Épitő Ipar, 1887 (11. évfolyam, 1/522-52/573. szám)

1887-05-22 / 21. (542.) szám

1887. BUDAPEST. Előfizetési ár: Egész évre .... 8 írt Félévre...............4 írt Negyedévre ... 2 írt Egy szám ára 25 kr. iiiiiiiimiiiiimiiiiiiiiiiiMiinnmiiiiiiMiimiiimiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiMiiiiiiiiiiiiiimmimmimiiiiiUJiiiiiiiiiiiiimiiiuiiiiHi iimnmmimt // 21.—542. sz. — Vasárnap, május 22-én. iiiiimimiiiiiimiiiuiiimmiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimmiiiiimniiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimmimmiiimiiiiiiiiiiiiimiMMiiiimiiiimiimiiimii EPITO IPAR MŰSZAKI HETILAP. XI. ÉVFOLYAM. Szerkesztő- és kiadó-iroda: VII. kerület, Kerepesi­ út 24. szám, III. em., 4. ajtó. Minden a lapot illető kül­demény ide intézendő. AZ építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság, valamint a budapesti építőmesterek. KŐMŰVES-, KŐFARAGÓ- ÉS ÁCSMESTEREK IPARTESTÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. lllllllllllllllllllll Kiadják: Amon József, Benkó Károly, Bukovics Gyula, Czigler Győző, Devecis Delvecchio Ferenc, Dötzer Lipót, Fanda József, Feszti Adolf, Ganz és Társa, Hauszmann Alajos, Hieronymi Károly, Hofhauser Lajos, Kallina Mór, Kauser János, Kéler Napoleon, Krajcsovits Lajos, Kund Endre, Langenfeld Frigyes, Lechner Lajos, Lukse-Fábry Béla, Mechwart András, Neuschloss Emil, Neuschlosz Ödön és Marcell, Ney Béla, Pártos Gyula, Pucher József, Schlick Béla, Steindl Imre, Tolnay Lajos, Weber Antal,,Ybl Miklós, Zellerin Mátyás, Zsigmondy Béla.—A kiadótulajdonosok képviselője: Pártos Gyula. iiiMiiMiiimiiiiiiiiiiiHiiiiiMiiiiMiiiimmiMi.'iiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiimiMiiiiiniiiiiMiiiiiniiiiiiiinimii iiiiiMmiiiimiiiiiMiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiMiiiiiiiii.iiiiiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiimmiiimiiiiiiiiiiiiniii iiiiiimiiiinmimimiiiiiiiiiiiin Mllltílyfi JoZSßf, főmunkatárs. Felelős szerkesztő: lipld. .............................................................................I........i.........................;................................................................................................................................................................ Tartalom. Meghívó. — A budapesti »Tisztviselőtelep«. — A vas­úti kocsik elmozduló tengelyeiről. — A párisi 300 méteres »Nap­oszlop« alapozása (3 ábrával.) — Vegyesek. — Könyvészet. — Fő­városi ügyek. — Pályázat. — Ajánlati árlejtések. — Hirdetések. !l!lllllll!ll!l!íllirnilll!IIII!ll!lllll!!llllllll!l!lllllllllill!lllllllllltlllll!ll!ll!lllllllllllll!ll!lllll!lllllllllllllllll!lllllllllllllllllllllllll!lllll!ll!llllll!!l!lllllllllll!ll!llli!llllllllll!lllllll!ll!llj|lilllllllllll[||lllllll!llll[| MEGHÍVÓ. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet mű- és középítési szakosztályai jövő hétfőn, folyó évi május 23-án esti 6­ órakor az egyesület helyiségében (Csillag­­utca 12. sz.) ülést tartanak, melynek tárgyai: 1. Az 1886/7 évi nagy pályázat bíráló bizottságának je­lentése. 2. A Munkáslakásokra nézve kiírt pályázat bíráló bizott­ságának jelentése. 3. Folyó ügyek, indítványok. Ybl Miklós s. k. Czigler Gtyőző k. k. szakoszt. elnök. szakoszt. jegyző. A budapesti „Tisztviselő-telep“. A budapesti tisztviselők a helybeli kedvezőtlen lakás­­viszonyokat igen nyomasztóan érezték és sok éven ke­resztül tűrték is. Az állapotokon változtatandók, hosszú időkön át tanácskoztak, míg végre abban állapodtak meg, hogy bajukon csak úgy segíthetnek, ha viszonyaikhoz mérten saját otthont, saját házat építenek maguknak. Első­sorban telekről kellett gondoskodni. Fárasztó és hosszadalmas utánjárás után a tisztviselők egy csoportja abban egyezett meg, hogy a hivatalnoki házakat felépíteni legalkalmasabb területül az Oregkert mögötti fővárosi telket tekinti. És csakugyan az illetők helyesen vá­lasztottak, mert