így a demokratizmus szélesítésével, az eredményeket szavatoló munkával tovább folytatni a szakszervezeti feladatok fegyelmezett végzését. A bizalmiaknak mind magasabb szinten eleget kell tenni a tagság igényének, ugyanakkor a választottak mögé felsorakozva, fegyelmezett munkával segíteni az előttük álló nehézségek leküzdését. Ezekhez, nélkülözhetetlenek a jól felkészült, rátermett, de a munkaköri elvárásoknak is példamutatóan megfelelni tudó aktivisták, akik a lebontott feladatokat konkrét elképzelésekkel sikerre viszik. Dányi Mihály