Műszaki Élet, 1982. július-december (37. évfolyam, 14-26. szám)
1982-07-08 / 14. szám
MÉ Vezetőképzés Ausztriában Új utakon a szervezetfejlesztés A felújított Metahof-kastély az Osztrák Vezetőképző Akadémia (Österreichische Akademie für Führungskräfte) új helye. Amikor az Akadémia igazgatójának meghívására májusban az intézetbe látogattunk, az egykori kastély termeiben egyszerre négy tanfolyam hallgatói ismerkedtek a legfontosabb vállalatgazdasági, személyzeti és szervezési tudnivalókkal. Aznap a legnagyobb érdeklődésre számottartó program A vállalati továbbképzés fejlődési tendenciái és új kapcsolati formái című műhelyfoglalkozás volt. Műhelyfoglalkozás (workshop) az elnevezése annak az oktatási formának, amikor a részvevők nem előadások alapján ismerkednek meg a tananyaggal, hanem közös (kis- és nagycsoportos) munka, esettanulmány- és problémamegoldó beszélgetések, viták révén. Az oktatónak — a moderátornak — a feladata, hogy a beszélgetéseket úgy irányítsa, hogy ezáltal a kitűzött témát elméletileg is tisztázzák. „A mind szűkösebbé váló oktatási költségkeretek, a fokozódó „tanfolyam-fáradtság” és a tanultak gyakorlati megvalósításának hiánya a vállalati továbbképzés új formáinak kialakítását teszi szükségessé. A fejlődés lényegi pontját mindenekelőtt olyan célirányos és felhasználásorientált oktatási módszerben kell keresni, amely a továbbképzési munka új lehetőségeit mint az átfogó innovációs politika eszközét ragadja meg." — olvashattuk a meghívóban. A témaválasztásban mindez jól tükröződött. A műhelyfoglalkozásra a vállalatok személyzeti-oktatási vezetőit és a továbbképzéssel valamilyen módon foglalkozókat (vezetőket, oktatókat, programkidolgozókat) hívták meg; az ingyenes rendezvényen bemutatták az újonnan létrehozott Szervezetfejlesztési Intézetet (Institut für Organizationsentwicklung). Az Osztrák Vezetőképző Akadémia leányvállalata, a Szervezetfejlesztési Intézet megalakításakor természetesen gazdálkodási (adózási) megfontolások is szóba jöttek, de döntő mértékben a továbbképzés iránti igény változásának kielégítése és az Akadémia versenyképességének fenntartása, illetve fejlesztése volt a cél. Alapítója egy kutatóintézetekből álló pénzügyi társulás, a Kutatásalkalmazási Társaság (Forschungsanwendungsgesellschaft — Graz). Az intézet tevékenységének célja, hogy a társadalom- és gazdaságtudományi ismeretek gyakorlati hasznosításához nyújtson segítséget. Ennek érdekében a szervezetfejlesztés, a vezetésfejlesztés és a továbbképzés (vezetői tréning) munkájuk súlypontja. Módszereik: tanácsadások, szemináriumok, tréningek, alkalmazott kutatások, szakinformációk szervezése. Neves intézmények, tapasztalt bel- és külföldi szakemberek segítségét is igénybe veszik. Az intézet arra törekszik, hogy az együttes munka révén a résztvevőket alkalmassá tegye változtatási, átszervezési programok önálló kidolgozására és megvalósítására („segítség az önmegsegítéshez”). Az átszervezési elképzelések bevezetésekor rendkívül fontos, hogy a vállalati szervezetben a tanulási, begyakorlási folyamat egyes lépéseit közösen értékeljék. Kiderült, hogy az átszervezési elképzelések kidolgozásához nincsenek olyan kész receptek, amelyek egy-egy vállalat gyakorlatába közvetlenül átültethetők. Ezért a javaslatokat úgy kell kidolgozni, hogy azok a megrendelőknek a legjobb megoldási lehetőséget nyújtsák. A továbbképzésben különös súlyt kap a specifikus szükségletek megismerése, valamint egy problémaorientált, a tanultak gyakorlati alkalmazására összpontosító tréning. A munka alapja a szisztematikus gondolkodásmód és az interdiszciplináris ismeretek — a társadalomtudományok, a