bátran lehet állítani, hogy ez a terület a csoportos házak felépítésére a főváros egész területén a legcélszerűbb , mert a fekvése igen magas, szabad légjá­rat szeli át, közel van a fővároshoz, száraz egészséges homoktalaja és jó kútvize van. Mindezen jó tulajdonsá­goknál fogva, melyeket aligha lehetett volna így csoporto­sítva a főváros közelében egyebütt feltalálni, elhatározták magukat a tisztviselők, hogy az Oregkert mögötti fővárosi területet fogják a hatóságtól kérni. A főváros áthatva attól a nemes érzülettől, hogy a tisztviselők lakásviszonyaik érdekében segédkezet kell nyújtania, azokat a telkeket, melyeknek ára négyzetölen­­ként 10 és 20 frt között variál, négyzetösét 50 krajcár ked­vezményi áron a tisztviselők egyesületének átadni elha­tározta. Biztosítva lévén így a házépítés területe, hozzá lógtak a tervezéshez és a végrehajtásnak evvel járó módozatai­hoz. A tervezés ugyan könnyű volt, mert felhívás foly­tán számos mintaterv készült, mindez azonban a főne­hézségen, a pénzbeszerzésen hajótörést szenvedett. Az egyesület fáradhatatlan szívós és bámulatraméltó tevé­kenységet fejtett ki ez irányban, és amint a tények mu­tatják, nem eredménytelenül. Első ízben bejárták a hazai pénzintézeteket, hogy az építkezésre a szükséges tőkét megszerezzék , de eredmény nélkül. Ekkor a külföldi pénz­intézeteket keresték fel Bécsben, Párisban, Németor­szágban és Svájcban,­­ szintén eredmény nélkül. Végre felszólították az építő vállalkozókat, hogy saját szám­lájukra állítsák elő a tisztviselői házakat; ezek közül némelyik hajlandónak is mutatkozott az üzletet megkötni, de csak úgy, ha a vállalat a tényleges kiadásokon kívül körülbelül 20% hasznot biztosít, magától értetvén, hogy a befejezés után a házak ára kifizetendő lett volna.­­ Ez a haszonbiztosítás az építkezést igen megdrágította volna, — de ezt nem tekintve, ily módon az építkezés már azért sem volt lehetséges, mert a hivatalnokok — nem tőkepénzesek. Mikor így két évi eredmény nélküli fáradozás után már­­már az egész dolog mint lehetetlen abban hagyandó volt, egyesek Bobula Jánoshoz fordultak, ki már azelőtt is készített néhány vázlatot. Néhány heti tanakodás után Bobula késznek nyilatkozott a feladatot megoldani és feltételeit következőkben összegezte: 1. Nehogy az épít­tetők annak legyenek kitéve, hogy ingatlanaik egészben másoké legyenek, az építési összeg 30%-át az építtető lefi­zette. — 2. Az egységárak előre megállapíttattak minden munkanemre vonatkozólag. — 3. Az építtetők beleegye­zésüket adták arra nézve, hogy a vállalat a kész ingat­lanokra kölcsönt vehet fel, minek folytán: 4. a vállalat viszont kötelezte magát, hogy az épületeket esetleges bank­kölcsön nélkül is felépítteti és a biztosítást is betábláz­­tatja. Ezek alapján nemcsak a telektulajdonosok voltak hajlandók szerződéseket kötni, de egy pénzintézet, neve­zetesen a magyar kereskedelmi bank késznek is nyilat­kozott arra, hogy a kész objektumokra az ingatlanok érté­kének egész 45%-áig hajlandó törlesztési kölcsönt adni 6­/4%-ra; ezt az üzletet az érdekelt tisztviselők meg is kötötték. Bobula János építész ekkor az építkezés pénzügyi részének ellátása végett Gr­a­s­n­e­r József építő vállalkozóval lépett szövetségbe, míg a szellemi és mű­szaki vezetést maga vitte. Ez a hivatalnoki telep keletkezésének rövid vázlata, s ma már a telepen 80 kész, kisebb-nagyobb ház áll fenn, melyekbe a tulajdonosok — fővárosi, állami, magán hivatalnokok, írók, curiai bírák, lapszerkesztők, tanárok — már be is költöztek. A telep el van látva csatornahálózattal és vízveze­tékkel , a légszeszt most vezetik be és az utakon ez idén még az útburkolási munkák, fák ültetése, és a­mi a legfőbb az Orczy-úton a vasút lefektetése is biztosítva van. A telkek nagysága 180—400 négyzetöl között válta­kozik. A főváros — mint már említettük — egy négyzet­ölet 50 kr. kedvezményi áron engedett át; a csatornak

Next