Bányamunkás, 1987 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
. Ma a bányászat a „hét szűk esztendő” valamelyikét éri. Az iparág fejlődésének üteme lassúbb, mint a népgazdaság más területeinek gyarapodása. A jövedelem ugyan ma is magasnak mondható, ám az előny csökkent a más szakmában dolgozókkal szemben. A szénbányászat munkája leértékelődött. Ma a megváltozott feltételrendszerben, a nehezebb körülmények között egyértelműen kiviláglik, hogy a megújult és megjavított szocialista brigádmozgalomra igen nagy szükség van — hangzott el többek között a december 12—13-án Pécsett megtartott bányász szocialista brigádok vezetőinek országos tanácskozásán. — Mi van ma? A főmunkaidő becsülete csökkent és tág teret adtunk a szerzésnek, a többletjövedelemnek. Most az „én” a jelszó a „mi” helyett. A mai valóság körülményei azt sugallják, hogy nincs értelme a szocialista brigádok munkaverseny-mozgalmának, és bizony sokszor válunk nevetségessé, amikor újból és újból vállaljuk céljainkat, elkötelezettségünket. De mindezek ellenére sem szabad megállni! Nem megújulni kell, hanem tisztességesen dolgozni az élet minden területén! Ma segélycsomagként használjuk a brigádmozgalmat, akkor vesszük elő, ha a termelési feladatok megoldásában nagyok a gondjaink. Ám a munkaverseny — legalábbis mostani formájában — nem oldja meg a bajokat. Munkánkban jelentkezik a fásultság, a közöny, a sikerélmény hiánya. S most, amikor újból megpróbálunk értelmes célokat adni a mozgalomnak, akkor igenis tegyük mellé a vgmk-ban már tapasztalható érdekeltséget is — mondja egy komlói szénbányász, Bischof Antal csapatvezető vájár a találkozón. Itt, az ország minden tájáról öszszesereglett ötven-egynéhány bányamunkás a hasznosítható tapasztalatok szerzésén túl a saját, helyi problémáinak megoldásához is várhatott segítséget, s közös munkájuk eredményeként feltérképeződött az iparág sok gondja-baja. A föld alatti termelésben dolgozók nagy fluktuációja, a krónikus munkaerőhiány szülte kényszer, sokszor olyan embereket is megtűr ebben a nehéz és veszélyes munkában, akik képességeik szerint nem odavalók. A jelentős kedvezmények (lakáshoz jutás, hűségjutalom, 4000 műszakos kedvezmény) hatására odaáramló tömeg, a lengyel munkáskéz behívása gyógyír a bajra, de a megnyugtató megoldást csak egy következetesen végigvitt szociál- és munkaerő-politika adhatja meg. A megszerzés mellett a megtartás csak az állandó és egyre színvonalasabb szakmai oktatás, továbbképzés mellett várható el, s erre azért is nagy szükség van, mert a mai vájárok derékhada, a negyvenes vagy annál idősebb generáció pillanatokon belül átadja (átadná) a stafétabotot ... A nehéz helyzetből való kilábalás egyik fontos feltétele a meglevő szellemi kapacitás hatékonyabb kihasználása, a belső, kreatív energiák felszabadítása, s ennek összhangban kell lennie a technikailag magasabb színvonalú gépesítéssel, amely jobb és biztonságosabb munkakörülményeket teremtene a föld alatt. Az ország energiaellátása nagymértékben függ a hazai szénbányászattól. Ám szerencsére az idei évben nem voltak nagyobb energiagondjaink, ma megfelelő menynyiségben áll rendelkezésre szén. A probléma inkább gazdálkodási szemléletünkben van. Az önköltség irreálisan magas volta, a nagy ráfordításokkal járó veszteséges termelési mód rákényszerít arra vezetőt és beosztottat, fizikai és szellemi dolgozót egyaránt, hogy munkájában a költségszemléletű gazdálkodás, az ésszerű takarékoskodás, a rendelkezésre álló anyagi javak jobb megbecsülése érvényesüljön. Ez a kétnapos program minden indulatával, gondolatával, véleményével, véleménykülönbségével a nehéz helyzetből való kilábalást segíti. Az összefogás, a közös tenniakarás lehet a garancia arra, hogy a szakma régi rangját és becsületét visszanvőn szénbányászodás jö'1' '-i fényben TP' og' -e A SZÉNBÁNYÁSZAT LEÉRTÉKELŐDÖTT Többletjövedelem vagy brigádmozgalom? Fotó: Tóth László ________bányamunkás Látogatás egy „összkomfortos” üzemben Decemberi köd lebegett a Mátra lejtőin, sötét függönyök takarták az eget, amikor a délelőtti borulatban megérkeztünk a Mátraaljai Szénbányákhoz tartozó Thorez Bányaüzemhez. Az úttól néhány lépésnyire fekvő, tiszteletet keltő épületben naponta több mint 3200 dolgozó találkozik. Egy üzem, az iparág hasonlói közül. Vagy mégis más? Belépve az üzem területére, máris szokatlan és meglepő látványban van részünk. A folyosó falára helyezett nagy képernyős tv-készülék előtt többen nézik az „adást”. Mi is csatlakozunk az érdeklődőkhöz s a rendelkezésre álló üdülőjegyekről s azok térítési díjáról szerzünk tudomást. Kérdően nézünk kísérőnkre, Kármán Csaba, a szakszervezeti bizottság titkára készségesen tájékoztat. „Amit látunk, az üzem Közművelődési és Tömegtájékoztatási rendszerének működése, 1985-től alkalmazzuk.” Tovább lépve a hosszú folyosó végén feltűnik a másik készülék, ott is nézik a sugárzott programot. Csodálatos élmények szemtanúi vagyunk, bár csodák nincsenek. De van emberi ész s van akarat s ebben az üzemben együtt van a gazdasági és mozgalmi vezetés közös alkotókészsége, kreativitása. A propaganda fontosságát az asztal mellől is gyönyörűen lehet hangoztatni, de az igazi próbát a gyakorlat jelenti. A videohálózat létrehoztával az életünkről beszélünk, vagy legalább is megpróbálunk beszélni róla, halljuk a további tájékoztatást. Felsorolni is hoszszú a rendelkezésre álló készülékeket; számítógépek, antennaerősítők, magnók, kamerák, keverőerősítők s hat színes televízió képezi a rendszer tárgyi feltételeit. A rendszert társadalmi munkában 7 fő kezeli. Tájékoztatás, információ napi 24 órában A működés fő területei: 1. Képújság — aktuális társadalmi, politikai hírek ismertetése, üzemi mozgósítási, tájékoztatási feladatok, szocialista brigádok részére kulturális programajánlatok, termelési információ és tájékoztatás, pl. a szenelőgéplánc működésének figyelemmel kísérése. 2. Film — a Magyar Televízió műsorából felvett anyagok, jelentős politikai, társadalmi események, tudományos ismeretterjesztő filmek, szórakoztató, kulturális és saját készítésű műsorok, munkavédelmi oktatófilmek sugárzása. A rendszer több csatornán működik, az érdeklődők azt kapcsolják, ami fontos számukra, például: A kommunista műszakok szervezésénél az üzem vezetői élő, egyenes adásban szóltak a dolgozókhoz, ismertetve célját s az anyagi eredmény felhasználásának tervét. A különböző testületi ülések alkalmával ugyancsak egyenes adásban nézhetik, hallhatják a dolgozók az előterjesztéseket, képviselőik felszólalásait s a hozott döntéseket. A szakszervezeti munka nyilvánosságának gyorsasága abban az üzemben megoldott, ahálózat bővítése képezi a jövő feladatát. Meggyőződtünk, hogy a videohálózat önálló, speciális egységként épül be az üzem információs kapcsolatrendszerébe. Igényesen szervezett bizalmi vetélkedők Nem mindennapi feladatra vállalkozott az üzem szakszervezeti bizottsága s annak munkabizottságai, amikor a BDSZ kiírása alapján megszervezték a bizalmi vetélkedőket. A központi javaslatoknak megfelelően hat témakörben feldolgozták a vetélkedő anyagát, kérdés-felelet formájában. Az 510 kérdést s megfelelő választ tartalmazó 150 oldalas üzemi kiadványt megkapta minden bizalmi. A selejtezők alkalmával tapasztaltuk is az eredményt. A gazdasági és mozgalmi vezetők soraiból felkért és jól felkészült zsűri (nekik is készülni illik) s többségében magas szintű ismeretekkel rendelkező bizalmiak jó hangulatú találkozói jellemezték az üzemi elődöntőket. Minden csapat szóban válaszolt a hat témakör kérdéseire, kíváncsian várta a kapott pontokat. Egyetértettünk a szervezőkkel, a vetélkedő legfontosabb értéke az üzemi szintű rendezvények előkészítése s rendezése. A 196 bizalmi és 26 főbizalmi közül a továbbjutók januárban találkoznak az üzemi döntőn. Hogyan valósítható meg a munkahelyi művelődés? vetődik fel ma is kérdésként sok üzemben. A megvalósítást KollárJánosné főfoglalkozású könyvtáros elemzi, amikor belépünk a 230 m2 területű, 11 000 kötetes könyvtárba, amelynek a nap minden szakában van látogatója. 