Épitő Ipar - Építő Művészet, 1924 (48. évfolyam, 1-40. szám)
1924-01-01 / 1-2. szám
WH JANUÁR 1 XT.Vm É.VFOI.YMV1 1—2. SZÁM »* WWföWfSWÁyrw* hi », C/U6UV**a*<aua~--- A budapesti építőipari szakmák ipartestületei, a Hadviselt Mérnökök, Építészek és Műszaki Tisztek Nemzeti Szövetsége, a Magyarországi Építési Anyagkereskedők Szövetsége, Budapesti Ácsmesterek Ipartestülete, az Építőmesteri Képzettség megvizsgálására szervezett bizottság, a Városi Mérnökök Országos Szövetségének hivatalos lapja. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! BUDAPEST, I., Horthy Miklós-öt 150 V/38 TELEFON! JÓZSEF 132-95. ftBailRaiSSiliti ELŐFIZETÉST ÁFÁK! Félévre 10000 K. Ausztria, Németországba félévre 20000 K. Egyéb külföldre félévre 40000 K. Egyes szám ára 1000 K. Postacsekkszám: 49197. Hirdetési díj : milliméterenként 500 korona. FELELŐS SZERKESZTŐ! DR. FÁBIÁN GÁSPÁR ! Újévi beköszöntő. Irta: Sándy Gyula műegyetemi nyilvános rendes tanár Évforduló alkalmábóli elmélkedéseink közben visszaemléksztünk a távozó év ke- szerveire, csalódásaira és fájdalmaira, élénk színekkel festjük magunk elé a jövőhöz fűzött reményeinket. Számadást készítünk arról, hogy mit végeztünk, leírjuk be nem hajtható követeléseinket és előirányzatot készítünk arról a tündérpalotáról, amit a legközelebbi jövőben felépíteni szándékozunk. Csonkamagyarország építőiparának és építőművészetének az elmúlt év a várt nagyarányú fellendülés helyett egy csomó homlokzatjavítást hozott (ezt sem annyit, mint amennyire ily munka ráférne) néhány emeletráépítést, kevés lakóházat és még kevesebb középületet. De ne legyünk igaztalanok: a budai hegyoldalakon itt is, ott is láttunk kinőni egy-egy nyaralószerű arilakot. Ezeken meg sem látszik trianoni nyomorúságunk, sőt mintha hivalkodnának, hogy könnyen szerzett miliárdok akartak itt valorizált alakba elhelyezkedni, az előbb említett házjavítómunkák legtöbbje is egy új telekkönyvi birtoklap feltárásáról beszél. Mennyivel szerényebben húzódik meg az a két kis templomocska Kelenföldön és a Városmajorban, amit buzgó hívők erőszakoltak ki a földből, hordtak téglánként össze, hogy felhangozzék bennük a magyar Hiszekegy! Az ócsaiak is kiépítették a Műemlékek Országos Bizottsága támogatásával régi, románkori templomuk egyik tornyát, Szegeden is előbbre haladt a háborúban megállított fogadalmi templomépítkezésük. Persze most egy méter magas falrész a toronyból többe kerül, mint amennyiért le volt kötve az egész építkezés belső berendezésével együtt. Felavatásra került a mai kor jellegzetes mulató helyéül a Corvin-színház és kibontakozik az idegen tőkével létesülő Corvin áruház körvonala. Elkészült egy-egy ipartelep is, de nélkülözzük a vidéken, a jó gazdasági év folyományaképpen, a gazdaságok szakszerű fellendítését. Csodálatos, hogy sem nagybirtokosaink, sem kisgazdáink még mindig nem fordulnak képzett szakemberekhez, építészekhez, hogy elmaradt gazdasági udvarukat egy kicsit rendbehoznák, felújítanák, saját javukra és állataiknak emberségesebb otthonokat, gazdasági szempontból ökonomikusabb épületeket teremtenének. De úgy látszik hiányzik ez irányú iskolázottságuk és ki nem művelt érzékük, könnyen szerzett pénzükkel inkább tovább spekulálnak, semhogy legalább egy részét beruházásokra fordítanák. A főváros üzletvonalain mást látunk. Egy különleges jelenséget vehettünk észre már a múltban is. Egyszer divat volt a kávéházak átalakítása, azután a bankok és bankfiókok reklámszerű kiépítése, majd a mozisok vetekedtek egymással, hogy melyikük tud szörnyűbb bejárócsarnokot létesíteni a másiknál. Emlékezem amidőn az üzletek kirakatszekrényei, egyik ú másikat utánozva vékony, mahagonita szinü külsőre jelentek meg, majd a bronzportálok divatja uralkodott; manapság, nem tudom kinek kezdeményezésére, csokoládészinüre rovátkolják az üvegtáblák helyett is a falak felületét és a felirati betűk hátterét, elannyira, hogy az egyiket, amely az ízléstelenség netovábbját érte el, a közmunkák tanácsának erőszakkal kellett eltávolítania. Az elmúlt évben már láttunk néhány érdekes tervpályázatot is: a Gárdonyi-mauzóleum, a budai III. telefonközpont, a megvalósulásában elmaradt néprajzi múzeum pályatervei voltak rövid ideig kiállítva. Egyleti pályázataink kevesebb eredményt mutatnak. Csodálatos, hogy ifjúságunk nem lelkesül eléggé ez ideális feladatok iránt és nem óhajt pénz helyett legalább babérokra tenni szert, vagy talán a háborús fáradság más érzik meg rajtuk ! Néhány nagyszabású középület megvalósulása is Kérjük az előfizetések sürgős megújítását!