Műszaki Élet, 1977. július-december (32. évfolyam, 13-26. szám)

1977-09-09 / 18. szám

Készülnek a cselekvési programok A MTESZ ez év áprilisában megtar­tott XII. közgyűlésének határozata jól foglalja össze azokat a tennivalókat, amelyek a szövetség előtt állnak az elkövetkező néhány éves időszakban. E feladatok tartalmazzák azokat a köve­telményeket is, amelyeket a párt XI. kongresszusán elfogadott programnyilat­kozat fogalmaz meg, az értelmiséget is fokozott mértékben ösztönözve arra, hogy vállaljon részt — az egész dolgozó néppel együtt — a fejlett szocialista tár­sadalom építésében. A közgyűlés határozatának eredményes megvalósítását, az említett követelmé­nyek feltétlen érvényesülését a MTESZ országos elnöksége azzal is biztosítani kívánta, hogy felhívta a szövetség tag­egyesületeit és területi szervezeteit, dol­gozzák ki az 1985-ig terjedő időszakra saját tevékenységi körükre nézve az el­érni kívánt célokat,­­ határozzák meg az ehhez szükséges feltételeket. E cse­lekvési programok — az elgondolások szerint — részletesen tartalmazzák az V. ötéves tervidőszak ismert céljaihoz kapcsolódó egyesületi és területi tenni­valókat, és megszabják a VI. ötéves tervidőszakban folytatandó tevékenység főbb irányait. Az egyesületek és a MTESZ területi szervezetei cselekvési programjaikban részletesen kidolgozzák a társadalmi munka hatékonyságának növelése érde­kében teendő intézkedéseket. Felvázol­ják, hogy milyen konkrét segítséget nyújtanak az elkövetkező időszakban az adott iparág, ágazat vagy terület elgon­dolásainak, céljainak valóra váltásához. Foglalkoznak ugyanakkor a szervezet fejlesztésének kérdéseivel is, összefog­lalják mindazon intézkedéseiket, amelye­ket tagságuk számának növelése, a fia­talok fokozott bevonása és aktivizálása érdekében kívánnak tenni. A szövetség egyesületei és területi szervezetei az üzemekben folyó munka további erősítése érdekében kifejtendő tevékenységüket cselekvési programjaik homlokterébe állítják. E téren igen hasznos együttműködés alakul ki az egyesületek és a MTESZ területi szerve­zetei között. Ennek során a megyei el­­nö­kségek felhívják az egyesületek fi­gyelmét azokra a vállalatokra, üzemek­re, amelyekben elérkezettnek látják az időt új csoportok létrehozására. Emellett a meglevő szervezetek munkájának erő­sítését közös feladatnak tekintik. Jelentős tevékenységet kívánnak az egyesületek és a területi szervezetek ki­fejteni a közművelődési és oktatáspoliti­ka valóraváltásáért, a szakemberek mű­veltségi és szakmai színvonalának eme­léséért is. Ezt úgyszintén tükrözik a ké­szülőben levő cselekvési programok. Az elkészült cselekvési program alap­ján biztosabbá, megalapozottabbá válik az egyesületek, szervezeteink éves mun­kájának tervezése is, mivel a jövő év­vel kezdődő időszakban az egyesületek szakosztályai, területi szervezetei és cso­portjai is önálló cselekvési program alapján fognak dolgozni. Ezeket vagy maguk alakítják ki, vagy pedig az egye­sületi központok határozzák meg részük­re. A programok fontos része az a feje­zet, amelyben az elvégzendő feladatok­hoz a szövetségtől igényelt segítséget fogalmazzák meg az egyesületek, illetve a területi MTESZ-szervezetek. Elsősor­ban a még eredményesebb koordinációs tevékenységet, a rendszeres és alapos információt, a célok eléréséhez szüksé­ges orientációt igénylik. Azt várják, hogy a szövetség teremtse meg a társa­dalmi munkavégzés szín­vonalán­ak­ eme­­­­léséhez, eredményességének növeléséhez szükséges feltételeket. Az egyesületek és területi szervezetek vezető testületei szeptember végéig hagy­ják jóvá programjaikat. A cselekvési programok részletes meg­vitatására a MTESZ országos elnökségé­nek ez év novemberi ülésén kerül sor. SOMOGYI