Czukrászok Lapja, 1934 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-27 / 1-2. szám
XXIII. évfolyam. [Budapest, 1934. január 27. 1—2 szám (Zuckerbäcker Zeitung) ukrászok és mézeskalácsosok, finom sütők, cukorka-, csokoládé- és kekszgyárosok iparpolitikai szaklapja ___________Megjelenik minden hó 5-én és 20-án.__________ Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST,VII., BAROSS TÉR 15 Telefon: József 349—78. FŐSZERKESZTŐ: STEINER GYULA a Magyar Sütők Országos Szövetségének elnöke FELELŐS SZERKESZTŐ STEINER LÁSZLÓ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ... ..................... 6._ ar. P Félévre .................................... 3__ar. P Negyedévre............................. 1*50 ar. P Romániába egy évre .......... 600 Lei Jugoszláviába ............... .... 300 dinár Lázas tevékenység a cukrászipartestületben . . . Legalább is így látszik, ha azt olvassuk, mégpedig vezércikkben, hogy az iparcukor és még néhány aktuális ügyben jártak el a pénzügyminisztériumban, a kereskedelemügyi minisztériumban és még pár helyen az ipartestület vezetői. A vezércikkíró Rajna kortárs azt írja, hogy ez az iparcukor ügy nem olyan egyszerű, mint ahogy egyesek gondolják. Egyesek alatt valószínűleg az eljárt küldöttség tagjait érti, mert kívülük minden cukrász tudja, hogy ez a kérdés amilyen életbevágóan fontos ránk nézve, és olyan nehéz is. És éppen mert sorsdöntően fontos és nehéz kérdés, helytelenítjük, hogy ő úr csak úgy ötletszerűleg felkerekedik és egy ilyen kérdésben elmegy tárgyalni, anélkül, hogy a kérdést előbb az ipartestület elöljáróságában megvitatták volna, meghallgatták volna a mások véleményét is és felhatalmazást kértek volna arra, hogy ezt a fontos ügyet a maga útján a saját eszük szerint elindítsák. A küldöttség , Spelter, Ravasz, Tormay, Rajna, Csákányeczky és Németih a legkiválóbb szakértőkből állt; olyan biztos volt a siker, hogy az elöljáróságban helyet foglaló kiscukrász kartársak közül egyet sem tartottak szükségesnek magukkal vinni. No, de mindegy. Az eredmény a fő. Nézzük, mit ír erről a vezércikk. A vezércikk megállapítja, hogy Speker elnök már nagy szakértő az iparaikoz kérdésben, mert a különféle kísérletekre, denaturálásra sok kiló cukrot elhasznált. Szóval a cukordenaturálásban nagy szakértő, így már megértjük, hogy a küldöttség — mint Rajna kortárs írja — beható tárgyalásokat folytatni „nem a lábakhoz, hanem a legilletékesebb fejekhez“ ment. „Illetékes úr őméltósága“ — írja Rajna — legfőbb akadálynak azt jelölte meg, hogy a cukrot nem lehet úgy élvezhetetlenné tenni (denaturálni), mint pl. a denaturált szeszt, így aztán az ipari cukrot, amelyet a kincstár kedvezményes árban, illetve adókedvezménnyel juttatna az iparosoknak, mindenki használhatná. Erre az ellenvetésre el voltak készülve. Ezért használt el Spelter úr sok kiló cukrot denaturáló kísérletekre, ezért lett ebben Spelter elnök nagy szakértő... A cukordenaturálás titkát azonban Spelter úr egyelőre még a minisztériumban sem fedte fel, mert cikkének az iparcukorra vonatkozó részét, egy kis kitérő után Rajna úr a következő méla akkorddal végzi: „Marad kizárólag az iparcukor lehetősége, amely azonban csak abban az esetben kerülhet szóba, hogy olyan módját ejtjük a denaturálásnak, amely mások számára az iparcukrot hasznavehetetlenné tenné. Vagyis ez azt jelenti, hogy még az illetékes főhatóságok legjobb szándéka mellett sem remélhetjük az oly természetesnek hitt kedvezményes cukrot“. Szóval Rajna úr és a küldöttség ebben az ügyben már nem remél semmit. Mi még nem adjuk fel a reményt. Talán akad még egynéhány komoly érv azokon felül is, amelyeket a küldöttség elmondott. Ezek után azonban mindenesetre nem értjük, hogy ha már egyetlen kiscukrász elöljárósági tagot sem vittek magukkal, miért hagyták ki a küldötségből Wiener alelnök urat is, akit mint nélkülözhetetlent mindig újra beválasztanak az elöljáróságba , aki ugyan nem szokott beszélni, de ha egyszer megszólal, ebből a felszólalásból talán többet profitálhatunk, mint a saját összes beszédeinkből. .. Németh György kartársat viszont nem ismerjük és nem tudjuk, mivel szolgált reá arra, hogy a másik alelnök és a többi elöljárósági tag helyett ő vegyen részt a küldöttségben. Értékeink gyarapodásának min