A Műiparos, 1920 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1920-01-01 / 1-7. szám
2. oldal. Tartalom-jegyzék. Oldal. 12. Az iparosok lebélyegzett pénzének nyugtái és az I. O. K. Sz....................... 10 13. Kárpitos kiállítási bútorvásár újjászervezése ... 10 14. Vidéki kartársakhoz! ... 11 15. Kisipari osztály............. 12 16. Denaturált szesz ... . 12 fizikai testünkön tapasztaljuk, hogy egy-egy izom vagy idegfájdalom mennyire kihat teljes fizikai — tehát gazdasági — de lelki azaz erkölcsi — állapotunkra is. Magyarország területépségében bízunk. De azt nemcsak jelszavakkal, nemcsak harsonával és a kedélyek felkorbácsolásával biztosíthatjuk, hanem olyan társadalmi szociális elveken alapuló intézkedésekkel, gazdasági gondoskodásokkal, amelyek az ország egyetemes közgazdasági kívánalmait a legtökéletesebben elégítik ki. Hogy társadalmunk összességének öntudatos jólétet biztosítsunk, ehhez kultúra kell és a kultúrának egyik legértékesebb művelője, terjesztője, tanítója az iparos. Ezért a magyar iparosság gazdasági boldogulását segítsük elő. A jóléthez jutott magyar iparosság lesz a legönzetlenebb munkabíró osztályrétege társadalmunknak, melyet mi nemcsak emberi szempontból, hanem a hazafias összetartozandóság alapján is boldogítani akarunk. Ez azonban nem elegendő, ehhez szükséges a társadalom egyöntetű akarata. Általános ismertetés. Szerkesztőségünk megbízatást kapott a Kárpitos- és Paszományos Mesterek Orsz. Egyesületétől és annakgazdasági szervétől Anyag Beszerző, Termelő és Értékesítő Szövetkezetétől, hogy a jövőben a lakásrendezés művészetével foglalkozó iparágak gazdasági szakipari, iparművészeti, kereskedelmi és pénzügyi kívánalmaival feladatszerűen foglalkozzék. A lakásberendezéssel foglalkozó műiparágak mindig fokmérői voltak egy-egy nemzet kultúrájának. Őszinte akaratunk tehát nem lehet egyéb, mint szakirodalmi úton is elősegíteni erőteljesebb haladását és fejlődését azoknak az iparágaknak, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar társadalom a magyar polgár jellemének és nemzeti szokásainak megfelelően minden rétegében olyan otthont létesítsen, amely legmagasabb kultúrigényét is kielégíti. Feladatunk azonban nem merülhet ki kizárólag hatáskörünkbe tartozó iparágak fejlesztésében és munkálkodó energiáinak növelésében. Hanem kötelességünk állandóan számot vetni azokkal a körülményekkel is, amelyek elősegítik azt, hogy a fenti iparágak előnyösebben szolgálhatják nemzetgazdasági életünket. Esetről - esetre rávilágítunk, hogy milyen elvekkel és eszközökkel lehetne hasonló természetű külföldi termékeket a hazai piacról kiszorítani, hiszen ezek különben is idegen jellegűek, tökéletesen úgy sem elégítenek ki minket. Útmutatással fogunk szolgálni miképen lehetne a külföldi piac igényeihez simulva kivitelünket úgy fokozni, hogy államháztartásunk részére és a mezőgazdasági iparok mellett értéket képviseljen. A jövőben többet fogunk foglalkozni egészségügyi, j°gi és pénzügyi kérdésekkel is, mint a múltban, mert hisz a világháború alaposan megviselt minket, elzüllesztette jogerkölcsi érzésünket. De a külföldi pénzegységek különbözősége és a nemzetek valutáris politikája kötelez minket arra, hogy egyes esetekben azoknak hátrányára vagy előnyére érdekelt olvasóinkat állandóan figyelmeztessük és kioktassuk. Szerkesztőségünk kéri a tisztelt olvasóinak előlegező bizalmát jövő munkájához. Ennek ellenében nyomatékkal kijelentjük, hogy tudásunkkal, munkaerőnkkel tárgyilagosságunkkal, önzetlen bírálatunkkal és tanácsunkkal állandóan olvasóink rendelkezésére fogunk állni, hogy így a mi társadalmi rétegünk felkészültségét, megerősítését, felvirágoztatását biztosítsuk. Reméljük, hogy téglarakó munkánkkal meg fogjuk alapozni a szebb és jobb jövőt, amelynek eljövetelét minden jó magyar ember türelmetlenül várja. A Műiparos 1—7. szám. Az Országos Egyesület munkaterve. A háború kitörése óta küzdelmes és megpróbáltatásokkal teljes esztendők múltak el. Most sem tudjuk, hogy mindnyájunknak hő vágya, a nyugodt viszonyokhoz és a rendes munkához való visszatérés lehetősége nem marad-e jámbor óhaj csupán, amelyet az események forgószele elsöpör. De mint a madár, ha fészkét a vihar megtépázta, dalolva fog hozzá az újjáépítéshez, mihelyt a vész elül s nem gondol arra, hogy egy újabb szélvész munkáját megsemmisítheti. Országos Egyesületünk vezetősége is lelkes munkakedvvel vág neki a jövő feladatainak s nem keres aggódva sötét felhőket a horizonton, melyek munkáját veszélyeztethetik. Országos Egyesületünk közgyűlésén elhangzott beszámolóból meggyőződhettünk: Egyesületünknek