Műszaki Élet, 1977. július-december (32. évfolyam, 13-26. szám)
1977-09-09 / 18. szám
Készülnek a cselekvési programok A MTESZ ez év áprilisában megtartott XII. közgyűlésének határozata jól foglalja össze azokat a tennivalókat, amelyek a szövetség előtt állnak az elkövetkező néhány éves időszakban. E feladatok tartalmazzák azokat a követelményeket is, amelyeket a párt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat fogalmaz meg, az értelmiséget is fokozott mértékben ösztönözve arra, hogy vállaljon részt — az egész dolgozó néppel együtt — a fejlett szocialista társadalom építésében. A közgyűlés határozatának eredményes megvalósítását, az említett követelmények feltétlen érvényesülését a MTESZ országos elnöksége azzal is biztosítani kívánta, hogy felhívta a szövetség tagegyesületeit és területi szervezeteit, dolgozzák ki az 1985-ig terjedő időszakra saját tevékenységi körükre nézve az elérni kívánt célokat, határozzák meg az ehhez szükséges feltételeket. E cselekvési programok — az elgondolások szerint — részletesen tartalmazzák az V. ötéves tervidőszak ismert céljaihoz kapcsolódó egyesületi és területi tennivalókat, és megszabják a VI. ötéves tervidőszakban folytatandó tevékenység főbb irányait. Az egyesületek és a MTESZ területi szervezetei cselekvési programjaikban részletesen kidolgozzák a társadalmi munka hatékonyságának növelése érdekében teendő intézkedéseket. Felvázolják, hogy milyen konkrét segítséget nyújtanak az elkövetkező időszakban az adott iparág, ágazat vagy terület elgondolásainak, céljainak valóra váltásához. Foglalkoznak ugyanakkor a szervezet fejlesztésének kérdéseivel is, összefoglalják mindazon intézkedéseiket, amelyeket tagságuk számának növelése, a fiatalok fokozott bevonása és aktivizálása érdekében kívánnak tenni. A szövetség egyesületei és területi szervezetei az üzemekben folyó munka további erősítése érdekében kifejtendő tevékenységüket cselekvési programjaik homlokterébe állítják. E téren igen hasznos együttműködés alakul ki az egyesületek és a MTESZ területi szervezetei között. Ennek során a megyei elnökségek felhívják az egyesületek figyelmét azokra a vállalatokra, üzemekre, amelyekben elérkezettnek látják az időt új csoportok létrehozására. Emellett a meglevő szervezetek munkájának erősítését közös feladatnak tekintik. Jelentős tevékenységet kívánnak az egyesületek és a területi szervezetek kifejteni a közművelődési és oktatáspolitika valóraváltásáért, a szakemberek műveltségi és szakmai színvonalának emeléséért is. Ezt úgyszintén tükrözik a készülőben levő cselekvési programok. Az elkészült cselekvési program alapján biztosabbá, megalapozottabbá válik az egyesületek, szervezeteink éves munkájának tervezése is, mivel a jövő évvel kezdődő időszakban az egyesületek szakosztályai, területi szervezetei és csoportjai is önálló cselekvési program alapján fognak dolgozni. Ezeket vagy maguk alakítják ki, vagy pedig az egyesületi központok határozzák meg részükre. A programok fontos része az a fejezet, amelyben az elvégzendő feladatokhoz a szövetségtől igényelt segítséget fogalmazzák meg az egyesületek, illetve a területi MTESZ-szervezetek. Elsősorban a még eredményesebb koordinációs tevékenységet, a rendszeres és alapos információt, a célok eléréséhez szükséges orientációt igénylik. Azt várják, hogy a szövetség teremtse meg a társadalmi munkavégzés színvonalának emeléséhez, eredményességének növeléséhez szükséges feltételeket. Az egyesületek és területi szervezetek vezető testületei szeptember végéig hagyják jóvá programjaikat. A cselekvési programok részletes megvitatására a MTESZ országos elnökségének ez év novemberi ülésén kerül