közgazdaságtudományi, a szervezési elméletek, a vezetőképzés és a társadalompedagógia — felhasználása. A továbbképzés új módszere abból indul ki, hogy minden munkatársai továbbképzésével foglalkozó vállalatnak rendelkeznie kell egy, a vállalati oktatási munka fő irányait kijelölő koncepcióval. Meg kell határozni, miként alkalmazzák a továbbképzést mint átszervezési stratégiát; az oktatási szükséglet megfogalmazásának módját; a továbbképzés várható eredményét; a továbbképzés által érintett területeket; a képzésben részt vevő célcsoportokat és azok kiválasztását; az oktatásnál figyelembe veendő távolabbi vállalatvezetési célokat és vezetési filozófiát; a továbbképzés eredményének mérési módját. Meg kell állapítani, hogyan érhető el a képzés során a gyakorlatorientáltság, milyen külső intézmények, illetve szakemberek kapcsolódjanak be a továbbképzés programjának kidolgozásába és az oktatásba. A vállalat adottságai, céljai és a környezeti feltételek nagymértékben befolyásolják a továbbképzés koncepcióját. Ezek figyelembevételéhez fel kell tárni a korlátozó és a segítő tényezőket. A továbbképzési koncepció kidolgozásának ebben a tervezési szakaszában meghatározhatók a vállalatspecifikus követelmények. Egy ilyen átfogó továbbképzési rendszer kidolgozása és részletezése igen bonyolult feladat. Ezért vállalja a Szervezetfejlesztési Intézet, hogy egy-egy vállalat részére a vállalatvezetőkkel és a munkatársakkal szorosan együttműködve kidolgozza a továbbképzés koncepcióját irányított beszélgetések, csoportfoglalkozások és kérdőíves felmérések alapján. Ezzel párhuzamosan az intézet vállalja a specifikus képzési szükségletek és igények feltárását is. Napjainkban a vállalatoknak igen nagy gondot jelent, hogy erőteljes változtatási kényszer nyomása alatt kell fejleszteniük szervezetüket. Ennek következtében egyre rövidülnek a két átszervezés közötti nyugalmi szakaszok. A környezettel való kapcsolat ugyanakkor egyre bonyolultabb lesz, és mindinkább gyengül a vállalatok reakciókészsége. Növekednek a „súrlódási veszteségek” (papírháború, nem tiszta döntési folyamatok, érdektelenség a munka iránt), fokozódik az átállásokkal szemben az ellenállás, gyakran a jó elgondolások sem vihetők keresztül, a szervezeti struktúrák rugalmassága mérséklődik. Ezek a változások új munkarendszerek és -módszerek, valamint új vezetési stílus kialakítására kényszerítenek. A szervezetfejlesztés interdiszciplináris koncepciója a különböző stratégiák, módszerek és eszközök szintézisével és az eddigi átszervezési intézkedések továbbfejlesztésével alakult ki. Azon a felismerésen alapul, hogy a dolgozók a legjobban azzal a feladatkörrel azonosulnak, amelyet maguk is képesek aktívan alakítani. Az új típusú szervezetfejlesztési intézkedések révén ezek az energiák is felhasználhatók egy személyi vagy szervezeti változtatásokat igénylő program során. Ezáltal az egész szervezet (vállalat) problémamegoldó képessége is nő. A hatékony változtatások érdekében az érintett személyek, a szervezeti rendszer és környezet kölcsönös összefüggéseit egyszerre kell figyelembe venni. A szakszerű szervezetfejlesztési munka kritériumai tömören a következők: CÉLMEGHATÁROZÁS — a szervezetfejlesztés a szervezet teljesítőképességének javítása, és hatással van a munka minőségének a javítására is. AZ ÉRDEKELTEK RÉSZVÉTELE — a szervezetfejlesztés egyes sertései teljes, nyílt információkra és az érdekeltek aktív együttműködésére épülnek. DIAGNÓZIS — minden intézkedés egy összefüggő, közös problémafeltárás — definiálás — és elemzés együtteseként lép előre. FOLYAMATORIENTÁLT HALADÁS — a szervezetfejlesztés