A Műiparos, 1923 (10. évfolyam, 1-30. szám)

1923-01-06 / 1. szám

188. oldal A MŰIPAROS Kartársaink figyelmébe!! Ez évi első tagösszejövetelünknek (e hó 9-én, kedden este V*7 órakor, Kovács­­kávéház, Andrássy­ út 48.) napirendje: az általános kereseti adó rész­letes ismertetése. A napirend előtt az elnökség ismerteti az összejövetel helyiség és időpont változ­tatásának okait. Jövő összejövetelünk tárgya: az uj ipartörvény végrehajtási utasításának ismertetése. Kartársak! E nehéz időkben tartsunk össze és egységesen adjunk kifejezést közös akaratunknak. Kartársi üdvözlettel: KERESZTES BÉLA az Orsz. Egyes. elnöke. HELYREIGAZÍTÁS. Mult számunkban „Beköszöntő“ c. vezércikkünknek „És nekünk, mint az iparosság szellemi munkásai­nak . . kezdetű mondatában a következő kitétel „. . . amellyel kinyitja szemünket“ helyett „szemüket“ értelmezendő., legszebb román stilu templomaink. Szerzetesek készítették az épületek tervrajzát, közülük kerültek ki a szobrászok, sőt festők is. Felügyeletük alatt tanultak, dolgoztak a kőfaragók, ácsok, kőmű­vesek, asztalosok, festők, szobrászok, aranyosók. Ezekből kerültek ki később a világi építő- és egyéb mesterek, sőt művészek is. A román építészeti stil 3 évszázadon át, az Árpád-házi királyok alatt, uralta Magyarországot. Csak a XIII. század végén, jóval a tatárjárás után beözön­lött német bevándorlók kezdték terjeszteni a gót stilt, mely később, főleg francia hatás­ folytán csúcsíves gót stílussá fejlődött (Folytatjuk.) A kereskedelemügyi és pénzügyi miniszter rendelete az árvizsgáló bizottságok részéről szedhető egyes díjak mértékének tárgyában. A Budapesti Közlöny december 28-iki számában közölt rendelet alapján az Országos Központi Árvizsgáló Bizottságot, ha az üzemköltség, illetőleg üzleti költség tekintetében ad magán­félnek szakvéleményt, a következő díjak illetik meg : Ipari vállalatokra vonatkozólag: 1. Ha az üzemben foglalkoztatott szakmunkások száma legfeljebb 5 (kisiparos), a szakvélemény díja 250 korona. 2. Ha az üzemben foglalkoztatott szakmunkások száma 6­20 (középiparos), a szakvélemény dija 500 korona. 3. Ha az üzemben foglalkoztatott szakmunkások száma 20-nál nagyobb, az összes munkások száma pedig a 200-at nem haladja meg (gyáros), a szakvélemény dija 800 korona. A lakásberendezés a rési Nagyaramáson. Irta : Vértessy Árpád. A városi élet keletkezése. Első városainkat főként idegenek alapították. Szent István királyunk idejében olaszok települtek nagy számmal Esztergomba és Székesfehérvárott. Később franciák Egerbe. A XII. század köze­pén költöztek be a németek és szászok, akik a gyéren lakott Szepességet (Lőcsét) Erdélyt (Királyföldjét), Nagyszebent és Szász­várost szállották meg. A legtöbb városunk azonban a tatárjárás után keletkezett. IV. Béla a tatárjárás megismétlődésétől félve, a papokat és főurakat városi falak építésére vette rá. A polgárokat, céheket a városok megvédésére nagy kiváltságokkal bírta rá. Zágráb, Buda, Besz­tercebánya, Késmárk, Bártfa, Eperjes, Kassa, Brassó védelmét céhek vállalták magukra, akik ezért mind több kedvezményben részesültek. A városok lakói a jobbágyokkal szemben büszkén vallották magukat szabad (esküdt) polgároknak s csak egy urat ismertek : a királyt. A király számára szükség esetén a város pénzesládája mindig nyitva állott. A királyok