ZOLTÁN A vállalati törvény tervezetének vitája Bács megyében A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Bács-Kiskun megyei szervezete ankéton megtárgyalta az állami vállala­tokról szóló törvénytervezetet. Szendrey Sándor, az SZVT megyei el­nöke ismertette az ankét célját. Az álla­mi vállalatok szervezetét, gazdálkodását, irányításának alapvető kérdéseit egy tíz évvel ezelőtt kiadott kormányrendelet szabályozza. Az eltelt idő alatt elegendő tapasztalat gyűlt össze egy törvény meg­alkotásához, amely az állami vállalatok működési alapelveit, jogait és kötelessé­geit fogja meghatározni. A gazdasági szervezetek másik alapve­tő formájáról, a szövetkezetekről már tör­vény rendelkezik. Szükséges, hogy a vál­lalatokról is átfogó jogalkotás szülessék. Ehhez kérte az SZVT már előzőleg a jo­gi tag­vállalatok véleményét. Dr. Számadó Béla előadásában ismer­tette a törvénytervezet főbb tételeit. Elő­adásában a vállalatok legfontosabb mű­ködési elveivel, az érvényben levő jogal­kotások és a törvénytervezetben fellelhe­tő különbözőségekkel és az egyes jog­tételek elvi indokolásával foglalkozott, majd ismertette a jogi tagoktól érkezett véleményeket, és előterjesztette a tör­vénytervezettel kapcsolatos közös javas­latot. Az ankét részvevői nagy körülte­kintéssel, politikai és szakmai felelősség­­érzettel szóltak hozzá a törvénytervezet­hez fűzött közös megyei javaslathoz. A megyei ankét egyöntetűen javasol­ta, hogy a vállalat vezetőit az alapító szerv nevezze ki, de az igazgató egyetér­tése legyen szükséges helyettesének, illet­ve helyetteseinek kinevezéséhez, felmen­téséhez. Az ankét résztvevőinek vélemé­nye szerint ugyanis e két felső szintű ve­zető harmonikus összhangja teszi lehető­vé a vállalat dinamikus fejlődését, és ez a módszer biztosítja a vezető munkatárs­­választó jogát. Az ankéton több felszólaló kétségbe vonta, hogy a tröszt keretében működő vállalatok egyáltalán jogi személyeknek tekinthetők-e. A trösztről szóló fejezet — úgymond — olyan alá-fölérendeltségi viszonyt kíván tartóssá tenni, amely aligha teszi lehetővé a tröszt alá tarto­zó szervezetekben a törvénytervezetben megfogalmazott vállalati kritériumok tényleges érvényesülését. A tröszt olyan vállalat, amely irányító szerv is, és vál­lalati funkciói is vannak. E kettősség ki­zárja az alája tartozó vállalatok önálló­ságát, a törvényben biztosított jogok, kö­telességek alkalmazását. Mindezek figyelembevételével azonban a résztvevők nem tartották kizártnak a tröszti szervezeti forma fennmaradását, azonban annak új tartalommal való meg­töltését javasolták a törvényalkotóknak. Ennek megfelelően az ankét úgy foglalt állást, hogy a trösztök hatáskörét az ala­pítási jog, a kinevezési és felmentési jog, a szanálási jog gyakorlására kellene kor­látozni. Ugyanakkor hatáskört kellene biztosítani az export és import tevékeny­ség irányítására, valamint az irányítása alá tartozó vállalatok fejlesztésének összehangolására. A tröszt keretein belül is érvényre kell juttatni a gazdasági szer­vezetekre általában jellemző, és a törvé­nyekben már előírt demokratikus fóru­mokat, és ezek hatáskörébe kell utalni a már előbbiekben említett jogokat és lehe­tőségeket. Az ankét résztvevői megelégedéssel nyugtázták, hogy az SZVT szerepet vál­lalt a törvénytervezet megalkotásában azáltal, hogy a megyei szervezeteiben ki­alakított véleményeket felkarolja, és azokat az illetékes állami szervek elé terjeszti. SZ. S. 2 MŰSZAKI ELÜT Kitüntetések Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1977. évi közgyűlésein Marx György elnök kiosztotta a társulat érmeit és tudomá­nyos díjait A társulat érdekében végzett több évtizedes munkájáért Kovács István akadémikus az Eötvös Loránd Fizikai