Búvár, 1937 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1937-06-01 / 6. szám
galma és a közutak és a hidak közvetítésével a kelet-nyugati főközlekedési vonalak. Ide lehet nem nagy költséggel csatlakoztatni az Andrássy úti földalatti villamost és hasonlókép a jövőben megépítendő egyéb radiálisan haladó földalatti közlekedési vonalakat is. A gyorsforgalmi közúti fővonal északon az újpesti Váci-útról fog kiindulni és a Váci-úton, majd a Dráva-utcán végigvonulva kikanyarodik a Dunapartra. Innen kezdve együtthalad a dunaparti gyorsvasúttal, amely viszont az újpesti Szent István-térről indul mint magasvasút, keresztül halad Angyalföldön, a Palotai úton, majd a Váci-út felett áthaladva felveszi a Váci-út forgalmát, aztán kikanyarodva a Duna felé az óbudai híd feljárója alatt bújik át, itt veszi fel az óbudai hídon átjövő óbudai utasokat és az alsó rakparton folytatja tovább útját délfelé. Ily módon úgy az autó-, mint a villamosgyorsforgalom zavartalanul és minden kereszteződéstől mentesen vezethető a pesti Dunaparton egészen a Boráros téri hídig. Az egész dunaparti útszakaszon, a Drávautcától egészen a Lánchídig, a gyorsvasúti vonal az alsórakparton vezethető és pedig legnagyobbrészt annak a belső szélén, amiként azt a mellékelt keresztmetszeten láthatjuk. Árvíz ellen az alsó rakpart szélén építendő és korlátként is szolgáló fal, valamint a kellő szigeteléssel készített burkolat védi meg az útvonalat. (1. kép.) A parlamentnél szépészeti okokból a gyorsvasút nem vezethető a parlament előtt. Ezért itt a villamos gyorsvasút forgalma a föld alá lenne helyezve és pedig a parlament alapjainak és épületének teljes sértetlensége és zavartalansága érdekében ezt a földalatti szakaszt — miként a helyszínrajzon is látható—Kossuth Lajos téren a parlament háta mögött kellene vezetni. (3. kép.) A gyors autóforgalom, amely a Váciútról és a Dráva utcából érkezett, eszerint az alsó rakparton, a Duna és a villamosvágányok közé kerül. A keresztmetszeten (1. kép) láthatjuk az elrendezést, az árvízvédő fal mellett három méteres gyalogjáró van. A gyalogjáró és a villamos között pedig 15 méteres szélesség marad. A kocsipálya berendezése ezen a 15 méteres szélességen olyan, hogy a gyalogjáró mellett három méteres sáv marad a várakozó kocsik számára és ezenkívül mindkét irányban a személy- és teherforgalom számára külön közlekedési útsávok állanak rendelkezésre. A Lánchídnál a gyorsközlekedési útvonal az alsó rakparton lévő lánclehorgonyzásba, mint akadályba ütközik. Ezt áttörni a hídra való tekintettel nem lehet. Itt tehát kényelmes és nagysugarú íven épülő aluljáró (4. kép) készítendő, amelyen át a forgalom a Lánchídról a Ferenc József térre és vissza irányuló forgalomnak keresztezése és így minden zavarása nélkül haladhat keresztül. A dunaszállodák előtt levő szakaszon a villamos gyorsvasút a viadukt alá kerül, amely alatt elhelyezve, egyrészt teljesen zajtalanul, másrészt pedig esztétikailag a Dunapart képét nem zavarva, fog itt a villamosforgalom lebonyolódni. (2. kép.) Az Erzsébet-híd és Ferenc József-híd között levő szakaszon a felső rakparton igen nagy szélesség áll rendelkezésre, azonban forgalomtechnikai okokból, nehogy a hajóállomás forgalma a gyorsvasúti forgalmat keresztezze, a gyorsvasút e két híd között levő szakaszon is a föld alá kerül és a földalatti vezetés által fogja a Ferenc József-hídról lejövő forgalmat — tehát itt is szintbeli keresztezés és a forgalom akadályozása nélkül — elkerülni. A kocsiforgalom későbbi nagyobb megnövekedése esetén célszerű lesz majd itt is az egész közúti kocsiforgalom számára szolgáló aluljárónak a megépítése. A Ferenc József-hídon túl levő szakasza a gyorsvasúti forgalomnak akkor fog megépülhetni, hogyha 1942-ben lejár a Ferenc József-hídtól délre lévő közraktárak és az 2. kép Gyorsforgalmi út az alsó rakparton, Petőfi tér és Eötvös tér között. Vázlatos keresztmetszet