Búvár, 1937 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1937-06-01 / 6. szám

galma és a közutak és a hidak közvetítésé­vel a kelet-nyugati főközlekedési vonalak. Ide lehet nem nagy költséggel csatlakoz­tatni az Andrássy­ úti földalatti villamost és hasonlókép a jövőben megépítendő egyéb radiálisan haladó földalatti közle­kedési vonalakat is. A gyorsforgalmi közúti fővonal északon az újpesti Váci-útról fog kiindulni és a Váci-úton, majd a Dráva-utcán végigvo­nulva kikanyarodik a Dunapartra. Innen kezdve együtthalad a dunaparti gyors­vasúttal, amely viszont az újpesti Szent István-térről indul mint magasvasút, ke­resztül halad Angyalföldön, a Palotai­ úton, majd a Váci-út felett áthaladva felveszi a Váci-út forgalmát, aztán kikanyarodva a Duna felé az óbudai híd feljárója alatt bújik át, itt veszi fel az óbudai hídon átjövő óbudai utasokat és az alsó rak­parton folytatja tovább útját délfelé. Ily módon úgy az autó-, mint a villamos­gyorsforgalom zavartalanul és minden ke­reszteződéstől mentesen vezethető a pesti Dunaparton egészen a Boráros­ téri hídig. Az egész dunaparti útszakaszon, a Dráva­­utcától egészen a Lánchídig, a gyorsvasúti vonal az alsórakparton vezethető és pedig legnagyobbrészt annak a belső szélén, a­miként azt a mellékelt keresztmetszeten láthatjuk. Árvíz ellen az alsó rakpart szé­lén építendő és korlátként is szolgáló fal, valamint a kellő szigeteléssel készített bur­kolat védi meg az útvonalat. (1. kép.) A parlamentnél szépészeti okokból a gyorsvasút nem vezethető a parlament előtt. Ezért itt a villamos gyorsvasút for­galma a föld alá lenne helyezve és pedig a parlament alapjainak és épületének teljes sértetlensége és zavartalansága érdekében ezt a földalatti szakaszt — miként a hely­színrajzon is látható—Kossuth Lajos­ téren a parlament háta mögött kellene vezetni. (3. kép.) A gyors autóforgalom, amely a Váci­­útról és a Dráva­ utcából érkezett, eszerint az alsó rakparton, a Duna és a villamos­vágányok közé kerül. A keresztmetszeten (1. kép) láthatjuk az elrendezést, az árvíz­védő fal mellett három méteres gyalogjáró van. A gyalogjáró és a villamos között pedig 15 méteres szélesség marad. A kocsi­pálya berendezése ezen a 15 méteres szé­lességen olyan, hogy a gyalogjáró mellett három méteres sáv marad a várakozó kocsik számára és ezenkívül mindkét irány­ban a személy- és teherforgalom számára külön közlekedési útsávok állanak ren­delkezésre. A Lánchídnál a gyorsközlekedési út­vonal az alsó rakparton lévő lánclehorgony­­zásba, mint akadályba ütközik. Ezt át­törni a hídra való tekintettel nem lehet. Itt tehát kényelmes és nagysugarú íven épülő aluljáró (4. kép) készítendő, amelyen át a forgalom a Lánchídról a Ferenc József­ térre és vissza irányuló forgalomnak keresztezése és így minden zavarása nélkül haladhat keresztül. A dunaszállodák előtt levő szakaszon a villamos gyorsvasút a viadukt alá kerül, amely alatt elhelyezve, egyrészt teljesen zajtalanul, másrészt pedig esztétikailag a Dunapart képét nem za­varva, fog itt a villamosforgalom lebonyo­lódni. (2. kép.) Az Erzsébet-híd és Ferenc József-híd között levő szakaszon a felső rakparton igen nagy szélesség áll rendelkezésre, azon­ban forgalomtechnikai okokból, nehogy a hajóállomás forgalma a gyorsvasúti forgal­mat keresztezze, a gyorsvasút e két híd között levő szakaszon is a föld alá kerül és a földalatti vezetés által fogja a Ferenc József-hídról lejövő forgalmat — tehát itt is szintbeli keresztezés és a forgalom akadályozása nélkül — elkerülni. A kocsiforgalom későbbi nagyobb meg­növekedése esetén célszerű lesz majd itt is az egész közúti kocsiforgalom számára szolgáló aluljárónak a megépítése. A Ferenc József-hídon túl levő szakasza a gyorsvasúti forgalomnak akkor fog meg­épülhetni, hogyha 1942-ben lejár a Ferenc József-hídtól délre lévő közraktárak és az 2. kép Gyorsforgalmi út az alsó rakparton, Petőfi­ tér és Eötvös­ tér között. Vázlatos keresztmetszet

Next