viszont bőségesen árasztották kegyüket a városokra és annyi kiváltsággal ruházták föl azokat, hogy majdnem köztársasági függetlenséget élveztek. A polgárok foglalkozás szerint céhekbe tömörültek. A leg­tekintélyesebbek közé tartozott az ötvös, paszományos, kőfa­ragó (építőmester), szűcs, cserző varga, képiró, szabó, mészáros, ács. A művészek is céhekbe tartoztak és „mestereknek“ nevezték őket. A szabad polgárokból választották meg a város elöljáróságát, úgy hogy teljhatalmúlag intézték saját városuk dolgát. A szabad polgárok közül sokan nemesi levelet is kaptak. Ebben az időben hozták be hazánkba a román stilt a Franciaországból bejött szerzetesek. Az ő vezetésük alatt épültek A kereseti adóról. (Folytatás.) Eljárási szabályok. A megadóztatás helye. Az általános szabály az, hogy a kereseti adót minden jövedelem után abban a községben (városban) kell kivetni, ahonnan a jövedelem származik. 85. §. A könyvvezetés kötelességének elrendelése. (1) Az általános kereseti adót mindenkor a valóságos tiszta jövedelem után kell kivetni. Ezt azonban csak akkor lehet megállapítani, ha az adózó üzleti bevételeiről és kiadásairól pontos könyveket vezet és azokat a pénzügyi hatóságnak rendelkezésre bocsátja. Ennek elérése végett a törvény 19. §-ának (4) bekezdése a következő felhatalmazást tartalmazza: „Joga van a pénzügyminiszternek ahhoz, hogy az adózókat akár általában, akár az adózók egyes cso­portját könyvek vezetésére kötelezze és a könyv­­vezetés módját rendelettel szabályozza“. (2) E felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. a végrehajtási utasításnak 3., 4., 5. és 6. §-aiban felsorolt adózók kötelesek bekötött és folyó­számokkal ellátott lapokból álló üzleti könyveket olyan módon vezetni, hogy azokból a teljes üzleti forgalom és az üzleti jövedelem pontosan megálla­pítható legyen. 2. az előző 1. pont alatt említett adózók köte­lesek továbbá az üzletfeleikhez intézett levelek és számlák másolatait és az üzletfelektől kapott üzleti leveleket és számlákat olyan rendszer szerint össze­gyűjtve vagy csoportosítva megőrizni, hogy­ azok közül bármelyik könnyen megtalálható legyen. (3) Hogy az adózók milyen könyveket kötele­sek vezetni, azt foglalkozási körök szerint az alábbi 96—96. §-ok határozzák meg. 86. §. Az iparosok könyvvezetési kötelessége. Az önálló iparos legalább a következő köny­veket köteles vezetni: 1. Megrendelési könyvet. Ebbe a könyvbe sor­rendben be kell vezetni a megrendelő nevét, pontos lakóhelyet (kerület, utca, házszám) a megrendelt munka megjelölését és a kialkudott munkadíjat, to­vábbá a munkaszállítás napját, a munkadíj megfize­tésének napját és annak összegét. 2. Feljegyzési könyvet. Ebbe a könyvbe sor­rendben be kell vezetni: a) az üzleti bevételeket a fizető üzletfél nevé­nek feltüntetésével; b) az üzleti kiadásokat, amelyek közé azonban a háztartási kiadások nem tartoznak. II. Olyan iparos, aki az anyagot is maga adja a megrendelt munkához, a következő könyveket köteles vezetni : A) Kisiparos, ha a műhelyben ott dolgozó 3 segédnél több segédet nem alkalmaz, köteles vezetni: 1. Megrendelési könyvet (az 1. 1. pont szerint); 2. Feljegyzési könyvet (az I. 2. pont szerint); 3. Anyagbeszerzési könyvet. Ebbe a könyvbe a számlák vagy jegyzékek szerint a beszerzés sor- 1. szám tól . .

Next