Magyar Technika, 1946 (1. évfolyam, 1-8. szám)
1946-05-01 / 1. szám
MAGYAR TECHNIKA A híd helyreállítása az alsó rakpartra roskadt budai oldalnyílás megemelésével kezdődött. Február és március hónapokban elkészült az emelőállványzat, amelyről a 720 tonna súlyú szerkezetet kereken 9,0 m magasságra kellett viszszaemelni. Az emelés 16, kb. 100 t-ás hydraulikus sajtóval történt úgy, hogy a sajtókat 2x4 reteszelő tartó alá építettük, a reteszelő tartókról pedig acélcsapokkal rögzített lukasztott lánctagokat húztunk a leroskadt főtartók felső öve alá. Az emelés napi átlaga a jól előkészített szerkezettel a napi 1 m-t meghaladta és egy héten belül befejeződött. Egyidejűleg indult meg a medernyílás főtartóinak szerelése mind a két mederpillér felől konzolos szabadszereléssel. Utoljára kerül sor a középső 47 m-es befüggesztett rész főtartóinak szerelésére. A főtartókat a parton szándékozunk öszszeszerelni és két 100 tonnás darával egyben a helyére bevinni. A híd eredeti szélességével és teherbírásával épül újjá, de a pályaburkolatához szükséges fakockaanyagot nem sikerül előteremteni, ezért a szélső nyílásokon kis kőburkolatot tervezünk, ami nagyobb súlyánál fogva mint lehorgonyzó erő, erőtanilag is előnyös, míg középen felhasználjuk a megmaradt és a Margit és Boráros téri hidakról leszedett fakockát. A híd újjáépítésének befejezése 1946 nyár végére várható. Ez lesz a Szabadság-híd, az első híd, amelyen a villamos forgalom is ismét megindulhat az elszakított két városrész között. Sorrendben ezután a Margit-hídújjáépítése következik nemcsak azért, mert ez a híd volt Budapest legforgalmasabb hídja, hanem azért is, mivel a pillérek itt aránylag épen maradtak és a kisebb fesztávolságú vasszerkezetek pótlása könynyebb feladat. A Közlekedésügyi Minisztérium hídosztálya eredetileg vasszerkezetű ívekkel akarta a hidat 1946—1948 között helyreállítani. A „Delta“ magas- és mélyépítő r.t. 1945 júliusában egy tervet és ajánlatot nyújtott be, amelyet a minisztertanács elfogadott és az építkezés ennek alapján még augusztusban meg is indult. Dr. Menyhárd István által készített terv szerint a híd merev vasbetétes vasbeton ívszerkezetként épülne meg, hat felsőpályás ívfőtartóval, amelyek ívmagassága a régi vasíveknél nagyobb és így a vízszintes reakcióerő kisebb. Ennek következtében a nagyobb önsúly és függőleges terhelés ellenére a régi pillérek helyzete sem rosszabbodott az altalaj elnyomások nem nőttek. Az ívmagasságok növelése részben a csuklók süllyesztésével, részben pedig a pályaszín emelésével volt elérhető, aminek következtében középen a híd pályaszintje 1.14 m-el lesz magasabb a réginél, lásd 11. ábra) Az új híd pályaszélessége 18.0 m + 2 x 3.50 m-es gyalogjáró, tehát 25.0 m szemben a régi 16.50 + 2 x 2.90 × 22.30 m-el (1. 12. ábra) A merev vasbetétes rendszer nagy előnye, hogy szerelőállványzat nélkül építhető meg (vagyis még a mederben fekvő roncsok eltávolítása előtt) és a teljes vasszerkezet vasanyagának csak 25 %-ára van szükség. Viszont igen kényes és gondos építési mód, amely rendkívüli jártasságot és körültekintést és igen nagy felkészültséget és fel- 10. kép. A lerobbantott Ferenc József-híd 11. kép. A Szabadság-híd képe 11. ábra. Margit-híd torzított hosszmetszete 17