sor. SOMOGYI ZOLTÁN A vállalati törvény tervezetének vitája Bács megyében A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Bács-Kiskun megyei szervezete ankéton megtárgyalta az állami vállalatokról szóló törvénytervezetet. Szendrey Sándor, az SZVT megyei elnöke ismertette az ankét célját. Az állami vállalatok szervezetét, gazdálkodását, irányításának alapvető kérdéseit egy tíz évvel ezelőtt kiadott kormányrendelet szabályozza. Az eltelt idő alatt elegendő tapasztalat gyűlt össze egy törvény megalkotásához, amely az állami vállalatok működési alapelveit, jogait és kötelességeit fogja meghatározni. A gazdasági szervezetek másik alapvető formájáról, a szövetkezetekről már törvény rendelkezik. Szükséges, hogy a vállalatokról is átfogó jogalkotás szülessék. Ehhez kérte az SZVT már előzőleg a jogi tagvállalatok véleményét. Dr. Számadó Béla előadásában ismertette a törvénytervezet főbb tételeit. Előadásában a vállalatok legfontosabb működési elveivel, az érvényben levő jogalkotások és a törvénytervezetben fellelhető különbözőségekkel és az egyes jogtételek elvi indokolásával foglalkozott, majd ismertette a jogi tagoktól érkezett véleményeket, és előterjesztette a törvénytervezettel kapcsolatos közös javaslatot. Az ankét részvevői nagy körültekintéssel, politikai és szakmai felelősségérzettel szóltak hozzá a törvénytervezethez fűzött közös megyei javaslathoz. A megyei ankét egyöntetűen javasolta, hogy a vállalat vezetőit az alapító szerv nevezze ki, de az igazgató egyetértése legyen szükséges helyettesének, illetve helyetteseinek kinevezéséhez, felmentéséhez. Az ankét résztvevőinek véleménye szerint ugyanis e két felső szintű vezető harmonikus összhangja teszi lehetővé a vállalat dinamikus fejlődését, és ez a módszer biztosítja a vezető munkatársválasztó jogát. Az ankéton több felszólaló kétségbe vonta, hogy a tröszt keretében működő vállalatok egyáltalán jogi személyeknek tekinthetők-e. A trösztről szóló fejezet — úgymond — olyan alá-fölérendeltségi viszonyt kíván tartóssá tenni, amely aligha teszi lehetővé a tröszt alá tartozó szervezetekben a törvénytervezetben megfogalmazott vállalati kritériumok tényleges érvényesülését. A tröszt olyan vállalat, amely irányító szerv is, és vállalati funkciói is vannak. E kettősség kizárja az alája tartozó vállalatok önállóságát, a törvényben biztosított jogok, kötelességek alkalmazását. Mindezek figyelembevételével azonban a résztvevők nem tartották kizártnak a tröszti szervezeti forma fennmaradását, azonban annak új tartalommal való megtöltését javasolták a törvényalkotóknak. Ennek megfelelően az ankét úgy foglalt állást, hogy a trösztök hatáskörét az alapítási jog, a kinevezési és felmentési jog, a szanálási jog gyakorlására kellene korlátozni. Ugyanakkor hatáskört kellene biztosítani az export és import tevékenység irányítására, valamint az irányítása alá tartozó vállalatok fejlesztésének összehangolására. A tröszt keretein belül is érvényre kell juttatni a gazdasági szervezetekre általában jellemző, és a törvényekben már előírt demokratikus fórumokat, és ezek hatáskörébe kell utalni a már előbbiekben említett jogokat és lehetőségeket. Az ankét résztvevői megelégedéssel nyugtázták, hogy az SZVT szerepet vállalt a törvénytervezet megalkotásában azáltal, hogy a megyei szervezeteiben kialakított véleményeket felkarolja, és azokat az illetékes állami szervek elé terjeszti. SZ. S. 2 MŰSZAKI ELÜT Kitüntetések Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1977. évi közgyűlésein Marx György elnök kiosztotta a társulat érmeit és tudományos díjait A társulat érdekében végzett több évtizedes munkájáért Kovács István akadémikus az Eötvös