9000 szépirodalmi könyv 600 állandó olvasóval, s 2000 kötet műszaki állomány 200 olvasóval fémjelzi az eredményt, ami azt is jelenti, hogy az üzem állományának több mint egyharmada állandó, beiratkozott olvasó. Évente 25 000 Ft-os beszerzési keret biztosítja az állomány növekedését. A könyvtárban közművelődési rendezvények is vannak. Örömmel halljuk a hírt: a legutóbbi politikai könyvnapon 8000 Ft értékű könyvet vásároltak az érdeklődők. Szükség esetén műtéti beavatkozás Újabb meglepetésben van részünk, amikor megtudjuk, hogy el sem kell hagyni az üzemépületet s korszerű fogorvosi rendelő, sőt kisebb műtétek elvégzését biztosító részlegek állnak a dolgozók rendelkezésére. Néhány évvel ezelőtt évente több mint száz műszakkiesést jelentett a különböző betegségekkel kapcsolatos laborvizsgálatok elvégzése. Ez megszűnt, a laborvizsgálatokat műszakkiesés nélkül az üzemben végzik. A buszok visszatérnek A szakszervezeti oktatás különböző formáin 385 dolgozó vesz részt, munkaidő után. Ilyenkor a VOLÁN-járatok előbb hazaszállítják a kiszállókat, majd visszatérnek az üzembe, s oktatás végén ismét hazaszállítják a résztvevőket. Tovább lehetne szaporítani a példákat, de meggyőződhettünk, hogy ebben az üzemben törődnek egymással, a kisebb s nagyobb közösségekkel. De a lehetőségektől hosszú út vezet az eredményig. Ezt az utat alapos tudással, szívóssággal, érvekkel, előrelátással s munkával lehet megépíteni. Elbúcsúzunk. Útban hazafelé felidézzük Kármán Csaba szb-titkár szavait: Mi ebben a különös? Más ütemben nem így van? Perényi István Bányászszolidaritás a nicaraguai néppel 1986. XII. 17-én munkásgyűlést tartottak Budapesten, a Bányászati Aknamélyítő Vállalatnál, amelyen részt vett Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Kapolyi László ipari miniszter és Kovács László, a bányászszakszervezet főtitkára is. Kerekes Jenőnek, a vállalat igazgatójának köszöntője után Oroszi Antal főaknász mondott beszédet. Arról tájékoztatta a munkásgyűlés résztvevőit, hogy a BÁV dorogi körzetének hétszeres kiváló szocialista címet nyert Kun Béla brigádja felajánlást tett az 1986-os békeév tiszteletére. Az így befolyó pénzt nicaraguai gyermekek, nők, idős és beteg emberek részére, gyógyszerek, tápszerek, valamint kondicionáló és fertőzést megelőző vitaminok vásárlására javasolták fordítani. A szocialista brigád kezdeményezése széles körű visszhangot és egyetértést váltott ki a bányaiparban dolgozók között. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, az Ipari Minisztérium és a Bányászati Aknamélyítő Vállalat által támogatott kezdeményezéshez számos bányászkollektíva és dolgozó csatlakozott. A főaknász elmondta: ő kapta a megbízást, hogy felkérje Duschek Lajosnét — aki a közeljövőben Nicaraguába látogat —, hogy vigye el a magyar bányászok és bányászasszonyok, szocialista kollektívák és egyének által felajánlott ajándékokat a nicaraguai dolgozóknak. Egyúttal mondja el az ott élő bányászoknak, hogy a magyar bányaipar dolgozói, a bányászasszonyok nagy rokonszenvel és figyelemmel kísérik munkájukat, harcukat, az ország jövőjének alakulását. A magyar bányászok és asszonyok — a nemzetközi munkásszolidaritás jegyében — a jövőben is készek mindent megtenni, ami elősegíti harcukat, igazságos ügyük győzelmét. Duschek Lajosné hozzászólásában hangsúlyozta, nicaraguai látogatásának az a fő célja, hogy népeink még jobban megismerjék egymást, s erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten politikai és anyagi támogatást nyújtsunk az igazságos harcot vívó nicaraguai népnek. Az internacionalista szolidaritás mindig jellemző volt a magyar munkásokra, különösen a bányászokra. L. A. FOTÓ: KATONA ZITA