a szervezet és a benne dolgozó emberek tanulási és fejlődési folyamata; a szervezet létrehozása, illetve fejlesztése tágabb értelemben a kommunikáció, mindenekelőtt a team-munka javításának és a cselekvési lehetőségek kibővítésének eredménye. GÖRDÜLŐ TERVEZÉS — a szervezetfejlesztés egy tervezett folyamat; a tervezés az egyes eredmények értékelésére és az arra való reagálásokra épül fel. KONFLIKTUSFELDOLGOZÁS — a szervezetfejlesztési folyamatban célirányos helyzeteket teremtenek, amelyekben a problémák feldolgozhatók, ami új megoldások felismeréséhez vezethet. SZISZTEMATIKUS PERSPEKTÍVÁK — a szervezetfejlesztésben az egyént, a szervezetet, a környezetet és az időt szisztematikusan, egymásra való kölcsönhatásukban veszik figyelembe. A, osztrák kastélyban tartott oktatás tréningjellegű. Abból indul ki, hogy a vezetőképzés a szervezetfejlesztés része. Az oktatás több fázisú. Az előkészítő szakaszban a résztvevők különböző munkafüzetek segítségével gyakorlati tapasztalataikat aktivizálják. A második szakaszban a szemináriumokon a hallgatók új ismereteket kapnak, és felülvizsgálják eddigi tevékenységüket. Ezt követően egyéni akcióterveket dolgoznak ki a tanultak saját munkaterületükön való felhasználásához. A harmadik szakaszban a résztvevők kiegészítő információkat és segédanyagokat kapnak munkájuk megkönnyítéséhez. Az intézet nem kívülről akarja a szervezetfejlesztést bevinni a vállalatba, hanem a vállalat dolgozóit készíti fel arra, hogy saját területükön felismerjék a változtatás szükségességét és lehetőségét, és képesek is legyenek egy-egy ilyen folyamatot végigvezetni. DR. BÉRCI GYULA— DR. KANDIKÓ JÓZSEF Egy jó tanács sohasem drága — A Rationalisierungskuratorium der Deutschen Wirtschaft tanácsadó szolgálatának reklámja z EGYESÜLETI ÉLET Tanácskozás Varsóban Hazaérkezett Varsóból az MTESZ küldöttsége — dr. Kónya Albert, az MTESZ társelnöke, és dr. Tóth János főtitkár —, amely a szocialista országok műszaki-tudományos egyesületei vezetőinek tanácskozásán vett részt. A műszaki és tudományos szövetségek vezetői a csehszlovák elnök előterjesztése alapján értékelték az elmúlt évek közös tevékenységét, majd új programokat dolgoztak ki. A magyar delegáció a tanácskozáson tsob javaslatot tett a nemzetközi környezetvédelmi állandó bizottság további tevékenységére, amelyet a hazai Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége koordinál. Egyebek között kezdeményezték, hogy a bizottság dolgozzon ki olyan módszereket, amelyekkel feljavíthatók a kimerült termőtalajok, s e munkába fokozottabban vonják be a tagországok környezetvédelmi egyesületeinek szakembereit is. Javasolták továbbá, hogy a bizottság elemezze a környezeti ártalmakat, s adjon módszertani segítséget a nagyvárosokban egyre elviselhetetlenebb zajok hatásainak csökkentésére. Harmadik témaként az energiahordozók ésszerű felhasználását segítő módszerek kidolgozását javasolta a magyar küldöttség, hangsúlyozva, hogy sok még a kiaknázatlan lehetőség a megújítható, például a nap- és szélenergiák hasznosításában. HÍREK A 17. számunkban az U-vitaminról szóló cikkben félreérthetően jelent meg a forgalmazó vállalat neve. Az U-vitamin premixet a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát Budapesti Premix és Tápszerüzemei forgalmazza. A Központi Anyagmozgatási és Csomagolási Bizottság diplomamunka-pályázatot hirdet az 1982-ben diplomázó egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Pályázhatnak azok a végzett hallgatók, akik anyagmozgatási, raktározási vagy csomagolási témakörben készítették diplomamunkájukat, és július 31-ig a szakterületnek megfelelő tagegyesülethez, illetve területi szervezethez benyújtják munkájukat. A pályázatra beérkező diplomamunkák közül a legjobbnak ítélt három munkát a tagegyesületek, illetve a területi szervezetek a Központi Anyagmozgatási és Csomagolási Bizottsághoz továbbítják rangsorolva. Az első díj az egyetemi hallgatók körében 2500 forint, a főiskolaiaknál 2000, a második díj 2000, illetve 1500, a harmadik 1500, illetve 1000 forint. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság szervezési szakosztálya, valamint vezetési szakosztálya 1983 második negyedévére a korszerűen vezetett és szervezett vállalat témakörben konferenciát tervez azzal a céllal, hogy az érdekeltek kicserélhessék azokat az elméleti és gyakorlati tapasztalatokat, amelyek segítenek a vállalatoknak, hogy jobban, rugalmasabban alkalmazkodhassanak a változó körülményekhez. A plenáris ülés után négy szekcióban cserélhetik ki tapasztalataikat a szakemberek: a vállalatvezetés alkalmazkodása a változó környezethez; a vállalat rugalmas működésének korszerű megszervezése; rugalmas új vállalkozási formák szervezése és működésük tapasztalatai; az alkotó vezetési rendszer kibontakoztatásának a módszerei, eszközei és lehetőségei. Előadásra vállalkozás esetén a téziseket 2-3 oldalo 1982. szeptember 1-ig az előkészítő bizottság titkárának kell megküldeni. (Szövérffy Dezső, NIM IGYSZI, 1251 Budapest, II., Fő u. 68., Pf. 6.) Gyorsuló vezető Az Országos Vezetőképző Központ különböző vállalati vezetőknek rövid, általában 3 napos céltanfolyamokat hirdet meg az 1982—83-as tanévben. A tanfolyamok tartalmi szempontból sokrétűek, a gyakorlatban felmerült igényeket igyekeznek kielégíteni. A kiválasztott témakörök egy-egy részterületre összpontosítják a figyelmet. A céltanfolyamok három elemből tevődnek öszsze: a korszerű és aktuális vezetési ismeretek átadása; alkalmazásukhoz a jártasságelemek kifejlesztése és a résztvevők közötti tapasztalatcsere megteremtése. A 21 céltanfolyam közül a műszaki vezetők figyelmét felkelthetik a korszerű pszichológiai és szociológiai ismeretekkel foglalkozó és a vezetés emberi problémáinak felismerését és megfelelő megoldási alternatívák alkalmazását segítő programok. A műszaki fejlesztési munkák során nem hanyagolható el például a K-fF szervezetek pszichológiai kérdései, a kreativitás kibontakoztatásának személyiséglélektani feltételei vagy az érdekviszonyok feltárása. Egy másik tanfolyam a vállalati versenyképességgel foglalkozik, és bemutatja a stratégiai termékszerkezet kialakításának módszereit, a külpiaci versenyképesség kritériumait. Néhány céltanfolyam címe: Számítógépes integrált irányítási rendszerek szervezése; A célközpontos vezetés; Vezetői döntések; Csoportos munkán alapuló vezetési módszerek: nominális csoportmódszer (NCM), delphi-módszer, ötlétcsiholás, team-munka, KIPA- módszer, különböző típusú értekezletek; Belső érdekeltségi és ösztönzési módszerek; A környezeti változásokhoz való gyors és rugalmas alkalmazkodás; A kisvállalkozásokban rejlő lehetőségek; A fővállalkozásokban rejlő lehetőségek; A fővállalkozások tervezése, szervezése és az export fővállalkozás; A vállalati integrációk, társulások vezetési és szervezési problémái. Az előadások töltik ki a tanulmányi idő egyharmadát, és hangsúlyt az aktív oktatási módszerek kapnak, gyakorlati példák bemutatása és azok értékelése, továbbá a részvevők közötti tapasztalatcsere. A tanfolyamokhoz korszerű jegyzetek és segédletek is készülnek. Ezek egy részét a hallgatók — felkészülés céljából — a tanfolyam kezdése előtt körülbelül 1 hónappal kézhez kapják. Ezekből a témákból a tanfolyamokon csak konzultációt tartanak. N. J.