Loránd Fizikai Társulat érmét, Sas Elemér egyetemi adjunktus pedig sokoldalú, a közművelődés és a szakműveltség terjesztésére is kiterjedő tevékenységéért „A fizikai gondolkodás terjesztéséért” érmet kapta. A fizikai kutatások terén elért kimagasló eredményeiért Berecz László (ATOMKI) Bródy Imre-díjat, Kovácsné Csetényi Erzsébet (ALUTERV FKI) Gyulai Zoltán-díjat, Rácz Zoltán (ELTE) Novohátzky Károly-díjat, Jánossy Mihály és Vincze Imre (KFKI) Schmid Rezső-díjat, Kóta József (KFKI) Selényi Pál-díjat és Szeidl Béla (MTA Csillagvizsgáló Intézet) Detre László-díjat kapott. Műszaki hónap Szabolcs-Szatmárban A minőség és a hatékonyság jegyében rendezik meg szeptember 13. és október 13. között a 13. megyei műszaki hónapot Szabolcs-Szatmárban. Tizenöt tudományos egyesület tart előadásokat, ankétokat, tapasztalatcseréket, s a MTESZ megyei szervezetén kívül közreműködik a rendezésben a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Közgazdasági Társaság, a TIT megyei szervezete, valamint a megyei könyvtár, amelynek előadótermében zajlanak le a műszaki hónap nagy létszámú rendezvényei. A műszaki hónap több mint 40 eseménye zömében a megyeszékhelyen, Nyíregyházán lesz, de rangos rendezvényekre kerül sor Mátészalkán, Kisvárdán, Nyírbátorban, Vásárosnaményban és Tiszavasváriban is, ahol a tudományos egyesületeiken kívül a városi intézőbizottságok, illetve üzemi csoportok szervezik a műszaki hónap rendezvényeit. Konferenciákra, országos tanácskozásokra is sor kerül: szeptember 13-án energiagazdálkodási konferencia lesz Nyíregyházán, október 5-én és 6-án a Bőr-, Cipő- és Bőrfeldolgozóipari Tudományos Egyesület üzem- és munkaszervezési ankétot rendez, és szervesen kapcsolódik a műszaki hónaphoz a november 8—9-én lezajló országos hegesztési szeminárium is, amelyet a GTE rendez. A műszaki hónap idején több kiállítás, bemutató is lesz. Az október 1—10. között a szakszervezetekkel közösen rendezett munkavédelmi kiállítások a munkavédelem fejlődését, korszerű technikai berendezéseit, propaganda eszközeit ismertetik. A Magyar Agrártudományi Egyesület szeptember 17—21. között megrendezi a kistermelők termékeinek kiállítását, szeptember 11—25. között pedig a megyei vadászati kiállítást. A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület a nyíregyházi ruházati üzemek téli és tavaszi mintakollekcióját mutatja be szeptember 30-án. A műszaki hónap egész ideje alatt megtekinthető a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat kiállítása a megyei könyvtár bemutató termében. A kiállítás a megye nagyvállalatait ismertető sorozatnak része. A Szabolcs-Szatmár megyei műszaki hónapnak több külföldi vendége is lesz; a szovjet, lengyel és a szlovák testvérmegyei egyesületek szakemberei is tartanak előadásokat. A 13. műszaki hónap szervesen kapcsolódik a megye rangos rendezvénysorozatához, a Nyírségi Őszhöz, amely szeptember 11-én, vasárnap gyümölcskarnevállal nyílik, s egy hónapig a kulturális, idegenforgalmi, vendéglátóipari és sportrendezvények gazdag választékát kínálja Szabolcs-Szatmár megyében. MARIK SÁNDOR Kémiai konferencia Veszprémben Budapest 1985-ben, Veszprém 1971-ben, majd idén augusztus 29—31. között ismét Veszprém adott otthont az alkalmazott kémiai konferenciának. A Magyar Kémikusok Egyesülete, a veszprémi akadémiai bizottság és az MTA Műszaki-Kémiai Kutató Intézete nemzetközi rendezvényén — amelyet az European Federation of Chemical Engineering patronált — mintegy 250 hazai és külföldi szakember vett részt. A vegyipari egyetem aulájában tartott megnyitón dr. Preisich Miklós, az MKE főtitkára méltatta a magyar kémikusok nemzetközi elismerést kivívó rendezvényét, majd