Társulat érmét, Sas Elemér egyetemi ad­junktus pedig sokoldalú, a közművelő­dés és a szakműveltség terjesztésére is kiterjedő tevékenységéért „A fizikai gon­dolkodás terjesztéséért” érmet kapta. A fizikai kutatások terén elért kima­gasló eredményeiért Berecz László (ATOMKI) Bródy Imre-díjat, Kovácsné Csetényi Erzsébet (ALUTERV FKI) Gyu­lai Zoltán-díjat, Rácz Zoltán (ELTE) No­­vohátzky Károly-díjat, Jánossy Mihály és Vincze Imre (KFKI) Schmid Rezső-díjat, Kóta József (KFKI) Selényi Pál-díjat és Szeidl Béla (MTA Csillagvizsgáló Intézet) Detre László-díjat kapott. Műszaki hónap Szabolcs-Szatmá­rban A minőség és a hatékonyság jegyében rendezik meg szeptember 13. és október 13. között a 13. megyei műszaki hóna­pot Szabolcs-Szatmárban. Tizenöt tudo­mányos egyesület tart előadásokat, anké­­tokat, tapasztalatcseréket, s a MTESZ megyei szervezetén kívül közreműködik a rendezésben a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Közgazdasági Társaság, a TIT megyei szervezete, valamint a me­gyei könyvtár, amelynek előadótermében zajlanak le a műszaki hónap nagy lét­számú rendezvényei. A műszaki hónap több mint 40 esemé­nye zömében a megyeszékhelyen, Nyír­egyházán lesz, de rangos rendezvények­re kerül sor Mátészalkán, Kisvárdán, Nyírbátorban, Vásárosnaményban és Tiszavasváriban is, ahol a tudományos egyesületeiken kívül a városi intézőbi­zottságok, illetve üzemi csoportok szer­vezik a műszaki hónap rendezvényeit. Konferenciákra, országos tanácskozá­sokra is sor kerül: szeptember 13-án energiagazdálkodási konferencia lesz Nyíregyházán, október 5-én és 6-án a Bőr-, Cipő- és Bőrfeldolgozóipari Tudományos Egyesület üzem- és munkaszervezési ankétot rendez, és szervesen kapcsolódik a műszaki hónaphoz a november 8—9-én lezajló országos hegesztési szeminárium is, amelyet a GTE rendez. A műszaki hónap idején több kiállí­tás, bemutató is lesz. Az október 1—10. között a szakszervezetekkel közösen rendezett munkavédelmi kiállítások a munkavédelem fejlődését, korszerű tech­nikai berendezéseit, propaganda eszkö­zeit ismertetik. A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület szeptember 17—21. között megrendezi a kistermelők termékeinek kiállítását, szeptember 11—25. között pe­dig a megyei vadászati kiállítást. A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület­ a nyíregyházi ruházati üzemek téli és tavaszi mintakollekcióját mutat­ja be szeptember 30-án. A műszaki hó­nap egész ideje alatt megtekinthető a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat kiállítása a megyei könyvtár bemutató termében. A kiállítás a megye nagyvál­lalatait ismertető sorozatnak része. A Szabolcs-Szatmár megyei műszaki hónapnak több külföldi vendége is lesz; a szovjet, lengyel és a szlovák testvér­­megyei egyesületek szakemberei is tar­tanak előadásokat. A 13. műszaki hónap szervesen kap­csolódik a megye rangos rendezvényso­rozatához, a Nyírségi Őszhöz, amely szeptember 11-én, vasárnap gyümölcs­karnevállal nyílik, s egy hónapig a kul­turális, idegenforgalmi, vendéglátóipari és sportrendezvények gazdag választékát kínálja Szabolcs-Szatmár megyében. MARIK SÁNDOR Kémiai konferencia Veszprémben Budapest 1985-ben, Veszprém 1971-ben, majd idén augusztus 29—31. között ismét Veszprém adott otthont az alkalmazott kémiai konferenciának. A Magyar Kémi­kusok Egyesülete, a veszprémi akadémiai bizottság és az MTA Műszaki-Kémiai Ku­tató Intézete nemzetközi rendezvényén — amelyet az European Federation of Che­mical Engineering patronált — mintegy 250 hazai és külföldi szakember vett részt. A vegyipari egyetem aulájában tartott megnyitón dr. Preisich Miklós, az MKE főtitkára méltatta a magyar kémikusok nemzetközi elismerést kivívó rendezvé­nyét, majd