A Műiparos, 1920 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1920-01-01 / 1-7. szám

2. oldal. Tartalom-jegyzék. Oldal. 12. Az iparosok lebélyegzett pénzének nyugtái és az I. O. K. Sz....................... 10 13. Kárpitos kiállítási bútor­vásár újjászervezése ... 10 14. Vidéki kartársakhoz! ... 11 15. Kisipari osztály............. 12 16. Denaturált szesz ... . 12 fizikai testünkön tapasztaljuk, hogy egy-egy izom vagy idegfájdalom mennyire kihat teljes fizikai — tehát gazdasági — de lelki­­ azaz erkölcsi — állapotunkra is. Magyarország területépségében bízunk. De azt nemcsak jel­szavakkal, nemcsak harsonával és a kedélyek felkorbácsolásával biz­tosíthatjuk, hanem olyan társadalmi szociális elveken alapuló intéz­kedésekkel, gazdasági gondoskodásokkal, amelyek az ország egye­temes közgazdasági kívánalmait a legtökéletesebben elégítik ki. Hogy társadalmunk összességének öntudatos jólétet biztosít­sunk, ehhez kultúra kell és a kultúrának egyik legértékesebb művelője, terjesztője, tanítója az iparos. Ezért a magyar iparosság gazdasági boldogulását segítsük elő. A jóléthez jutott magyar iparosság lesz a legönzetlenebb munkabíró osztályrétege társadalmunknak, melyet mi nemcsak emberi szempontból, hanem a hazafias összetartozandóság alapján is boldogítani akarunk. Ez azonban nem elegendő, ehhez szükséges a társadalom egyöntetű akarata. Általános ismertetés. Szerkesztőségünk megbízatást kapott a Kár­pitos- és Paszományos Mesterek Orsz. Egyesületétől és annak­­gazdasági szervétől Anyag Beszerző, Ter­melő és Értékesítő Szövetkezetétől, hogy a jövőben a lakásrendezés művészetével foglalkozó iparágak gazdasági szakipari, iparművészeti, kereskedelmi és pénzügyi kívánalmaival feladatszerűen foglalkozzék. A lakásberendezéssel foglalkozó műiparágak mindig­ fokmérői voltak egy-egy nemzet kultúrájá­nak. Őszinte akaratunk tehát nem lehet egyéb, mint szakirodalmi úton is elősegíteni erőteljesebb haladását és fejlődését azoknak az iparágaknak, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar társadalom a magyar polgár jellemének és nemzeti szokásainak megfelelően minden rétegében olyan otthont léte­sítsen, amely legmagasabb kultúrigényét is kielégíti. Feladatunk azonban nem merülhet ki kizárólag hatáskörünkbe tartozó iparágak fejlesztésében és munkálkodó energiáinak növelésében. Hanem köteles­ségünk állandóan számot vetni azokkal a körülmé­nyekkel is, amelyek elősegítik azt, hogy a fenti ipar­ágak előnyösebben szolgálhatják nemzetgazdasági életünket. Esetről - esetre rávilágítunk, hogy mi­lyen elvekkel és eszközökkel lehetne hasonló ter­mészetű külföldi termékeket a hazai piacról kiszorí­tani, hiszen ezek különben is idegen jellegűek, töké­letesen úgy sem elégítenek ki minket. Útmutatással fogunk szolgálni miképen lehetne a külföldi piac igényeihez simulva kivitelünket úgy fokozni, hogy államháztartásunk részére és a mezőgazdasági iparok mellett értéket képviseljen. A jövőben többet fogunk foglalkozni egészség­­ügyi, j°gi és pénzügyi kérdésekkel is, mint a múlt­ban, mert hisz a világháború alaposan megviselt minket, elzüllesztette jogerkölcsi érzésünket. De a külföldi pénzegységek különbözősége és a nemzetek valutáris politikája kötelez minket arra, hogy egyes esetekben azoknak hátrányára vagy előnyére érde­kelt olvasóinkat állandóan figyelmeztessük és ki­oktassuk. Szerkesztőségünk kéri a tisztelt olvasóinak előlegező bizalmát jövő munkájához. Ennek ellené­ben nyomatékkal kijelentjük, hogy tudásunkkal, munkaerőnkkel tárgyilagosságunkkal, önzetlen bírá­latunkkal és tanácsunkkal állandóan olvasóink ren­delkezésére fogunk állni, hogy így a mi társadalmi rétegünk felkészültségét, megerősítését, felvirágoz­tatását biztosítsuk. Reméljük, hogy téglarakó munkánkkal meg fog­juk alapozni a szebb és jobb jövőt, amelynek eljö­vetelét minden jó magyar ember türelmetlenül várja. A Műiparos 1—7. szám. Az Országos Egyesület munkaterve. A háború kitörése óta küzdelmes és megpró­báltatásokkal teljes esztendők múltak el. Most sem tudjuk, hogy mindnyájunknak hő vágya, a nyugodt viszonyokhoz és a rendes munkához való visszatérés lehetősége nem marad-e jámbor óhaj csupán, ame­lyet az események forgószele elsöpör. De mint a madár, ha fészkét a vihar megtépázta, dalolva fog hozzá az újjáépítéshez, mihelyt a vész elül s nem gondol arra, hogy egy újabb szélvész munkáját megsemmisítheti. Országos Egyesületünk vezetősége is lelkes munkakedvvel vág neki a jövő feladatai­nak s nem keres aggódva sötét felhőket a horizon­ton, melyek munkáját veszélyeztethetik. Országos Egyesületünk közgyűlésén elhangzott beszámolóból meggyőződhettünk: Egyesületünknek

Next