Az Épitési Ipar, 1879 (3. évfolyam, 1/105-52/156. szám)

1879-05-04 / 18. (122.) szám

Előfizetési ár: Egész évre . . 8 frt. 1 A m. mérn. és ép. egyl. tagjainak Félévre .... 4 frt. Egész évre 6 frt Félévre 3 frt. Negyedévre. . 2 frt. 1 Egyes szám ára 25 kr. 18—122. szám. Vasárnap, május 4 Szerkesztő- és kiadó-iroda: IX. ker. Csillag­ utca 10. sz. M­i­n­d­e­n a lapot illető­ küldemény ide intézendő. Tartalom: Meghívó. — A cément-b­irkolatokról. (II.) — A Szeged újraépítése ügyében működött egy l. bizottság jelentése. — A budapesti lakbérek magassága 1878—79-ben. — Vegyesek. — M. mérn.- és épít.-egylet. — Fővárosi ügyek. — Hiv. hirdetések. — Szaba­dalmak. — Építési iparűzők Budapesten. — Hirdetések. .. - 11 ! Meghívó. A Magy. Mérnök- és Építész-Egylet mű- és középítészeti szakosztályai jövő hétfőn — folyó évi május hó 5-én — d. U. 6­2 órakor, az egylet helyiségé­ben (régi Lloyd-épület II. em.) ülést tartanak. Tárgyai: 1. A X. tervezési pályázat alkalmából beérkezett pá­lyaművek megbírálása végett kiküldött bizottság jelentése. 2. Indítványok: Czigler Győző s. k., Ybl Miklós s. k., szakoszt. jegyző, szakoszt. elnök. A cement-bu­rkolatokról. ii.*) Minapi cikkünkben azon előfeltételekkel foglalkoz­tunk, melyek összeműködése jó cementmunkák létesítésénél szükséges. Ezeket figyelembe véve a további eljárás egyszerű. Tekintettel kell lenni mindenekelőtt a talaj jó előkészíté­sére. A legtöbb helyiség ugyanis a mely cementtel bur­kolandó közvetlenül előbb törmelékkel vagy földdel töltetik fel. Ezen feltöltést természetesen gondosan ki kell egyen­getni és megdöngölni, úgy hogy a kész burkolat alatt semmiféle ülepedés vagy süppedés benne álljon. Nagyobb terjedelmű síkoknál, mint udvarok, járdák és nagy terrasse-oknál a burkolat vastagsága ne igen legyen 16 cm.-nél kevesebb, mely azonban két vagy három réteg­ben állítható elő olyformán, hogy a legalsó durvább keve­rékből és gyöngébb anyaggal a második réteg legalább 3 cm.-nyi vastagságban jó minőségű román cement fino­mabb keverékanyaggal a legfelsőbb és legvékonyabb pedig okvetlenül angol portland cementből és finomra szitált kavicsból készíttessék. Az egyes rétegeket elég gyorsan kell egymásra terí­teni, úgy hogy még tökéletesen egymásba kössenek.­­ A legfelsőbbet gondosan ki kell simítani, olyannyira, hogy félszáraz állapotban fényt kapjon és közelről nézve se mutasson semmiféle likacsosságot. Ez legjobban úgy érhető el, ha a merev­kása-sűrü­­ségben kiterített réteg lapos fa zúzókkal addig sűríttetik, míg a keverékből a felesleges nedvesség a felszínre jön; ebbe annyi tiszta angol cementpor hintetik a mennyit feloldani képes és az így keletkezett pép széles acél simi­­tókkal lehetőleg erős nyomás alatt egyformán és gondosan kisimíttatik.­­) L. a 15—119. számot. A szerk. Belső helyiségekben, konyhák, folyosók stb. burko­latánál hasonló eljárás mellett vékonyabb rétegek is meg­felelnek, sőt a­hol töredék-téglából egy alsó burkolat állíttatik elő egy 4—6 cm. vastag réteg is kielégítő. Messze vezetne leírni a további végrehajtási eljárás részleteit és nem tartozhatik egy — még oly gyakorlati irányú — szaklap keretébe oktatni azon kézfogásokra melyeket minden iparosnak a maga szakmájában úgyis ismerni kell, vagy a melyeket úgyis csak gyakorlati úton lehet elsajátítani. Fontosabbnak tartjuk áttérni azon lényeges szerepre, a­melyre­ az alapvizek és talajnedvesség elleni mentesítés­nél a cementburkolat hivatva van. Későn és csekély mértékben fordult a technikusok figyelme ezen — a szó szoros értelmében — vitális fon­tosságú kérdés felé. Rendszeres vizsgálatok ez irányban tudtunkkal eddig csak Berlinben eszközöltettek, a­hol a hatvanas évek vé­gén a házomlások egész sora általános izgatottságot és ijedtséget keltett. Sok körülmény arra mutatott, hogy ezen szerencsét­lenségek okai nagyrészben nem a szerkezet vagy a foga­natosítás hiányaiban rejlettek, — amennyiben más időben épen ily módon emelt épületek helyt állottak, — hanem méltán azon nézet merült fel, hogy lényeges befolyással lehetett itt az abnormális időjárás által előidézett rendkí­vüli talaj­vízállás. Az ezen kérdés tanulmányozására kiküldött bizott­ság felhívást intézett volt a szaktársakhoz, hogy az e téren észlelt tapasztalataikat közöljék, de ettől eltekintve elabo­­ratuma a bizottsági munkák rendes sorában részesült­­. i. évekig készült vagyis inkább­­ nem készült. . . Pedig nem csak technikai, hanem első­sorban köz­egészségügyi tekintetekből is rendkívüli fontosságú volna ezen kérdés megoldása. Bebizonyított és általánosan elismert tény, hogy a ház-nedvesség az egészség egyik leghatalmasabb ellensége de a közegészségügyi ellenőrizet eddig a nedvesség csak azon neme ellen fordult, mely újonan emelt épületekben a gyors építés és hiányos szellőztetés következtében szokott mutatkozni és mely össze nem tévesztendő a talaj­­nedveséggel. Ez későbben jön és változik a talajviszonyok, idő­járás, közelfekvő folyók stb. állása szerint, látható nyo­mokat csak pincékben és mélyebben fekvő helyiségekben hagy, de a capillaritás folytán a falakban felkapaszkodik

Next