dr. Blickle Tibor, az MTA MÜKKI igazgatója tartotta meg a konfe­rencia első, plenáris előadását. A kémiai folyamatok matematikai egyenletekkel való modellezése volt tanulmányának tár­gya. Ezen belül is részletesen foglalko­zott a homogenizálás, a keveredés, vala­mint a fluidizációs granulálás elméletével. A konferencia részvevői három szek­cióban és egy szimpozionon több mint száz előadásban fejtették ki tudományos ku­tató munkájuk eredményeit. Szó volt egyebek között a vegyipari műveletek és az átadási folyamatok elméleti kérdései­ről, modellezéséről és számításáról, az el­járások megvalósításával kapcsolatos tör­vényszerűségek feltárásáról. Nagy számú előadás taglalta a szilárd­ gáz fázisú flui­­dizációs eljárásokat, a granulálást. Külön szekcióban foglalkoztak a gyógyszerek és növényvédő szerek granulálásának, kris­tályosításának kérdéseivel. A fluidizációs granulálás, szárítás és szemcsefelület­­bevonás­ terén a MÜKKI-nek nemzet­közileg is kiemelkedő tudományos ered­ményei vannak. Több előadás foglalkozott a megvalósí­tott folyamatok környezetvédelmi problé­máival, a porszűréssel, a gázabszorpciós műveleti kérdésekkel, a szennyvíztisztí­tással. A szimpozionon a különféle csör­­gedeztető és rotációs, szárító és elpáro­logtató filmkészülékek alkalmazásának tapasztalatairól is hangzottak el előadá­sok. A III. alkalmazott kémiai konferencia lehetőséget teremtett a szakterület műve­lőinek a közvetlen érintkezésre, az e té­mában született tudományos eredmények és tapasztalatok nemzetközi cseréjére. BRÁZ JÁNOS INTERCOLOR 77 Szeptember 13—16. között tartják a MTESZ Kossuth Lajos téri székházában a nemzetközi előkészítő bi­zottság rendezésében a Textilipari Műszaki és Tu­dományos Egyesület, a Ma­gyar Kémikusok Egyesülete és a szocialista országok társszervezeteinek képviselői a nemzetközi kolorista kongresszust, az INTERCOLOR ’77-et. A 250—300 magyar és 150 külföldi szak­ember részvételével megtartandó kong­resszus a korszerű, gazdaságos és a divat igényeinek megfelelő, esztétikus textilki­készítéssel foglalkozik. A megnyitót dr. Szabó Imre könnyű­ipari miniszterhelyettes tartja. Dr. Hasz­nák István professzor, a TMTE elnöke bevezető előadásában ismerteti a textil­kémiai műveletek fejlődésének fő irá­nyait. A textilkémiai technológia műveletei és folyamatai a XX. s­zázad második felében­ rohamosan fejlődésnek indultak. A tra­dicionális műveletek, mint pl. a pamut­fehérítés vagy a hengernyomás átalakul­tak, vagy úgy megváltoztak, hogy az új megoldás alig emlékeztet a régire. A fej­lődés okai között legjelentősebbek: a nyersanyagbázis átalakulása, az energia­ellátottság nehézségei és az energiakölt­ségek növekedése, az ipari környezet­­szennyezés veszélyének felismerése, a textilipar munkaerő-ellátottságának ne­hézségei az iparosodott országokban, a műanyagipar fejlődése, a vegyipari ter­mékek skálájának bővülése, a textilgép­gyártás rohamos fejlődése, és nem utolsó­sorban a fogyasztók életkörülményeinek javulása. A magyar fogyasztók és a magyar tex­tilipar külföldi vevői joggal kívánják meg, hogy a technológiai, tech­n­ik­ai fejlő­dés eredményeit a magyar áruk is tük­rözzék. A bevezető előadást követően 45 elő­adás 4 témacsoportban foglalkozik a nyersanyagok, a segédanyagok, az ener­giaellátás szerepével, a textilkikészítési eljárások racionalizálásával és a környe­zetvédelmi követelmények befolyásával a kikészítési műveletekre. A konferenciának talán legjelentősebb kérdéscsoportja a termék- és gyártmányfejlesztés, különös tekintettel a divatigényekre és az eszté­tikai tényezőkre. Az INTERCOLOR ’77 minden bizony­nyal jelentős állomása lesz a legutóbbi időszak textilkémiai és kolorisztikai fej­lődését bemutató rendezvényeknek.

Next