dr. Blickle Tibor, az MTA MÜKKI igazgatója tartotta meg a konferencia első, plenáris előadását. A kémiai folyamatok matematikai egyenletekkel való modellezése volt tanulmányának tárgya. Ezen belül is részletesen foglalkozott a homogenizálás, a keveredés, valamint a fluidizációs granulálás elméletével. A konferencia részvevői három szekcióban és egy szimpozionon több mint száz előadásban fejtették ki tudományos kutató munkájuk eredményeit. Szó volt egyebek között a vegyipari műveletek és az átadási folyamatok elméleti kérdéseiről, modellezéséről és számításáról, az eljárások megvalósításával kapcsolatos törvényszerűségek feltárásáról. Nagy számú előadás taglalta a szilárd gáz fázisú fluidizációs eljárásokat, a granulálást. Külön szekcióban foglalkoztak a gyógyszerek és növényvédő szerek granulálásának, kristályosításának kérdéseivel. A fluidizációs granulálás, szárítás és szemcsefelületbevonás terén a MÜKKI-nek nemzetközileg is kiemelkedő tudományos eredményei vannak. Több előadás foglalkozott a megvalósított folyamatok környezetvédelmi problémáival, a porszűréssel, a gázabszorpciós műveleti kérdésekkel, a szennyvíztisztítással. A szimpozionon a különféle csörgedeztető és rotációs, szárító és elpárologtató filmkészülékek alkalmazásának tapasztalatairól is hangzottak el előadások. A III. alkalmazott kémiai konferencia lehetőséget teremtett a szakterület művelőinek a közvetlen érintkezésre, az e témában született tudományos eredmények és tapasztalatok nemzetközi cseréjére. BRÁZ JÁNOS INTERCOLOR 77 Szeptember 13—16. között tartják a MTESZ Kossuth Lajos téri székházában a nemzetközi előkészítő bizottság rendezésében a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület, a Magyar Kémikusok Egyesülete és a szocialista országok társszervezeteinek képviselői a nemzetközi kolorista kongresszust, az INTERCOLOR ’77-et. A 250—300 magyar és 150 külföldi szakember részvételével megtartandó kongresszus a korszerű, gazdaságos és a divat igényeinek megfelelő, esztétikus textilkikészítéssel foglalkozik. A megnyitót dr. Szabó Imre könnyűipari miniszterhelyettes tartja. Dr. Hasznák István professzor, a TMTE elnöke bevezető előadásában ismerteti a textilkémiai műveletek fejlődésének fő irányait. A textilkémiai technológia műveletei és folyamatai a XX. század második felében rohamosan fejlődésnek indultak. A tradicionális műveletek, mint pl. a pamutfehérítés vagy a hengernyomás átalakultak, vagy úgy megváltoztak, hogy az új megoldás alig emlékeztet a régire. A fejlődés okai között legjelentősebbek: a nyersanyagbázis átalakulása, az energiaellátottság nehézségei és az energiaköltségek növekedése, az ipari környezetszennyezés veszélyének felismerése, a textilipar munkaerő-ellátottságának nehézségei az iparosodott országokban, a műanyagipar fejlődése, a vegyipari termékek skálájának bővülése, a textilgépgyártás rohamos fejlődése, és nem utolsósorban a fogyasztók életkörülményeinek javulása. A magyar fogyasztók és a magyar textilipar külföldi vevői joggal kívánják meg, hogy a technológiai, technikai fejlődés eredményeit a magyar áruk is tükrözzék. A bevezető előadást követően 45 előadás 4 témacsoportban foglalkozik a nyersanyagok, a segédanyagok, az energiaellátás szerepével, a textilkikészítési eljárások racionalizálásával és a környezetvédelmi követelmények befolyásával a kikészítési műveletekre. A konferenciának talán legjelentősebb kérdéscsoportja a termék- és gyártmányfejlesztés, különös tekintettel a divatigényekre és az esztétikai tényezőkre. Az INTERCOLOR ’77 minden bizonynyal jelentős állomása lesz a legutóbbi időszak textilkémiai és kolorisztikai fejlődését bemutató rendezvényeknek.