Az Épitési Ipar, 1877 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1877-04-22 / 16. szám
Előfizetési ár: 16.szám. Szerkesztőség : Budapest, IV. ker. Zöldfa-Egész évre . . 8 frt Am.mérn.és ép. egyl. tagjainak utca, 13. sz. Félévre . . . Negyedévre . 4 frt 2 frt Egész évre 6 frt Félévre . 3 frt Vasárnap ápril 22-én. Kiadó-hivatal: IV. k. Borz-utca, 7. szám. Reclamátiók a kiadó-hivatalhoz intézendők. Tartalom: A budapesti közraktárak pályázati tervei. (Bajzmelléklettel.) — A mész- és cementvakolatról. (Folytatás.) — Földkémlelés kutaszszal. — Vegyesek. — Fővárosi közmunkák tanácsa. — Fővárosi ügyek. — Egyleti ügyek. — Kivonat a hir. közlönyből. — Nyilt tér. — Időjárási jegyzetek. — Hirdetések. HETILAP. A budapesti közraktárak pályázati tervei. *) (Rajzmelléklettel.) Alig lesz valaki, ki a budapesti közraktárak föltétlen szükségét tagadná, s habár a hely és a rendszer iránti küzdelem a mai napig sem ért még véget. — A kormány már a dunaszabályozási- és a budapesti összekötővasút-tervezetek kidolgozásnál kiszemelte a város déli részén fekvő partrészt e célre úgy, hogy most, más ellentervezeteknek dacára is, győzött az ebben kifejezett fölfogás. — Ugyancsak kezdetben több emeletes raktárak épitése helyeztetett kilátásba, míg jelenleg— egye-lőre—földszintes raktárak épitése lön elhatározva. Úgymint minden ily harcnak, ennek is azon előnye volt, hogy a nézetek a tárgy felett tisztultak s e szerint remélhető, hogy foganatosíttatni az előre láthatólag legcélszerűbb tervezet fog s csak az az egy sajnálandó, hogy ezen vonakodásnak 1872 óta semmi pozitiv eredménye nem volt, csakis az időveszteség! De most végre biztos kilátás van arra mióta a főváros, saját érdekét belátva, a dolgot elhatározott szándékkal kezébe vette, hogy az állam által adandó kedvezmények mellett, a közraktárak építését minél előbb foganatosítsa, mire nézve az első lépés az volt, hogy a tervek elkészítésére m.ég október havában pályázatot hirdetett. E sorok célja a beérkezett tervezetek rövid ismertetése. Mielőtt azonban ez ismertetéshez fognék, legyen szabad, röviden, a programm fő pontjait ismételnem. E szerint: 1) A telep, a fővámház és a Boráros tér közti partrészen 700 m. hosszban, 70 m. szélességben helyezendő el, s pedig a raktárak a Dunával egyenkezű, két sorba állítandók oly formán, hogy azok a Duna, közút és vaspályától való rakodás és szállításra egyenlő mértékben alkalmasak legyenek. 2) A raktárak pince, földszint és padlás helyiségekkel bírjanak, melyekre esetleg, későbbi szükséghez képest, egy emelet legyen még építhető, és kívántatik, hogy a rak*) Habár a pályázat eredménye időközben köztudomásúvá lett is (1. lapunk »Vegyes« rovatát) jelen ismertetés közlését, a tárgy fontosságánál fogva, mégsem hisszük fölöslegesnek. A szerk. tárak hossza 100 m.-nél nagyobb és 16—18 m.-nél keskenyebb ne legyen. 3) A tervezetnél a vasúti vágányok és a közút célszerű elhelyezése, valamint egy megfelelő gépészeti felszerelés is szem előtt volt tartandó. A programaihoz még néhány, a raktárhelyiségek, a Duna sempontjára vonatkozó magasságok, s az egyes osztályok nagyságára vonatkozó adat volt csatolva, s egy, a telep helyét ábrázoló fékirajz. Összesen hét tervezet érkezett be, s pedig következő jeligék alatt: I) »Budapest jövője,« II) »Takarékosság,« III) »Mercur, «IV) »Per commercio et industria, «V) »Kék csillag sárga mezőben,« VI) »Nec calorem, nec frigus metuo, neque ventum, neque grandinem,« VII) »Thaly és Döhner,« melyek közöl az I, II, III, IV és V. számú a programm alapján, a IV, VI és VII. számú ellenben attól egészen eltérő elvek szerint van szerkesztve. A terveket jelen leírásomban is e szerint fogom elkülönítve tárgyalni, megjegyezvén, hogy a cél könnyebb elérhetése végett, a rendelkezésemre álló adatok és saját jegyzeteim alapján egy vázlatrajzot és egy táblázatot is állítottam össze. Mindenekelőtt a telep általános berendezésére és a térfelosztásra vonatkozó adatok, valamint a magasságok is részben a mellékelt vázlatrajzban és táblázatban vannak egymás mellett kitüntetve, és ha ezeket összehasonlítom, a célszerű felosztásra nézve és tekintettel a programm kívánalmaira a terveket e sorrendbe állítanám: I, III, V és II. s pedig azért, mivel az utóbbi kettőnél a város felőli vágányok száma csekély, és ezzel a közút szélessége túlságosan nagy. Különös fontossággal bír ezenkívül a tervek megítélésénél az egyes raktárhelyiségek, s a Duna, közút és vaspálya közti közlekedés és rakodás kérdése, s e szempontból az egyes tervezeteket részletesebben fogom tárgyalni. I. sz. terv. E terv szerint a Dunán érkező áruk egy, mindig két szemközt levő raktárt összekötő, alagúton a pincébe vízszintesen szállíthatók és megfordítva; a pincéből a földszintre egy külön szerkezetű (ferdesík) emelő készülék által szállíthatók. A földszintre a Duna vagy közúttól közvetlen a perronon át vihetők az árak, nemkülön